Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
Vasárnap, 1969. aug. 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 K özségről községre ^zendrő fi nemzeti felszaitadíté mozgalom és továbbleitődése Már az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a kapitalista utat járó' fiatal államok nem képesek alapvető problémáik megoldásara. viszont a j nemkapitalista utat járó államok leküzdik a nagy nehézségeket és kiállják a megpróbáltatásokat. (Egyiptom. Szíria. Burma. Guinea stb.l A nemkapitalista fejlődés útját járó államok problémáinak a megoldása feltételezi a mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulást, de egyben ez az osztályhare kiéleződését is magával hozza szükségszerűen, mely a vívmányok megvédésére. továbbfejlesztésére, a haladó nemzeti front megteremtésére vezet. A felszabadult országok népei társadalmi fejlődésének érdekei megkövetelik a kommunista pártok, a munkásosztály és parasztság, a többi haladó és hazafias erők szoros együttműködését, tömörítését. „Több fiatal államban meg-* növekedett a munkásosztály társadalmi szerepe és politikai aktivitása” — mutat rá a fődokumentum. A proletariátus egyre fokozódó jelentősége és társadalmi ereje legfőképpen azzal függ ösz- sze, hogy a gazdasági fejlődéssel létszáma, koncentráltsága és szervezettsége növekszik. A proletariátus legjobbjai általában a kommunista pártokban tömörülnek, ahol van. Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika és Óceánia fejlődő országaiban több mint 50 kommunista párt működik, mintegy 4 milliót meghaladó taggal. A nemzeti felszabadító mozgalom a világforradalmi folyamat szerves alkotórészévé válik, hatalmas tényezője az imperializmus agóniájának, az imperialista ellentétek kiéleződésének. Ezek az országok az imperializmus tartalékából a haladó, imperialistaellenes erők szövetségesévé válnak, s többségük háborúellenes politikája egyik tényezője annak. hogy» ma már egy újabb világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A kínai vezetők szerint a nemzeti felszabadító forradalom a legfontosabb erő. amely közvetlen csapást mér az imperializmusra és nem a szocialista világrendszer. Szembefordulnak a nemkapitalista fejlődés lenini tételével, de mit sem tudnak helyette javasolni. Nem kétséges, hogy ellenőrzésük alá akarják vonni a nemzeti felszabadító mozgalom erőit, hogy aztán ezek hegemónis- ta törekvéseik megvalósításának eszközeivé váljanak. Ezzel el akarják szakítani őket a szocialista világrendszertől. a nemzetközi munkás- osztálytól. Ezért álltak elő olyan koholmánnyal, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok nem támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmat. Teszik ezt akkor, amikor a fődokumentum árra figyelmeztet, hogy: ..Az anti- imperialista harc táv’a ti szempontjából elsőrendűen fontos a szocialista rendszer, s a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalmak <='öV^fs^í* “npV ryjpcfpt'AíjÖ'-lóc''** A felszabadult népe, vetik a kínai veze! k politikáját. A kommunista és munkáspártok á- iranyítják a közvéleménv figyelmét arra, hogv a véabe- nent gyökeres változások elsősorban a szocialista vUé1»- endszer keletkezéséve' -r. fejlődésével függne'" -«»e, ”gvre inkább felismeri';. ' hogv gazdasáP* ' irer>r,-’-rv, íolitikai feil (ki -síik csrv" <z imperializmustól való ten'rezes függetlenség kivívásának keretei között és a mé'vre- áató demokratikus «« forra- ’alm’ átalakul ásó1- •»-eHrrié- tveképpen valósulhat meg. Ilihez mozgósítani kei’ •'■miien ország helrdó erői* fe!- leszteni kell -apcsoletaíkat mind egymással, mind = szocialista országokkal Uray Miklós Négy viharos évszázad Vár nélkül — A legutóbbi 25 év — Jelen és jövő AKI EDELENYBOL Szu- hogyon át Rudabányára, vagy Szalonnán át a Rakafcai-tó- hoz. Színen át Jósvafőrc, avagy Bódvaszilason át Szlovákiába utazok, ki sem kerülheti Szendröt, a Bódva- völgye centrumát. Aki Szendrő múltját kutatja, négy-ötezer évre visszamenőleg talál feljegyzéseket az ősember nyomairól. A község történetét azonban csak az 1300-as évek elejétől, a szendroi vár felépítésétől jegyzi a história. írott emlékekben először 1317-ben találkozunk Szendrő nevével. Ettől kezdve azonban mintegy négy évszázadon át jócskán szerepel a magyar történelemben is. A négy viharos évszázad a vár körül lejátszódott katonai és politikai bonyodalmakról, a haza- fiság és honvédelem szép példáiról szól. Évszázadokon át jelentős bástyája volt Szendrő a török- és Habs- burg-ellenes harcoknak. Színes, érdekes regék maradtak fenn mindmáig a vár környékén lakó egykori szend- rőiek életéről. Némi nosztalgiával máig is emlegetik Szendrőnek azt a korszakát, amikor még — persze kény- szerűségből — megyeszékhely volt. * ENNEK A KORSZAKNAK utolsó fejezetét — az 1700-as évek elején — a Rákóczi-fé- Ie szabadságharc jelentette. Rákóczi kurucai 1704. augusztus 23-án vették be Szendrő várát. És mert ez a vár több mint egy évszázadon át a környék népét örökösen zsaroló német katonaság tanyája volt, de mint hadászati objektum is elvesztette jelentőségét, a fejedelem leromboltatta. Az ezt követő évszázadban, de még a következőben is csendesebb az élet a vár nélküli városban. Szendrő ekkor már csak járási székhely, sem katonai, sem politikai jelentősége nincs. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Szendrőn is elkezdődött a németesítés és a ka- tolizáció. Járvány, jégverés és tűzvész pusztította a települést és környékét. 1869-ben 1789. Die 4. Május. Hóit. meg Nagy Márton jövevény ember, temettetett 6.-án, volt 110 esztendős. 1825. Apr. 23. Veres András öreg ember. A nyavalya oka: öreg vöt, meghót. Búcsúztatóval temettetett. SZENDRŐ .MÚLTJÁNAK, fejlődésének legértékesebb, legprogresszívebb szakasza kétségtelenül a. legutóbbi negyedszázad, A nagy átmenő- forgalmú, centrális község fejlődésének ezt a szakaszát hitelesen még nem dolgozták fel. Pedig az 1959-ben lelkes lokálpatrióták által elkészített és nyomtatásban is megjelent helytörténeti kiadványt érdemes lenne „tovább írni”. A történészek bizonyára feljegyzik majd azokat a nagy változásokat, amelyeket Lukács János, a tanács köz- tiszteletben álló vb-elnöke most a tanácsházán szinte „kapásból” sorol: — 1948-ban új híd épült a malomhoz. 1953-ban másfél milliós költséggel villanyt kapott a község. 1952- ben korszerűsítettük a malmot, 1953. és 54. óta több mint tíz kilométer hosszú járda épült, jórészt társadalmi munkával. 1955—57-ben másfél milliós beruházással épült meg a gépállomás. 1950-ben óvodát, 1957-ben általános iskolai napközi otthont kapott a község. 1950— 58-ban szabályoztuk a Verbéna-patakot és új híd épült a Bódván, a kisállomás mellett. Korszerűsítettük a postát, pedagógus- és orvoslakásokat vásároltunk, nagy erőfeszítéseket tettünk a cigány- kérdés megoldására. Négy tanteremmel bővített körzeti iskolánkhoz 120 fős diákotthont építettünk, amelynek műszaki átadása a napokban volt. Hatezer kötetes könyvtárunk, két körzeti orvosunk, fogszakorvosunk, gyógyszer- tárunk, mentőállomásunk, strandfürdőnk van. Több műemléket és múzeumot is találnak községünkben az átutazók. — A gazdasági és társadalmi fejlődésről pedig képet nyerhetnek mindazok, akik tudják, hogy Szendrőben csaknem az egész edelényi járás területén tevékenykedő állami gazdaságot, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetet, erdőgazdaságot, gépjavító állomást, nagy körzetű általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei, hitelszövetkezetet, és vegyesipari ktsz-t, szakosított kereskedelmi hálózatot, továbbá fontos politikai és társadalmi tevékenységet kifejtő párt-, KISZ-, MHSZ-, népfront-, Vöröskereszt-szervezetet és nőtanácsot is számon tart a község lakossága. A Magyar Szocialista Munkáspártnak — községünk legfontosabb politikai irányító testületének — csúcsvezető- ségc például három alap- szervezet munkáját irányítja, egybehangolva a többi társadalmi szervek tevékenységét is. — A történészek azt is megörökíthetik majd, hogy a jelenleg már csaknem négyezer lakosú Szendrő közigazgatási körzetközpont. 1906 óla Szendrőn intézik Galvács, 1969. július 1. óta Szuhogy közigazgatási ügyeit is. A CSAKNEM HATEZER lelket számláló közigazgatási körzetnek és magának Szendrőnek is megvannak a maga — a természetes fejlődésével együttjáró — gondjai. Probléma például a belterületi utak korszerűsítése, a közművesítés fejlesztése, a cigány- kérdés és a nők foglalkoztatásának megoldása. Nem rendelkezik még egészséges ivóvízzel és művelődési házzal sem a nagy lélekszámú körzetközpont. Azonban a közös vezető- ségű tanács vb-elnöke, Lukács elvtárs. már örömmel újságolja— és bizonyára vele együtt örülnek ennek a község lakosai is —, hogy as elmúlt hónap 18-án 420 család részvételével regionális viz- műtársulás alakult, a gerincvezeték építését előreláthatólag szeptemberben elkezdik és 1970-re, legkésőbb 71-re egészséges ivóvizet kap Szendrő. Hamarosan elkészül az új kultúrház terve, amelynek építését a Rákóczi úton, — mintegy hárommillió forint költséggel — még az idén elkezdik. Ez tehát Szendrő jelene. Jövője pedig — a járás tervei szerint is — még inkább felfelé ívelő. Csépányi Lajos I A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, s ennek szülötte, a Szovjetunió erkölcsi és politikai támogatása kiapadhatatlan forrása lett a világ elnyomott népei harcának. A második világháború után a szocialista világrendszer kialakulása és megszilárdulása a nemzeti felszabadító harc újabb szakaszát nyitotta meg. Majdnem teljesen megszűntek a gyarmatbirodalmak — állapítja meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elfogadott fődokumentum. Az imperializmus klasszikus gyarmati rendszerének szétesését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a felszabadult gyarmati országok száma napjainkig elérte a 70-et. Míg 1919-ben a világ térképe azt tükrözte, hogy földünk területének 77,2 százaléka gyarmat, félgyarmat és domínium volt, addig ma a gyarmatok mindössze 3,9 százalékán maradtak fenn. Ez világtörténelmi jelentőségű változás, mely lényegesen közrejátszott abban, hogy az erőviszonyok a szocialista világrendszer javára, az imperializmus rovására változtak meg. A nemzeti felszabadító harc első szakasza ma már lényegében lezárult. Ennek jelen tősége a belső fejlődés szempontjából elsősorban abban áll, hogy az új független államok számára alapvető feltételként megnyílt a lehetőség — a politikai függetlenség és szuverenitás védelme, megszilárdítása mellett — a gazdasági elmaradottság és következményeinek felszámolására, a gazdasági függetlenséget is biztosító önálló, saját ipart is magában foglaló nemzetgazdaság felépítésére és a társadalmi berendezkedés átalakítására, új világgazdasági kapcsolatok megteremtésére. Nehezíti a helyzetet, hogy a politikailag függetlenné vált, de nem szocialista forradalomban fejlődő fiatal államok gazdaságilag többé-kevésbé erősen függnek az imperialistáktól korábbi torz gazdasági struktúrájuk, a gazdaságuk legfontosabb ágait átfogó és uraló imperialista pozíciók következtében. A függésnek ez a főként gazdasági szálakon nyugvó rendszere adja a neokolonializmus, az újra- gyarmatosítás objektív alapját. „A nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcban az imperializmus egyfelől makacsul védelmezi a gyarmati rendszer maradványait, másfelől a neokolonializmus módszereit alkalmazva próbálja akadályozni a fejlődő államok és nemzeti szuverenitásukat kivívott országok gazdasági és társadalmi előrehaladását” — szögezi le a fődokumentum. Az imperializmus igyekszik fenntartani, vagy visszaállítani uralmát a világnak ezen a részén is. Ezt a célt szolgálja a vietnami háború is. Gyűlöletet váltott ki az arab felszabadító mozgalom és társadalmi haladás is az imperializmusban, agresszív akciókhoz folyamodtak. Latin-Amerikában az Egyesült Államok imperialistái államcsínyeket szerveznek, hogy egyre újabb katonai diktatúrákat hozzanak létre. Afrikai országokban 1933 és 1968 között 38 katonai puccsot hajtottak végre. Indonéziában az imperialisták által támogatott rendszer mintegy 500 ezer kommunistát és demokratát ölt meg. A z imperializmus neo- kolonialista politikájának az a leglényegesebb törekvése, hogy a fejlődő államokat a kapitalista világgazdaság keretei között tartsa, mint nyersanyagszállítókat, ugyanakkor fenntartsa a korábbi kizsákmányolást, munkamegosztást. Ma már a monopóliumok által kiszivattyúzott profit jelentősen több a tőkebefektetések összegénél. A neokolonializmus azt jelenti, hogy a fiatal államok népeit visszavetik fejlődésükben. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országokban »az egy főre jutó élelmiszer- termelés színvonala 1965—67 folyamán alacsonyabb volt, mint az előző három évben. Ebben a demográfiai robbanás is tényezőként szerepel. A mai körülmények között — az erőviszonyok eltolódása folytán — a szocialista világrendszer segitségével a fiatal felszabadult országok számára teljes reális lehetőség nyílik a fejlődés nemkapitalista útján való haladásra. Ott. ahol a fiatal államok erősen korlátozzák a kapitalizmust és antikapitalista gazdasági, társadalmi viszonyokat fejlesztenek ki, ott általános demokratikus és an- tiimperialista forradalom megy végbe; megteremtődnek a szocialista forradalomba való átmenet alapfeltételei és elemei. például Szendrőben 130 lakóház égett le. Az elemi csapások következtében a lakosságon csak országos gyűjtéssel tudtak segíteni ... Kazincbarcikai látkép A református egyház anyakönyvi bejegyzései sajátos tükörképet mutatnak Szendrőnek az ekkori társadalmi viszonyairól. Íme néhány bejegyzés: 1749. 21. szeptembris. Keresztelt Nagy György leánya, Katalin. Keresztapa Filip István, keresztanya: a gróf kortsmárosnéja. 1752. 9. dec. Kereszt. Asza- lai Ferenc leánya: Éva. Keresztapa: Tiszttartó Uram, keresztanya: Hódosi Aszszonyom 1763. 27. octóber. Náni György cigány leánya: Sára. Keresztapa és anya Mester Ür Feleségestül. 1798. Jan. 25. Szendrőben lakó özvegy nemesember Asszú Mihály ileftus néhai Fülep András övegyével. Ref- tiis Ráki Évával öszveadatot. Tanúk ezek: Ember részérül: Szalmást István. Asszony részérül: Pécsi Sámuel, Préd részérül: Farkas Mihály. 1750. Nov. ifi. Temeltetett Napú Istvó’ izolgája Kon- do' üártc énekszóval- ki fő: -elcér ..érékéinek melylyéii való állal menetele által holt meg. (Foto: Sz. Gy.)
