Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Szombat, 1969. szept. 6. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 40 halálos sérülés lié! hónap alatt Csak egy életed van — A hónap eleje lévén, most összegezzük a statiszti­kát. A múlt év augusztusá­ban 40, most 41 balesetet je­gyeztünk fel. — És az elmúlt hónapok­ban? — Hét hónap adatai állnak a rendelkezésünkre. Eszerint az idén tízzel kevesebb bal­eset volt, mint tavaly. De van egy figyelmeztető adat: 40 halálos sérülés történt. — Ezt meg lehetett volna akadályozni? — Igen. És meg is kellett volna akadályozni! — mond­ja Füzy István, a MÁV Mis­kolci igazgatóság vasútüzem biztonsági osztályának a ve­zetője. Sorompók Június 2. Sajókeresztúrnál a lezárt sorompónak neki­ment és azt összetörte a 3. sz. AKÖV YA 44—33 számú gép­kocsija. Június 10. Sz. I. a sajóbá- bonyi tsz vontatóvezetője járművével megrongálta a lezáródó sorompót. Július 11. K. Z. váltóőr ha­marább felhúzta a sorompót, az YB 04—40 számú jármű vezetője körültekintés nélkül megindult és beleütközött az elhaladó vonat végébe. Augusztus 6. Ny. S. vontató- vezető figyelmetlenül haladt át Tiszaszederkény és Hejő- keresztúr között a sorompó nélküli átjáróban. Járművé­vel beleütközött az elhaladó személyvonat vezérlőkocsijá­ba. Augusztus 30. Sátoraljaúj­hely és Pálháza között F. M. filkehézi lakos figyelmetlenül haladt át a sorompó nélküli átjárón. A kisvonat a kocsit elütötte. „Vigyázzon! Jön a vonat!64 — Asszonyom, vigyázzon! Jön a vonat! — ez a figyel­meztető kiáltás június 16-án, reggel 6 óra 3 perckor a for­rói állomáson hangzott el. P. I.-né — nem tudni mi okból — nem hallotta a szavakat, nem figyelte a közelgő vona­tot. A mozdony maga alá gyűrte, a szíve alatt hordott magzatával együtt. A jó öreg vasút az utóbbi években — a fővonalakon — megtáltosodott. Most Nyír­egyháza—Miskolc—Budapest között a villamosmozdonyok 90—120 kilométeres sebesség­gel repítik a gyorsot, az ex­presszi. Sokan nem veszik ezt figyelembe és nem tudják ki­számítani a vonatok sebes­ségét. Ez a tévedés emberi életekbe kerül. Nem vette fi­gyelembe a lezárt sorompót, a kétségbeesett figyelmezte­tést a mezőzombori állomá­son P. M. T. 26 éves mádi fiatalember. Nem számolt a sebességgel, s így gázolta ha­lálra a 100 kilortiéteres meg­engedett sebességgel robogó IBUSZ különvonat. Halálos csók — Beszállni, indulás! — hangzott a miskolci Tiszai pályaudvaron. Am a fiú és a leány búcsúzósa soká tart. Még egy utolsó csók. A for­galmista indulást jelez. A villamosmozdony megrántja a vonatot. A fiú ugrik, meg­csúszik, a lépcső mellé lép és... ez volt élete utolsó mozdulata. Július 5., Nyékládliáza. L. J Nem kérdezte meg a jegy­vizsgálótól. hogy ott a sze­mélyvonat megáll-e vagy sem. A kocsisor lassult és ő ugrott. Az utolsó és az utolsó előtti kocsi közé esett. A ke­rekek kettészelték. Július 11. D. P. elaludt a vonaton. Akkor riadt fel amikor az Kálkápolnából ki­felé indult. Megpróbált leug­rani. A kerekek mindkét lá­bát leszelték. A kórházban meghalt. Julius 27., Füzesabony. D. M. rudabányai lakos tévedés­ből más vonatra szállt. Ami­kor a szerelvény mozgott, ak­kor vette észre ezt. Leugrott, szerencsétlenül esett. A men­tők fejsérüléssel szállították az egri kórházba. Szeptember 1. Hajnal 2 óra 5 perc. L. Gy. hevesi 16 éves fiú. a vámosgyörki állomáson riadtan veszi észre, hogy rossz vonatra szállt. Nem gondolkodik, nem számol a gyorsuló vonat sebességével. Leugrik róla. hatalmas ütés éri. Fejsérülés. És még a helyszínen kiszenved. Öngyilkosság, bűnözés Bármennyire is megdöb­bentő, de egyik-másik sze­rencsés vagy szerencsétlen kimenetelű balesetnél megta­lálható a szándékosság is. Az ormosbányai állomáson mindenkiben meghűl a vér. Egy nő a vonat alá veti ma­gát. A fékek sikoltanak. Mindenki összeroncsolt holt­testre számít. A nő a harma­dik kocsi kerekei alól épen és egészségesen mászik ki. Sze­rencsésen esett a két vágány közé. Rövidesen megérkezett tettének okozója, akivel a következő vonalon már a legnagyobb egyetértésben utaztak tovább. Van példa, amikor az öngyilkosság nem ilyen szerencsés. Nyilvántartanak olyan ese­tet. amikor a feleség látszó­lag „véletlenül” bukik ki a vonatból. így volt ez a mis­kolci állomás külső részén és Taktaharkánynál. Mindkét esetben az derült ki, hogy a férj lökte ki élettársát a vo­natból. A vasút veszélyes üzem. Bármilyen modern biztosító berendezések vannak is, ezek nem védenek meg a saját, vagy mások gondatlanságá­nak következményeitől. A vasúti technika — a főbb vonalakon — gyorsan fejlő­dik. Ám az emberek gondol­kozása olykor még a mellék­vonalaknál tart, ahol lassan döcögnek a szerelvények. Rengeteg emberi szenve­dés. sok családi tragédia fi­gyelmeztet: jobban törőd­jünk önmagunk és mások testi épségével! Csorba Barnabás-------------------0D Egy ember nem tiszteleg A két nyomozótiszt a for­maságok elintézése után ha­marosan együtt ült egy szo­bában azzal a fiatalember­rel, akit az éjjql hivatalos nyelven szólva: előállítottak, és mintegy 6000 forintot ta­láltak nála. Hogyan került ide ez*a fia­talember? Miért kellett elő­állítani ? Szükséges, hogy ezekre a kérdésekre válaszo­landó, egy kis kitérőt te­gyünk. A honvédségről, a külön­böző alakulatok tevékenysé­géről gyakran esik szó la­punkban, az Eszak-Magyar- országban és más sajtóorgá­numokban is. Az elismerés, a megbecsülés hangján, hi­szen nemcsak a maguk terü­letén tesznek eleget becsü­lettel feladataiknak, hanem a közélet legkülönbözőbb terü­letein is segítenek, reszt vál­lalnak a feladatokból, ahol erre mód, lehetőség nyílik, vagy szükség van. Különbö­ző, nagy fontosságú építke­zéseknél, az úttörők harci já­tékainak megszervezésénél, lebonyolításánál, az iskolák honvédelmi oktatásánál, a kultúrcsoportoknál, az árvíz- védelemnél, vagy éppen a mentési munkálatoknál, és sorolhatnék még hány más helyen látjuk ott. honvédein- ket, akik mindig készek a se­mester, ennek kíséretébe« vonatra ültek és elindultak Miskolcról. A katona útközben azon­ban teljesen értelmetlen cse­lekedetként — megszökött, így most már alakulata, mint katonaszökevény ellen, orszá­gos körözést adott ki. Ezt a körözést természetesen a rendőrség is megkapta. Július 16-án, hajnali fél há­romkor a miskolci Széchenyi utcán a szolgálatot teljesítő rendőr járőr egy katonát lá­tott. Ilyenkor már nyilván­valóan csak engedéllyel le­hetnek kinn katonák, külön­ben jóval előbb a körzetük­ben kell lenniük. A rend­őrök hozzáléptek. — Jó reggelt! — Jó reggelt! — Legyen szives megmu­tatni az iratait, és a kimara- dási engedélyt!­— Tessék! — És az engedély? — Hát... — Igen —- bólintott a rend­őr, miközben megnézte az iratokban szereplő nevet. Ez ugyanis azonos volt az or­szágos körözésben megjelölt névvel! Ezt az embert körö­zik szökés miatt. A rendőr újra megszólalt: — Velünk kell jönnie! Elő­állítjuk! Az áram nyomában Abaújszántó — Zemplénagárd — Taktakenéz A három település között meghúzható elnyújtott há­romszög fogja közre az Eszakmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat sárospa­taki üzemigazgatóságának működési területét. Ezt a há­rom járásra kiterjedő körze­tet jártuk be Burgony Lász­ló üzemigazgató kalauzolá­sával, hogy némi fogalmat alkothassunk arról a mun­káról, amelynek eredménye­ként estéről estére kigyúl a villany lakásunkban, gomb­nyomásra működnek a gépek az üzemekben, s százkilomé­teresnél nagyobb sebességgel röpítheti a vonatot a vil­lanymozdony. Mindent tudó automaták Sorra látogattuk az öt ki­rendeltségi székhelyet: Sá­toraljaújhelyt, Ricsét, Sáros­patakot, Abaújszántót,' Sze­rencset. Összehasonlíthattuk a régimódi, megszüntetésre ítélt transzformátorállomá­sok ma már ormótlannak tűnő berendezéseit a legkor­szerűbb üzembiztosító, vé­delmi automatákkal, ame­lyek szinte már „mindent tudnak”, ahogy a főmérnök jellemezte őket. Jelzik pél­dául azt is, hogy melyik vo­nalban, s hozzávetőleg mi­lyen távolságban keletkezett olyan üzemzavar, amelynek elhárításához szakember be­avatkozása szükséges. S in­dulnak a szerelők, ha hóvi­har dühöng, akkor is. Sőt, rendszerint épp a legmosto­hább időjárásban, mert ak­kor okoz legtöbb kárt a megvadult természet a ve­zetékekben. A technikai forradalomban szinte napról napra, ugrás­szerűin fejlődj elektromos ipar okos gépi berendezései méltán váltanak ki csodála­tot a laikus szemlélőből. De igazi tisztelet az embert il­leti, aki az automatákat ki­gondolta, megalkotta. S azt az elektrikust, villanyszere­lőt, aki ebben a szüntelen éberséget kívánó, veszélyes szakmában, a legnehezebb körülmények között is helyt­áll. íny látja az cleklrikus Ezért nem is az idegdú­cokhoz hasonlóan érzékeny automatákat, a legnagyobb természeti erőt mindennapi használatra kezesit,ő óriá­si transzformátorokat pró­bálom ismertetni — megval­lom, reménytelen vállalko­zás is volna, nem szakértő létemre —, hanem az em­bert megmutatni, aki gaz­dája, idomítója az elektro­mosságnak. Például Jakab Endre elektrikust, aki a nyugdíjkoron túl is szolgál a sátoraljaújhelyi kapcsolóál­lomáson. — Mert kevés az utánpót­lás, hálátlan a szakma. A mindennapos kockázattal nincs arányban a kereset. — Igen veszélyes üzem a mienk, legfeljebb a bányá­szokéval hasonlítható össze — erősíti meg Burgony Lász­ló az indokolást. Riese előtt, az országúton, csapkodó esőben két villany- szerelő iparkodik valahová, motorkerékpáron. Gumicsiz­májuk már csupa sár. — A szokásos „fogyasztói őrjáratot” róják — tájékoz­tat odabent, az új kirendelt­ségi épületben Balkányi Fe­renc, a kirendeltség vezető­je. — Tizennyolc községet látogat rendszeresen a 13 sze­relőnk. A körjárattal min­den községbe hetente leg­alább kétszer eljutnak. Ré­gebben erre legfeljebb egy­szer futotta az időből, amíg nem voltak motorkerékpár­jaink és szerelőkocsijaink. A szerelők taposhatták a pe­dált. Most' már URH-rádió- val ellátott szerelőkocsink is van. Útközben is odairá­nyíthatjuk. ahol sürgős szükség van a segítségre. Egy tarló —100 ezer lorint Es ezért éri meg, hogy ál­landóan korszerűsítik az igazgatóságuk elektromos há­lózatukat, berendezéseiket. A fejlődés parancsolja, hogy a legdrágább készülékeket is beszerezzék, összgazdasá- . gi érdek ez. Nincs még egy gazdasági ágazat, amelyik annyi, nagy értékű állóesz­köz lekötésére kényszerülne, mint az áramszolgáltató iparág. Van olyan vezeték­tartó oszlop, amelyik egyma­ga százezer forintba kerül. S mert azonos elvek érvé­nyesülnek a nyereségrésze­sedés) alap megállapításánál, az áramszolgáltató üzem hátrányos helyzetbe jut a sokkal kevesebb, kisebb ér­tékű állóeszközzel is jól boldoguló vállalatokhoz vi­szonyítva. Ezt indokolt vol­na korrigálni, mert így épp ebben, az egyébként is ne­héz szakmában nem érvé­nyesülhet kellőképpen az anyagi ösztönzés méltányos elve. Ezért tapasztalható az az ellentmondásos tünet, hogy az üzemigazgatóság korsze­rű tanműhelyben képezi a villanyszerelő tanulókat — más munkahelyek számára. Mert amikor felszabadulnak, oda mennek, ahol előnyö­sebb a beosztásuk, fizeté­sük. Pedig kellene az után­pótlás nagyon. Ez a körzet az egy főre jutó évi 450 ki­lowattóra áramfogyasztással elmarad az országos átlag­tól, amely 1200 kilowattóra. Egész tájegységek — mint például a Bodrogköz — jó­formán még iparosítatlanok. Szükségszerűen gyorsabb kell, hogy legyen ezen a sok lehetőségű tájon az ipari fejlődés. Ehhez a tárgyi fel­tételek részint már adottak is. Ezt jelképezi a Patakon átadás előtt álló új, korszerű igazgatósági központ. Meg kell találni a módját, hogy vonzóbbak legyenek a sze­mélyi feltételek is a villa­mos szakmában. Berecz József gítségnyújtásra. Fegyelmezet­tek, tettrekészek. Nyilvánva­ló, hogy megfelelő fegyelem, rend nélkül nem képzelhe­tő el ütőképes honvédség, er­ről szólni is fölösleges. Már­pedig emlék a fegyelemnek a legkisebb dolgokban is meg kell nyilvánulnia, mint aho­gyan ez a mi honvédségünk­nél meg is nyilvánul. Éppen ezért okozott meg­döbbenést még a nem egyen­ruhás emberek között is, ami­kor nemrégiben Miskolc főut­cáján egy „kiskatona” nem tisztelgett a helyőrség kom- mendánsának. Ennek a tiszt­nek egyenesen kötelessége vi­gyázni a rendre, a katonák fellépésére, viselkedésére. Érthető, hogy a tiszt azonnal bekísérte a fegyelmezetlen katonát — aki különben sza­badságát töltötte Miskolcon — a helyőrség hivatalába, és értesítette alakulatát: jöjje­nek a honvédért, vigyék visz- sza, mert a szabadsága ily módon természetesen meg­szakadt. Az alakulattól meg­érkezett a szolgálatvezető őr­így történt, hogy a fiatal­ember visszakerült megint a helyőrségi fogdába. A nyomozótiszteket viszont az érdekelte, honnan került hozzá a 6000 forint, tehát csak valamivel kevesebb ösz- szeg, mint amennyi néhány órával előbb a Béke étterem­ből eltűnt. Lehetséges, hogy a Béke éttermi betörővel ül­nek most szemben? Vagy esetleg nemcsak a Béke ét­termivel, hanem azzal, aki ... De majd elválik. Nyilván ^nem fog rögtön elmondani 'semmit, ha valóban betörő is. Kitalál valami, legalábbis általa elfogadhatónak vélt történetkét, szép kis mesét nyereményről, öröklésről, az utcán találásról, takarékos­kodásról, vagy ilyesmiről. A nyomozó a fiatalember­hez fordult: — Mondja, honnan van ennyi pénze? Megkezdődött a kihallga­tás. Priska Tibor Következik: Szemtől szem­be a betörővel? A Petőfi Tsz évek óía foglalkozik rostlen-termesztésscl. Az idén 301 holdon termcsztct- tek leni. Holdanként 35 mázsás termést takarítanak be. Jelenleg a betakarítást, hor­dást és kazlazást végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents