Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

Csütörtök, 1969. október 16. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Névtelen tevéi mamában Aggodalom, vagy lIlÉÉIlSlSSÉS I Névtelen levelekre általá­ban nem szoktunk reagálni. Ez esetben kivételt tettünk. A levél a borsodsziráki szü­lök sérelméről szól, arról, bogy — véleményük szerint: — a Finkei Általános Iskolá­ban mostohább körülmények között tanulnak gyermekeik, mint otthon. Ezért „kérik a szülők, hogy egy évvel ké­sőbb kezdjék a körzetesítést, előbb tegyék rendbe az is­kolát és környékét, állítsa­lak be megfelelő autóbusz- járatot .. (jSak a busz hiányzik Edelény IV. kerületében, a Einkei Általános Iskolában •Ő6 borsodsziráki felsőtagoza- 'os gyermek tanul szeptem­ber 1-től. A régi épülethez 'íjat építettek, így az elmúlt esztendőben már kényelme­sebb iskolában taníthattak a Pedagógusok. Gyuricza Sándor iskola­igazgató elmondta, hogy a felső tagozaton 6 nevelő ta­hit. Teljesen osztott a felső tagozat, és a szakos nevelő!? által leadott órák 45 százalé­kot tesznek ki. , —- Én azt hiszem — mon­dotta —, hogy inkább ké­nyelmi szempontok játszanak közre az ellentétben. Hiszen nem olyan nagy a két köz­ség közötti távolság. 15 perc htatt gyalog is át lehet érni. A busszal van probléma... Fejlődő iskola a finkel. A közeljövőben több olyan dol­got is rendbehoznak, amelyet névtelen levélírónk a borsod­éi ráki szülői? nevében fel­sorolt. így például átrakják a kályhákat. Általában jó­nak mondható az iskola fel­szereltsége is Nem állítjuk, kogy nem szorul fejlesztésre, de azért nemigen marad el a borsodsziráki mögött. A nyolcadik osztályba be­mentünk. Sok borsodsziráki gyermek tanul itt. — Van-e valamilyen prob­lémátok? — A busz. Reggel előfor­dul, hogy nem férünk fel rá. vagy nem is'áll meg. Hazafe­lé pedig nagyon kell síel­nünk, hogy elérjük. Ezt szinte egyöntetűen mondták el. S ebben az egy­ben igazat kell adnunk le­vélírónknak: bár most még nem veszélyes, de az esős időszak és a tél beálltával feltétlenül biztosítani kelle­ne a zavartalan iskolajára­tot. Csak az a kel tanterem t Éppen órát tartott Kun La­jos, a borsodsziráki iskola vezetője, amikor meglátogat­tuk. Mindössze két tanterem, egy különálló épületben az igazgatói és á nevelői szoba áll a községben az oktatás rendelkezésére. A két tante­rem is külön-külön épület­ben, s az egyik bizony, túlsá­gosan sötét. — Amíg itt voltak a felső tagozatosai? is, részben osz­tott oktatás volt nálunk. Az V—VI. és a VII—VIII*, osz­tályt. vontuk egybe. Tantár­gyankénti bontásban 3 neve­lő foglalkozott velük. Egy szakosított nevelőnk volt, most szabadságon van. De a többiek, köztük jómagam is, ével? óta tanítottuk ugyanazt a tantárgyat. — Helyesnek tartja a kör­zetesítést? inti a lóriimból kimaradt A gáz-átállásról, az árakról és a városi közlekedés viteldíjáról Győri Vilmos, miskolci la- a 16-302-es telefonról a íc°vetkezőkre kért választ: — A német gázkonvektor !*ewi állítható át földgázra, es még mindig ez van forga- °mban. Mit csináljanak a~ofc, akiknek ilyen készülé- yjk van és Miskolcon föld- oáztüzelcsrc állnak át? A Tisztánúli Földgázszol- Skltató és Szerelő Vállalat miskolci üzemegységének ve­hetője, Katona Zoltán, a kö- .. etkezőket válaszolta: Rosszul van tájékozód- a Győri Vilmos, mert a né- het gázkonvektor is úlállít- ató földgázra. Jelentékte- ®nül csökken ugyan a hőtel- lesitménye, de ez a fogyasz- nem zavarja. Több száz onvektort állítottunk már Miskolcon földgázra, ame- ..Vek azóta is panaszmentesen üzemelnek , Tóth Zoltán miskolci la­kos. a 38-084-es telefonon a Vetkezőket kérdezi: i. ~7. Miért, drágább a kÖzle- . és Miskolcon, mint a fo­drosban? A földgáz i ára is ,TnOább Miskolcon, mint 13u- .Pesten. Korábban a városi t olcsói)(, volt. Miért? í... fürdésének első részére a í. 'skolei Közlekedési Válla- ü igazgatóin. Pásztor Sá«- öor válaszol­u A villamosközlekedés- en 1966. július 1 —tői mog- ’ 'Vételi a szakaszhatárok, át- '“jegyek, és országosan új aritarendszert vezetlek be. ml í'üvforintns menetjeggyel bon u-1 a vonal teljes hosszá- hárki, ami például Mis­kolcon mintegy 11 kilométer. — Az autóbuszoknál is vo- naljegy-rendszer lépett élet­be. Városunkban olyan sajá­tosságai vannak az autóbusz- közlekedésnek, hogy távol­ságban lényeges eltérések je­lentkeznek (például az 1-es járat 13 kilométer, a vasgyár érintésével 14 kilométer, az 5-ös járat 11 kilométer hosz- szú) ezért egyes járatokat — a nagy távolságok miatt — két vonalra osztottunk. A tá­volságokat figyelembe véve állapította meg a KPM és az Árhivatal a vonaljegyek árát. — A Budapesten közleke­dők. zömmel átszállásokkal tudják csak elérni utazásuk végcélját. Ha tehát figyelem­be vesszük az átszállások költségeit. amely minden esetben 1,50 forint, úgy azt kell mondani, hogy Miskol- con olcsóbb a közlekedés, mint a fővárosiján. Nálunk ugyan 2 forint egy vonaljegy. de átszállás csal? igen kevés utasnál válik indokolttá. A kérdés második részére Katona Zoltán, a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci üzemegy- ségvezeiője adja meg a vá­laszt: \ — Az Észak-Magyarország­ban többször foglalkoztunk már ezzel a témával, s most ismételten esti azt mondha. lom. hogy a földgáz ára or­szágosan egységes. Kaloriku­sán számolva, a városi gáz és a földgáz ára között — fi­gyelembe véve a fűtőérték­különbséget — nincs eltérés. — Helyes, hogy teljesen osztott iskolákat vezetnek be. Sajnos, nálunk kevesebb volt két tanteremmel. A ré­gebbi elképzelések szerint Szirákon lett volna a körze- tesített iskola. De lemarad­tunk. A kis iskola felszereltsége j jónak mondható. De azt i meggyőződéssel állítjuk, hogy j nem jobb a finkeinél. Az tün etien lehetősé« A körzetesítésekkel szem­ben, merjük bevallani, szin­te mindenütt volt ellenállás. A szülők nagy része szíve­sebben venné, ha gyermekül? a régi iskolában tanulhatna tovább — Sajnos, abhoz nincs elég pénzünk, hogy valamennyi iskola megfeleljen a korsze­rű oktatási követelmények­nek — mondotta Dobi Sán­dor, az Edelényi járási Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. Az pedig már igazolódott, hogy a kis, osz­tatlan iskolákban a nevelői? minden erőfeszítés ellenére sem tudnak megfelelő ered­ményeket elérni. A körzetesí­tés az egyetlen lehetőség. S még valamit. Az edelényi já­rás, sajnos, arról közismert, hogy országosan mindig is el­maradott volt oktatásügye. Áz utóbbi két évben meg­kezdődött egy egészséges fej­lődés. Az elmaradt sok mil­lió fon utas beruházást azonban nem tudjuk egyszer­re pótolni. A tartalmi mun­kát kell erősítenünk! A sza\. rendszerű oktatásra kell he­lyeznünk a hangsúlyt! Egy szomorú számadatot szeret­nél? felhozni. A mezőkövesdi 99,0 százalékos és a szerencsi 97,8 százalékos szakrendsze­rű oktatással szemben a mi járásunk átlaga csak 75,3 százalék. Azt hiszem, ez a legdöntőbb bizonyítók a körzetesítés mellett. Csúf or ás Annamária Űj kezdeményezés (Tudósítónktól) A város lakossága érdeké­ben új — Budapesten és a megyeszékhelyeken már ki­próbált és jól bevált — szol­gáltatást, átutalási betétszám­la-rendszert vezetett be az OTP. Lényege, hogy a betét­számla-tulajdonos részére — megbízás alapján —, az OTP kazincbarcikai fiókja végzi el a lakbér-, villanj*-, gáz-, te­lefon-, rádió- televíziószám­lák kiegyenlítését. Rendezi a hírlapok előfizetési díját, mindenfajta biztosítási díj kiegyenlítését, az OTP-hitel- törlesztéseket és egyéb, rend­szeresen ismétlődő átutalá­sok lebonyolítását. Az első átutalás, vagy fize­tési megbízás után 2 Ft. min­den egyes további megbízás után 1 Ft kezelési díjat szá­mít fel a takarékpénztár. Az átutalási betétszámla nagyobb összegek elhelyezésére is al­kalmas, mert 3 százalékkal kamatozik. Vékony Sándor Mezikövesd meghívta Kanyev tábornokot Klavoyija édesanyját is várjak az ünnepségre Mezőkövesd magas rangú szovjet vendéget vár a fel- szabadulási évforduló ünnep­ségeire: a község pártbizott-, ságának és tanácsának vég- rehajíó bizottsága meghívta I. V. Konyev tábornokot, a Szovjetunió hősét, aki annak idején a Mezőkövesdet fel­szabadító egységek parancs­noka volt. A tábornok jelenleg Kujbi- sevben él, és minden való­színűség szerint itt lesz a november 11-i ünnepségen. Több napig marad majd Me­zőkövesden. A kövesdiek meg akarják neki mutatni* mit változott azóta községül?* s elviszik a vendeget az üze­mekbe is. A harcok során a környé­ken hősi halált hall egy szovjet katonalány is, Klav- gyija. akinek emlékét tábla őrzi az ifjúság házában. A nőtanács Klavgyija édesany­ját. hívja meg az ünnepségre. Ü Utat épített KISZ-brio ád A váci Forte-ffyár világszínvonalat elért gyártmányai az európai és tengerentúli országokban is egyaránt közis­mertek. A közeljövőben befejezésre kerülő rekonstrukció során új, korszerű gépekkel szerelik fel a modern fotoké­miai üzemet. Rendkívül rossz állapotban levő makadámút vezetett még: né­hány nappal ezelőtt is a miskol­ci repülőtér és a Sajó egyik holt ága között. Leginkább a Köz- tisztasági Vállalat gépkocsijai érezték meg az út gödreit, he­pehupáit. Az I. kerületi Tanács V. B. építési csoportja a közelmúltban anyagot biztosított az útépítés­hez. A vállalat termelési osztálya többek között a KISZ-tagoktóI kért segítséget: társadalmi mun­kában hozzák rendbe az utat. Húsz fiatal öt alkalommal „szállta meg'* az 1200 méteres útszakaszt, s egy vastag salakre- teget borított rá. Munkájuknak köszönhető, hogy ezentúl a gya­logosok száraz lábbal, a gépko­csik pedig karambol nélkül tehe­tik meg arrafelé az utat. Érdemes megemlíteni, hogy a Kisz-brigád 500 óra társadalmi munkát végzett. __________________________ ,. __ or ^ ^ A % .l»«* krónikájából i|^) j|* Tj[^ A VÁROS FELEIV v. A seríözőmester büntetése MISKOLC város régi jegy­zőkönyveinek' alig találni olyan lapját, amelyen az Avas, az avasi pincék ne sze­repelnének valamilyen for­mában. Például az adók ki­vetésének az adóösszeg meg­állapításának legfőbb alapja Szedik a csemegeszőlőt A nagyrédei Szőlőskert Tsz 130 holdas csemegéül hiújából idáig mintegy 10 vagon szőlőt adtak át a hazai és külföldi megrendelőknek. Az idén 25 mázsát „hoz” holdanként a kordonos művelésű szőlő. évszázadokon át a pince volt. „Kinek milyen az pintzéje, olyan az adója!” És, aki úgy akart adócsalást elkövetni, hogy a tehetségéhez mérten szegényesebb pincét tartott, az bizony lemondhatott a szép pincével együtt járó megbecsülésről, tekintélyről. Az a pincetulajdonos sem járt jól, aki nem fizette ren­desen adóját. Az 1692-es vá­rosi jegyzőkönyv tanulsága szerint azok, akik „semmi út­tal és móddal adójokat meg­adni nem akarnák ... az adó- végrehajtók pintzéjiikből, azt akaratjuk ellenére is felnyit­tatván, szabadosán két annyit érő zálogjokat elvihessék”. A céhrendszer idején nem­csak Miskolcon, hanem szá­mos más. pincékkel és főleg jó borral is rendelkező váro­sokban is szokásban volt a borbírság kiszabása. Kisebb vétségek, amolyan mai érte­lemben vett szabálysértések, kihágások esetében bizonyos mennyiségű bor árának meg­fizetésére, vagy a bor termé­szetbeni beszolgáltatására kö­telezték a vétkest. Egyes cé­hek például borbírsággal to­roltál? meg a helyén nem való káromkodást. MISKOLC egyik legerede­tibb ilyen borbírságáról is maradtak meg írásos emlé­kek. Az 1715-ös esztendőben történt, hogy Miskolc serfőző- mestere állt lehorgasztott fő­vel vétkesként a városi ta­nács élőit. Hogy mi volt a bűne? Csupán az, ami bi­zony napjainkban is gyakran előfordul: „az ö kortsmái üresek valónak”, azaz nem főzött elegendő sert. No, de akkoriban hiába hivatkozott hordóhiányra, szállítási ne­hézségekre, meg miegymásra. Tanácsnok uraiméi? szivét cm tudta megenyhíteni a ■erfőzőmester. nem tudta el­téríteni őket az ítélkezési szándéktól. Ügy látszik, hogy szerethették a jó sert, s nem vetették meg a jó bort sem, mert ítéletük így hangzott: „Az serfőző pintzéjcből 2 hor­dó jóbora borbírák uraimél: által az város közönsége szükségére elhozattassék ... és míg tisztességes ser nem lesz, minden 2 napban újabb 1—.7 hordó borát kell elvin­ni”. A serfőzőmester ügyében 1715-ben hozott ítélet min­den bizonnyal igen hatásos volt. mert sörhiányról soha többé nem esik szó a városi jegyzőkönyvekben. A SERHIÄNY legalább annyira egyedülálló eset volt a múltban, mint az a „cso­da”, amikor ingyen bor folyt az egyik avasi forrásból Igaz. néhány napig tartott csak da a bort szerető hívő nép azóta is Jézus kútjának nevezi ezt a Medgyes alján, a Gyöngy­virág utcában található for­rást. A korabeli városi jegy- zőkönyv hitelt érdemlően megmagyarázza az ingyen bor okát. csakhogy azok. akik ezt akkoriban Jézus ajándé­kának tartották, úgy látszik nem ismerték az írást. Az történt ugyanis, hogy a for­rás feletti egyik pincében lyukat kapott egy nagy ászok- hordó, s annak bora szivár­gott a forrás gyér vizébe, alaposan „megízesítve” azt. Ha nem is igaz az jegyen bor. a borforrás csodája, az öreg hegynek azért mégis akadnak érdekes titkai. ^ Pozsonyi Sándor (Következik: Rejtekek, tit­kos járatok.)

Next

/
Thumbnails
Contents