Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Péntek, 1969. július 4, Az új ösztöndíjrendszer a gyakorlatban Őfrren éve történt Néhány héttel ezelőtt jelent meg a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatás módosításáról szóló művelődésügyi miniszteri rendelkezés. Az állami támogatós gyűjtőfogalma alatt a tanulmányi ösztöndíj és a szociális támogatás értendő. Ezek a juttatások többféle formában jelentkeznek, mint általános tanulmányi ösztöndíj, népköztársasági tanulmányi ösztöndíj, termelési gyakorlatra folyósítandó ösztöndíj, szociális támogatás — természetbeni és rendszeres pénzbeni — végül önköltség térítéssel nyújtható természetbeni szolgáltatás. Az ösztöndíj-rendszer, amely az új tanév kezdetekor kerül bevezetésre, tulajdonképpen nem új, inkább a rendszer javított, változtatott formája. Az a célja, hogy a párt művelődési politikájának hathatósabb segítése végett még in- káb ösztönözzön — nevének megfelelően is — a jobb tanulásra. Az ösztöndíj-juttatási szabályzat szervesen összefügg az egyetemi, főiskolai demokrácia szélesítésével, és jelentős láncszeme annak a rendelkezés-sorozatnak, amely a közelmúltban már megjelent, illetve folyamatosan megjelenik és a felsőoktatási intézménynek új jogállását, feladatait és lehetőségeit szabályozza. Néhány új vonás Az új ösztöndíj-rendszer a korábbitól eltérően, néhány új vonást tartalmaz, mint arról már korábban hírt adtunk. Igen lényeges szabályozás, hogy általános tanulmányi ösztöndíj csak a 3,51 átlag- eredményt meghaladó hallgatónak jár, és csak egészen kivételes esetben kaphat a 3— 3,5 közötti eredményt felmutató hallgató ösztöndíjat, de az sem haladhatja meg a már említett kategóriának járó maximális 200 forintot. Lényeges rendelkezés az is, hogy szociális támogatsában a 2,5- nél jobb tanulmányi átlageredményt elérő hallgatók részesülhetnek, de kivételes esetben igazgatói engedéllyel kedvezményes természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek az erre rászoruló gyengébb tanulók is, azaz számukra is juttatható a lehetőség határain belül diákotthoni elhelyezés és étkeztetés. Az ide vonatkozó rendelkezés a családban egy főre jutó jövedelem szerint öt kategóriát ir elő, és a kategóriahatároknak megfelelően szabja meg a szociális támogatás lehetőségét és mértékét. E kategóriáktól és a tanulmányi eredményektől függ a hallgatók tandíja is. Előre látiiatá kihalások Borsod megye felsőoktatási intézményei közül a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen már folytak kísérletek az új ösztöndíj-rendszer alkalmazására. A most zárult tanév már igen sok tapasztalattal szolgál. A megye másik műszaki felsőoktatási intézményében, a kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban az új ösztöndíj-rendszer még teljesen nóvum, azonban tekintette] az intézmény műszaki jellegére, a magas követelmény szintre, s nem utolsósorban az intézetnek a humán főiskolákhoz viszonyított alacsonyabb tanulmányi átlagára, nem közömbös annak felmérése, miként alakul majd ebben az intézetben és a hasonló összetételű és követelményszintű felsőoktatási intézményekben az új ösztöndíj-rendszer, milyenek lesznek annak kihatásai. Az intézetben a most első évfolyamot végzett hallgatókat vették számítási alapul, valamint azok első félévi tanulmányi eredményeit. (A második félévet az utóvizsgák miatt még nem lehetett.) Az első jövedelmi kategóriába, az 500 forinton aluli jövedelműek csoportjába a hallgatók 14.3 százaléka jut, s azoknál az egy hallgatóra jutó és a hallgató javára szolgáló különbözet a korábbi rendszerhez viszonyítva havi 133 forint. A 800 forinton aluli kategóriába a hallgatók 39 százaléka jut, s itt 67 forint az egy hallgatóra jutó plusz juttatás, az előző évhez képest A harmadik kategóriánál már, ahol az 1100 forint az egy főre jutó jövedelem felső határa, s ahová a hallgatóknak 27 százaléka tartozik, már a hallgató terhére jelentkezik havi 84 forint. A negyedik kategóriánál, ahová az 1500 forintot meg nem haladó egy főre jutó jövedelműek tartoznak, s ez 14,3 százalékot jelent, 181 forinttal kerül majd többe havonként, míg a legutolsó, ötödik kategóriában, ahol a családban egy főre jutó jövedelem eléri, vagy meghaladja az 1500 forintot, és ez a hall gutáknak 4,7 százaléka, a hall gatók terhére havonta 470 forint plusz kiadás jelentkezik. Magas követelményszint A fenti számadatok azt támasztják alá, hogy az új ösztöndíj-rendszer elsősorban a kis jövedelműeken kíván segíteni, és a viszonylagosan nagyobb jövedelműeket csök- kentettebb támogatásban részesíteni. A kimutatott összegek természetesen függvényei az érintett hallgatók tanulmányi színvonalának, és az egyes jövedelemkategóriákon belül lényeges tanulmányi ered ményváltozás bekövetkezése természetesen eltolódást je lenthet a kimutatott összegekben. Azzal is számolni lehet, hogy az egyes alacsonyabb jövedelmű kategóriáknál — elsősorban a mezőgazdasági foglalkozású dolgozók gyermekeinél — kategóriákon belüli átsorolás következhet be, a szülők különböző forrásból eredő jövedelmeinek figyelembevételével. A példaként említett Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum követelményszintje igen magas, és például a vizsgált évfolyamban a legmagasabb tanulmányi eredmény 3,9 volt, tehát egyetlen hallgató sem haladta meg a legalacsonyabb általános tanulmányi ösztöndíj felső határát. így sem a második, sem a harmadik ösztöndíj- jokozaiban nem részesülhet egyik hallgató sem. Ugyanakkor rendkívül nehéz és sok munka fekszik a csak a minimális ösztöndíjjal jutalmazni tudott tanulmányi eredményekben is. Fokozotlabä szorgalommal Az ösztöndíj célja a jobb munkára, magasabb tanulmányi eredmények elérésére Való ösztönzés. A művelődés- ügyi miniszter új szabályozá- zása egy műszaki felsőoktatási intézmény tükrében a fentiek szerint hat. Hasonló jellegű, kis létszámú műszaki felsőoktatási intézmény sok van az országban, a helyzet megközelítőleg azonos lehet mindegyikben. Intézeti átlagszinten Kazincbarcikán egy hallgatóra levetítve havi 8 forint 50 fillér átlag emelkedés mutatható ki a hallgatók kárára jelentkező díjakban. 8 forint 50 fillér nem lényeges különbség, de természetesen vannak, akiknél egészen magas összegek jelentkeznek. Ezeknek lefaragására a fennálló rendelkezések szerint egyetlen mód kínálkozik: a fokozottabb tanulás, a megfeszített szorgalom, a mind jobb tanulmányi eredmények felmutatása. Benedek Miklós MTirriM'l a Vörös Hadse- MIUrANJ reg 1919 iúnius 4-én felszabadította Sárospata kot, a tanácshatalom szervei hozzáláttak az élet, a munka újból való megindításához. Óriási nehézségekkel kellett megküzdeni. Az öntudatos és elszánt forradalmárok újból elfoglalták helyüket, de az intervenció fenyegető réme, s az ellenforradalmi propaganda többeket megfélemlített. A bizalmiválságot elmélyítette Gara Imre megyei kormányzótanácsi biztos július 1-i kényszerű bejelentése, hogy a Vörös Hadsereg a Clemenceau-jegyzékben foglalt demarkációs vonalig vonul vissza. A munkás-, katona- és föld- mívestanács június 15-i ülésén Rédei Jenő elnökletével elhatározta, hogy a meg nem jelenteket igazolásra szólítják fel, és aki három ízben igazolatlanul távol marad, annak tagságát megszüntetik. Betegségére hivatkozva, féléves szabadságot kért a gimnázium igazgatója. Lányi Menyhért, a pataki Népakarat szerkesztője nem tért vissza, mert a budapesti VI. gyári munkásezred kötelékében teljesített szolgálatot. A gimnázium igazgatóját is, a Népakarat szerkesztőjét is, Nagy Lajos gimnáziumi tanár helyettesítette. Üjabb nehézséget jelentett, hogy Sárospatakot hadműveleti területté nyilvánították, s a helyi tanács működését a katonaság több tekintetben nehezítette. A tényleges hatalmat a járás élére kinevezett katonabiztos gyakorolta. Miután a szocialista öntudat és munkafegyelem a megszállás terrorja folytán a járás községeiben is meglazult, a pataki pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy több helységbe agitátorokat küld. Június 24-én Tolcsvára. Erdőhorvátiba, Bodroghalászra, Hercegkútra és Végardóra mentek segítő kommunisták. összehívta a Patakon működő 14 A PAKí szakszervezeti csoport vezetőségét, hogy a szakszervezeti élet megújhodását szorgalmazza. Az eredmény nem volt kielégítő, ami az általános politikai és gazdasági helyzetre vezethető vissza. A pedagógusszakszervezet az elnök lemondása folytán új tisztikart választott. Elnöke Nagy Lajos lett, a vezetőségben a régi aktivisták közül megmaradt Reskó János, Székely Géza, Halász Dénes, Végh János és Karádi György. A megszállók a község kiürítése előtt a liszt, a vágómarha és a mozdítható élelmiszerkészletek jórészét elvitték. így a közellátás is súlyos helyzetbe került. A dolgozók számára szerény fejadagot állapítottak meg. Cukorból és sóból roppant kevés maradt, a vármegye csak 2 vagon burgonyát tudott kiutalni. A közlekedési népbiztos a községnek Pesten juhtúróért iparcikket vásárolt, a szlovákokkal borért cipőbőrt és szövött árut cserélt. A dohánycikkek árát felemelték, de az ipari, közlekedési, bányászati munkások és a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói 50 százalékos kedvezményt kaptak. A vasút 200 százalékkal drágult, de a bejáró munkások kedvezményt kaptak, és a tanulók ingyen utaztak. A tanács a pénzforgalom. nehézségeivel is foglalkozott, mert a kereskedők, kofák, sőt munkások is vonakodtak a fehér pénzt elfogadni. Megtárgyalta a tanács a mezőgazdasági munkások beadványát is, akik a nehéz aratási munka idejére a lejadag felemelését kérték. Határozat: ha a gazdák a vetőmagfelesleget beszolgáltatják. a kérés teljesíthető lesz. Az aratást mindenütt sikerült biztosítani, bár sok gazda visszaélt az aratók szorult helyzetével, és mint a háború előtt, tizenketted. tizenharmad részért szegődtették őket, nem az országosan megállapított feltételekkel. A tanács kiállt az aratók érdekei mellett. A csépléshez kevés volt a szén. Az országos szénhivatal mezőgazdasági célra csak 25 vagon szenet tudott biztosítani. Patakon elrendelték, hogy a cséplés idején minden, szenet fogyasztó üzem szüneteljen. S amikor ez sem biztosította a megoldást, felszólították a géptulajdonosokat, hogy alakítsák át cséplőgépüket szalmatüzelésűre. Ehhez részletes műszaki utasítást adtak. ellenforraAZ ERÖSÖDÖ dalmi propaganda visszaverésére a párt- szervezet június 27-én Patakon nagyszabású népgyűlést rendezett, ahol Gara Imre, megyei kormányzótanácsi biztos arról szólott, hogy a Tanácsköztársaságnak erős, termelni képes társadalomra van szüksége, amely gazdasági és kulturális téren is felveszi majd a versenyt más államokkal. A népgyűlésen felszólalt a sátoraljaújhelyi munkástanács népszerű elnöke, Csuta Károly is. Beszédének veleje: „Védjük meg a Tanácsköztársaságot!” Befejezésül Déri Gyula, a helyi pártszervezet elnöke is az intervenciós csapatok támadásával szembeni helytállásra buzdított. A következő hetekben a fegyvereké lett a szó. E. Kovács Kálmán FILMJEGYZET FILMJEGYZET FILMJEGYZET FILMJEGYZET MEGNYÍLT a VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT rr m szolgálata a VII.. Rákóczi út 24. sz. alatt. Ha vásárlásával kapcsolatban bármilyen útbaigazításra, szaktanácsra, segítségre van szüksége, keresse fel bizalommal vevőszolgálatunkat: készségesen endelkezésére állunk. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Életem legjobb nője A sokat ígérő cím mögött meglehetősen szürke film rejlik. A csehszlovák Martin Fric rendezte film egy második házasságában tisztességtelen pénzszerzésre vállalkozó szélhámos kalandjait mondja el. A középkorú férfiú második felesége, aki szinte lánya lehetne, igényes, a szürke kis előadói beosztásból adódó jövedelem kevés a háztartáshoz. Ezért folyamodik a férj egy alaposan kitervelt szélhámossághoz, jól megszervez mindent, majd munkához lát. Egy kisvárosi postahivatalban próbálkozik, hamis pénz felbukkanásának meséjével, és egy hamisított igazolvánnyal nagy mennyiségű bankjegyet foglal le, de később megsajnálja a szimpatikus postamesternőt, s nem lesz a zseniálisan kitervelt szélhámosságból semmi. Üres zsebbel tér vissza Prágába, és megy az élet tovább. A filmben fel-felbukkan- nak szatirikus villanások, amelyek a közhivatalnoki gorombáskodásra, vagy egyéb olyan már-már közhelynek számító megnyilvánulásokra utalnak, amelyek a maguk fonák mivoltában is napi életünk velejárói, azonban a történet sodra meglehetősen lassú, s az egész f ilm kevés izgalommal, kevés művészi értékű élménnyel szolgál. Alighanem nagyon hámar elfelejtjük. nő titokzatos halála után pedig mindenki önálló nyomozásba kezd. Persze, minden bűnügyi filmnél így szokott ez lenni, ez az olasz—francia alkotás sem ad tehát újat, ha csak azt nem, hogy a megszokottnál lassúbb, vontatot- tabb a kibontakozás. Az olykort egyhangúságot oldottabb, tréfásabb, szellemesebb dialógusok próbálják enyhíteni (amelyekben a nyomozó szervek is kapnak egy-egy fricskát) több-kevesebb sikerrel. A cselekményt persze nem illik — és nincs is szándékunkban — elmondani, anynyit azonban megemlíthetünk, hogy túlságosan korán ráirányul a figyelem a gyilkosra, így leleplezése már nem is hat a meglepetés erejével, viszont a végén egy váratlan fordulat mégiscsak kiváltja a nézők elismerését. Arlette, a táncosnő menekülni akar, meg akar szabadulni egy bizonyos életformától — az életébe kerül. Nem lehet, és nem is akarunk társadalombírálatot felfedezni ott, ahol nincs. Szavai azonban (sötét van akkor, amikor munkába indulok, és sötét van akkor, amikor hazatérek) elgondolkoztatnak. B. K. Az utolsó Eden Hosszú évekig készült a színes nyugatnémet terjnészet- film, amelyben az alkotók hat világrész állatvilágát vonultatják fel. Meglesték az állatokat természetes környezetükben, felkeresték a különböző rezervátumokat, ahol a kihalófélben levő állatfajták számára biztosítanak megfelelő környezetet. Igen sok értékes adalékkal leszünk állattani ismereteinkben gazdagabbak, és több olyan állat mozog előttünk a vásznon, amelyről eddig nagyon keveset. vagy talán semmit sem tudtunk. A kevés újdonság azonban elenyésző a roppant terjedelmes és terjengős film egészéhez képest, és igen nagy állatbarátnak kell ahhoz lenni, hogy a filmet az unalom érzete nélkül ülhessük végig, és különösképpen ne hosszan kodjunk a nem is • ritka, he^ Igenként tudálékoskodó kísérő szövegen, amelyből végső soron úgy csendül ki az állatok védelme, hogy minden áron az embert marasztalják el a film alkotói, nem ritka az ember vadállatot pusztító „barbarizmusának” szidalmazása, s általában bántó a hangvétel, ahogy egyáltalán az emberről c filmben szó esik. Ismételjük: zoológiái ismereteink gyarapítása szempontjából érdekes a film nagyon sok részlete. • (benedek) Maigret felügyelő csapdája Ha úgy vesszük, csapda ez met látunk, amely többé-ke- a néző számára is, hiszen a vésbé megfelel, eleget tesz a cím többet, sokkal többet sej- „játékszabályoknak”. Már az tét. Végeredményben pedig indításnál kénytelen a néző egy szokványos bűnügyi fii- odafigyelni, a sztriptfztáncosMttcs közvetlen veszély Egy kedves olvasónk, aki nem nevezte meg magát, annak az aggodalmának adott kifejezést szerkesztőségünkhöz írt levelében, hogy bár családjával együtt minden alkalommal nagy érdeklődéssel nézi a Vidocq című tv-film folytatásait, s azt nagyon élvezetesnek tartja, ugyanakkor el is gondolkodik azon, vajon nem válik-e ez a filmsorozat valamiféle tanfolyammá a bűnözők részére, amelyből a szökésre és „a közrendészek megtévesztésére” kapnak kioktatást. A Vidocq-sorozat befejeződött, s helyette a híres rablókapitány, Rinaldo Rinaldini kalandjai peregnek majd vasárnap délutánonként a képernyőn. Nem hisszük, hogy olvasónk aggodalma indokolt lenne, aligha áll fenn közvetlen veszélye annak, hogy a bűnözők Vidocqtól tanulják meg a szökést. A Vidocq-film történési ideje és az akkori körülmények, valamint napjaink rendőri és börtönőrizete közötti különbségek már eleve kizárnák e film oktatásának „hasznosságát”, ha nem is lenne az egész sorozat eleve olyan naiv és átlátszó, hogy a legbutább bűnöző sem láthat benne semmiféle példát. Az igaz, hogy néhány korábbi filmsorozatnál gyerkőcök követték, vagy legalábbis utánozni próbálták Teli Vilmost és Ivanhoet, de Vidocqot aligha követheti napjainkban bárki is. A kalandfilmeknél egyébként ez a „veszélyesség” mindenkor fennáll, hiszen akadhat mindig egy-egy néző, aki a nagyon felszínesen elkészített sorozatok egyes mozzanatait példának tekinti, de nem hisszük, hogy bármilyen kis mértékben is tartanunk kellene e filmsorozatok példájának veszélyétől. Ha ismeretlen levélíró olvasónk tetszéssel nézte Vidocq folyton Ismétlődő, azonos kalandjait, és izgalmas élménynél többet nem látott bennük, úgy feltételezze más néző milliókról is, hogy csak olcsó időtöltésnek tekintik, és nem „tanfolyamnak”. (bm)