Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

ÉSZAK-MAGVARORSZAG 2 Kedd, 1969. augusztus 3. Koszigin—Kekkemen találkozó Urho Kekkonen finn köz- és megbeszélést folytatott társasági elnök, aki július 29 Alekszej ' Kosziginnal, a Szöv­és augusztus 3 között a Szov- jetunió Minisztertanácsának jetunióban üdült, találkozott elnökével. A francia külügyminiszter utazásai Nixon, ha&mérhesett ’ ; !•: [ !| ' ' Maurice Schumann francia külügyminiszter októberben delegáció élén Moszkvába uta­zik. Hivatalos források közöl­ték azt is. hogy Schumann szeptember végén részt vesz az ENSZ-közgyűlés 24. üléssza­kának megnyitó ülésén, és ezt az utazását washingtoni hiva­talos tárgyalásokkal kapcsol­ja össze. Szintén szeptember­ben, a francia külügyminisz­ter Pompidouval és Chaban- Delmas miniszterelnökkel együtt Bonnba látogat. Kiesinger nyugatnémet kan­cellár kedden érkezik az Egye­sült Államokba. Előbb New Yorkba látogat és találkozik U Thanttal. az ENSZ főtitkárá­val. Kiesinger szerdán Wa­shingtonba utazik és csütörtö­kön tanácskozik Nixon elnök­kel. Nem szabad megváltozlatni az augusztus 17. és 20. közötti munkaidő-beosztást Egyes vállalatoknál az augusztus 18~i és 19—i munka­időt előre, vagy utólag akarják ledolgozni, illetve szabad szombatokat e napokra akar­nak áthelyezni, hogy az augusztus 17-i, vasárnapi és a 20-i" munkaszüneti nappal együtt négynapos munkászü- Tíetük legyen. ’p Ezzel kapcsolatban a Mun­kaügyi Minisztériumban el­mondották, hogy augusztus 17-e és 20-a között a szoká­sos munkaidő-beosztást nem szabad megváltoztatni. A Mun­ka Törvénykönyvének végre­hajtási rendelete szerint pihe­nőnapot akkor lehet áthelyez­ni, ha azt a munkaszüneti naptól csak egy munkanap vá­lasztja el. Az idei augusztus 20-át két munkanap választja él á vasárnaptól, s ez esetben nem kerüj sor á pihenőnap át­helyezésére. Ugyancsak nem helyezhető át a szabad szom­bat az augusztus 17-e és 20-a közötti napokra és nem lehet a két munkanap közötti mun­kanapokat előzetesen, vagy utólag ledolgozni. (Folytatás az 1. oldalról) ben pedig az aktuális belpoli­tikai problémákról. Távollétébcn ugyanis a szenátusban kirobbant az „adóháború” és a hét kö­zepén kerül a törvényho­zás elé a Safeguard cllen- raketa-rendszer sorsa is. Nixon elnök Washingtonba visszatérve kijelentette: világ körüli útja a béke céljait szol­gálta. Az elnök külön kiemelte bukaresti látogatását, amely azt mutatja, hogy „a politikai filozófiában meglevő mély különbségek sem oszthatják meg állan­dóan a világ népeit”. Az elnök világ körüli útjáról az amerikai fővárosban meg­oszlanak a vélemények. Az út első szakaszánál szinte tel­jes egyetértés fogadta a Ni­xon által meghirdetett „új ázsiai politikát”, amelyet az elnök Guam-szigetén fejtett ki. E politika fő vonásaként azt emelte ki, hogy az Egye­sült Államok, bár továbbra is csendes-óceáni hatalomnak te­kinti magát, igyekszik elkerül­ni az „új Vietnamokat” és a jövőben nem avatkozik be ka­tonai erővel az ázsiai országok belső ügyeibe. Később azon­ban Nixon módosította koráb­bi kijelentéseit, kiemelve pél­dául, hogy az USA „kitart szerződéses kötelezettségei mellett”. Vietnamban a hábo­rúról szólva azt mondotta, hogy ez, az amerikai történe­lem legragyogóbb órája. George McGovern szená­tor ezekre a kijelentésekre utalva mondotta, hogy az elnököt, elődjéhez hasonló­an, „szemmel láthatóan megfertőzte az ázsiai ví­rus” és ha ez így van, akkor az űrhajósok helyett „az elnököt kellene karanténba helyezni”. Nixon kijelentéseivel egybe­esett Wheeler tábornoknak, az amerikai vezérkari főnökök', egyesített bizottsága elnöké­nek tanúvallomása a szenátus katonai bizottsága előtt, amely szerint az USA „még hosszú ideig nem vonulhat ki Viet­namból”. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy az elnök legfőképpen a leg­égetőbb kérdés megoldásával maradt adós: nem fejtette ki a vietnami rendezésre vonat­kozó, valóban elfogadható megoldás tervét, sőt, azt han­goztatta, hogy az USA „a le­hető legmesszebb elment” ed­digi javaslataiban. A Fehér Ház képviselői és maga az el­nök is a romániai látogatást minősítették az út csúcspont­jának. Hivatalos körökben azt hangoztatják, hogy az út e szakasza „demonstratív lépés a nemzetközi enyhülés felé” és messzemenő pozitív kihatásai lehetnek. Ugyanakkor a politikai kommentárok nyíltan hangoz­tatják, hogy az ázsiai út nem hozott újat és az elnök ezzel az utazással a lényegbe vágó problémák megoldása elől akart kitérni, kihasználva azt a kedvező helyzetet, amelyet az Apollo űrhajó útjának kétségtelenül világraszóló sikere teremtett. „Az elnök politikai és propa­ganda célokból utazta körül a földet” — írja a neves ameri­kai publicista, James Reston, a tájékoztassa Pompidou francia elnököt NlXonnak az- utazáson szerzett be­nyomásairól. Kissinger hétfő délelőtt a francia fővárosban több mint egyórás megbeszélést folyta­tott Cabot Lodge-zsal, a viet­nami kérdésekkel foglalkozó párizsi megbeszélések ameri­kai küldöttségének vezetőjé­vel. Georges Pompidou francia köztársasági elnök is fogadja Nixon tanácsadóját. William Rogers amerikai külügyminiszter befejezte taj­vani tárgyalásait és vasárnap Hong Kongba érkezett. Sajtó- értekezletén Rogers kijelen­tette, hogy Washington nem változtatja meg sem a Kínai Népköztársaság, sem Tajvan iránt eddig követett politiká­ját, ezzel szemben „hajlandók vagyunk tár­gyalni a kommunista Kíná­val”. Okinawa kérdéséről szólva, azt mondotta Rogers, hogy a ja­pán vezetőkkel elvben megál­Klssingcr a riporterek között. New York Times vasárnapi számában. Nixon elnöknek tudnia kell, hogy másodrendű kérdéseket dramatizál és arra használja fel őket, hogy kitér­jen az elsőrendű kérdések elől” — írja cikkében Reston. Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója, aki az elnököt köruta­zásán elkísérte, vasárnap es­te Nagy-Britanniából Párizsba érkezett, hogy lapodtak Okinawa Japánnak való visszaadásában, de ennek időpontjában nem. Rogers hétfőn Hong Kong- ban az ottani amerikai konzu­látus „Kína-szakértőivel” tár­gyalt. A külügyminiszter ked­den utazik Hong Kongból Ba­li szigetére. Joseph Sisco, az Egyesült Államok közel-keleti és dél­ázsiai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkára hétfőn Barátok között 3. Ismerkedés Kcmerovóval Háromnapos moszkvai pihe­nő után végre megérkeztem utam céljához — Kemerovóba. Jegyzetfüzetembe aznap ezt ír­tam fel: melegszívű emberek. Később áthúztam, kijavítottam a forrószívűre, mert ilyen szí­vélyes fogadtatásban még soha nem volt részem. Az is igaz, hogy Szibériának ezen a vidé­kén nagyon kevés' magyar új­ságíró járt. — Elvtársi szeretettel, ba­ráti öleléssel fogadjuk! — és poharat emeltek a magasba. Benne „sztolicsnaja”, vagyis fő­városi vodka. — Üdvözöljük és legyen na­gyon kedves vendégünk, érez­ze magát itt a távoli Szibériá­ban úgy, mint otthon — mond­ta Troickij, a KUZBASSZ fő- szerkesztője. Rövid pihenő után találkoz­tam a szerkesztőség munkatár­saival, akik részletesen tájé­koztattak megyéjükről. A távolság 4500 kilométer Kemerovo megye 1943-ban alakult. Nyugat-Szibéria dél­keleti vidékén találjuk. A Szov­jetunió keleti és nyugati ha­lárától egyaránt 4500 kilomé­terre fekszik. Kemerovo megye egy részét •— éppen kiváló szénvagyo- na, szénbányászata miatt — KUZBASSZ-nak is nevezik. A cjonyeci szénmedence — DONBASSZ, és ennek analó­giája alapján jött létre a szó­rövidítés. A megye területe szibériai méreteket tekintve, nem vala­mi nagy: „csak” 95,5 ezer négy­zetkilométer (nagyobb, mint Magyarország), de a lakosság számát, a népsűrűséget véve figyelembe, Szibéria vala­mennyi megyéje között az el­ső helyen áll. Egy négyzetkilo­méteren 32 lakos él. A megye lakóinak száma 3 millió. Kuz- basszt oroszok (a lakosság 85,7 százaléka), ukránok, tatárok, csuvasok, sorecek, beloruszok, észtek lakják. Masas fokú urhanizálódás Jómagámat is érdekelt, ho­gyan alakult a városiasodás, amiről mostanában annyit be­szélünk itthon is. Kemerovo megyében a lakosság 81 száza­léka városokban és hatalmas — úgynevezett munkástelepü­léseken — él. Ebből a szem­pontból a megye az első helyet foglalja el az orosz föderáció­ban. Bár, mint elmondották, a többi megyének sincs szégyen- keznivalóia. mert általában a Szovjetunióban a városiasodás, az urbanizáció meggyorsult. Ugyanakkor hetekig elbo- lynrwbat az ember a végtelen tajeában anélkül, hogy egyetlen emberrel találkozna. Kuzbasszt úgy emlegetik szerié a Szovjetunióban, mint a félévszázados szovjet hata­lom szibériai politikájának maradéktalan megvalósítóját. A vad, a kietlen, ugyanakkor ás­ványi kincsekben, erdőben igen gazdag vidéket a szovjet ember saját céljainak megfe­lelően átalakította, kiépítette. Ezzel lépten-nyomon talál­koztam, erről magam is meg­bizonyosodhattam. Kezembe adták, de röviden el is mondták Kuzbassz törté­netét. E«y kis törícnelem A cár idején bányatulajdo­nosok dolgoztatták itt a szó szoros értelmében halálra az embereket. Aki egyszer ide­került, annak nem volt me­nekvése. A hatalmas tajga biztonságosabb őr volt, mint akármelyik cári börtön másfél méteres terméskő fala, kar­t i — A Kuzbassz külszíni bányáiban hatalmas gépek fejtik a szenet. (Lenkcy Z. rajza) vastagságú vasrácsaival. A tajgáról a szökés egyenlő volt az öngyilkossággal. Egyetlen lehetőség maradt: dolgozni a tulajdonosoknak. Még< 1764-ben aláírta II. Kata­lin cárnő az ajándéklevelet, miszerint a Kolivaló—Voszkre- szenszkij üzemek, minden pa­raszttal és igás tartozékkal az ő birtokát képezik. A muzsi­kok is olyan tárgyi tulajdon­nak számítottak, mint a szer­szám, a pajta, vagy a szén a föld mélyén. Ők sem jelentettek nagyobb értéket abban az időben! Nyomorúságos volt az élet ezen a vidéken. Egyhangúsá­gában csak a letartóztatottak érkezése jelentett némi válto­zást. Megérkezett a hnió Tom kikötőjébe. A zsandárok szét­kergették a kíváncsiskodókat, majd a szárazföldre terelték a száműzötteket, az elítélteket. Csörögtek a láncok és sokáig visszacsengett hangjuk a ke- merovóiak fülében. A vásár volt a másik válto­zás az egyhangúságban. S az­után nagy üresség. A bánya­tulajdonosok egváltalán nem siettek felvilágosítani a népet. S hocv mégis felvilágosult la­kosság emelte nagyvárosi rangra Kemcrovót és a többi kuzbassz] várost, azt azoknak n forradalmároknak köszönhet­te. akik a száműzetésben serf) feledkeztek el hivatásukról. A nén szeretjét, felemelését itt is folytatták — bármílven áldnfh’n körülrnénvek közöt* sínylődtek évtizedeken át. Ez azonban külön fejezete Kemerovo megye, Szibéria tör­ténetének ... Gotyár Gyula (Folytatjuk.) Belgrádba érkezett. Sisco, akid­nek látogatását nem jelentet­ték be előzetesen, Nixont kí­sérte el ázsiai kőrútjára és bukaresti látogatására. Megfigyelők a látogatást kapcsolatba hozzák azok­kal a tárgyalásokkal, ame­lyeket Sisco a közelmúlt­ban számos fővárosban, köztük Moszkvában foly­tatott a közel-keleti hely­zetről. Mint ismeretes, Tito elnök az 1967 júniusi közel-keleti há­ború óta rendszeres kapcso­latban áll Nasszer egyiptomi elnökkel és maga is több íz­ben lépett, fel kezdeményező- leg a közel-keleti probléma rendezése érdekében. Dirksen republikánus szená­tor szerint Nixon elnök kilá­tásba helyezte újabb amerikai csapatok kivonását Dél-Viet- namból, s ez a kivonás eset­leg már augusztusban megkez­dődhet. A Fehér Ház szóvivő­je haladéktalanul hozzáfűzte, hogy egyelőre nem született dön­tés cs a bejelentésre csak a hónap második felében kerülhet sor. i• A szenátor részt vett azon a tájékoztatón, amelyet Nixon elnök hétfőn tartott világ körü­li útjáról kongresszusi veze­tőknek. Dirksen szerint az el­nök nem közölt részleteket a tervekről, a kérdést azonban megvitatta az amerikai kato­nai vezetőkkel. Eseményekről RÖVIDEN PETÁRDA □ Meggyújtott petárdákat tar­talmazó csomagokat dobáltak be péntek este U Thant ENSZ- főtitkár Rivedale-i rezidenciá­jának kertjébe. Feltételezik, hogy a merényletet szélsőjobb­oldali szervezethez tartozó egyének követték el, akik utá­na elmenekültek. Az incicjens után megerősítették az ENSZ- főtitkár lakhelye körül felállí­tott őrséget AGYRÄZKÖDÄS □ A szabadságát Cortina d’Ampezzo-ban, az észak­olaszországi téli sportüdülő­helyen töltő Vittorio Gass- mant szombat délután agyráz­kódással szállították kórház­ba. A híres olasz színész fiá­val korcsolyázott, amikor egy másik korcsolyázó úgy meg­lökte, hogy elesett. Az orvo­sok szerint Gassman állapota elég súlyos. 30 HALOTT □ A brazíliai Belő Horizonte közelében szombaton egy autó­busz eddig ismeretlen okból letért útjáról, s szakadékba zuhant. A szerencsétlenség következtében 30 ember életét vesztette, öten súlyosan meg­sebesültek. HOLDUTAZÁS □ Jugoszláviába is betört a holdutazási láz. Több mint hatvan zágrábi foglaltatott he­lyet magának az Air Canada- nak, a horvát fővárosban mű­ködő irodájában a légitársaság által 1985-re meghirdetett holdutazására. ■ A jugoszláviai utaslistán az első helyen Zoran Lerh diák áll. Az Air Canada közölte, hogy az árakról és egyéb részletekről később tájé­koztatja a 'jelentkezőket. „HALÁLUGRÁS” □ Marie Ange Adón kisasz- szony számára a vőlegény va­lóban az égből pöttyant szom­bat délután a Tarbes közelében fekvő Ozon Darres-ben. Dél- Franci aországban, néhány órá­val az esküvő előtt ugyanis a vőlegény a két esküvői tanú­val együtt ejtőernyővel szállt le, hatszáz méter magasság­ból. Az ejtőernyős férjjelcilt pontosan a menyasszony lábai elé omlott. A két fiatalt az ej­tőernyős-sport hozta össze és ezért Marie-Ange is ejtőer­nyőn szeretett volna az eskü­vő színhelyére érkezni, de menyasszonyi ruhában ez ne­hezebb lett volna. \ Kiesinger fariiáta

Next

/
Thumbnails
Contents