Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-12 / 211. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1969. szept. 12. Kállai Gyufa tagadta a lengyel küldöttsége Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szeptember 10-cn az Országház delegációs termében fogadta a Lengyel Népköz- társaság parlamenti küldöttségét, élén Czeslaw Wycechhel, a szejm elnökével. Képünkön: a vendégek az Országház épületében. Középen Czeslaw Wycech és Kállai Gyula. Rhodesiái döntés A% egyiptomi légierő megtorló akciója A Minisztertanács ülése A szakadár Rhodesia fe­hértelepes kormánya csütör­tökön nyilvánosságra hozta új alkotmány-tervezetét, amelyben megszakít minden kapcsolatot Nagy-Britanniá­val és Erzsébet királynővel. Az alkotmányt tartalmazó törvényjavaslat a parlament szeptember 30-án kezdődő ülése elé kerül. Vadászgépek fedezete mel­lett egyiptomi bombázók csütörtökön délelőtt két hul­lámban támadták a Sinai- félszigeten kiépített izraeli állásokat — közölte egy egyiptomi katonai szóvivő. A gépek mélyen behatoltak a félsziget középső és déli ré­sze fölé. A támadás során légvédelmi ütegeket, egy ra­darállomást, valamint tüzér­ségi és gyalogsági állásokat semmisítettek meg. A kialakult légiharcban egy izraeli vadászgépet le­lőttek. A szóvivő közölte, az egyiptomi légierő célja az volt, hogy „megtorolja az egyiptomi őrállások ellen in­tézett ismételt izraeli ag­ressziókat”. Később bejelentették, hogy Rio de Janeiró-ban és Bra­zília más városaiban töme­ges letartóztatások folynak Elbrick amerikai nagykövet elrablásával összefüggésben. Nem hivatalos körökből szár­mazó értesülések szerint az Nixon elnök jövő csütör­tökön beszédet mond az ENSZ-közgyűlésen. A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy az elnök elődeihez hasonlóan, személyesen mond beszédet a kedden megnyíló 24. közgyűlési ülésszak álta­lános politikai vitájában. Üjságírók azt várják, hogy Nixon felszólalása az ameri­az egyiptomi támadást kö­vetően izraeli gépek átrepül­ték a Szuezi-öblöt és megkí­séreltek támadást intézni az öböltől északra kiépített egyiptomi állások ellen. Az egyiptomi vadászgépek azonban visszatérésre kény­szerítették őket. Kora délután az egyiptomi légierő egy harmadik, a ko­rábbinál nagyobbszabású tá­madást intézett a Sinai-fél- szigeten kiépített izraeli ál­lások ellen — közölte egy katonai szóvivő Kairóban. Ez utóbbi légitámadás ideje alatt — mondotta a szóvivő — izraeli gépek nem száll­tak fel, de a légelhárító tü­zérség egy egyiptomi gépet lelőtt. A három légitámadás során viszont az izraeliek vesztesége négy repülőgép. üggyel kapcsolatban több mint kétezer embert tartóz­tattak le, illetve hallgattak ki. A rendőrség csupán „né­hány letartóztatásról” be­szél. kai politika fő mozzanatai­nak kifejtése lesz, az elnök azonban részletesen kitérhet a vietnami háborúra és a közel-keleti válságra is. Le­hetséges, hogy Nixon ebben a beszédben ismerteti majd először a vietnami háború­val kapcsolatos új állásfogla­lását is. (Folytatás az 1. oldalról.) az értékesítés, a készletnöve­kedés mértéke pedig kisebb volt, mint az elmúlt eszten­dőkben. Jók a mezőgazdasági ter­méseredmények. Minden fon­tosabb növényféleségből több termett, mint a megelőző években és mint amennyit terveztek. Az év első hat hónapjában a lakosság pénzbevételei, na­gyobbrészt a dolgozók lét­számnövekedése folytán, 10 százalékkal emelkedtek, ha­sonló mértékben nőtt a kis­kereskedelmi forgalom is. Javult a beruházási tevé­kenység, bár az építkezések terén a szükséglet és a ka­pacitás közötti feszültség to­vábbra is fennáll. A külke­reskedelmi áruforgalom a tervezettnél kedvezőbben ala­kult. Növelni kell A Minisztertanács a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. Felhívta az érintett minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy az év hátralevő részé­ben a terv sikeres teljesíté­sének érdekében a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. Határozatot hozott arra is, hogy a hazai termelés fo­kozása mellett az áruellátás folyamatossága és választéká­nak bővítése érdekében nö­velni kell a közszükségleti és fogyasztási cikkek im­portját. A népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentéshez kapcsolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről számolt be. Az előter­jesztés megállapítja: 1969. el­ső hat hónapjában változat­lanul jelentős volt a munka­erő-kereslet. A vizsgálatok arra utal­nak, hogy a vállalatok ez év­ben a bérfejlesztést elsősor­ban a munkaerő megtartásá­ra, a létszámhiány betöltésé- I re. illetve a kereseti arányok I javítására fordítják. A Minisztertanács a jelen­tést elfogadta. Betakarítási feladatok A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a nyári mezőgazdasági munkák vég­rehajtásáról és az őszi mező- gazdasági és felvásárlási munkákra való felkészülésről tett jelentést. A mezőgazda- sági nagyüzemek jól szerve­zetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 szá­zalékát géppel aratták — az előző évben 91 százalékát —, ezen belül a kombájnnal be­takarított gabona aránya több mint 90 százalék — az előző évben 80 százalék — volt. A mezőgazdasági dol­gozók lelkiismeretes munká­val a viszonylag nagyobb arányú megdőlés ellenére jó eredményeket értek el. A ga­bonafelvásárlást szervezetten, zökkenő nélkül végezték. A soron következő feladat a mezőgazdasági üzemekben mintegy 4 millió hold kapás- és egyéb növény termésének betakarítása, 3,5 millió hold őszi vetésű növény lalajelő- készítése és vetése, körülbe­lül 700 ezer hold istállótrá­gyázása és csaknem 4 mil­lió hold őszi mélyszántása. Ebben az időszakban kell gondoskodni mintegy 375 ezer hold szőlő szüretelésé­ről, feldolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szüksé­ges erő- és munkagépekből, valamint alkatrészekből — műtrágyaszórók és silókom­bájnok kivételével — a for­galmazó vállalatok teljes egé­szében ki tudják elégíteni a mezőgazdasági üzemek vár­ható igényeit. Vetőmagvak­ból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelen­tést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Letartóztatások Brazíliában Nixon beszédet mond az ENSZ közgyűlésén Szamos Rudolf A maffia szigete 4. A maffia orvosa A SZICÍLIAI maffiáról né­hány évvel ezelőtt közelebbi részleteket tudhatott meg a nyilvánosság: a milánói he­tilap, a L’Ora 1962. január 22-én először tárta a világ elé a maffia banditizmusá- nak évszázadok mélységébe visszanyúló gyökereit, az amerikai gengszterkonszer­nekkel tartott kapcsolatait és napjaink Szicíliájában meg­őrzött középkori uralmi mód­szereit. A szenzációs cikk szerzője egy orvos volt, aki Ahogyan én maffia-orvos lettem cím­mel számolt be. megdöbben­tő élményeiről. A szerkesztő­ség már korábban közölt a maffiát leleplező írásokat, s minthogy nem volt hajlandó őket visszavonni, a maffia a szerkesztőségi épület ellen sorozatos bombarobbantások­kal próbálta megtorolni a lap indiszkrécióit. A szer­kesztőség egy része a levegő­be repült, a nyomda és a ro­tációs gép súlyosan megsé­rült. Ennek ellenére a heti­lap mégis megjelent, és a maffiáról szóló leleplező cikksorozatát a többi lap is átvette. A maffia követelte az orvos személyének lelep­lezését, mert az Omerta (a szicíliai hallgatás) parancsá­nak megszegése miatt bosz- szút akart állni rajta. Az or­vos, dr. Melchiore Allegra azonban már a cikk megje­lenése előtt, saját ágyában, „békés halállal” elhunyt. ALLEGRÄT ugyanis 1927-ben gvilkossáshoz nyúj­tott segítség vádiával letar­tóztatták. Az előzetes letar­tóztatásban vallomást tett. Elmesélte a rendőrségnek, hogyan vették fel a szicíliai „Tiszteletre méltó Társaság­ba” és mindazt, amit a szer­vezetről tudott. Tekintélyes tagként szoros kapcsolatot tartott a maffia uraival, és a dolgok mélyébe is belátha­tott. A beszédes kedvű Al­legra valószínűleg csak sze­rencsés körülményeknek kö­szönhette annak idején, hogy életben maradt. A részletek, amelyekről a rendőrséget tá­jékoztatta, az archívumba kerültek, mivel a Mussolini- féle hatóságoknak 1937-ben már nem volt érdeke, hogy a dokumentumok a nyilvános­ság elé kerüljenek. A L’Ora szerkesztői a szerencsének köszönhetik, hogy ezek az iratok az archívumból végül is kezükbe jutottak. A maf­fia hosszú karjai ugyanis a rendőrség és az államügyész­ség legfőbb helyeire is el­értek. így a rendőrség birto­kába jutott, a maffiát komp­romittáló legtöbb anyag el­tűnt, mert a maffia emberei hamisítványokkal cserélték ki. A véletlen játszhatott közre, hogy az orvos leleple­zései huszonöt esztendő múl­tán egy milánói szerkesztőség birtokába jutották, így 1962- ben egy halott orvos korona­tanúként léphetett fel a maf­fia ellen. Rövidén dr. Allegra törté­nete: ... 1916-ot írtak. A szicí­liai feudális maffia hatalma­sabb volt, mint bármikor az­előtt. Észak-Olaszországban, az Alpokban és az Isonzónál véres csatákban küzdöttek az olasz csapatok az osztrák— magyar seregekkel. A szicí­liai parasztokat egyre szigo­rúbb rendelkezésekkel kény­szerítették az olasz imperia­lizmus háborús érdekeinek szolgálatára. Többségük nem mutatott különösebb kedvet, hogy Rómáért haljon meg, amely félgyarmatként kezel­te a szigetet. Az észak-olasz nagyburzsoázia megkísérel­te a maffia hatalmasait a háborús űzelmekbe bevonni. A maffia donok, a maguk módján segítették is az olasz háborús célkitűzéseket. A ka­tonai hatóságok megbízásá­ból lovakat rekviráltak, ame­lyeknek nagy részét a sze­gényparasztoktól, kisbérlők- től ingyen szedték össze, és jó pénzen átadták a hadse­regnek. A fronton azután kiderült, hogy ezek a lovak teljesen hasznavehetetlenek a hadsereg számára. Ezért a „tiszteletre méltó férfiak” közül néhányat törvény elé idéztek. Azonban semmit sem tudtak rájuk bizonyíta­ni. Dr. Allegra ez időben egy palermói katonai kórház­ban szolgált, és súlyos sérül­teket kezelt. A betegek több­sége szimuláns volt, akik sajátmagukon okoztak ki- sebb-nagyobb sérülést. Ami­kor erre az orvos rájött, je­lentette a kórház parancs­nokságának. A jelentés után, mint az már lenni szokott, látogatót kapott. Egy bizo­nyos Giulio D’Agate óhajtott vele beszélni. Allegra dok­tor szicíliai volt, és nyomban sejtette, kivel áll szemben. Vendége öntudatos fellépése, mint erről később beszélt is, nem hagyott kétséget, hogy egyike a „Tiszteletre méltó Társaság” befolyásos embe­reinek, akikkel tárgyalni il­lik. Vendége nem oszlatta el ezt a kételyét. Kijelentette, hogy minden egyes katona, akit az orvos denunciálni akart, szegény ember, aki­nek nagy családja van. Az volt az óhajtása, hogy ezek a beteg szicíliaiak mielőbb meggyógyuljanak és utána hosszú betegszabadságot kap­janak. A tárgyalás végén, a félreértések elkerülése vé­gett, D’Agate közölte az or­vossal, hogy mindezt ne ké­résnek, hanem parancsnak í-fslr í nfep A TALÁLKOZÁST köve­tően néhány nappal D’Agate újra felkereste Allegrát. Társaságában most már két másik ember is volt. A há­rom úr meghívta Allegrát egy palermói gyümölcskeres­kedésbe, kis beszélgetésre. A katonaorvos elfogadta. A ta­lálkozóra a kereskedés egy hátsó helyiségében került sor. A beszélgetés köszönő szavakkal kezdődött, majd a három úr felvilágosította, hogy ők egy nagyon jelentős szövetség tagjai. Ezt a szö­vetséget széles körben maf­fiaként isrfterik. Tagjai nyu­godtak lehetnek, hogy a szö­vetség mindaddig megvédi életét .segíti egzisztenciájá­nak kibontakozását, amíg a tag hű marad. Ezek után az orvost felszólították, lépjen be, és tegye le a kötelező hallgatási esküt. Vallomásában Allegra hű képet fest a maffiáról. „Csa­ládokra” tagolódik. A csalá­dok élén egy vezető Don áll. Egy-egy család a szomszé­dos városok és falvak kisebb csoportjaiból tevődik össze. Ha a család túlságosan nagy létszámúvá növekedne, tí­zes csoportokra osztják szét. A családok szigorúan szabá­lyozott működési körön be­lül tevékenykednek, és a tar­tományi főnök irányítása alá tartoznak. A családok alkot­ják a „Tiszteletre méltó Tár­saságot”, amelynek Észak- és Dél-Amerikában, Tuniszban és Marokkóban is igen erős szervezetei működnek. A testvéri szövetségbe való fel­vétel szigorú ritus alapján történik. A ceremónia a kö­zépkorból öröklődött át nap­jainkba. Bizonyos értelem­ben az Egyesült Államokban tevékenykedő Ku-Klux-Klan is a maffia középkori cere­móniái alapján veszi fel tag­jait. Ahogy Allegra elmon­dotta: „Középső ujjamat egy tűvel megbökték, és néhány csepp vért egy kicsiny szent­képre nyomtak ki belőle. A képet azután elégették, és, mialatt hamuját tenyeremre szórták, esküt kellett tennem, amelynek rövid tartalma ez: esküszöm, hogy testvéreim­hez hű leszek, őket soha el nem árulom, minden esetben segítek rajtuk, és ha ezt nem tenném, vagy mindezt meg­szegném, úgy égjek el, úgy váljak hamuvá, mint ez a kép.” Ezzel a fiatal orvost fel­vették, amely kivételezett helyzetet jelentett Allegra számára. A maffiához való tartozása csengő aranyérmék­ben térült meg. Palermó Castelvetrano kerületében kezdett magánpraxist, amely olyan jól jövedelmezett, hogy hamarosan magánklinikát vásárolhatott. A testvéri szö­vetségbe tömörült barátai gondoskodtak róla, hogy ne- csak a jól fizető páciensekből éljen meg. Magától értető­dik, hogy a maffia az orvost „nem zárta ki bizonyos em­berbarát! tevékenységének” köréből. Karrierjéért, jólé­téért a „testvérek” elvárták szolgálatait. Titokzatos lövé­sekből eredő sebek kezelését kívánták tőle, és együttmű­ködését némely gyilkosság­ban. Allegra befolyásos maf­fia-tag lett, és számos fiatal, kevésbé tekintélyes tagtársa kereste fel, hogy tanácsát kérje. A TEKINTÉLYES polgá­rok és a lakosság ugyanis a maffia-uralta helységekben nem a rendőrség, vagy más hatóság tanácsát kérték ki, hanem a maffiáét. így a há­zasságkötéshez is a maffia vezetőinek engedélye kellett. A maffia hozzájárulása nél­kül nem lehetett kivándorol­ni. A maffia kormányzott és uralkodott, míg a hivatalos olasz hatóságok csak statisz­táltak hozzá Szicíliában. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents