Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-06 / 206. szám

m 4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Szombat, 1969. szept. 6. Akad lelkesítő írói feladat — fiataloknak is A fia tál írók közelmúlt­ban tartott lillafüredi tanácskozásán Jovano- vics Miklós a felszólalásokra adott válaszában így fogal­mazta meg az alapvető fel­adatot: „Az irodalom fel­adata, hogy segítse a nem­zetet szocialista nemzetté válni". A vitaindító előadás­ban is utalt már rá, hogy nem teljes egészében helyt­álló a fiatalok nagy csoport­jának az a panasza, amely szerint ők valami elkésett nemzedéket jelentenek, mert hiszen lemaradtak a fel- szabadulásról, lemaradtak a szocializmus építésének kez­deti időszakáról, a látványo­sabb események megelőzték őket, tehát ezért kénytele­nek esetleg periférikusabb témák felé fordulni, eltávo­lodni a hétköznapoktól. Vala­miféle olyan hit kezd fiatal írók körében, illetve állás­pontjaik alapján elterjedni, hogy míg a régi hiedelem szerint inter arma silent musae, azaz fegyverek kö­zött, háborúban hallgatnak a múzsák, napjainkban a béke Hallgatásra készteti a múzsá­kat, nincs, ami inspiráljon. E téves felfogás több felszó­lalónál is helyet és hangot kapott az írótalálkozón, mint­ha a kataklizmák hiánya, a drámai fordulatok elmaradá­sa feltétlenül az irodalom el- apasztója lenne. Ügy fogal­mazódott meg a vitaindító­ban és később néhány idő­sebb felszólaló szavaiban a fiatal írók feladata, hogy az nem egyéb napjainkban, mint a szocialista hétköznapok tör­ténéseinek irodalommá transzponálása, a mindenna­pok történéseinek költészetté fogalmazása. Ezt azonban csak akkor végezhetik el ma­radéktalanul, ha ismerik tá­volabbi céljainkat, a jövőt, és ha a hétköznapokat tuda­tosan a „megszerkesztett jö­vő" tényében látják. Van hát. akad hát tennivaló fiatal íróknak is.' I gen nagy hangsúlyt ka­pott a tanácskozáson a közéletiség. Volt olyan fiatal író, aki úgy fogalma­zott, hogy a közéletiségtől el kelV fordulni, mert nem lát­szik a közéleti irodalom eredménye, nem mérhető le a hatásfoka, úgy érzi, . mintha semmit nem tenne. Roppant pesszimista vélemény ez, és igazán sajnálatos lenne, ha ez a fiatal írók szélesebb köré­nek állásfoglalását tükrözné. Csak az idősebbeknek lehet kitartásuk? Csak azoknak le­het hitük, hogy közéleti mű­vészi - tevékenységük nem hiábavaló, hanem rövidebb- hosszabb időn belül gyümöl­csözni fog? Darvas József, Kabdebó Lóránt, Papp De­zső, Veres Péter, és még egy­két felszólaló megállapításai viszont éppen azt bizonyítot­ták, hogy a fiatal írókban megvan a közéleti érdeklő­dés. Az egész tanácskozást a közéletiség fűtötte át, és még ha ellentétes is, de minden­kor őszinte vélemények hang­zottak el, általában mind a szocializmus talaján állt, konstruktív közéleti töltésű volt. Miért van hát aklcor az, ha a fiatalok is hangsúlyoz­zák a társadalmi felelősséget, a közéletiséget, hogy részben ennek cáfolata mutatkozik írásaikban, részben egyéb megnyilatkozásaikban bukkan fel a közéleti érdeklődés szükségességének tagadása. Bar lehet, hogy ez egy kicsit póz, hiszen a társadalmi fe­lelősség egyik legfontosabb jellemzője volt e tanácsko­zásnak. i»t em voltak mentesek a l^| felszólalások a keser­géstöt sem. A fiatal írók csatározásai elszigetelt jelenségek — mondta az egyik. A romló tömegízlés­ről, a kommersz előretöré­séről beszélt egy másik. Ta­gadhatatlan, hogy mind a fiatal, mind az idősebb írók eszmei csatározásai viszony­lag szűk körben keltenek visszhangot és a nagyközön­ség döntő többsége nem ér­deklődik utána. A közönség a műveket olvassa, s azok fö­lött ítél. Nem pedig az írói csatározások után érdeklődik. Nem egészséges dolog össze­hasonlítani az érdeklődést például a táncdal iránt meg- nyilvúnulóval, mert hiszen a császárkörtét sem lehet so­hasem a bódiszilvához vi­szonyítani. (Igaz viszont, hogy a nagy tömegérdeklő­dést kiváltó táncdalok szer­zői ritkábban kívánják a közérdeklődést alkotási gond­jaik iránt, és inkább elfo­gadható, vagy kevésbé elfo­gadható, a kategórián belül jó, vagy kevésbé jó műveket tesznek le az asztalra.) Ab­Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Tervező Vállalat alkalmaz: építészmérnököket, építész-statikusokat, belső építész tervezőt, építésztechnikusokat, elektromérnököket, mélyépítési tervezésben jártas általános mérnököket és technikusokat, gyors-gépírókat, német műszaki fordítót, angol nyelvet beszélő könyvtárost. Jelentkezés szemé­lyesen, vagy írásban, a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Zsigmondi u. Z. A 3. sz. Autóközlekedési Vál­lalat kedvező kereseti lehetősé­gek mellett azonnali felvételre keres gyors- és gépírókat, jo­gosítvánnyal rendelkező gépko­csivezetőket. rakodómunkásokat, karosszéria lakatosokat és festő szakmunkásokat. > nehézgépkezelői vizsgával rendelkező dolgozót azonnal fel­vessünk. Minden szombat sza­bad. Fizetés megegyezés sze­rint. B. m. Tanácsi Építőipari Vállalat. Jelentkezés a gépésze­ten. Miskolc, Üteg u. 3. sz. Felveszünk lakatos, géplaka­tos, esztergályos szakmunkáso­kat. segédmunkásokat, valamint víz\ ezeték-szerelőt. Kedvezmé­nyes munkafeltétel — 41 órás munkahét — szerelési helyen magasabb órabér. Jelentkezni lehet: Cement- és Mészművek. Cementipari Gépjavító, Miskolc- Hcjőcsaba (Munkaügyi osztály. 7—15 óráig.). Férfi segédmunkásokat, magas kereseti lehetőséggel azonnali belépéssel alkalmazunk vagonra­kodó. darukötöző. öntvénytörő. préselő munkakörökbe. Munkás- szállót. térítés ellenében aapl egyszeri étkezést, kedvezményes utazást biztosítunk. Munkaidő heti Yi óra. havonta 3 nap sza­badnap. Kohászati Alapanyagel­látó Vállalat miskolci gyáregysé­ge. Miskolc. Repülőtér. Felvételre keresünk esztergá­lyos. marós, köszörűs, palást- és furatköszörűs, öntő szakmunká­sokat. betanított öntőket, forgá­csoló művezetőket, és férfi se­gédmunkásokat. Bérezés meg­egyezés szerint, a kollektív szer­ződés alapján. 44 órás munka­hét. páros beteken szabad szom­bat.. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál. Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat, Miskolc, Bese­nyői u. 10. 44 órás munkahétben, szabad szombattal, belföldi és külföldi vasúti szabadjegyek, díjmentes szállítások, családi üdülések, ol­csó üzemi étkezés és egyéb ked­vezmények biztosításával alkal­maz lakatos és hegesztő munka­körbe dolgozókat a MÄV jármű­javító üzeme. Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán, Miskolc, Tiszai pályaudvar. (Be­járat az aluljáróból.) ban viszont igaza volt több felszólalónak, hogy a vesze­delmesen elbúrjánzó kom­mersz irodalom ellen már tenni kellene valamit, mert sokkal inkább ezektől kell félteni a tömegízlést, mint Franz Kafka, vagy Salinger magas igényű alkotásaitól. Öröm volt viszont hallani azt is, amit az egyik fiatal próza­író, Módos Péter mondott, hogy nemcsak szidni kell a mételyezőket, hanem le is kell tenni a műveket a nyilvános- ság asztalára. Nem kesereg­ni, nem átok-szitok halmazt zúdítani, hanem alkotni. Az idősebb irónemzedék megte­szi a maga dolgát, tegyék hát meg a fiatal írók is. És ide kívánkozik Veres Péternek egy megállapítása, ami szintén Lillafüreden hangzott el a minap: „A fia­talokban lobog a tettvágy, de nagyon kevés még a mű­bizonylat”. Darvas József bevezetőjé­ben azt mondotta, hogy az 1969-es lillafüredi írótalálko­zó legyen az őszinte, nyílt beszéd fóruma, közös gond­jainkról, főleg a fiatal írók gondjairól. Zárszavában pe­dig azt állapíthatta meg, hogy a konferencia eredmé­nyes volt, a különböző néze­tek őszinte vitái terméke­nyek lehetnek, a boncolga­tott társadalmi-politikai kér­dések a közéleti érdeklődést bizonyították, s azzal a gon­dolattal zárta a konferenciát, hogy annak jó volt az alap­hangja, most már jöjjenek a művek, és az egészséges, köz­életi töltésű, társadalmi fele­lősségtől áthatott alaphang jellemezze a lapokban és kö­tetekben jelentkező írásokat is, amely a lillafüredi íróta­lálkozót alapvetően motivál­ta. A tál álkozó azt mutatta hát, hogy van, akad j feladat a fiatal íróknak is. Akad nem a múltba, ha­nem a mához és a jövőhöz forduló, lelkesítő írói teen­dő. És nem is kevés! És mint Jovancvics Miklósnak e cikk bevezetésében idézett vála­szában is megfogalmazódott, nem is akármilyen feladat. Benedek Miklós A gyógyító s%éoIgálatűhm n Kórházi betegek könyvtári ellátása Három éve működik a miskolci kórházakban a bete­gek könyvtára. Három év a gyógyító betű szolgálatában nem nagy idő, ahhoz azon­ban elégségesnek bizonyult, hogy eredményeivel máris felhívja magára a figyelmet, s tapasztalatokkal szolgáljon más kórházi könyvtárak szá­mára is. Ez a nagy lehető­ségeket magában rejtő kez­deményezés immár közis­mert, s eredményei elgon­dolkoztatóak. Ugyanis a bor­sodi kórházakban évente több ezer beteg tölt átlagosan 15 napot, gyógyintézetekben az ápolási napok száma, még en­nél is több. Igaz, a gyógyin­tézetek könyvtári ellátása ta­lán jobb, mint a kórházaké, mégsem megnyugtató a hely­zet, mert a gyógyintézetek­nek sincs lehetőségük a könyvtár állományának rend­szeres gyarapítására. Az SZMT segítsége Az SZMT központi könyv­tára az elmúlt esztendőben úgy próbált ezeken a gondo­kon segíteni, hogy negyven­ezer forint értékű könyvet ajándékozott a gyógyintézeti könyvtáraknak. Az ilyen al­kalomszerű akció segít ugyan a könyvtárakon, de nem tudja pótolni a tervszerű könyvtári ellátást, hiszen a betegek könyvtárainak fenn­tartási költségeit is az SZMT könyvtára fedezi. Eddig 120 ezer forintot fordított könyv- beszerzésre. A könyvtárosok bérével együtt az évi 50 ezer forintot is meghaladja a be­tegkönyvtárak támogatására fordított összeg. A könyvbe­szerzésen kívül előfizetünk egészségügyi folyóiratokra is. Á kórházak csak az elhelye­zést biztosítják (folyosón, tár­salgóban) és a könyvszekré­nyeket adják. Az olvasó foeSeg uyugodtabb A betegek könyvtárának ügye nem teljesen ismeret­ül« este a televízióban: Olykor a hegedűk is... Könnyű, kellemes szórakozást ígér Francoise Sagannak, az ismert francia írónőnek ma este magyar televízió­átdolgozásban látható műve, az Olykor a hegedűk is... Az örvös Lajos fordította és Várkonyi Zoltán rendezte játék egy francia kisvárosban játszódik. Rendhagyó sze­relmi történet, amely egy végrendelet körül bonyolódik. A tv-játék főszereplője Uuttkai Éva, további szerepekben Tahi-Tóth Lásüló, Somogyvári Rudolf, Náray Teri, Vc- lenezei István és Pártos Erzsi látható. len a magyar könyvtárügy munkásai előtt, de ismeretle­nek a kórházak döntő több­ségében. Hadd hivatkozzam egy külföldi szerzőre, aki a kórházi könyvtárak jelentő­ségéről így ír: „ ... a kórházi könyvtárak értéke abban van, hogy sok beteg életében elő­ször itt kerül közelebbi kap­csolatba a könyvvel. Éppen ezért a könyvtárosnak az a legfontosabb feladata, hogy közreműködésével ebből a könyvtárral való első talál­kozásból állandó kapcsolat fejlődjék ki.” (J. Landfeldt, Bücherei und Bildung 1960. 7.) Hasonlóan vélekedik dr. Ne- mecskai Tivadar főorvos is: „A kórházi betegek közérze­tére még a leggondosabb ápo­lás mellett is lehangolóan hat a környezet, nem is szól­va a betegségükről. Minden rendelkezésünkre álló esz­közzel törekednünk kell arra, hogy ezt a fásultságot biza­kodássá, életkedvbe vetett hitté oldjuk. Ehhez ad segít­séget nekünk, orvosoknak a könyv, az olvasás. Az olvasó beteg nyugodtabb, figyelme elterelődik betegségéről, meg­feledkezik — legalábbis idő­legesen — az elhagyott ott­honnal kapcsolatos kínzó gondjairól. Egyszóval köny- nyebben viseli el a betegség minden terhét. Ez pedig nagy szó!” (Könyvtáros 1967. 3.) Tehát az idézett sorokból is kitűnik, hogy a kórházak ve­zetőinek véleménye a bete­gek könyvtárairól jó, a könyvtárakat a gyógyítás szempontjából is fontosnak tartják. Ezért törekszünk újabb kórházi könyvtárak létrehozására, s így szerepel ez évi könyvtári célkitűzé­seinkben a vasgyári kórház bekapcsolása, majd a későb­biek során — ha igény lesz rá —, a megyében levő töb­bi kórház bekapcsolása is. Ezeket a célkitűzéseket azonban mi is csak úgy tud­juk megvalósítani, hogyha több megértéssel és több tá­mogatással fogadják fárado- zásainkat. Különösen sok gondot okoz a helyiségek biz­tosítása, a berendezés, felsze­relés. Kétségkívül igaz, hogy a borsodi és a miskolci kór­házak mindegyike nem ren­delkezik megfelelő adottsá­gokkal, de éppen a miskolci példa bizonyítja, hogy a meg­levő adottságok felhasználá­sával is lehet eredményeket elérni. Csupán szívességből Végezetül még egy problé­mát említenék, ami a köl­csönzés adminisztrációjával kapcsolatos. Ugyanis a beteg akkor is távozhat a kórház­ból, amikor történetesen nincs ott a könyvtáros. Ilyen­kor az ügyeletes nővérnek kell a könyveket visszaven­ni. Ezt a munkát a nővérek csupán csak szívességből vég­zik. Van aki szívesen, míg másoknak pluszmunkát, te­hertételt jelent. Jóllehet a betegek könyvtára nemcsak a betegek rendelkezésére áll, hanem orvosok, ápolónők is kölcsönözhetnek — és szá­muk nem is kevés —, ezért is és a betegek érdekében kér­jük ezt a megértést és segít­séget. Úgy gondolom, hogy az SZMT központi könyvtára a betegek könyvtárának létre­hozásával olyan missziót vál­lalt, amely nemcsak szakszer­vezeti, hanem mindannyiunk közös ügye. Magyar András 16—18 ÉVES FIATALOK, FIGYELEM! A posta jó kereseti le­hetőségek mellett, 2 órai elfoglaltsággal felvesz dolgozókat. Fog­lalkoztatási idő 13—15 óra között. Jelentkezés a Miskolc 1. Postahivatal hírlaposztá­lyán, Kazinczy utca 18. sz. FIATALOK, HASZNÁL­JATOK KI A LEHETŐ­SÉGET! JÓL JAK, AKI JELENTKEZIK! Tudatjuk mindazokkal, akik Ismerték és szerették, hogy a szeretett testvér és rokon KLAJBAN ERNŐ 50 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 6-ón, szombaton délután 4 óra­kor a vasgyári Paxból. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a legdrágább férj, édesapa és rokon SZIGETHY FERENC ny. ref. lelkész, író 77 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése szeptember 6-án szombaton délután 2 óra­kor a Deszka templomból. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagyapa, testvér, rokon CSAVAS LAJOS LKM-nyugdíjas életének 66. évében hosszú, türelmesen viselt betegsége után. elhunyt. Temetése szeptember 8-án, hétfőn délután 4 órakor, a vasgyá­ri temető ravatalozójából. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a szeretett férj. édesapa, nagyapa, testvér es rokon VANCSAK FERENC 67 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 6-án. szombaton délután fél 2 órakor a Mindszenti teme­tő ravatalozójából. A gyászoló család Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy szeretett édesanyánk HALLA KATALIN tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Hamvait szeptem­ber 9-én, kedden délután 3 órakor helyezzük örök nyugalomra, a Deszka te­metőben. A gyászoló család köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen drága halottunk Bánky Ferencné, Szcntiványl Margit temeté­sén megjelentek, sírjára virágot helyeztek és rész­vétükkel fájdalmunkban osztoztak. Külön köszöne­tét mondunk a Kilián Gimnáziumnak, a Központi cs a Márnán Kató Leány- kollégiumnak és a bérház lakóinak. A gyászoló család A PiOBST német nagycirkusz vendégjátéka szeptember fiiéiban SZERENCSEN 8- án este fél 8 órakor 9- én délután 'fél 4 és este fél 8 órakor. SATORALJAÜJIIELYEN 10- én este fél 8 órakor, 11- én és 12-én délután fél 4 és este fél 8 órakor. SÁROSPATAKON 13- án este fél 8 órakor, 14- én délután fél 4 és este fél 8 órakor. TOKAJBAN 15-én este fél 8 órakor. Jegyek elővételben a város központjában felállított elővételi pénztárkocsinál válthatók! Az előadásokhoz sűrített autóbuszjáratok! Tekintse meg a PROBST NAGYCIRKUSZ ÁLLATKERTIÉT: Nyitva: reggel 9 órától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents