Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4. Szerda, 19$9. augusztus 6. Sokszínű, érdekes munkára készül az év második leiében is a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa mellett műkö­dő agitációs-, propaganda-, kulturális- és sportbizottság. A közelmúltban a bizottság ülé­sen vitatta meg második félévi munkatervét, és annak főbb pontjairól Varga István, a bi­zottság helyettes vezetője tá­jékoztatott. A kulturális bizottság javas­latot készít a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnök­ségének augusztus 27-i ülésére az idei állami támogatás tarta­lékának felosztására, majd a , szeptemberi elnökségi ülés elé 1 terjeszti a hazánk felszabadu­lásának 25. és Lenin születésé- ' nek 100. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségek előkészítési és szervezési ter- ' vét. Végül ugyancsak az SZMT 1 elnöksége elé terjeszti az év utolsó hónapjában a következő évi kulturális támogatás fel­osztására vonatkozó javaslatát. ' Megvitatja többek között a I szakszervezeti művelődési in­tézményekben folyó szocialista, valamint közízlést formáló ne- : v'elési tevékenységet, mérle- i geli az új oktatási évad politi- ! kai tömegoktatásának kezde- tét, és megvizsgálja a szakszer­vezeti kulturális intézmények termelést segítő agitációs és propaganda munkáját. Vége­zetül a postás szakszervezet kulturális és propaganda mun­káját teszi mérlegre. A kultúrbizottság az őszi évad indulásakor tájékoztatót tart a szakszervezeti művelő­dési intézmények vezetőinek és a függetlenített szakszervezeti agit-prop. felelősöknek az év hátralevő idejének kultúmeve- lési munkájáról megbeszélést tart a megyebizottság nélküli üzemeinek sportfelelőseivel, és az év végén értékeli az üzemi közönségszervezők munkáját. A második félévi munkaterv megszabja a kultúrbizottság- nak a megyei tanács végrehaj­Nemzetiségi óvodák hajtó bizottságának határozata alapján a megyei tanács végre­hajtó bizottsága engedélyezi. A művelődésügyi miniszter a nem magyar anyanyelvű la­kosság igényeinek kielégítésé­re — utasításban szabályozza a nemzetiségi óvodák szervezé­sét. Eszerint azokban a helysé­gekben, ahol a nem magyar anyanyelvű lakosság száma szükségessé teszi, az óvoda­hálózat fejlesztése során nem­zetiségi óvodákat kell létesíte­ni. Nemzetiségi óvodává lehet átszervezni magyar nyelvű óvodát, ha a szülőknek több mint kétharmada kéri. Ahol pedig legalább 15 nemzetiségi gyermeket szeretnének a szü­lők anyanyelvűknek megfelelő foglalkozásokra járatni, a ma­gyar óvodákban nemzetiségi csoportok létesíthetők. A nem­zetiségi óvodák nemzetiségi tannyelvűek, vagy nemzetiségi nyelvet oktató óvodák lehet­nek. A gyermekek felvétele és a helyek betöltése a magyar óvo­dákra vonatkozó rendelkezé­sek szerint történik, s biztosí­tani kell nemzetiségi oklevéllel rendelkező, vagy a nemzetiségi nyelvet jól tudó óvónő és nem­zetiségi nyelvű dajka foglal­koztatását. A nemzetiségi óvo­dák és csoportok létrehozását a járási művelődésügyi szakigaz­gatási szerv javaslatára, az illetékes területi tanács végre­Százéves íz állatok világa Az állatok világa centená­riumhoz érkezett. A Brclyn nevével fémjelzett híres mun­ka éppen száz esztendővel ez­előtt, 1869-ben jelent meg. Eh­hez az évfordulóhoz igazodott most a Gondolat Könyvkiadó az Állatvilág című öt kötetes­re tervezett, tudományos igé­nyű, képes albumsorozat ki­adásával. Az Állatvilág első köteteit most szállították ki a könyves­boltokba, s a kötetek az emlő­sök világát mutatják be. Még az idén megjelenik a követke­ző — a halakat, kétéltűeket, hüllőket ismertető — kötet, a további három pedig folyama­tosan, l!)72-ig kerül könyvbolti forgalomba, illetve az olvasó­hoz. Az ÉGSZ! / pályázatot hirdet város- és községgazdálkodási kutatások végzéséhez legalább 2 év gyakorlati idővel rendelkező okleveles mérnök, okleveles mérnök-közgazdász, okleveles közgazdászok részére. \ A pályázatot részletes önéletrajz, eddigi működés és nyelvismeret közlésével Miskolc, Pf: 142, vagy Fazekas n. 2. szám alá, I. cm., 33. szoba kérjük eljuttatni. Tartalék palack a propán-bután gázkészülék-tulajdonosoknak Augusztus 1-től a propán-bután gázkészülék-tulajdono­sok minden megkötöttség, tehát kiutalás nélkül vásárol­hatnak tartalék palackot. Az ország bármelyik propán­bután gázcseretelepe a régi fogyasztóknak csekket ad, amely a tartalék palack árának befizetésére szolgál. A 11 kg-os propán-bután gázpalack ára: 511,40 Ft. A 22 kg-os propán-bután gázpalack ára: 1300 Ft. A befizetést igazoló csekklap ellenében a pótpalack azonnal átvehető a cseretelepeken. Ez a leegyszerűsített eljárás nagy segítség a propán-bu­tán gázkészülék-tulajdonosoknak. A tartalék palack lehe­tővé teszi a folyamatos gázellátást, másrészt a tulajdo­nos megtakarítást ér el, mert egyes palackokból a gáz teljesen felhasználható. Így hamar megtérül a pótpalack ára. A tartalék palack a korszerű háztartás tartozéka! SAJAT KÉNYELMÉÉRT PÖTPALACKBAN TARTALÉKOLJON PB-GAZT! Csinos kis falusi orvosi ren­delő. A hosszú folyosón négy körzeti orvosi rendelő ajtaja, vetkőzőfülkével. A folyosón pádon ülve, vagy sétálgatva betegek: idősek, fiatalok, fel­nőttek, gyerekek. Kinyílik a XV. körzet ajtaja, fiatal orvos hajol ki rajta: — Kérem a következő férfit! Itt rend, fegyelem van, sor­szám nélkül mindenki tudja, ki következik. A szólított férfi eltűnik a vetkőzőfülkében. Öt perc múlva egy asszonykára kerül sor, aztán' újra kiszól az orvos: — Kérem a következő fér ... — De itt megakad a szeme a pádon ülő idős emberen: — Maga jöjjön be, Hajagos bácsi! Hajagos bácsi kivétel a be­sorolás alól. Mert már 97 éves. A fiatalabb betegek (márpedig ki nem fiatalabb nála) elhűlve lesik, mint támaszkodik az öreg Hajagos görbe botjára, amint recsegve feláll, s akár az esti szellő, susogva megindul az orvos után. Az ajtót még be sem húzza, amikor mondja: — Abból a tapaszból írjon fel. doktor úr! Bizony, magunk is észreve­hettük volna az öreget — gon­dolják a fiatal betegek. — Mert három év múlva eléri a 100 évet, s ki tudja, megéri-e. Az ilyen öreg tele van nyavalyá­val. Aztán újra nyílik az orvos ajtaja, s jön-jön elégedett arc­cal Hajagos bácsi, kezében re­ceptet lobogtat. Egy beteg hoz­záfordul : — Mi a baj, Hajagos bácsi? Az öreg megáll, botjával ki­egyenesíti magát: — Hiába, gyerekek! Egyszer JÓL MEGVÉDTE ŐKET A táncdalfesztivál megközelítően sem érdemel olyan sok foglalkozást, mint ahányszor szó esik róla, es mint ahányszor a sajtó, vagy a közélet sok más területén bizonyos funkciókat ellátó emberek vitába kényszerülnek miatta. Az elmúlt héten írt televíziókritikánk — amely­ben helytelenítettük a második elődöntőn lejátszódon bot­rányos jelenetet és elmarasztaló módon írtunk a tánc-dal­fesztivál egészéről — élénk közönségvisszhangot váltott ki. Ellenvéleményt mindössze egy levélből lehetett kiérezni, azt is — bár tisztelettel —, de névtelenül küldte el szer­zője. Nem kívánnánk névtelen hozzászólásokkal foglalkoz­ni, ha egyértelmű lenne ez a lóvéi. De nem egyértelmű. Legalábbis nehéz annak tartani. Egy-két gondolatot ki- jegyzünk belőle „Végre, egy kis botrányai — kiáltott fel örömmel a tv­néző —. így kezdődik a levél ,S a későbbiekből kiderül, hogy a levélíró nem tudja elmarasztalni a botrányokozást, hiszen /— véleménye szerint — nem a „jólneveltre pofo­zott" közönség ült a. nézőtéren. Nem ért egyet azzal sem, hogy kritikánkban megkérdeztük, vajon miért nem reklá­mozzák Bartók, Kodály, vagy Székely Mihály lemezeit? Ki is oktat, mondván: hogy „azt nem lehet elvárni, hogy Bartók, Kodály, vagy éppen Székely Mihály a neonreklá­mokon villogjon, esetleg a rádió, vagy tv reklámműsorain szerepeljen." Vajon meg tudná-e névtelen levélírónk indo­kolni, miért nem lehet elvárni? Azt is írja, hogy „a táncdalfesztivál zsűrijében elsősor­ban szórakoztató zenészeket és a társadalom legkülönbö­zőbb rétegeinek képviselőit kellene alkalmazni." Tessék megfigyelni: a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek kép­viselőit. Ugyanakkor azt is írja: „miért vannak a zsűri tagjai között zeneművészek, írók, költők?'’ Vajon ezek nem képviselői a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek? De mivel folytatja? Idézzük csak: „Ez olyannak tűnik, mintha a szobafestők, vagy autófényezők versenyén festő­művészekből álló zsűri jelölné ki a győzteseket." Azaz a táncdalfesztivál muzsikája úgy viszonyúk a zeneművészek muzsikájához, mint a szobafestők és autófényezők tevé­kenysége a festőművészethez. Nos, kedves névtelen levél­írónk, ennél jobban meg sem védhette volna a' táncdal­fesztiválon szereplő dalokat, s azok előadóit. S ezért reflektálunk levelére: ezt az összevetést mi is túlzásnak tartjuk. A táncdal — a jó táncdal — igenis ab­ba a fogalomkörbe tartozik, amit zene összefoglaló szó­val szoktunk jelölni, s mivel szövege is van, bármilyen sántító kínrímekkel, vagy egyéb versezettel, valahol a ver­sek perifériáján mozgó írás, tehát szakértőként feltétlenül zeneművészek és költők kívánkoznának a zsűri tagjai közé, bár megjegyzendő, hogy a jelenlegi zsűriben költő egyetlen egy sincs. Szórakoztató zenész és dalszövegíró viszont van, s például a zsűri elnöke is egy közismert szórakoztató együttes tagja. N em a névtelen levélben jelentkező, és a mi vélemé­nyünktől eltérő állásfoglalás visszaverése, hanem a való tények regisztrálásának szükségessége indokol­ja, hogy a fenti néhány sort közreadjuk. (bm) Egy becsületbeli adósság tirlesztése Nemzetiségi nap Nógrád községben tartották meg a TII. nógrádi nemzetiségi napot. Az ünnepségen 10 község népviseletbe öltözött képviselői vonultak fel, majd a nemzetiségi együttesek színpompás műsorában gyönyörködhetett a mintegy 5000 főnyi közönség. Nagy sikert aratott a csehszlovák vendégegyüttes, az óbarsi kultúrotthon tánccsoportja. írott tanulmányok „helyezik el” a magyar és az európai köl­tészetben. S végre eljutottunk odúig, hogy a nagyközönségnek, az átlagolvasónak is összefog­lalhatjuk a József Attila kuta­tás eredményeit. Balogh Lász­ló könyve ezt szolgálja. Az egyre népszerűbb „Nagy ma­gyar írók” sorozatban jelent meg tanulmánya. Olcsón, 6000 példányban (amiről reméljük, hogy kevés lesz és újabb ki­adás követi). Aid azonban eb­ből arra következtet, hogy Ba­logh László magyar órák vagy a népszerűsítő TIT-előadások színvonalán oldotta meg fel­adatát — az lebecsüli a szerző vállalkozását. Balogh László pályaképe a József Attila iro­dalom egyik legértékesebb, legtöbb haszonnal forgatható könyve lesz. Már maga a ter­jedelem, a kiadvány jellege határozza meg könyve minősé­gét. Mindenki számára (tehát gondolva a középiskolásokra, a vizsgára készülő bölcsészhall­gatóra, a gyakorló magyarta­nárra. de minden versszerető olvasóra is) közérthető nyelven fogalmazta meg mondanivaló­ját. A közérthetőség azonban nem valamiféle igény-feladást jelent nála. Tanulmányába fárasztó lábjegyzetek nélkül építi be az irodalomtudomány eredményeit. Kiindulási alap­ja. elemzésének tárgya maga u mü: a József Attila vers. Vers­elemzései sok szempontúak. szépek, alaposak, igényesek. Az akadémizmust a mértéktartó szubjektivizmussal kerüli el. Balogh László verselemzései ezek. amelyekkel nem kötelező “gvelérteni. vitatkozni is lehet velük, de továbbgondolni is. R °ev kézikönyvtől nem is kíván­hatunk többet, minthogy is­mereteket közöljön, kedvet csi­náljon macához a műhöz, a Tózsef Attila versek olvasásá­hoz. Balogh László munkája nagyszerűen mecfelel ezeknek n követelményeknek. Elmé- Milt. condos, mint a legjobb hidománvos művek, és izgal­mas — József Attila fordula­tos élete, gazdag szellemisége teszi azzá —, mint egy jó re­gény. Kell ennél több? Horpácsi Sándor Sokrétű munka az kultúrbizottság terveiben védelmi nevelőmunka helyét és szerepét a szakszervezeti bi­zottságok politikai és kulturá­lis nevelő munkájában. Elké­szült az agit-prop, a művészeti és a sport albizottság második félévi munkaterve is, és fel­adatul szabta önmagának a kultúrbizottság többek között a fizikai dolgozók gyermekei részére előkészítő tanfolyamok szervezését, azok segítését és ellenőrzését. tó bizottságával, a TIT-tel, va­lamint a megyei TST-vel kö­zösen végzendő tevékenységét, továbbá a különböző szakszer­vezeti határozatokból adódó feladatok végrehajtási fokoza­tait. Így például a művelődési intézmények fejlesztési kon­cepciójának kialakítását a ne­gyedik ötéves terv időszakára, megvizsgálja továbbá a kultu­rális intézmények külföldi kapcsolatait, valamint a hon­Ha jams bácsi erre is sor kerül. Harminchat­ban voltam utoljára doktornál. Mert akkor legdrágább volt az orvos, meg a patika. Ma meg a legolcsóbb éppen ez. Hát el kellett jönni. Mert rettentően fáj. — És mije fáj? — kérdezik részvéttel. Az öreg előrerakja jobb lá­bát, botja végével ütögeti ci­pője orrát, miközben meglo­bogtatja a receptet: — Ott lent ni, de ez a tapasz jót tesz nekije. Mert higgyétek el, gyerekek, iccakánként bor­zasztóan bír lüktetni ez az is­tenátka tyúkszem. Dénes Géza alakjával van dolguk. Csak a szárszói tragédia — amelyről mindmáig nem lehet megnyug­tatóan, kétséget kizáróan meg­állapítani, hogy öngyilkosság volt-e vagy baleset — döbbenti rá a kortársakat, hogv kit ve­szítettek el. S az utókor? Sokáig az is hálátlannak lát­szott. A fasizmus évei, a há­ború alatt tabu József Attila neve. Az ötvenes évek dogma­tikus irodalomszemlélete Pe­tőfit igyekszik kijátszani el­lene. A legutóbbi — a hatvanas — években aztán fokozottan, a költőt megillető alapossággal, művészi alázattal, műgonddal Balogh László: József Attila (Gondolat Könyvkiadó Buda­pest, 1969.) József Attilával szemben sok adósságunk van még. Alig van még egy költőnk, akit ko­rában ennyire meg nem vagy félreértettek, aki ennyire ma­gánosán alkotta meg életmű­vét. Nincs még egy költőnk, aki ennyire vágyott a szeretetre, hogy szinte beteggé tette, aki ennyire fel akart oldódni egy értő, testvéri közösségben. Pe­tőfinek tábora volt, Adynalc lelkes hívei, József Attila leg­jobb szellemű, legjobb hiszemű kritikusai nem látták, hogy az európai líra egyik legnagyobb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents