Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-25 / 222. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 19ö9. szept. 25. Félszáznál több film a pesarói fesztiválon (Kiküldött Írja.) munkatársunk Az olaszországi Pesaróban ötödször rendezték meg az elsőfilmes rendezők nemzet­közi seregszemléjét. A Quinta Mostra Internazionale del Nuovo Cinema szeptember 15-től 21-ig tartó rendezvény- sorozatán félszáznál több, különböző nemzetiségű és jellegű filmet vetítettek, 3 napon keresztül vitáztak a politikai töltésű filmek hely­zetéről, s éjszakánként élénk eszmecsere alakult ki a be­mutatott alkotások rendezői, a fesztiválra meghívott, mint­egy 30 országot képviselő kri­tikusok és a modern filmtö­rekvések iránt érdeklődő kö­zönség képviselői között. A fesztivál elsődlegesen azt a célt tűzte maga elé, hogy fórumot bizlosiison, népszerűsítsen olyan alkotá­sokat, amelyek kísérleti jel­legüknél, szokatlan kifejezé­si formájuknál fogva, vagy politikai tartalmuk miatt — ez utóbbi különösen fontos tényező a kapitalista orszá­gokban — nem kerülnek a legszélesebb nyilvánosság elé, a filmforgalmazási szervek idegenkednek tőlük, ritkán, vagy egyáltalán nem vásárol­ják. Természetesen az ilyen jellegű filmeken kívül helyet kaptak a fesztiválon elsőfil­mes rendezők olyan alkotá­sai is, amelyek minden bi­zonnyal hosszú ideig, és igen nagy sikerrel peregnek majd a nagyközönség előtt. A magyar filmművészetet Gyöngyösy Imre első filmje, a Virágvasárnap képviselte ezen a nemzetközi fesztivá­lon. A fesztivál harmadik estjén vetített, magyar filmet igen nagy tetszéssel fogadta a közönség, és büszke öröm­mel regisztrálhatjuk, hogy az elismerést jelző taps e film vetítése után csattant, fel elő­ször a moziteremmé átalakí­tott hatalmas sportcsarnok­ban. Hasonló tetszéssel fogad­ta a közönség Gleb Panfilov szovjet rendező nálunk már játszott, A tűzön nincs átke­lés című alkotását, a nyugat­német Peter Fleischmann Va­dásztörténetek Alsó-Bajoror- szágból című filmjét, Glau­ber Rocha brazil rendező An­tonio das Mortesröl szóló életrajzi filmjét, valamint a rendezőként most először be­mutatkozó szovjet operatőr (ő fényképezte többek között a Szállnak a darvakat), Szergej Urusevszlcij kiváló alkotását. A filmek között igen nagy számban találtunk dél- és közép-amerikait., s ezek ösz- szessége sokrétű képet adott néhány távoli ország társa­dalmáról. Más filmek a nyu­gat-európai országokban fel­lelhető, különböző előjelű politikai mozgalmakról adtak képet. A fesztivál vitái mind­végig rendkívül hevesek vol­tak, keresték a politika és a filmművészet arányait, s rendkívül szenvedélyesen vi­tatták részben az egyes fil­mek művészi vonatkozásait, részben pedig azokat a tár­sadalmi jelenségeket, ame­lyek az alkotásokban tükrö­ződtek. A fesztiválon részt vett magyar delegáció hazaérke­zett. A nagyszabású nemzet­közi művészi találkozóról ké­sőbb részletes értékelést köz­lünk. Benedek Miklós 1 iiiik nevelőparlnerek MEGKEZDŐDÖTT az 1969 —70-es tanév, s ezzel együtt a szülői munkaközösségek új­raszervezése is. A szülők ak­tívahálózatának kialakítása és kiválasztása minden okta­tási év elején jelentős ese­mény, hiszen helyességétől sok függ az évközi munká­ban. A megyei nőtanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a szülői munkaközösségekkel kapcso­latos tennivalókat és felada­tokat. A nőmozgalom évek óta figyelemmel kíséri, segíti munkájukat, hiszen a csa­lád- és ifjúságvédelemben nemcsak az iskoláknak, ha­nem társadalmi szerveinknek is jelentős támogatást nyújt­hatnak. Több, mint háromezer tag­ja van a szülői munkaközös­ségnek megyénkben. Az el­múlt években egyre sikere­sebben, eredményesebben dol­goztak. s munkájuk nyomán a szülői munkaközösségek betöltik a mai körülmények szabta feladatukat. Elsősor­ban a nevelésben nyújtanak segítséget az iskolának. Eb­ből a szempontból figyelem­re méltó a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának az a meg­állapítása, hogy ma már nem annyira az anyagi segítség- nyújtás, hanem a pedagógu­sok munkájának erkölcsi tá­mogatása jellemző a szülői munkaközösségekre. Tagjai egyre gyakrabban vesznek részt családlátogatásokon, el­beszélgetnek azokkal, akik kevésbé törődnek gyerme­keikkel. A szülői munkaközösségek tagjainak felelőssége hasonló a pedagógusokéhoz. Éppen ezért rendkívül fontos a vá­lasztás helyessége. De mun­kájuk eredményességéhez fel­tétlenül szükség van arra, hogy a pedagógusok partnert lássanak bennük, s ne szük­séges rossznak tekintsék őket. Tevékenységük kapjon Mától vetítik: Szégyen INGMAR BERGMAN film­je mindig izgalmat jelent. Új filmjének, a Szégyennek bemutatását is nagy várako­zás előzte meg .Egy képzelet­beli országban és képzelet­beli időpontban játszódik. Ez az időpont veszedelmesen ha­sonlít napjainkra, vagy a kö­zeljövőre, legalábbis néhány technikai jelzés erre utal. Ebben a képzeletbeli ország­ban polgárháború dód, a ha­talom gyakran cserélődik, és egy férj és feleség, akik a háború kitörése előtt zené­szek voltak, egy távoli szi­getre menekülnek. A hábo­rú azonban ide is követi őket, a váltakozó hatalom képviselői nemcsak megront­ják életüket, elveszik béké­jüket, hanem fel is dúlják otthonukat, kínzások, vallatá­sok, megaláztatások várnak rájuk, amelyekből időlege. sen ugyan szabadulhatnak, azonban mindaddig, amíg a háború jelen, vagy a, közel­ben van nem tudnak meg­menekülni a pokoltól. Magán­életük is vakvágányra fut, s a férj, a korábban békés ze­nész a sok szégyen és meg­aláztatás ellenhatásaként maga is olyanná válik, mint elnyomói: hidegvérrel gyil­kolni is tud, sértett férfiúi hiúságból és apró felszerelé­si tárgyak megszerzéséért, vagy gyávaságból egyaránt. A szégyen és gyalázat filmje Bergman új alkotása. Borzalmas víziónak tűnik, amely jóllehet kezdetben egy emberpár sorsáról szól, a történet előrehaladtával egy­re inkább általános értékűvé válik. A meghatározatlanság, amely nem köti helyhez és időhöz, szinte az egész embe­riségre vonatkoztatja a film mondanivalóját, s pesszimis­ta kicsengése vitára kell, hogy ingerelje mindazokat, akik egy eljövendő békében, az emberiség békés jövőjé­ben bíznak. Bergman ugyan­is nem talál kiutat a szégyen kiváltotta elállatiasodásból és a megsemmisülés veszélyé­ből. Hősei — miután csónak­juk, a tengeren hányódva egy holttestekből kialakult zátonyra futott — cél nél­kül belevesznek a végtelen­ségbe. Szörnyű vízió ez, ami­vel nem szabad egyetérteni. Kell, hogy legyen erő, amely szembe tud szállni a gyilkos hatalommal. Bergman filmjét — bár vi. tázunk vele — ajánljuk mindazoknak, akik a magvas, gondolatokat szülő, vitára in­gerlő művészeti alkotásokat kedvelik. <bm) Teljesült kívánság Új kezelésbe került a végardói termálfürdő Miskolci fotók Tatóo Ez évben Tatán rendezik meg az immár hatodik or­szágos szövetkezeti fotókiállí­tást. Ezen a Miskolci Fény­képész Szövetkezet nyolc dolgozója szerepel. A nyolc szakember 30 felvételt kül­dött el Tatára, s hogy ebből a zsűri mennyit fogad el, az szeptember 27-én derül ki. Ugyanis ekkor nyitják meg a megyei művelődési központ­ban megrendezendő fotókiál­lítást. Megjeleni a szeptemberi DELTA szama A jóga élettana több nem­zetközi kongresszuson is sze­repelt az utóbbi időben. A tanulságokat, az ősi hindu test- és szellemnevelő mód­szer korszerű alkalmazási le­hetőségeit látványos, színes képekkel illusztrálva teszi közkinccsé a Delta Magazin új száma. Meghökkentőek az új elvek alapján megszerkesz­tett, nagy látószögű „hal- szemobjektívekkel” készült képei, és érdekesek ismertető cikkei a lakásklimatizálás, az ipari televízió, a nagyüzemi tengeri halászat és az anyag­átalakítás újdonságairól. Be­mutatja a lap a cipzár új vetélytársát, a horgos-boly­hos szalagpárból álló velcro- szalagot, az akvarellfestészet utánzására alkalmas, plas- tarell nevű műanyagot, a te­herautón szállítható, rögtön­zött repülőterek, kifutópá­lyák gyors felépítését, és az oktatást szolgáló új kompute­reket. Beszámol a sugárbete­gek megmentését szolgáló csontvelőátültetésben elért új eredményekről, és elektron- mikroszkóp alatt készült, tér­hatású felvételeket közöl az élő szövőgyárakról, a selyem- hernyók tevékenységéről. Új magyar találmányok, számos tudományos hír, érdekesség, humor egészíti ki a Delta új számát. nagyobb társadalmi megbe­csülést. Ebben a pedagógus pártszervezetek nyújthatnak segítséget. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN állami és pártszervek több helyen is napirendre tűzték megyénkben a szülői munka- közösségek levékéhységének vizsgálatát. Általában fejlő­désről adtak számot. Ezt a munkát azonban folytatni kell, hiszen az újabb követel­mények próbára teszik c kö­zösségek erejét. A szülői munkaközösségek nagy segítséget nyújthatnak és nyújtanak a szülők iskolá­ja előadásainak megszervezé­séhez is. Az elmúlt időszak­ban évente nem kevesebb, mint 28—30 ezer szülő vett részt az előadásokon, ismer­kedett meg a pedagógusok és a társadalom legégetőbb, leg­lényegesebb problémáival. Az előadásokat látogatók száma is bizonyítja: nem mindenki­re áll az, hogy gyermekeik nevelését egyedül az iskolá­ra akarják áthárítani. S a gyakorlat igazolja azt is: ahol az iskola nem igényli a szülők nevelő tevékenységét, ott nehezebben birkóznak meg a gondokkal. A nőtanácsok ebben az esz­tendőben újabb feladatokat tűznek a szülői munkaközös­ségek elé, éppen az együtt­működés hatékonyságának fokozására. Együtt dolgozzák fel, illetve készítik elő az V. nevelésügyi kongresszus anyagát, az iskolai és az is­kolán kívüli nevelő tényezők egymásra hatásának és együttműködésének vizsgála­tát. KÖLCSÖNÖS bizalomra és segítségre van szükség. Ifjú­ságunk egészséges szellemű nevelése csak együttes, egy­mást kiegészítő munkával ve­zethet eredményre. Mindez nem zárja ki azt, hogy olykor szükség van a szülői munkaközösségek tárgyi se­gítségnyújtására is. De a hangsúlynak nem ezen, ha­nem a nevelésen kell lennie! Csutorás Annamária Rokonnépek Beszélactés [lefa'nkiheu a maoyar —finn kulturális kapcsolatokról barátsága A nyárnak ugyan vége, de a Cürdőzők a napsütéses őszi napokon is fel-felkeresik a Sárospatakhoz tartozó vég­ardói termálfürdőt, amely az elkövetkező években minden bizonnyal az eddiginél sok­kal kellemesebb körülmé­nyek között fogadhatja majd a vendégeket,. Teljesült ugyanis a város vezetőinek és lakosainak régi kívánsága, mert a fürdő a Borsod megyei Vízművek kezelésébe került. Ez a me­gyei tanács egy korábbi dön­tése alapján most már gya­korlatilag is megtörtént, és megyénk jelentős területen, sl szerencsi és a sátoraljaúj­helyi járásban élő dolgozók érdekeit szolgálja, hiszen Miskolctól az országha tárig a végardói az egyetlen ter­málfürdő a zempléni része­ken. Az átvétellel egyidejűleg sürgőssé váltak a fürdővel kapcsolatos tennivalók is, mint például az öltözők újjáépítése, kabinokkal való bővítése, elsősorban pedig a jelenlegi medence mellett legalább egy nagyméretű sportmedence és egy télie­sített gyógymedence létesí­tése. Előbbit az ifjúsági úszósport fejlesztése, utób­bit a különböző mozgásszervi betegségekben szenvedők gyógyítása teszi szükségessé. II. A közelmúltban volt a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 10. évfordulója. Helsinkiben dr. Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság al- elnöke nyilatkozott munka­társunknak, hogyan látják Finnországban a két nép kapcsolatait, milyen eredmé­nyek születtek az elmúlt tíz esztendőben a kulturális együttműködés nyomán. A professzor megemléke­zett a hagyományos finn— magyar kapcsolatokról, és elmondotta, hogy a második világháború előtt a kulturá­lis kapcsolatok főleg a finn­ugor körökre szorítkoztak. 1950-ben. a Finn—Magyar Társaság létrehozatala után a kapcsolatok kiszélesedtek, így jutottunk el tíz évvel ez­előtt a sokoldalú kulturális egyezmény megkötéséhez. — Hogy funkcionál most az egyezmény? — Mindkét részről hattagú vegyesbizottságot alakítot­tunk. Magam is tagja va­gyok a finn vegyesbizottság- nak. Minden második évben tartunk közös értekezletet, s ezen kétéves munkatervben állapodunk meg. A munka­tervet tulajdonképpen két részre oszthatjuk. Az egyik a finn-ugor kapcsolatokat és kutatásokat érinti. Minden évben egy fiatal egyetemista jön Finnországba, ösztöndí­jasként tíz hónapra, a finn nyelv tanulására. Ugyancsak tíz hónapig finn hallgató ta­nul magyar egyetemen. Ezenkívül több egyetemi hallgató — kölcsönös nyelv- tanulás céljából — rövidebb időre szóló ösztöndíjjal tar­tózkodik egymás országában. — A 40-es 50-es évek ki­esése miatt a fiatalabb gene­ráció nem ismerte meg egy­más nyílvét. Amit akkor el­mulasztottunk, most sikerül pótolnunk. Ezenkívül a hel­sinki és turkui egyetemen is van magyar nyelvoktatás, magyar előadóval. Nagyon élénk az érdeklődés nálunk a magyar nyelvtanulás iránt. — Igen jelentős dolognak tartom a szótárkészítést is, amelyen a debreceni egye­temen Papp István profesz- szor dolgozik. Budapesten már megjelent a finn—ma­gyar szótár, és tudomásom szerint lcézi!atban már ké­szen van a magyar—finn szó­tár is. Ezenkívül még néhány más kérdésben is van közöttünk megállapodás. Csak néhány' példát említenék: művészet- történet, irodalom, mezőgaz­daság, erdőgazdaság, fafel­dolgozás, fizika, matematika kémia, biológia, földrajz, csil­lagászat. A magyarok nagy érdeklődést tanúsítanak az építészet iránt. A zenei okta­tás is fontos helyet foglal el a megállapodásban. Finnor­szágban nagy az érdeklődés Kodály zenei oktatási mód­szere iránt. — Említésre méltó, hogy az évek során több magyar fiatal tanult a helsinki mű­szaki egyetemen, a fafeldol­gozási szakon. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a különböző terüle­teken történő információcse­rének, a tudományos és szak­mai ismeretek cseréjének. Ezek között szerepel a fel­nőttoktatás, amelyet Magyar- országon a TIT képvisel. Igyekeztünk kibővíteni kap­csolatainkat a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az en­nek megfelelő finn szervezet — a Finn Tudományos Tár­saság — között. Helsinkiben sok tudományos kongresszust rendeznek évente, és a kultu­rális bizottság segíti a ma­gyar érdeklődőket a részvétel megszervezésében. Szép számmal voltak jelen magyar hallgatók a jyvásky- lái nyári egyetemen. Finnor­szágban ezenkívül különbö­ző tanfolyamokat is rendez­nek a finn nyelv és irodalom tanulmányozására, olyan kül­földi egyetemi hallgatók ré­szére. akik már tudnak fin­nül. Lappünrautában az idén tartottak ilyen tanfolyamot, amelyre a finn oktatásügyi miniszter ösztöndíjakat rend­szeresített. Hasonló tanfolya­mot rendeznek Magyarorszá­gon, Debrecenben a nyári egyetemen. A finn nyári egye­temen minden évben magyar tudós is tart előadást a ma­gyar nyelvoktatásról. Lahtíban minden nyáron írótalálkozót rendezünk. Az a tapasztalatunk, hogy mind­két országban nagy az érdek­lődés egymás irodalma iránt. — Zenei kapcsolataink bi­zonyítéka az éppen most nagy sikerrel bemutatott Vérnász című magyar opera. Fontos programpontja munkatervünknek a kiállítá­sok cseréje. A sok érdekes, Finnországban megrendezett magyar kiállítás közül szeret­ném kiemelni a magyar nép- művészeti kiállítást, a Buda­pestet bemutató fényképki­állítást, és különösképpen a magyar festőművészet! kiál­lítást, a XTX—XX. század al­kotásaiból. Reméljük, ezt kö­vetheti majd a magyar kö­zépkori és újkori művészet alkotásait bemutató kiállítás. — Külön megállapodás van a két ország rádióin ós tele­víziója között. A Magyar Te­levízió nemrég teljes estét betöltő finn műsort sugár­zott, és viszont. Idén bonyolítottuk le a nagy sikerű „Barátság-híd”- akciót; 360 finn utazott Ma­gyarországra, és ugyanannyi magyar érkezett ide hozzánk. Tudjuk, minden évben nem lehet ilven nagyszabású ak­ciót indítani, de reméljük, hogy rövid idő elteltével újabb „Barátság-hidat” épít­hetünk. Kulturális egyezményünk célja, hogy rokonnépeink, amelyek földrajzilag ugyan távol állnak egymástól, de nyelvileg közel, minél szoro­sabb barátságot éoítsen ki. Ügy érzem, kapcsolataink ki­magasló eseménye lesz a finn köztársasági elnök közelgő látogatása Magyarországon — fejezte bg nyilatkozatát Vainö Kaukonen orofesszor. a Finn —Magyar Társaság alelnöke, a társaság alapúé tagja. Gáti István *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents