Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Péntek, 1969. július 4, Az új ösztöndíjrendszer a gyakorlatban Őfrren éve történt Néhány héttel ezelőtt jelent meg a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatói részére juttatható állami támogatás módosításáról szó­ló művelődésügyi miniszteri rendelkezés. Az állami támo­gatós gyűjtőfogalma alatt a tanulmányi ösztöndíj és a szo­ciális támogatás értendő. Ezek a juttatások többféle formá­ban jelentkeznek, mint általá­nos tanulmányi ösztöndíj, népköztársasági tanulmányi ösztöndíj, termelési gyakorlat­ra folyósítandó ösztöndíj, szo­ciális támogatás — természet­beni és rendszeres pénzbeni — végül önköltség térítéssel nyújtható természetbeni szol­gáltatás. Az ösztöndíj-rendszer, amely az új tanév kezdetekor kerül bevezetésre, tulajdonképpen nem új, inkább a rendszer ja­vított, változtatott formája. Az a célja, hogy a párt műve­lődési politikájának hatható­sabb segítése végett még in- káb ösztönözzön — nevének megfelelően is — a jobb ta­nulásra. Az ösztöndíj-juttatá­si szabályzat szervesen össze­függ az egyetemi, főiskolai de­mokrácia szélesítésével, és je­lentős láncszeme annak a rendelkezés-sorozatnak, amely a közelmúltban már megje­lent, illetve folyamatosan meg­jelenik és a felsőoktatási in­tézménynek új jogállását, fel­adatait és lehetőségeit szabá­lyozza. Néhány új vonás Az új ösztöndíj-rendszer a korábbitól eltérően, néhány új vonást tartalmaz, mint ar­ról már korábban hírt ad­tunk. Igen lényeges szabályozás, hogy általános tanulmányi ösztöndíj csak a 3,51 átlag- eredményt meghaladó hallga­tónak jár, és csak egészen ki­vételes esetben kaphat a 3— 3,5 közötti eredményt felmu­tató hallgató ösztöndíjat, de az sem haladhatja meg a már említett kategóriának járó maximális 200 forintot. Lénye­ges rendelkezés az is, hogy szociális támogatsában a 2,5- nél jobb tanulmányi átlag­eredményt elérő hallgatók ré­szesülhetnek, de kivételes esetben igazgatói engedéllyel kedvezményes természetbeni szolgáltatásban részesülhetnek az erre rászoruló gyengébb tanulók is, azaz számukra is juttatható a lehetőség hatá­rain belül diákotthoni elhelye­zés és étkeztetés. Az ide vonatkozó rendelke­zés a családban egy főre ju­tó jövedelem szerint öt kate­góriát ir elő, és a kategória­határoknak megfelelően szab­ja meg a szociális támogatás lehetőségét és mértékét. E ka­tegóriáktól és a tanulmányi eredményektől függ a hallga­tók tandíja is. Előre látiiatá kihalások Borsod megye felsőoktatási intézményei közül a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men már folytak kísérletek az új ösztöndíj-rendszer alkal­mazására. A most zárult tan­év már igen sok tapasztalat­tal szolgál. A megye másik műszaki felsőoktatási intéz­ményében, a kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban az új ösztön­díj-rendszer még teljesen nó­vum, azonban tekintette] az intézmény műszaki jellegére, a magas követelmény szintre, s nem utolsósorban az inté­zetnek a humán főiskolákhoz viszonyított alacsonyabb ta­nulmányi átlagára, nem kö­zömbös annak felmérése, mi­ként alakul majd ebben az in­tézetben és a hasonló össze­tételű és követelményszintű felsőoktatási intézményekben az új ösztöndíj-rendszer, mi­lyenek lesznek annak kihatá­sai. Az intézetben a most első évfolyamot végzett hallgatókat vették számítási alapul, vala­mint azok első félévi tanul­mányi eredményeit. (A má­sodik félévet az utóvizsgák miatt még nem lehetett.) Az első jövedelmi kategóriába, az 500 forinton aluli jövedel­műek csoportjába a hallgatók 14.3 százaléka jut, s azoknál az egy hallgatóra jutó és a hallgató javára szolgáló kü­lönbözet a korábbi rendszer­hez viszonyítva havi 133 fo­rint. A 800 forinton aluli ka­tegóriába a hallgatók 39 szá­zaléka jut, s itt 67 forint az egy hallgatóra jutó plusz jut­tatás, az előző évhez képest A harmadik kategóriánál már, ahol az 1100 forint az egy főre jutó jövedelem felső határa, s ahová a hallgatóknak 27 szá­zaléka tartozik, már a hallga­tó terhére jelentkezik havi 84 forint. A negyedik kategóriá­nál, ahová az 1500 forintot meg nem haladó egy főre ju­tó jövedelműek tartoznak, s ez 14,3 százalékot jelent, 181 forinttal kerül majd többe havonként, míg a legutolsó, ötödik kategóriában, ahol a családban egy főre jutó jöve­delem eléri, vagy meghaladja az 1500 forintot, és ez a hall gutáknak 4,7 százaléka, a hall gatók terhére havonta 470 fo­rint plusz kiadás jelentkezik. Magas követelményszint A fenti számadatok azt tá­masztják alá, hogy az új ösz­töndíj-rendszer elsősorban a kis jövedelműeken kíván se­gíteni, és a viszonylagosan nagyobb jövedelműeket csök- kentettebb támogatásban ré­szesíteni. A kimutatott össze­gek természetesen függvényei az érintett hallgatók tanulmá­nyi színvonalának, és az egyes jövedelemkategóriákon belül lényeges tanulmányi ered ményváltozás bekövetkezése természetesen eltolódást je lenthet a kimutatott összegek­ben. Azzal is számolni lehet, hogy az egyes alacsonyabb jö­vedelmű kategóriáknál — el­sősorban a mezőgazdasági foglalkozású dolgozók gyer­mekeinél — kategóriákon be­lüli átsorolás következhet be, a szülők különböző forrásból eredő jövedelmeinek figye­lembevételével. A példaként említett Felső­fokú Vegyipari Gépészeti Technikum követelményszint­je igen magas, és például a vizsgált évfolyamban a leg­magasabb tanulmányi ered­mény 3,9 volt, tehát egyetlen hallgató sem haladta meg a legalacsonyabb általános ta­nulmányi ösztöndíj felső ha­tárát. így sem a második, sem a harmadik ösztöndíj- jokozaiban nem részesülhet egyik hallgató sem. Ugyanak­kor rendkívül nehéz és sok munka fekszik a csak a mi­nimális ösztöndíjjal jutalmaz­ni tudott tanulmányi eredmé­nyekben is. Fokozotlabä szorgalommal Az ösztöndíj célja a jobb munkára, magasabb tanulmá­nyi eredmények elérésére Va­ló ösztönzés. A művelődés- ügyi miniszter új szabályozá- zása egy műszaki felsőoktatási intézmény tükrében a fentiek szerint hat. Hasonló jellegű, kis létszámú műszaki felsőok­tatási intézmény sok van az országban, a helyzet megkö­zelítőleg azonos lehet mind­egyikben. Intézeti átlagszinten Kazincbarcikán egy hallgatóra levetítve havi 8 forint 50 fil­lér átlag emelkedés mutatható ki a hallgatók kárára jelent­kező díjakban. 8 forint 50 fil­lér nem lényeges különbség, de természetesen vannak, akiknél egészen magas össze­gek jelentkeznek. Ezeknek le­faragására a fennálló rendel­kezések szerint egyetlen mód kínálkozik: a fokozottabb ta­nulás, a megfeszített szorga­lom, a mind jobb tanulmányi eredmények felmutatása. Benedek Miklós MTirriM'l a Vörös Hadse- MIUrANJ reg 1919 iúnius 4-én felszabadította Sárospata kot, a tanácshatalom szervei hozzáláttak az élet, a munka újból való megindításához. Óriási nehézségekkel kellett megküzdeni. Az öntudatos és elszánt for­radalmárok újból elfoglalták helyüket, de az intervenció fe­nyegető réme, s az ellenforra­dalmi propaganda többeket megfélemlített. A bizalmivál­ságot elmélyítette Gara Imre megyei kormányzótanácsi biz­tos július 1-i kényszerű beje­lentése, hogy a Vörös Hadse­reg a Clemenceau-jegyzékben foglalt demarkációs vonalig vonul vissza. A munkás-, katona- és föld- mívestanács június 15-i ülésén Rédei Jenő elnökletével elha­tározta, hogy a meg nem je­lenteket igazolásra szólítják fel, és aki három ízben iga­zolatlanul távol marad, annak tagságát megszüntetik. Beteg­ségére hivatkozva, féléves sza­badságot kért a gimnázium igazgatója. Lányi Menyhért, a pataki Népakarat szerkesztője nem tért vissza, mert a buda­pesti VI. gyári munkásezred kötelékében teljesített szolgá­latot. A gimnázium igazgató­ját is, a Népakarat szerkesztő­jét is, Nagy Lajos gimnáziumi tanár helyettesítette. Üjabb nehézséget jelentett, hogy Sárospatakot hadművele­ti területté nyilvánították, s a helyi tanács működését a ka­tonaság több tekintetben ne­hezítette. A tényleges hatal­mat a járás élére kinevezett katonabiztos gyakorolta. Miután a szocialista öntudat és munkafegyelem a megszál­lás terrorja folytán a járás községeiben is meglazult, a pataki pártszervezet vezetősé­ge elhatározta, hogy több helységbe agitátorokat küld. Június 24-én Tolcsvára. Erdő­horvátiba, Bodroghalászra, Hercegkútra és Végardóra mentek segítő kommunisták. összehívta a Pa­takon működő 14 A PAKí szakszervezeti csoport vezető­ségét, hogy a szakszervezeti élet megújhodását szorgalmaz­za. Az eredmény nem volt ki­elégítő, ami az általános poli­tikai és gazdasági helyzetre vezethető vissza. A pedagógus­szakszervezet az elnök lemon­dása folytán új tisztikart vá­lasztott. Elnöke Nagy Lajos lett, a vezetőségben a régi ak­tivisták közül megmaradt Reskó János, Székely Géza, Halász Dénes, Végh János és Karádi György. A megszállók a község ki­ürítése előtt a liszt, a vágó­marha és a mozdítható élel­miszerkészletek jórészét elvit­ték. így a közellátás is súlyos helyzetbe került. A dolgozók számára szerény fejadagot ál­lapítottak meg. Cukorból és sóból roppant kevés maradt, a vármegye csak 2 vagon bur­gonyát tudott kiutalni. A köz­lekedési népbiztos a község­nek Pesten juhtúróért ipar­cikket vásárolt, a szlovákok­kal borért cipőbőrt és szövött árut cserélt. A dohánycikkek árát felemelték, de az ipari, közlekedési, bányászati mun­kások és a mezőgazdasági szö­vetkezetek dolgozói 50 száza­lékos kedvezményt kaptak. A vasút 200 százalékkal drágult, de a bejáró munkások ked­vezményt kaptak, és a tanu­lók ingyen utaztak. A tanács a pénzforgalom. nehézségeivel is foglalkozott, mert a keres­kedők, kofák, sőt munkások is vonakodtak a fehér pénzt el­fogadni. Megtárgyalta a ta­nács a mezőgazdasági munká­sok beadványát is, akik a ne­héz aratási munka idejére a lejadag felemelését kérték. Határozat: ha a gazdák a ve­tőmagfelesleget beszolgáltat­ják. a kérés teljesíthető lesz. Az aratást mindenütt sike­rült biztosítani, bár sok gaz­da visszaélt az aratók szorult helyzetével, és mint a háború előtt, tizenketted. tizenharmad részért szegődtették őket, nem az országosan megállapított feltételekkel. A tanács kiállt az aratók érdekei mellett. A csépléshez kevés volt a szén. Az országos szénhivatal mezőgazdasági célra csak 25 vagon szenet tudott biztosíta­ni. Patakon elrendelték, hogy a cséplés idején minden, sze­net fogyasztó üzem szünetel­jen. S amikor ez sem biztosí­totta a megoldást, felszólítot­ták a géptulajdonosokat, hogy alakítsák át cséplőgépüket szalmatüzelésűre. Ehhez rész­letes műszaki utasítást adtak. ellenforra­AZ ERÖSÖDÖ dalmi pro­paganda visszaverésére a párt- szervezet június 27-én Pata­kon nagyszabású népgyűlést rendezett, ahol Gara Imre, megyei kormányzótanácsi biz­tos arról szólott, hogy a Ta­nácsköztársaságnak erős, ter­melni képes társadalomra van szüksége, amely gazdasági és kulturális téren is felveszi majd a versenyt más államok­kal. A népgyűlésen felszólalt a sátoraljaújhelyi munkásta­nács népszerű elnöke, Csuta Károly is. Beszédének veleje: „Védjük meg a Tanácsköztár­saságot!” Befejezésül Déri Gyula, a helyi pártszervezet elnöke is az intervenciós csa­patok támadásával szembeni helytállásra buzdított. A következő hetekben a fegyvereké lett a szó. E. Kovács Kálmán FILMJEGYZET FILMJEGYZET FILMJEGYZET FILMJEGYZET MEGNYÍLT a VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT rr m szolgálata a VII.. Rákóczi út 24. sz. alatt. Ha vásárlásával kapcsolatban bármilyen útbaigazításra, szaktanácsra, segítségre van szüksége, keresse fel bizalommal vevőszolgálatunkat: készségesen endelkezésére állunk. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Életem legjobb nője A sokat ígérő cím mögött meglehetősen szürke film rej­lik. A csehszlovák Martin Fric rendezte film egy máso­dik házasságában tisztességte­len pénzszerzésre vállalkozó szélhámos kalandjait mondja el. A középkorú férfiú máso­dik felesége, aki szinte lá­nya lehetne, igényes, a szür­ke kis előadói beosztásból adódó jövedelem kevés a ház­tartáshoz. Ezért folyamodik a férj egy alaposan kitervelt szélhámossághoz, jól megszer­vez mindent, majd munkához lát. Egy kisvárosi postahiva­talban próbálkozik, hamis pénz felbukkanásának mesé­jével, és egy hamisított iga­zolvánnyal nagy mennyiségű bankjegyet foglal le, de ké­sőbb megsajnálja a szimpati­kus postamesternőt, s nem lesz a zseniálisan kitervelt szélhámosságból semmi. Üres zsebbel tér vissza Prágába, és megy az élet tovább. A filmben fel-felbukkan- nak szatirikus villanások, amelyek a közhivatalnoki go­rombáskodásra, vagy egyéb olyan már-már közhelynek számító megnyilvánulásokra utalnak, amelyek a maguk fo­nák mivoltában is napi éle­tünk velejárói, azonban a tör­ténet sodra meglehetősen las­sú, s az egész f ilm kevés iz­galommal, kevés művészi ér­tékű élménnyel szolgál. Alig­hanem nagyon hámar elfelejt­jük. nő titokzatos halála után pe­dig mindenki önálló nyomo­zásba kezd. Persze, minden bűnügyi filmnél így szokott ez lenni, ez az olasz—francia alkotás sem ad tehát újat, ha csak azt nem, hogy a meg­szokottnál lassúbb, vontatot- tabb a kibontakozás. Az oly­kort egyhangúságot oldot­tabb, tréfásabb, szellemesebb dialógusok próbálják enyhíte­ni (amelyekben a nyomozó szervek is kapnak egy-egy fricskát) több-kevesebb siker­rel. A cselekményt persze nem illik — és nincs is szándé­kunkban — elmondani, any­nyit azonban megemlíthe­tünk, hogy túlságosan korán ráirányul a figyelem a gyil­kosra, így leleplezése már nem is hat a meglepetés ere­jével, viszont a végén egy vá­ratlan fordulat mégiscsak ki­váltja a nézők elismerését. Arlette, a táncosnő mene­külni akar, meg akar szaba­dulni egy bizonyos életfor­mától — az életébe kerül. Nem lehet, és nem is akarunk társadalombírálatot felfedezni ott, ahol nincs. Szavai azon­ban (sötét van akkor, ami­kor munkába indulok, és sö­tét van akkor, amikor haza­térek) elgondolkoztatnak. B. K. Az utolsó Eden Hosszú évekig készült a szí­nes nyugatnémet terjnészet- film, amelyben az alkotók hat világrész állatvilágát vonul­tatják fel. Meglesték az álla­tokat természetes környeze­tükben, felkeresték a külön­böző rezervátumokat, ahol a kihalófélben levő állatfajták számára biztosítanak megfele­lő környezetet. Igen sok érté­kes adalékkal leszünk állat­tani ismereteinkben gazda­gabbak, és több olyan állat mozog előttünk a vásznon, amelyről eddig nagyon keve­set. vagy talán semmit sem tudtunk. A kevés újdonság azonban elenyésző a roppant terjedelmes és terjengős film egészéhez képest, és igen nagy állatbarátnak kell ahhoz len­ni, hogy a filmet az unalom érzete nélkül ülhessük végig, és különösképpen ne hosszan kodjunk a nem is • ritka, he^ Igenként tudálékoskodó kísérő szövegen, amelyből végső so­ron úgy csendül ki az állatok védelme, hogy minden áron az embert marasztalják el a film alkotói, nem ritka az ember vadállatot pusztító „barbariz­musának” szidalmazása, s ál­talában bántó a hangvétel, ahogy egyáltalán az emberről c filmben szó esik. Ismétel­jük: zoológiái ismereteink gyarapítása szempontjából ér­dekes a film nagyon sok rész­lete. • (benedek) Maigret felügyelő csapdája Ha úgy vesszük, csapda ez met látunk, amely többé-ke- a néző számára is, hiszen a vésbé megfelel, eleget tesz a cím többet, sokkal többet sej- „játékszabályoknak”. Már az tét. Végeredményben pedig indításnál kénytelen a néző egy szokványos bűnügyi fii- odafigyelni, a sztriptfztáncos­Mttcs közvetlen veszély Egy kedves olvasónk, aki nem nevezte meg magát, annak az aggodalmának adott kifejezést szerkesztőségünkhöz írt le­velében, hogy bár családjával együtt minden alkalommal nagy érdeklődéssel nézi a Vidocq című tv-film folytatásait, s azt nagyon élvezetesnek tartja, ugyanakkor el is gondol­kodik azon, vajon nem válik-e ez a filmsorozat valamiféle tanfolyammá a bűnözők részére, amelyből a szökésre és „a közrendészek megtévesztésére” kapnak kioktatást. A Vidocq-sorozat befejeződött, s helyette a híres rabló­kapitány, Rinaldo Rinaldini kalandjai peregnek majd va­sárnap délutánonként a képernyőn. Nem hisszük, hogy ol­vasónk aggodalma indokolt lenne, aligha áll fenn közvet­len veszélye annak, hogy a bűnözők Vidocqtól tanulják meg a szökést. A Vidocq-film történési ideje és az akkori kö­rülmények, valamint napjaink rendőri és börtönőrizete kö­zötti különbségek már eleve kizárnák e film oktatásának „hasznosságát”, ha nem is lenne az egész sorozat eleve olyan naiv és átlátszó, hogy a legbutább bűnöző sem lát­hat benne semmiféle példát. Az igaz, hogy néhány korábbi filmsorozatnál gyerkőcök követték, vagy legalábbis utánoz­ni próbálták Teli Vilmost és Ivanhoet, de Vidocqot aligha követheti napjainkban bárki is. A kalandfilmeknél egyéb­ként ez a „veszélyesség” mindenkor fennáll, hiszen akad­hat mindig egy-egy néző, aki a nagyon felszínesen elké­szített sorozatok egyes mozzanatait példának tekinti, de nem hisszük, hogy bármilyen kis mértékben is tartanunk kellene e filmsorozatok példájának veszélyétől. Ha ismeretlen levélíró olvasónk tetszéssel nézte Vidocq folyton Ismétlődő, azonos kalandjait, és izgalmas élménynél többet nem látott bennük, úgy feltételezze más néző mil­liókról is, hogy csak olcsó időtöltésnek tekintik, és nem „tanfolyamnak”. (bm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents