Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-12 / 211. szám
Péntek, 1969. siept. 12. ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Községről községre Kiese — Észak-Bodrogköz központja — Rekord süllő — A íiimgyáros kút jótól a vízvezetékig — Irodalompártoló szövetkezet giek, az alkalmazottak száma, s ennél is több a különféle ipari, kereskedelmi szakmunkásoké. A falusi életformaváltás szemünk előtt játszódik le. S Kiesén még inkább megnövekednek a változással járó halaszthatatlan feladatok, mert az ésszerű fejlődés velejárójaként a község újra közigazgatási körzeti székhely is lesz. © A Fő utcán irőből faragott kútszobor látható: búsuló juhász, néhány bárányával. Valamikor artézi kút is tartozott a szoborhoz, de mast csak közönséges szivattyús kút van mellette. A szobrot és a hajdani artézikutat is a filmnek köszönhették a ri- cseick. Itt született Zukor Adolf, aki később Amerikában próbált szerencsét, s a húszas évek filmgyárosa lett Hollywoodban. Szülőfaluját ezzel a szobros kúttal ajándékozta meg. Amióta viszont eltömődött az artézikét, nincs jó víz a faluban. Remélik azonban, hogy nemsokára lesz, mert szervezik már a vízműtársulatot, hozzálátnak a vízvezeték lefektetéséhez. © Nem tudom, van-e még az országban olyan értékesítő szövetkezeti szocialista brigád, amelynek olyat ígért volna író, mint a ricseinek Fekete Gyula — aki az idei könyvhéten a következőket jegyezte be a brigádnaplóba: „Majd inkább regényt írok a brigádnak, mint emléksorokat — maradjunk ebben.” Egy jól sikerült író—olvasó találkozó eredmén 3re ez az ígéret. Az itteni szövetkezet — írók meghívásával — a falu szellemi táplálásában is követésre érdemes példát mutat. Berccz József „Riese a Bodrogköz árterületéből kiemelkedő homokháton épült. Köröskörül tó, mocsár és vizes rétek voltak. A falu ősidők óta azon a helyen feküdt, ahol ma a község magva található” — a gyér írásos források ilyen szűkszavúan jellemzik ezt a jellegzetes bodrogközi települést. A sárospataki Tudományos Gyűjtemények faluszemináriumi anyagából, amelyet a hajdani falukutató főiskolások gyűjtöttek össze a környék településeiről, még a következőket tudhatjuk meg: már a honfoglalók megtelepedtek ezen a tájon, Riese az Aba nemzetség birtoka volt, majd a XIII. század elején Boleszló, váci püspök a leleszi egyházi konventnek adományozta. A történelem kavargásában sűrűn változtak földesurai. A legutolsó, akikre a mai idősebb ricseiek is emlékeznek még — a jászóvári premontrei prépostság és a Maj- láth-grófok voltak. A határ kétharmada az övék volt, a nagybirtokok szorításában vergődtek a kisparasztok. A szegény emberek szebbnek emlegették a hajdani vízivilágot, mint a folyószabályozás után kialakult igazságtalan birtokviszonyokat. A régi halászok, pákászok, madarászok szabadnak tudták magukat, s legalább hallal, vízimadárral, madártojással kedvükre töltekezhetlek. A 30 évvel ezelőtti bíró, Kör- möndi József még meg tudta mutatni, kinek, hol volt a csíkgödre az egykori réteken. mocsarakban, ahonnét kosárral merték a csíkot. „Emlékezetes, jó eledel volt” — bizonygatják a mastani öregek is. Az ősi mesterség ösztönökbe ivódott szeretető a kései utódokból is kiütközik. Szabad idejüket sokan ma is legszívesebben a Tisza partján, horgászattal töltik. S hogy a halfogás fortélyai sem merültek feledésbe, erre bizonyíték Rontó András nyugdíjas pékmester, aki horgászként két országos rekorddal is büszkélkedhet: ő fogta eddig a legnagyobb süllőt (több volt kilenc kilónál!) és a mind ritkábban horogra kerülő. ősi, különlegesen finom halat, a Tisza nevezetességét, a legnagyobb kecsegét is. A vizek lecsapolásával egyhangúbb lett a táplálkozás. Kivált a szegény családoknál. „Szegény helyen kétszer, sőt olykor csak egyszer esznek. Reggeli: krumplileves. Estebéd: tört paszuly, s óla- | jós sült krumpli” — olvas- | hatjuk egy 1935-ből való feljegyzésben. A ma'krónikása viszont ez. jegyezheti fel: 19(>9 szeptemberében megnyílik a legkényesebb városi ízlésnek is tetsző kisvendéglő és presszó a községben (a régi már nem elégítette ki a megnövekedett igényeket). A vendéglő lesz az értékesítő szövetkezet helyi üzleti hálózatának 32. „egysége”. Van a községben már vas- és műszaki bolt, külön háztartási cikkeket és edényeket árusító üzlet, cipö- bolt, konfekciós ruházati bolt, önkiszolgáló élelmiszerbolt, egy TÜZÉP-telep, húsbolt — hogy csak a fontosabbakat soroljuk fel. S a teljes igazság kedvéért azt is megemlítjük: a húsboltban friss húsféléből gyakori a hiány, ezt a problémát Ricsén sem sikerült eddig megnyugtatóan megoldani. Központi készletből kevés jut falura, helyi feldolgozó üzem létesítéséhez viszont kevés egy körzeti fogyasztási és értékesítő szövetkezet anyagi ereje. Több hasonló helyzetű gazdasági szervet nehéz közös vállalkozásra megnyerni. A húzódozás oka: szűklátókörűén értelmezik, féltik „önállóságukat”. Pedig Ricsén mind több a bérből, fizetésből élő alkalmazottak száma, akiknek mindent a piacról, boltból kell beszerezniük. Ez a község természetes központja a Bodrogköz északi felének. Két ízben járási székhely is volt néhány évig. De akkor sem dolgozott itt két tucatnál több értelmiségi, meg hivatali alkalmazott. Most pedig csak az iskolai tantestület létszáma: 24. A gyógyszer- tárban öten dolgoznak. Van három orvos, egy állatorvos a községben. A tsz-ben főag- ronómus, öntözési agrármérnök, állattenyésztő agronó- mus, főkönyvelő, négy könyvelő. Ott az ÉMÁSZ-kiren- deltség jó néhány szakemberrel, a sütőüzem, a malom, az OTP-fiók. Azután a tanácsháza, a posta, a vasút alkalmazottai. Bizony, jóval felül van százon az értelmiséA farkaslyuki dobsonos fronton Hasillő József és Kovács Lajos átállást készít elő. (Foto: Laczó J.) Szirölópi felmérés az LKM brigádmozgalHtaü Itfa tanácskoznak a szocialista brígádvezetők m minek mésíéii ? Sikerre! zár&cEt az elődöntő Ozdon munkafegyelem ellen. A kollektíva olykor elnéző, hiszen a hiba elkövetőinek mindössze 42 százalékát vonták felelősségre, a 25 százalék esetében a művezető tette meg ezt Muuka- és emberi kapcsolatok A brigád tagok igen érdekes eredménnyel értékelik saját életüket, helyzetüket. A megkérdezettek 30 százaléka azt válaszolta, hogy sokoldalú emberi kapcsolat, igazi jó szocialista közösség alakult ki az ő kollektívájában. Hatvankét százaléka kielégítőnek tartja, s mindössze 8 százalék jegyezte fel, hogy rossz a' munkakapcsolat, barátságtalan a légkör. Az elvárások kielégítésében, a megfelelő kapcsolatok, a jó hangulat kialakításában igen nagy szerepe van a brigádvezetőnek. A megkérdezettek 30 százaléka kifogástalannak tartja brigádvezetője viselkedését, s bízik benne, 40 százalék aszerint élvezi a brigád bizalmát, de elvesztheti, ha nem harcol a kis közösség céllá tűzéseiért, s 20 százalék esetében nem élvezi a bizalmat. És érdekes, hogy a művezetők az esetek 27 százalékában elégedetlenek a brigádvezetők magatartásával. A válaszoknak mindössze 3 százaléka utal arra, hogy a brigádve- zető munkájában, magatartásában erősen kifogásolható. A gyárban sok gazdaság: vezető van, aki segíti a brigádokat, célkitűzéseik megvalósításában. — A magam munkáját könnyíteni meg, ha a brigádokat segítem — vélekednek többen. Ám a gyakorlati tapasztalat és a szociológiai felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy akadnak mű- és üzemvezetők, akik még mindig nem éreznek kellő felelősséget e szocialista kollektívák működéséért és ez végső soron befolyásolja a munkafegyelmet, a munkaütemet is. A mai tanácskozás minden valószínűség szerint igen hasznos lesz és ebben része van a szociológiai felmérésnek, az őszinte vallomástételnek is. Ma, szeptember I2-én, pénteken reggel több száz szocialista brigádvezető ül ösz- sze tanácskozásra a Bartók Béla Művelődési Központban. Az esemény okáról, céljáról dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója ezt mondja: — Nálunk már hagyomány, hogy ityenkor, az év második felében az elért eredményekről, a további tennivalókról tanácskozunk a szocialista brigádvezetőkkel. A velük való találkozást igen fontosnak tartjuk, mert közreműködésük nélkül nem valósíthatjuk meg nagy célkitűzéseinket. Sikerek és gondok A Lenin Kohászati Művekben a gyár tradícióihoz híven, ebben az évben is jó eredménnyel dolgoznak. Érdemes megemlíteni, hogy ez év első felében 19 ezer tonnával több acélt adtak, mint tavaly és a többlet-termelés kétharmadát a termelékenység növelésével biztosították. — Az elmúlt évek munkasikerei, s ez évi eredményeink arról tanúskodnak, hogy a szocialista brigádok mély gyökeret eresztettek gyárunkban. 13 ezer ember dolgozik a szocialista brigádmozgalom célkitűzései szerint, s ezek közül 11 ezer termelő. Oroszlánrészük van az eredményekben, s a gyár-vezetés számít rájuk a gondok megoldásában is. Mert ezek is vannak. Beszélnek majd róla. Itt-ott a mennyiségi szemlélet került előtérbe, volt hó végi, negyedévi hajrá is, holott ezt a gyár dolgozói és vezetői korábban már száműzték. Kétségtelen, ezt befolyásolták különféle körülmények, mint például a fluktuáció, esetleges szervezetlenség, de vannak egyéb okok is. Szociológiái felmérés A gyárvezetés — beleértve a pártbizottságot, a szak- szervezeti bizottságot. — nem elégszik meg az okozat ismeretével. Az okok keresésében igénybe vették az üzemi szociológiát, mint tudományos módszert. Kérdőívek alapján kétezerötven szocialista brigádtag és vezető, illetve 200 művezető véleményét vetették össze. Ez r-endkívül érdekes képet mutat a brigádok belső életéről. A brigádok saját véleményük szerint húsz, a művezetők szerint 24 százalékában formális vállalásokat tettek. És többször a jóváhagyás is hasonló módon történt. Egy sor esetben nem biztosították hozzá a feltételeket:. Az önvallomások azt is mutatják, hogy a brigádokban is jócskán akadnak, akik vétenek a technológiai és a A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére a villanyszerelő szakmában meghirdetett Ki minek mestere? vetélkedőt az Ózdi Kohászati Üzemek KlSZ-fiatal- jai is örömmel fogadták. Az elmúlt hetekben 32 villany- szerelő szakmunkás állt rajthoz, hogy nemes verseny formájában eldöntse, ki a legjobb a szakmában. Az elődöntő lezajlott, megtörtént az értékelés is. 10-én, szerdán Mihalilt László, a városi-üzemi KISZ-bizottság titkára adta át a díjakat a verseny legjobbjainak. Az első Németh István, az ÖKÜ központi karbantartó gyárrészleg dolgozója lett. Kiváló dolgozó kitüntetésén kívül elnyerte a szakma ifjú mestere kitüntetés arany fokozatát, s 50 fillér órabér- emelésben részesítették. Rajta kívül ugyancsak kitüntetésben és pénzjutalomban részesítették az első öt helyezettet, akik szintén részt vehetnek a megyei versenyen. Az első öt közé jutott még Bírta Gyula, az energiaszolgáltató, Koczman Ferenc, a durvahengermű, Morvái János, a központi karbantartó és Bölcsházi József, az energiaszolgáltató gyárrészleg dolgozója. jó ci termés Hatvanezer hektoliter must felvásárlására kötött szerződést a Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság. A világhírű borvidéken a vártnál lényegesen jobb szüret ígérkezik:' a tavalyi 22 mázsával szemben az idei holdankenti szőlőhozamot átlagosan 24,4 mázsára becsülik. Ez csaknem 25 000 mázsa többlete* jelent, s így az eredetileg lekötött mennyiségnél jóvá többet, mintegy 90 000 hektó liter hegyaljai must, illetve bor felvásárlásával számolhat a pincegazdaság. V kormány programja szerint I985-lg a lakosság 85 száza- ckát közüzemi vízvezetékkel, 00 százalékát szennyvízcsatornával és szennyvíztisztító berendezéssel kell ellátni. Eh- ücz a programhoz csatlakozik a Tatabányai Szénbányák Víztisztító és Dúsító Berendezések Gyára, amelyben víz-, illetve szennyvíztisztító berendezéseket gyártanak. A cél elérése érdekében kísérleti telepet is létesítettek, ahol az általa szállított berendezések minőségi jellemzőit mérik be.
