Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1969. október 16.: Társadalmi segítést kérkedés nélkül A társadalmi segítés szo­cialista életünk egyik jellegzetes és igen szép vonása. Éppen új társadal­munk jellegéből adódik a se­gítségnyújtásnak az a fajtá­ja, amelyet nem ír elő sem­miféle jogszabály, amely nem kötelező de a szocialista em­ber és társadalom humánu­mánál jogva természetesnek veendő. Példák hosszú sora bizonyítja ezt, hiszen a tár­sadalmi jellegű segítés min­dennapos életünk állandó kí­sérője. Társadalmi segítséget nyújtottak a falura járó ipa­ri munkások, gyári dolgozók, akik az újonnan földhöz jut­tatott parasztok szerszámait, szekereit javították, s ettől a segítéstől szinte töretlen az tv a ma már-ynar megszám­lálhatatlan fajta segítség- nyújtásig. Az eltelt, csaknem egynegyed század alatt vol­tak kisebb és nagyobb szer­vezett segítési akciók, orszá­gos és helyi kezdeményezé- sűek. Különösen sokféle társa­dalmi segítséget kaptak a gyermekek. A mi társadal­munk legféltettebb kincse a jövő felnőtt generációja, a gyermek, és talán ez indo­kolja, hogy mindig napiren­den voltak olyanféle társa­dalmi akciók, amelyek a gyermeket. közvetve, vagy közvetlenül segítették. Ide tartozott például az iskolák tatarozása társadalmi mun­kában, a szülői munkaközös­ségek tervszerű, átgondolt munkája, iskolák részére fel- szerelési tárgyak, higiéniai berendezések adományozása, gyermekotthonok, gyermek­kórházak patronálása, s nap­jaink egyik kiemelkedő ilyen jellegű akciója a televíziót, minden iskolának mozgalom, amelynek célja, hogy a leg­jobban rászorult kisiskolák­ban is villogjon a televízió képernyője, vigye el az Isko­latelevízió nyújtotta tudás­anyagot azokhoz a gyerme­kekhez is, akik másként nem juthatnának ezekhez az is­meretekhez. A nemes célú akció igen jó visszhangra ta­lált szerte az országban. Bor­sodban és az ország más tá­jain mind több kisiskolába jut el a televízió, s ez az üze- ’ mek dolgozóinak, iskolák fia­taljainak és egyéb kollektí­váknak áldozatkészségéről, segitő szándékáról tanúsko­dik. mozgalom — csakúgy, mint az egyéb segítést célzó mozgalmak — jellegét tekintve társadalmi, S mint társadalmi segítség­nek, célja, hogy közös erő­vel, a társadalom erejével adjunk, segítsünk megvenni valamit, amit a megajándé­kozott maga nem tud meg­szerezni, előteremteni. A kis­iskolák gyermekeinek megse­gítéséért kezdődött tehát e mozgalom. Azért ajándékoz televíziót sokféle kollektíva, mert magáévá tette a moz­galom célkitűzését. Ezért a célért történik hát a televí­ziók felajánlása és átadása, semmiképpen sem a. sajtó­nyilvánosságért, a nyilvános köszönetért. N em mentes természete­sen egyetlen ilyen mozgalom sem a kér­kedés, a tetszelgés hibájától. Nem ritka, hogy az ajándé­kozó igyekszik mind nagyobb reklámot csapni önmaga jó­tettének, S egyik-másik eset­ben már-már szinte fonto­sabbnak tűnik az adományo­zás nyilvános regisztrálása, mint maga az ajándékozás ténye, az adott kisiskola meg­segítése. A legszélsőségesebb példa most a televízió adá­sában jelentkezett, amikor az ország egyik legnagyobb rep­rezentációs és propaganda­költséggel dolgozó pénzügyi intézménye televíziót ajándé­kozott. egy tanyasi iskolának, s egyben rögtön riportfilmet készíttetett róla, amit szom­bat este, csúcsidőben sugár­zott a televízió. Nem állít­hatjuk, hogy minden ajándé­kozás célja az önreklámozás. Van nagyon sok olyan akció, például a szocialista brigá­dok önkéntes adományaiból, diákok munkájának béréből vásárolt készülékek adomá­nyozása, amely megérdemli a nyilvános regisztrálást. De szükségtelen külön reklámot csapni egyes intézmények, nagyobb vállalatok oiyan ajándékozásának, amely sem­mi különösebb anyagi meg­terhelést nem jelent az aján­dékozónak, mert reprezentá­ciós, vagy propagandaköltsé­gekből megerőltetés nélkül futja. I gen sok szép tettel, em­beri, társadalmi meg­nyilvánulással találko­zunk az ajándékozási moz­galmakban. Adjunk is mind többet, segítsünk eljuttatni az oktatásnak e fejlett lehető­ségét minden iskolába. Segít­sen minden szervezet min­den kollektíva. Segítsenek az iskolák székhelyén, vagy ahhoz közel működő mező­gazdasági kollektívák is. Folytassuk ezt a társadalmi segítést a nemes célért. Tere­bélyesedjék ez az akció to­vább, kérkedés nélkül. Benedek Miklós Cikkünk is segített íjra van könyvtár Hernádnémetiben Szeptember 20-i lapszá­munkban Egy könyvtár ki­űzetett címmel írtunk kriti­kai riportot a hernádnémeti könyvtár mostoha sorsáról. Bogoly Sándor, a Hernádhé- meti községi Tanács vb-tit- kára levélben tájékoztatta szerkesztőségünket az azóta történt eseményekről. „Egyetértünk a cikkel és köszönjük a szerkesztőségnek a művelődésügyért érzett ag­godalmát, A cikk megjelené­se segítette a helyzet megol­dását. A Bocs és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet kifizette az elmaradt bérleti díjat. A hiányzó polcokat, elkészítet­ték és beszerelték a villanyt is. A lemondott könyvtáros helyére újat neveztek ki. A. könyvtár állományának leltá­rozása szeptember 29-én kez­dődött meg, október 6-tól pe­dig újra van könyvkölcsön­zés községünkben. A könyvtár jelenlegi elhe­lyezését ideiglenesnek tart­juk: magánházban van és a központtól is távol esik, Ha­marosan megüresedik a ta­nácsháza épületében az egészségügyi tanácsadó he­lyisége. A könyvtár minden valószínűség szerint abban kap végleges otthont.” FILM JEGYZET M smx. és hajadon Vígjáték ez a színes ame­rikai film — bár erre csak a vetítés második részében jö­vünk rá. Meglehetősen las­sú pergésű ugyanis a cselek­mény, elég sokáig kell vár­ni, míg a vígjátékok felépí­tésének, szerkesztésének megfelelően minden ,,össze- kuszálódik”, s kétségbeesett erőfeszítések kezdődnek a helyzet tisztázására. A film második fele tehát — éppen ebből adódóan — .jóval moz­galmasabb," ritmusosabb, en­nek ellenére indokolatlanul hosszúnak tűnik. E résznek is előnyére vált volna a rövi­dítés, az első feléről nem is szólva. Az ismert magazin leg­ügyesebb riportere leleplező cikkel akarja traktálni a pletykára éhes olvasóit. Azt igyekszik bebizonyítani, hogy a neves és csinos pszichiáter­nő, a szexuális kérdések szakértője nem tévedhetet­len, s dr. Helen Brown csak elméleti szakember. A maga­zin gátlástalan munkatársai — akik a szennylap kifeje­zést a legnagyobb dicséret­nek veszik — izgatottan le­sik, várják az eredményt, a leleplező riportot, azonban . A folytatást mindenki megláthatja a moziban, s konstatálhatja azt is, hogy a helyzet- és jellemkomikumok jó részével már találkozott valahol; a látványos autós- hajsza és menekülés a ka- landíilmekből ismerős; a vé­gén látott személy- és sze­repcserék pedig még Boccac- ciót is eszünkbe juttatják. Aki csak kétórás könnyű szórakozást akar, vagy idejét kívánja agyoncsapni — nenn csalódik, bár lehet, hogy közben egy-két ásítást el kell nyomnia. A sex és a hajadon című alkotás parádés szereposztás­ban került közönség elé. Kü­lönösen Tony Curtis és Henry Fonda alakítása érdemel em­lítést. B. K. Szép ii&Süiio&elep a Rtäkacai tiévsál A szép, festői környezetben elterülő rakacai mesterséges tó partján hamarosan Bor­A bányászklub fentiéiül lát Borsod! A borsodi vendéglátó hetek zárórendezvénye! Szüreti hál a fíORTÁNYÁS október 18-án este, 19.30 órakor. Fellépnek: BOROS JOLÁN, MOZSÄU IMRE, HEGYHÁTI MARIKA, SZABÓ IMRE, BORZA MARGIT,' NÁDORI ERZSI. Kísér; SALASOVICS IMRE és népi zenekara. Belépődíj: 10 Ft. Helyfoglalás az üzletvezetőnél, telefon: 16-115. Mindenkit szeretettel vár a MISKOLCI VENDÉGLATÖIPARí VÁLLALAT! Üj épületekkel, oktatási és laboratóriumi berendezésekkel gazdagodott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. NŐI, FÉRFI cs TEENAGER ÖSZI-TÉLI KÁBÁTOK nagy választékban a CENTRUM Áruházakban Miskolcon és Ozd o n AKI HALLJA. ADJA AT Az ember felnézett és ked­vese szép szeme borult rá, mintha két égbolt lenne. Ha­talmas hegyfal tövében fe­küdtek. Fölöttük felhők száll­tak, úgy tűnt, nem sokkal a föld felett. A levegőben ho­mokszemek csillárnlottak, akár az arany a nap mele­gen sütött, nem forrón, és beburkolta őket akár a szél, a csönd, a szerelem. A férfin csak egy short volt, a nő meztelen. Feküd­tek egymás mellett. A nö le- húnyta a szemét, pillái hosz- szú árnyékot vetettek, mint délután a jegenyék. Így töl­tötték az időt, _miközben a világ többi kis élőlénye is tel­te kötelességét. Későlfb ittak a borból, amely vizes kendőbe volt csavarva a rátűző nap fénye elől. Balra vagy ötszáz méterre erdő kezdődött. Gombázók jártak benne, — Aratás van — mondta a nö. Kellemes hangja volt, szí­nekkel és érzésekkel telt, mint az ajka. — Igen, aratnak. Az erdő felé néztek, meg egymásra. Később a nő ösz- szeszedte ruháit, egyenként karjára tette őket, ahogy más virágokért hajolgat. Az ár­nyékba költöztek és aludtak egyet. Mire felébredtek, már egyenesedni kezdett a pázsit előző helyükön. Akkor meg­ebédellek. Tojást és sajtot et­tek. A férfi szelte a kenye­ret. Szerelmük beletompult a délutánba, akár a színek és a távoli hangok Amikor alko­nyodra kezdett és rákezdtek rabszolgamunkájukra a tücs­kök összeszedték holmijukat Kilenc nap és elindultak a falu felé. — Mennyi szabadságod van? — kérdezte a nő. — Huszonhárom nap. — De itt mindig csak kél hetet lehelünk. —L Annyit. — Ebből is elvehet a rossz idő. — El. — Átlag hat nap ... inkább egy hét. — Hét nap. „ — Talán nyolc. — Legyen kilenc — mond­ta a férfi. — Kilenc nap egy évben. Ennyi jut. A férfi nem válaszolt. Csen­desen lépdeltek a fűben, fog. fűk egymás kezét. Egyre gyor­sabban sötétedett. — A 9-es olyan, mint egy hurok — szólalt meg a fér­fi. — Olyan — mondta később a nő. — Egész évben ráteke- redik az ember nyakára. — Már harmadik napja itt vagyunk. — Még tíz nap, aztán haza­utazunk. — Igen. Éppen tíz napunk van és utána egy év telik majd el. — Nem szabad rágondolni. — Nem — hagyta rá a fér­fi. — Borzalmasan hosszú egy év — gondolkodott a nö han­gosan. — Háromszázhatvanöt nap. És mi jut nekünk? — Gondolj arra. hogy most tejet iszunk és addig alszunk, amíg jólesik. — Jó — mondta a nő. — De akkor is kevés kilenc nap. — Kevés. — A többiek nem gondol­nak erre? Szerinted mások hogy vannak ezzel? — Nem tudom. Ök se gon­dolják végig. — Lehet. De mindenképp’ kevés a kilenc nap. — Ha szerencsénk van, még mindig marad kilenc. — Igen. Ha szerencsénk van... ha jó az idő. Kilenc nap, a tizediken utazunk ha­za. Nyitray Péter sód megye legújabb üdülő­telepét építik fel. Az 5 mil­lió köbméteres víztároló és környéke rendkívül alkalmas arra, hogy a horgászoknak- a fürdőzőknek és a csónaká­zás kedvelőinek új paradi­csoma *legyen. De a csendes vidék csakúgy kielégíti az üdülők, a pihenni vágyói' igényeit is. A parttól 250 méterre megkezdték a telkek parcellázását, eladását. E te­rületen GR hétvégi ház építé­sére alkalmas mini-telek ta­lál majd gazdára. Az új üdü­lőtelep teljes fejlesztési ter­ve elkészült, s számos közin­tézmény is épül majd. A többi között 110 gépkocsinak alkalmas parkoló, 200 férő­helyes camping, 20 bérelhető vfkendházzal, horgásztanya és csónakház. Természetesen helyet kap a vendéglátóipar is: halászcsárdát és bisztrót építenek majd. Az építkezés jelentős erővel már a jövő esztendőben megkezdődik. A telkeket Is egyéves beépítési kötelezettséggel adták el. Megnyitották Tegnap, október 15-én. szerdán délután Miskolcon, a TIT Kazinczy Ferenc Klub­jában ünnepélyesen megnyi­tották a közgazdasági szabad­egyetem 1969—70-es tanévét. A közgazdasági szabad- egyetem az idén négy tago­zattal indul. Az egyik legér­dekesebbnek a gazdasági re­form tapasztalataival foglal­kozó tanfolyam ígérkezik. A szabadegyetemnek kihelye­zett tagozatai működnek majd több borsodi nagyvál­lalatnál. Az ózdi tagozat az iparvállalatok gazdálkodásá­nak időszerű kérdéseivel fog­lalkozik. A járási tanácsok gazdasági szakemberei részé­re a tanácsi gazdálkodásról tartanak előadásokat. A közgazdasági szabad- egyetem új tanévét és a köz­gazdasági ismeretterjesztési évadot dr. Morva Tamásnak, az Országos Tervhivatal köz* gazdasági főosztályvezető­helyettesének, A gazdasági fejlődés üteme és fő arányai a reform bevezetésének idő­szakában című — nagy ér­deklődéssel fogadott előadása nyitotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents