Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

Szerda, 1969. augusztus 6. eSZAK-MAGYARORSZAG 5 A Lófej-forrás titka A kozmosz segítsége — Cseppkövet formál az elektromosság — Bányavíz-védelem Mit „tud” as Mii Trabant? Mindenekelőtt: fittyel hány a lekicsinylő megjegyzéseknek, ugyanis a legújabb Trabant — 26 lóerős motorjával — fénye­sen vizsgázott! Az NDK után először hazánkban került sor a Trabant továbbfejlesztett változatának alapos műszaki próbájára, szaknyelven szólva tesztelésére és a Technika című, havonta megjelenő, nép­szerű műszaki lap legújabb, augusztusi száma már ki is ál­lítja a végbizonyítványt. A lap teszt-riportja egy sokrétű, nagyon érdekes vizsgálat vég­JÓSVAFÖN, a bisztrótól nem messze folyik egy kis pa­tak, a Jósva. Sekély vizű med­rét kövekkel rakta ki a termé­szet. Ha valaki kerülő nélkül akar kijutni a hegyi kaszálókra, s völgyében indul fölfelé, két­szer tapossa a vizet. Itt, az egymást kereső dombok lábá­nál, ahol az út maga a patak, ma is látni félrevetett szikla- tömböket, melyek a robbantás után maradtak vissza. Rob­bantás ... Ezzel lett járható a patak útja. A két rövid szoros után ki­szélesedik a völgy, amely nem­rég mocsaras és ingoványos volt, s esős időben még ma is megfogja az autók és lovas­kocsik kerekét. E vidék a Vas Imre barlang, a Kis- és Nagy­tohonya, valamint a Tófej-for­rás tulajdonosa. Mindegyik ..birtoknak” titka van. mely­ről legtöbbet a jobb oldali he­gyen, a Tohonya-tetőn élő ku­tatók tudnak. Legérdekesebb talán a Lófej- forrásé. Ez a különös víz régi idők óta foglalkoztatta a hely­belieket, akik megfigyelték, hogy a Vas Imre barlang kis forrása, néha a déli órákban megbokrosodik, s zubog-zubog. szinte árad. A titkot hosszú munka után a Vízügyi Tudo­mányos Kutató Intézet Toho­nya-tetői állomásának munka­társai, Maucha László geoló­gus és Cser Ferenc vegyész- mérnök fejtették meg. Azt feltételezték, hogy úgy­nevezett szifon-, vagy máskép­pen szivomya-forrás a Lófej. Mit is jelent ez? Két egymás­hoz kapcsolódó nagy víztartály van a hegy belsejében. Mind­kettőből csatorna indul, mely még a felszín alatt találkozik, j A felsőből egyenes, lefelé lei­tő, az alsóból egy fordított U- betűként visszakanyarodó. A nagy vízömlés az U-betűnél dagály idején jön. Igen, mert a Hold és a Nap tömegvonzása nemcsak a föld feletti, de a föld alatti vizekre is hat. Olyankor, amikor máshol a tengerek vize emelkedik. Jós- vafőn a Lófei-forrás alsó tar­tálya már színültig megtelt, és eléri az U-betű belső szárának tetejét. Csak egy kis lökés kell, hogy a zuhatag meginduljon. Ezt a segítséget adia a koz­mosz, a Hold és a Nap vonzó­ereje. Mindez, látható is mo­dellen, a kutatóállomás labo­ratóriumában. A modell és a valódi forrás egyformán bá­nik a vízzel, amit a grafikont rajzoló műszerek bizonyítanak. völgyet, ahol itt is, ott is be- tonzsilipek és műszerházak íe- hérlenek a napfényben a sok ágban futó forrásvizek dere­kán. Az alig egyméteres be­tonkockák belsejében üveg­ajtók mögött vékony, lemez­szárú toll írja a vaszsilip- szárriyak között átfutó víz mennyiségét a hengeren forgó mércés papírra. A szemközti hegyoldalról ide látszik a Vas Imre barlang bejárata. A cseppkövek világát is érzékeny tapintású műsze­rek figyelik. „Számolják” a kö­vekről aláhulló vízcsöppeket, s tapasztalataikat elektromos kábelek ereiben küldik a labo­ratórium regisztráló berende­zéseihez. Sok mindent elárulnak a műszerek, de a titkot az ember fejti meg ... Először, mint kü­lönös tüneményt szemlélték a barlangkutatók a furcsa, görbe cseppköveket. Később a bar­langfal repedésein zabolátlan erővel kitörő víz játékos ked­vében furcsára formált alkotá­sának hitték. Ám a görbe cseppkövek titka még ezután is titok maradt. Egészen addig, amíg Maucha Lászlóék az NDK hasonló kutatásokkal foglalkozó tudósaival egyidő- ben új felfedezésre nem jutot­tak. Felismerték, hogy e szo­katlan cseppkövek személyte­len mestere a villamosság. Hogy a barlang levegőjében elektromossággal töltött kal­cium ionok keringenek. Eze­ket összegyűjti a barlangfal ott, ahol az átlagosnál nagyobb az elektromos töltés sűrűsége. S a számlálatlan évek alatt Százhúszezer borsodi versenyez Az új gazdaságirányítási rendszer, a vállalatok nagyobb kezdeményezési szabadsága a korábbinál kedvezőbb lehető­ségeket nyújtott a szocialista munkaverseny kibontakozta­tásához is — állapították meg a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának a napokban Miskolcon megtartott elnöksé­gi ülésén. A szocialista munka­verseny első félévi tapasztala­taival foglalkozó jelentés ki­domborította azt is. hogy a verseny irányításával kapcso­latos jogkörök decentralizálá­sa előnyösen érezteti hatását a vállalatoknál. így lehetővé vált ugyanis, hogy a munkaverseny kérdéseiben ott döntsenek, ahol legnagyobb a helyzetis­meret és hozzáértés. Egybe­hangzó volt a megállapítás, hogy a szocialista brigádmoz­galom osztatlan tekintélynek örvend, igazi tömegmozgalom­má vált, az egész társadalom­ban meggyökeresedett. Borsod megyében jelenleg 10 692 bri­gádban kereken 120 000 dolgo­zó vetélkedik a megtisztelő szocialista cím megszerzéséért, illetve megtartásáért. A Tohonya-tetőn két kis egyemeletes ház a kutatóállo­más. A földszinti laboratóriu­mok elől belátni az egész *55 ft. 6­ves .s* ft. Egy érdekes pipa, a száz közül Felhívás! Motorikus villamos berendezést üzemeltető fogyasztókhoz. Az Északmagyarországi. Áramszolgáltató Vállalat üze­meltetésében levő középfeszültségű hálózatok és kapcso­lóberendezések műszaki színvonala az utóbbi évek fej­lesztési munkája során magas fokot ért el. Ennek kap­csán megteremtődött a lehetőség a védelmi lekapcsolo- dásokat követő várakozási idő csökkentésére is. Koráb­ban az állomásokon történt kézi kapcsolások nem tettek lehetővé, hogy a visszakapcsolásra 3 percnél hamarabb kerüljön sor. Ma már valamennyi tápállomáson korsze­rű automatikák végzik el a meghibásodott vezetéksza­kasz kiválasztását, múló zárlatok utáni automatikus visszakapcsolásokat. Vállalatunk a fogyasztók folyamatosabb energiaellátásá­ra törekedve 1969. szeptember 1-ével minden középfeszültségű távvezetéken megszünteti a le- kapcsolódásokat követő 3 perces, és bevezeti az 1 perces várakozási időt. Ezen intézkedést megelőzően felhívjuk tisztelt fogyasztóink figyelmét, hogy motorikus berende­zéseik feszültségki maradási védelmét vizsgálják, vagy vizsgáltassák felül, hogy a berendezésben a feszültség- visszatérés után rendellenesség ne léphessen fel. Bővebb felvilágosítás, vagy tanácsadás céljából üzemigazgatósá­gaink _ Miskolc, Sárospatak, Kazincbarcika, Eger. G yöngyös, Salgótarján — üzemviteli osztályát szívesked­jenek felkeresni. Észak magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Miskolc zet biztosítani a halmennyisé­get, amelyre a megyénk ^ kü­lönböző vidékein működő ha­lászcsárdáinak, keszegsütőinek és halcsarnokainak szükségük lenne. Ezért nagy mennyiségű halat kénytelen vásárolni más tógazdaságoktól is, hiszen be­vételének számottevő része nem elsősorban a halászati, hanem a kereskedelmi tevé­kenységéből származik. A közelmúltban a járási Népi Ellenőrzési Bizottság Ta- lián János elnök irányításával nagyobb arányú vizsgálatot végzett annak megállapításá­ra, hogy a halgazdálkodásit kiválóan alkalmas vizeket cél­szerűen és kellő mértékben ki­használják-e a termelőszövet­kezetek. A szakemberekből álló munkabizottság minden részletre kiterjedő jelentésé­ben hangsúlyozza: népgazda­sági szempontból is fontos lenne, hogy a Tiszavirág HTSZ az eddiginél nagyobb gondot fordítson a halgazdál­kodás terén kínálkozó lehető­ségek kiaknázására. Fokoznia kellene a halivadékok kihelye­zését, a holtágakban a vízi nö­vények irtását, legfőképpen pe­dig a tógazdaságokban a halak takarmányozását. Mivel sem a kétnyaras pontyból, sem a compóból, sem pedig a süllő­ből nem teljesítette a halsza­porítási üzemtervét a tokaji szövetkezet, a figyelmezteté­sen kívül a megyei tanács végrehajtó bizottsága arra is kötelezte, hogy tenyészhal- kihelyezésí kötelezettségének ez év november 30-ig tegyen eleget. Két mezőgazdasági' termelő- szövetkezet is foglalkozik még a járásban — melléküzemág­ként — halgazdálkodással, és­pedig a taktaszadai Üj Barázda és a taktaharkányi Petőfi Tsz. A két tsz birtokán épített víz­tároló ugyanis 66 holdnyi te­rületen nagy lehetőségeket nyújt a haltenyésztésre, de ki­sebb beruházással, telelő és zsilip építésével még intenzí­vebbé lehetne tenni Taktasza- dán és Taktaharkányban a halgazdálkodást. Ezenkívül a Petőfi Tsz a víztároló közelé­ben levő 90 holdnyi mélyfek­Hétvége a benzintöltő állomáson Az egyre nagyobb forgalmú balatoni műút legnagyobb benzintöltő állomása Budaörs határában várja a „szomjas” autókat. Az autósztráda mindkét oldalán épült modern ÁFOR töltőállomás, különösen a meleg hétvégén, amikor a víkendezők autóraja elindul a Balaton partjára, nagy for­galmat bonyolít le. magam is faragok. Ez is az én munkám (a fényképen látha­tó), meg ez is — és sorra meg­mutatja egymás után őket. Az ábrákat innét-onnét ki­nézi. Minden úgy jön magá­tól, és mint a vaj alakul a keze alatt, a dió-, a jávorr, a bodza- és még ki tudja hány fajta fa. — Kijárok a fiammal. Csa­bával a Bükkbe, megmásszuk u sziklákat egy-egy jó faanyag­ért. De nem szégyellem a ké­rést sem, amikor valahol fát vágnak ki és nekem abból ép­pen megfelel. Kapok is min­dig. — Mi ez, hobby? — Szórakozás! kellemes idő­töltés. Mutatom a fiamnak is, és ő is próbálkozik már a fa­ragással. csak most egy kicsit megriadt, mert nemrégen be­vágta az ujját Pedig van hoz­zá szép szerszámgarnitúra. Ilyen meg olyan kés, kétélűek, reszelők tucatja. — Egy baj van, hogy csuto­rát nem kapok. De már ezen a bajon is kifogtam, magam gyártok belőle annyit, ameny- nyi éppen kell, műanyagból. Feleségem csak neveti a pasz- sziómat, pedig időnként egy- egy százas el is megy a hoz­závalókra. — Ki próbálja ki az új fa- ragványokat? — A Lenin Kohászati Mü­vek építési főosztályán dolgo­zom, oda szoktam bevinni ókét. Ott mindig akadnak pró­bálók. Kell is tudnom, hogy miként szelei, mert a díszítés mellett az a legfontosabb, hogy huzatja legyen, parázsol- jon a tűz mindig benne, jól ég­jen a dohány tartójában. — Meddig farag egyet- egyet? — Ez az ábrától függ. El­tart egy vagy másfél hónapig is, amíg nekem tetszőén kiala­kul a figura, a boxerfej, a papucs alak. a csikófej. a holdat ugató kutya, a turista- cipő-forma. — Csak pipát farag? — Pihenésül madár alakokat is készítek. Mert van mátyás­madaram is. ami. ha szólok, olyan szépen nyávog, mint egy igazi cica. De gyűjtöm az érté­kes kaktuszokat is és citromfa is zöldell az udvaromon, meg a szőlő lugasában is szép ter­més ígérkezik. Persze mind­ezek közül a legbecsesebbek a pinák. Milyen érdekes is az élet. ö is leélt már több mint negy­ven valahány évet. s egyszer csak elkezdett pipát faragni, a faragás művészetét művelni. Valahol ott mélyen szunnyadt eddig ez a hajlam, ami most már. így néhány év óta a fel­színre került. Szép szórakozás, kellemes passzió. Bod a eredményeit tükrözi, melynek azonban nemcsak a gépkocsi után vágyók, hanem a régi Trabant tulajdonosok is hasz­nát látják. Az autó azonban nemcsak személygépkocsi lehel, hanem — a népgazdaságban betöltött, mind fontosabb szerepénél fogva — haszonjármű is. E gondolat jegyében a Technika számos képpel illusztrált elem­zést közöl: merre fejlődik a világ gépkocsigyártása, ho­gyan veszik út a tehergépjár­művek azokat a feladatokat, amelyeket a vasúti szállítás már nem tud gazdaságosan el­végezni. S akit a meleg nyári napokban az üdülés örömei csábítanak, bizonyára érdeklő­déssel fogja olvasni a lap so­kat ígérő cikkét: „Családiház — postán”. Tóth Lászlót az LKM-ben egyszerűen csak pipás Tóthnak nevezik. Az a legérdekesebb a dologban, hogy egyáltalán nem is dohányzik. Száz pipáját mégis úgy őrzi, mint valami drága kincset. Amikor valahol kiásnak egy árkot, arrafelé járva odaszól az embereknek: ha valami pipaféle akad a la­pát végére, tegyék el nekem, így kerültek hozzá több száz éves pipák, Napóleon-fejjel, cserépből valók, Bem apó arc­mása stb. Pipagyűjteményében méte­res alkalmatosságok is vannak, praktikus váltószerkezetekkel, ha megfordítják az egyik vé­gén szivar szívható, a másik vége cigarettára jó, és ha ki­emelik a helyéből, máris pipa­ként használható. Mindegyik pipájának története van. Ez itt — mutat egyre — 1710-ből való, amazt egy 70 éves nénitől kaptam, akinek a nagyapja használta annak ide­jén. Vitrint készít most, hogy dí­szes üveges szekrényben kapja­nak helyet a pipák. — Nemcsak gyűjtöm, hanem vésű, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen is léte­síthetne egy újabb halastavat. A járásban egyébként má­sutt is sok olyan morotvás, mo­csaras terület, holtág, csator­na és eliszaposodott tó talál­ható, amelyeket kevés költség­gel halastavakká lehetne átala­kítani. Ezzel jelentős mérték­ben növelhetnék a haltermelést, amire a vidék, főképp Tokaj- Hegyalja idegenforgalmának örvendetes emelkedése miatt is nagy szükség lenne. (h. j.) Nincs még egy vidéke me­gyénknek, amely akkora hal­gazdálkodásra alkalmas terü­lettel rendelkezne, mint a sze­rencsi }árás. Ugyanis a Bodro­gon és a Tiszán kívül a mes­terséges tavak, különböző fo­lyami holtágak, csatornák egész esztendőben bőséges zsákmányt kínálnak a vizeket járó halászoknak. A halgazdálkodásban a leg­szebb eredményt kétségkívül a tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet tudja fel­mutatni. amelynek híre Bor­sod határain is túljutott már. A szövetkezet tagjai mintegy 3000 katasztrális holdnyi élő és holt vízen folytatnak halá­szatot. ezenkívül 30 hold víz­felületű halastavuk is van. De még így sem tudja a szövetke­Hej, tokaji halászok,.. halmozódnak a kalcium ionok, míg végül kinő a falból a görbe cseppkő... * . — A mi munkánk látszólag messze esik a gyakorlattól — kezdi Maucha László, az állo­más vezetője, amikor kutatá­saik céljáról érdeklődünk. — Ám ez valóban csak a látszat Hisz tulajdonképpen a föld alatti karsztvizek mozgásának törvényszerűségeit kutatjuk, melynek eredményei a bauxit- és a szénbányákban hasznosít­hatók. Legtöbb bauxit- és .szénlelő helyünk ugyanis e vi­dékhez hasonló, mészköves, te­hát karsztos területen fekszik. Ha tehát megismerjük a karsztvíz mozgástörvényeit, ez segíti a bányavíz-védelmet, de egyben az ilyen geológiai kör­nyezetben található ipari köz­pontok vízellátási gondjainak megoldását is. Hasonló ku­tatásokat más európai orszá­gokban is végeznek, de jobbára csak egy-egy részterületre vo­natkozóan. Tehát vagy csak földtani, vagy csak kémiai stb. vizsgálatokat i folytatnak. Mi párhuzamosan’ végzünk föld­tani. kémiai és meteorológiai kutatásokat. Ez utóbbit a fel­színen és a Vas Imre barlang mélyén egyaránt. * A JOSVA-PATAK völgyé­ben, a sziklás hegyoldalak alatt, barlangokban és tekervé- nyes repedésekben titkokat mos a víz. E titkokat a bujká­ló, s a felszínre törő források­ból „finom hálójával” kiszűri és megfejti a minden rejtéllyel harcban álló emberi értelem ... Bódvai Pctcr

Next

/
Thumbnails
Contents