Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-25 / 222. szám

Csütörtök, 1969. szept. 25, ÉSZAK-MAGYARORSZAG ;> A szavakat k omol fa n veszi k... 9 A füzérradványi határ —» Mezőkövesden tanácskozik az országos szövetkezeti nőbizottság Fehér iáiosné tart beszámolót Igen gazdaságos vázszerkezet Nem szívesen néznek a mennyezetre. Tekintetük — ha csak lehet — elkerüli a roskadozó falakat. A meg­roppant, lehajló tetőgerendák állandó fenyegetését csak úgy tudják elviselni, hogy minél kevesebbet gondolnak vele. öreg, megfáradt gépeiket figyelik inkább. A fűrészek ismerős zaját, az engedelmes faanyag formálódását. A mostoha üzemben szívük van a munkához A zsúfoltság, a falak, a gépek hajlott kora sem akadályozza meg, hogy kifogástalant alkossanak. A Tisza Bútoripari Vállalat sá­toraljaújhelyi gyárából kike­rülő konyhagarnitúrák nem árulkodnak készítőik nehéz hétköznapjairól. Naponta 46 konyha beren­dezése hagyja el a gyárat. A sátoraljaújhelyi konyhákat sokan keresik az üzletekben. A Faipari Minőségellenőrző Intézet és a kereskedelem jegyzőkönyvei, levelei a bú­torok kiemelkedően jó mi­nőségét tanúsítják. A legnagyobb eró A sátoraljaújhelyi gyár a Tisza Bútoripari Vállalat egyik legjobban dolgozó üze­me. A vállalat öt gyáregysé­gének versenyében tavaly is, tavalyelőtt is ők végeztek az első helyen, ők kapták meg az élüzem címet. Most a szo­cialista munka gyára címért küzdpnek. Ez a gyár évek óta nem ka­pott beruházási lehetőséget a termelékenység javítására. Szőkék, régiek az épületei, öregek, elavultak a gépei. A szakszervezet azt is megálla­pította, hogy elavultak, alig használhatók a gyár szociá­lis létesítményei. A gyár fej­lesztési és felújítási tervei készen vannak, de egyelőre — pénz hiányában — nagy­részt papíron maradnak. A gyár mégis dolgozik. És jól. Az elmúlt* esztendőben 4,5 millió forint nyereséget ért el. Az idei első fél év nye­resége 3 millió forint. Az épü­letek és a géppark elavult­sága ellenére emelni tudták a termelékenységet. A sike­rek — a jó minőség, a nyere­ség, a javuló termelékenység — forrása nem beruházás, hanem a legnagyobb erő: a dolgozók, az egész kollektíva egysége, összefogása. 1 szavak tartatnia A kollektíva összefogása itt több a divatos szavaknál. Tíz szocialista brigád dolgo­zik a gyárban, a 260 dolgozó közül jelenleg 221-en tagjai valamelyik brigádnak. A töb­bieknek — az új dolgozók­nak — várniuk kell, a bri­gádok magas követelménye­ket állítanak tagjaik elé. Az új dolgozónak fél éven át kell bizonyítania, míg a szo­cialista brigád tagjai sorába fogadja. Nagyon komolyan veszik a szavakat. A szocialista bri­gádmozgalom jelmondata — szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni — mögött a tartalmat keresik. Magukénak tekintik a gyár gondjait, fel­adatait. a gyár vezetősége pedig bízik bennük, támasz­kodik a szocialista brigádok lelkesedésére. A bizalom ab­ban is kifejeződik, hogy a brigádok véleményét mindig figyelembe veszik. A brigá­dok a legtöbb üzemrészben maguk osztják be és irányít­ják a munkát. A kollektívák állapítják meg a tagok kere­setét, közös döntéssel osztják szét a jutalmakat is. A mostoha munkakörülmé­nyek között szinte kizárólag a közösség odaadó erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy nyereségesen tudnak dolgoz­ni, hogy a termelékenység és a dolgozók keresete a csök­kentett munkaidő bevezetése után is emelkedett. Megérdemelnék A gyárban az idén 3 szá­zalékkal nőtt a dolgozók át­lagos keresete. De ez a kol­lektíva ennél sokkal többet érdemelne. Nemcsak bérre gondolunk. Hanem arra, hogy ennek a gyárnak, amely ilyen sokat tesz le a Tisza Bútoripari Vállalat közös asz­talára, a közös fejlesztési, be­ruházási lehetőségekből is többet kellene kapnia. Hogy fejleszthessék a gépparkot, hogy felújíthassák az életve­szélyes épületeket, korszerű­síthessék a termelési feltéte­leket. Az egyik épület fel­újítását a közelmúltban meg­kezdték. De a másik is sür­get, a katasztrófa állandóan fenyeget. A szakszervezeti bizottság titkárát gyakran ostromolják a mostoha körülmények mi­att. Régi probléma a gyár­hoz vezető út igen rossz ál­lapota is. Ezen az úton na­ponta 250 ember jár be dol­gozni. Az utat azonban nem tartja karban senki. Fordul­tak már a városi tanácshoz, az útügyi szervekhez, de ed­dig csak annyit állapíthattál!: meg, hogy az útnak nincs gazdája. Meddig? Ki tudja? Sátoraljaújhelyen egy lel­kes. kitűnő kollektíva nap mint nap hitet tesz a szocia­lista munka becsülete mel­lett. Nem játszanak a szavak­kal. De jogosan várnák el, amit megérdemelnek. Flanelt Tibor Ma, szeptember 25-én. Me­zőkövesden tartja meg ülését az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa mellett működő orszá­gos szövetkezeti nőbizottság. Az országos jelentőségű ta­nácskozás egyik legérdeke­sebb napirendi pontja Fehér Lcijosnénak, a szövetkezeti nőbizottság elnökének beszá­molója a legutóbb Hamburg­ban tartott nemzetközi női tanácsadó testületi konferen­ciáról. Dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője a szövetkezetek alapszabályké­szítésének eddigi tapasztala­tairól és a kertszövetkezetek működéséről tart előadást. Ezenkívül Nagy Sándorné ad tájékoztatást a tanácskozás részvevőinek a szövetkezeti nőbizottság lengyelországi ta- nulmányútjáról. Este az országos szövetke­zeti nöbizottság tagjai megte­kintik a matyó lakodalmas játékot. Szeptember 26-án, pénte­ken a tanácskozás részvevői Miskolcra látogatnak el, ahol több kertszövetkezetet meg­tekintenek. öt évvel ezelőtt, 1964 őszén alakultak meg megyénkben az első kertszövetkezetek. Az elmúlt esztendő végén már pontosan tucatnyi működött belőlük, köztük olyan nagy is, mint a miskolci „Fekete gyé­mánt”, amelynek 257 tagja 63 holdnvi parcellán igyekszik kialakítani egv-egy család kis gyümölcsösét, hétvégi pihenő­jét. Az idén csaknem 120 hold- nyi földterületen, több mint ötszáz taggal hat újabb kert­társulás alakult meg a város peremén. És ezzel még ko­ránt sincs kimerítve sem Miskolcon, sem pedig me­gyénk városainak, nagyobb településeinek környékén a kertszövetkezétek alakításá­nak minden lehetősége. A legjobb példa erre talán Mis­kolc, ahol jelenleg is nyolc újabb kertszövetkezetet szer­veznek. A rendelkezésükre álló terület 163 katasztrális hold. amelyen mintegy 300— 900 kis parcellát lehet kiala­kítani. Megyénk legtöbb kertszö­vetkezete népgazdasági szem­pontból is jelentős hasznot hajt. Nem meglevő, megmű­velt kertek tulajdonosait egyesítették ezek a szövetke­zetek, hanem a városok pe­remén olyan kopár, részben elhagyott területek hasznosí­tását kezdeményezték, ame­lyekre sem a nagyüzemek, sem az egyéni gazdák nem tartottak igének A Beton, és Vasbetonipari Művek alsózsolcai épület­elemgyárának egyik legkere­settebb terméke a több célra felhasználható mezőgazdasá­gi vázszerkezet. A különböző gazdasági épületek az előre­gyártott — tartóoszlopokból, összekötő gerendákból és hat méter fesztávú tetőelemekből álló — „garnitúrából” szerel­hetők össze. így alkalmas a korszerű istállók, magtárak, színek, raktárak, műhelyek és kisebb üzemek építésére. A pillérelosztású, lapostetős vázszerkezet alkalmazása A legutóbbi felmérések szerint a kerttársulások tag­jainak 65—68 százaléka fizi­kai dolgozó, zömmel nagy­üzemi munkás. A további szervezésnél igyekeznek to­vább növelni a fizikai dolgo­zók arányát, hogy a város­széli kiskertek elsősorban az ő pihenésüket, kikapcsolódá­sukat szolgálják. A kertszövetkezeti tagok nem egy helyen máris gyö­nyörű kertekké varázsolták a nemrég még kopár parcellá­kat. Több tízezer tőke szőlőt, gyümölcsfacsemetét és bogyós igen gazdaságos, mert a fel­használásukkal készülő épü­letek tömbösíthetők, a külön­böző ' nagyságú telepek gyor­san kialakíthatók. A váz- szerkezeteket egy autódaru segítségével a tsz-ek házi épí­tőbrigádjai is könnyen össze­állíthatják. A praktikus „építőanyag­ból” több mint száz termelő- szövetkezet és állami gazda­ság kereken 200 ezer négy­zetmétert igényelt, és a gyár­ban már megkezdték a jövő évi rendelések felvételét is. gyümölcsöt ültettek el, fel­építettek csaknem 300 hétvé­gi házikót Több helyen vé­geztek dicséretre méltó tár­sadalmi munkát: új utakat építettek kertjeikhez, vízleve­zető árkokat ástak és közö­sen vezették be a vizet, vagy ástak kutat. Ha az illetékes szervek még jobban összefognak, s az ed­diginél több segítséget kap megyénkben a kertszövetke­zeti mozgalom, a jövőben több ezer dolgozó családnak szerezhetnek örömet a város­széli kis parcellák. Véradémozgalom Ozdon Példái mutállak az egészségügyi dolgozók A véradó-mozgalomnak Ozdon már sok éves hagyo­mányai vannak. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben évenként több alkalommal is véradó­napokat rendeztek, s nem túlzás azt mondani, hogy az üzemben a szó szoros értel­mében mozgalommá fejlődött , a véradás. A szocialista bri­gádok vállalásaiban is az el­ső helyeken szerepel a vér­adás, így nemcsak a brigá­dok, hanem a gyárrészlegek között is egészséges, s tiszte­letre méltó verseny alakult ki. A durvahengermű dolgo­zói tavasszal egyetlen nap alatt csaknem száz liter vért adtak. A kohászati üzemen kívül tavaly már a ruhagyár és a kenyérgyár dolgozói is támo­gatták a mozgalmat. Más vá­rosi üzem, vagy intézmény viszont egy alkalommal sem képviseltette magát. Ezért örvendetes, hogy a közel­múltban rendezett véradóna­pokon, mór önkéntes vér­adásra jelentkeztek a Cent­rum és az ABC-áruházak dolgozói, tekintély is létszá­mot képviseltek a 3. számú AKÖV ózdi üzemegységének dolgozói, s jelentkeztek a vá­ros pedagógusai is. A Mély­építő Vállalat brigádjai kö­zött versengés alakult ki, s csatlakoztak hozzájuk a vá­rosi tanács Kertészetének dolgozói is. A véradónapok során 9-én, kedden a városi kórház és rendelőintézet dolgozói ren­deztek véradást. Az egészség- I ügyi dolgozók élen jártak a 1 példamutatásban, ugyanis 25 százalékuk adott vért. I A Vöröskereszt városi tit- , kára, Jakab Béláné azóta | már elkészítette a véradás | statisztikáját. Ez évben ed­dig 460 liter vért adtak Óz- don. Évi vállalásuk 600 liter. Figyelembe véve, hogy ősszel a kohászati üzemnél még há­rom alkalommal szerveznek véradónapot, a vállalás ma­gas túlteljesítésére van lehe­tőség. Az ózdi mozgalmat a leg­jobban jellemzi: a napokban 67 olyan önkéntes véradót terjesztettek lel kiváló vér­adó kitüntetésre, olyanokat, akik legalább tíz alkalom­mal adtak vért. Parkosítanak a gimnazisták Szerencsen az utóbbi évek­ben igen sok változás tör­tént: szépült, gazdagodott a község. A Bocskai István Gimnázium diákjai elhatá­rozták. hogy ők is hozzájá­rulnak Szerencs csinosításá­hoz. Ügy döntöttek, hogy az iskola szomszédságában levő területet parkosítják, sőt a járdát is megépítik. A tar- cali kutatóintézet sietett a diákok segítségére: munka­társaik megvizsgálták a ta­lajt. s társadalmi munkában tervet is készítettek a par­kosításhoz. A parkosítandó területet hamarosan szétosztják a 14 osztály között, és a diákok még az ősszel hozzákezdenek a fák, díszcserjék elültetésé­hez. Azsnnali belépéssel átkelnünk kőműves, ács, tetőszigetelő, csőszerelő, víz-gáz-fűtés- szerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat — út-csatorna­építőket. kubikosokat, kubikos brigádokat, férfi segédmunkásokat Bérezés teljesítménybérben, szállás, napi háromszori ctkezcs, minden szombat szabad. Jelentkezés személyesen, vagy levélben, Dunaújváros, Béke tér 3. 86. sz. Állami Építőipari V. A ,,Fekete gyémánt" és társai Ötévesek a kert sző vetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents