Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

3 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Csütörtök, 1969. július 24. — Tüzelőberendezéseinket a szerződött gyártóművek, és korlátozott mértékben maga a TÜKI gyártja. A Kohászati Gyárépítő Vállalat és a BMG Malomgépgyára hozza forga­lomba az olaj- és földgáztüze­lésnél használt égőket, a füst­gázgenerátorokat, a sugárzó fűtöcsöveket. A lángőr alap­egységet, amely megakadá­lyozza a robbanókeverék ki­alakulását a tűztérben, a Bá- nyagyutacsgyár gyártja. A tavalyi BNV-n nagydíjat nyert automatikus blokk-gáz­égőket a TÜKI gyártja, de megtalálható gyártmányaink között az idei nemzetközi vá­sáron nagydíjat nyert Radi- blokk-rendszerű elemekből építhető sugárzófalú kemence is. Rendkívüli előnye, hogy elemei előre gyárthatók, és belőlük a kemence a kívánt nagyságban összerakható. A főépülettel együtt nemrég épített műhelycsarnok már szűk lett, most építünk egy újat, a megmunkálógépek ré­szére. Itt végezzük majd a dukkózást, az asztalosmun­kákat is. Ebben az új csar­nokban kap helyet majd egy kiállítási terem, és a szüksé­ges anyagkészletek tárolására, itt lesz a raktár is. Az építés költségét saját bevételünkből tcdezzük; 3,5 millió forintba fog kerülni. Eredményes év volt a tavalyi, előreláthatóan az idén is lesz nyereség. Olyan sok megrendelésünk van. hogy kapacitásunk jó 1 részét már 1970-re lekötötték.) (Hídvári) 1 Verseny — kivel? Huszonkét forintos paprika a miskolci piacon Legdrágább az őstermelő — Kisegít a szomszéd megye Szerda, úgynevezett piac­nap. Rengeteg a vásárló, több helyen sor alakul. A virágpiac mellett a TÁV átvevője mér. Nagy teher­autókkal zöldpaprikát, para­dicsomot, almát hoztak. — Honnan jött a szállít­mány ? — A derecskéi kertgazdaság­ból, meg a gyulai tangazda­ságból. — Milyen mennyiség érke­zett? — 40 mázsa paprika, 40 mázsa paradicsom, 10 mázsa alma. — Hogy fogják adni a pap­rikát? — 17,50-ért, a paradicsomot 4 forintért. — Mennyi a felvásárlási ár? — Az kereskedelmi titok. Kár. Pedig nagyon kíván­csiak lettünk volna rá. Ámbár, ha jobban szétnéz az ember, nagyon furcsa dolgokat tapasz­tal a miskolci piacon. Itt már semmin sem lehet meglepődni! Egy kocsi karfiol Magasan megrakott, teher­autó áll a kocsik közt. Tele karfiollal. Vizsgáznak a mezőőrök Már az elmúlt esztendőkben is, de különösen az idén »so­kat nőtt a mezőőrök tekinté­lye. Az eddiginél sokkal na­gyobb a megbecsülése ennek á munkakörnek. Büszkén fe­szítenek az erdészekéhez ha­sonló, szép egyenruhában a községi mezőőrök, akiktől a nagyobb megbecsülés fejében felelősségteljes, jó munkát is várnak. A megye több mint hatszáz mezőőrének járáson­ként vizsgáznia is kell ezek­ben a napokban a mezőőri szolgálati szabályzatból, fegy­verismeretből és munkakörük más irányú teendőiből is. Az eddig megtartott mező­őri , vizsgák jól sikerültek. Csupán az kifogásolható, hogy egyes helyeken nagyon kevés köztük a fiatal, túl sokan ke­rülnek ki a (1(1 éven felüli kor­osztályból. Félő, hogy a túlsá­gosan idős mezőőrök nem tud­nak teljes mértékben eleget tenni kötelességeiknek. Jutalomkirándulás Az I w., • '■ ..... „sv -v.. aratás előtti esős, hűvös időt kihasználva, az ár- lói és járdánházi egyesített Béke Tsz vezetősége a tsz 80 tagját juta­lomkirándulásra vitte a mezőköves­di Zsórl-fürdőbe. Hazafelé ellátogat­tak az egri Szép- asszonyvölgyébe is. (Polo: Sz. Gy.) — Honnan jöttek? — Szolnok megyéből, Tisza- szentimréről, az Ezüstkalász Termelőszövetkezetből. Van ott 70 holdas kertészetünk. Abból van. — Hogy adják a karfiolt? — Hat forintért. Hoztunk 9 mázsát. — És a paprika hogy? — Az 18 forint. Az embernek vitatkozni tá­madna kedve. Miért adja a tSz, az őstermelő drágábban a paprikát, mint a TÁV, a felvásárló? De még nem itt van a helye a vitának. Ma­rasztaljuk el a más megyéből valókat, amikor az itthoniak még^ furcsább árakat produ­kálnak? Ki a „legdrágább“? Szerdán a legmagasabb ára­kat a felsőzsolcai Szabadság- harcos Tsz elárusítóhelyén találtuk. Itt nincs szó felvá­sárlásról és rászámításról. ős­termelő áruit látjuk, a követ­kező árcédulákkal, reggel 8 órakor: .Paprika: 22 forint. Paradicsom: 5 forint. A tsz standja mellett kofa árul. Van érzéke az üzlethez, mert legalább olyan szép, vagy azonos minőségű zöld­paprikát 20 forintért ad. Az említett tsz árkalkuláto­rait nem gondolkoztatta el ez az abszurdum? Ez az* ár ugyanis már nemcsak, hogy a legmagasabb, de a legnevetsé­gesebb is volt a szerdai pia­con, ha valakinek egyáltalán van kedve ilyesmin nevetni. Az fmsz-elárusítóhelyek szintén magasan tartották a paprika és paradicsom árát. Paprika 20 forint, paradicsom 5 forint, karfiol 10 forint. De a 106-os elárusítóhelyen 22 fo­rint volt a paprika. A 13-as elárusítóban a paprika 20, a savai is foglalkozik. Ha ezeket a kimondottan ipari tevékeny­ségeket odahaza végzik, teljes a hatóságok egyetértése. Hiszen az ilyen ténykedés egy-egy gyenge adottságok között gaz­dálkodó, vagy munkaerővel bőségesen rendelkező tsz szá­mára létkérdés, a, tagok fog­lalkoztatásának, megélhetésük biztosításának nélkülözhetetlen eszköze. Ha azonban ez az üzeni a falutól távol, netalán a fővárosban működik, az már a visszaélések veszélye miatt el­lenérzéseket vált ki. Másik ilyen káros tünet, ha egy tsz tevékenységében a me­zőgazdasági termeléssel szem­ben túlsúlyra jut a kiegészítő üzemág szerepe. Persze a sú­lyozást itt gondosan kell elvé­gezni. Mert ha például egy vi­rágtermelő tsz termékeit váro­si üzletekben, esetleg koszorú­nak feldolgozva adja el, akkor a kiegészítő üzemág bevételé­ből le kell számítani a mező- gazdasági főterméknek tekin­tett virág árát. A legsúlyosabb visszásság az úgynevezett munkaerő-keres­kedelem. Az az eset, amikor a tsz dolgozókat ad bérbe egy •ipari üzemnek. Furcsaság itt, hogy ezzel az üzlettel — a népgazdaságon kívül — látszó­lag mindenki jól jár. Mégsem tűrhető, hogy ebbe a láncolat­ba lelkiismeretlen ügynökök kapcsolódhassanak be. és való­ságos. vagy ál tsz-tagok jelen­léte a gyárakban bérfeszültsé­get okozzon. Ezért a kormány kereken megtiltotta az ipari üzemeknek, hogy ilyen alapon tsz-dolgozékat folyamatosan foglalkoztassanak. A megkötött szerződéseket 1969. szeptember 1-ig fel kell bontani. Annak persze nincs akadálya, hogy esetenként, főleg a .mezőgazda- sági munkák holt időszakában tsz-tagok dolgozzanak gyárak­ban. de a kirívó visszásságokat mindenképpen meg kell szün­tetni. Nos, tehát erről van szó, nem pedig a társadalmilag és gazdaságilag* egyaránt helyes, a tsz-törvény által is lojális cél­kitűzések megváltoztatásáról. Hiszen a tsz-tevékenységi kör további bővülése a népgazda­ságnak. a fogyasztóknak leg­alább ugyanannyira érdeke, mint a közös gazdaságoknak. Gazdasági figyelő Az idén — az érvényes ál­lamközi megállapodás szerint — tizenhat százalékkal nö­vekszik a magyar—lengyel árucsere. Ezen belül a hagyo­mányoknak megfelelően a leggyorsabban, több mint húsz százalékkal nő a gépek és be­rendezések kölcsönös szállítá­sa. A magyar külkereskede­lem főleg szerszámgépeket, Íz egészséges fejlődés érdekében annak a feltételeit, hogy a tsz- ek megfelelő eszközökhöz és pénzhez jussanak a fogyasztó számára feltétlenül előnyös közvetlen értékesítés tokozása céljából. Az ezekkel kapcsola­tos intézkedések előkészítése megkezdődött. Áz agrártermékek feldolgo­zásának okvetlenül kívánatos bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági üzemek az általuk feldolgozott termé­kek értékesítésével bekapcso­lódjanak az országos hálózat­ba. Ezért biztatja a kormány­zat az állami élelmiszeripart, hogy kössenek kooperációs szerződést a tsz-ekkel, adjanak át gépeket, nyissák meg saját értékesítési csatornáikat. A fuvarozást a határozat közvetlenül nem is érinti. Ért­nek a tevékenységnek akadá­lya nincs, és elsösorbart a fa­lusiak számára előny, ha nem kell városból teherautót hozat­niuk, hanem a tsz járműveivel bonyolíthatják a tüzelő-, bú­tor-, stb. szállítást. Sok szövetkezet műanyag- feldolgozással, vasszerkezeti elemek készítésével, távoli és az élelmiszergazdaságtól füg­getlen építkezések lebonyolitá­Az érdekellek körében még mindig szélesen gyűrűző han­gulati hullámokat kavar az a határozat, amelyet a Minisz­tertanács néhány héttel ezelőtt hozott a mezőgazdasági üze­mek kiegészítő tevékenységé­ről. Az elénk reagálás érthető, hiszen a tsz-tevékenységi kör bővítésének lehetősége, gazda­sági reformunk egyik nagy­hatású újdonsága volt, amely­nek kedvező eredményeit a fo­gyasztó már az elmúlt másfél év alatt is tapasztalhatta. A kiegészítő tevékenységet három érdek hívta életre. A tsz-tagok jobb foglalkoztatása, egyenletesebb keresethez jutta­tása; bizonyos, egyébként el­kallódó értékek megmentése; végül pedig a piacon, a társa­dalmi szükségletek térképén található néhány „fehér folt” eltüntetésének igénye. A tsz-termékek közvetlen — tehát a felvásárló vállalatok­tól független — értékesítése évek óta egy helyben topog. Nem azért, mintha ez nem len­ne kifizetődő, hanem mert ehhez boltok, raktárak és tö­ke, valamint egyszerűbb enge­délyezési eljárás kellene. Áz állam igyekszik megteremteni A Lenin Kohászati Művek­ben a blokksori hengerészek a múlt évi egymillió tonnás rekordteljesítményüket szeret­nék ez évben is megismételni. A félévi termelési eredmé­nyek azt mutatják, hogy cél­jukat elérhetik, bár munká­jukhoz nagyfokú szervezett­ségre és • elszántságra lesz szükség. A dunántúli növénynemesí- tők kiemelkedő eredménye a lovászpalonai rozs, immár nemzetközi hírnévre tett szert. A külföldi kutatóintézetek rendszeresen igénylik a sza­porítóanyagot a keszthelyi növénynemesítő telepről, ahol évente több mint háromszáz mázsa szuperelit vetőmagot állítanak elő. Legutóbb Mexi­kóból érkezett megrendelés. Mexikó állam kísérleti intéze­tei a hazánkhoz hasonló adott­ságú északkeleti vidéken szán­dékoznak • meghonosítani az értékes magyar kenyérgabonát. A másik megrendelés a FAO-tól érkezett, amely az ENSZ megbízásából új, bőter­mő növények elszaporításán fáradozik. A FAO mexikói kí­sérleti telepén a lovászpatonai rozzsal és egy helyi búzafaj- tával tritikálét hoztak létre. Most ' mindkét megrendelőtől kedvező hírek érkeztek: az értékes magyar kalászos meg­tartotta jó tulajdonságait a tengeren túl is, ahol a ter­vek szerint nagyobb területen foglalkoznak majd meghonosí­tásával. Diesel-mozdonyokat, motorko­csikat, autóbuszokat, különle­ges tehergépkocsikat és ezek­hez tartozó alkatrészeket, va­lamint műszereket szállít Len­gyelországba. Onnan pedig szerszámgépeket, erőművi ka­zánokat, bánya-, építőipari gé­peket, személyautót, s közúti járműveket vásárolunk. • ­Kyonojo Ozawa, japán egyetemi professzor szerint hamarosan elérkezik a sugár- hajtású vonatok korszaka. A professzor és kollégái által folytatott kísérletek arra mu­tatnak, hogy egy óránként 965 kilométeres sebességgel 'haladó sugárhajtású vonat To­kió és Oszaka között a 480 kilométeres távolságot 35 perc alatt futná le. Kyonojo professzor és ku­tatócsoportja az elmúlt tíz év során rakétával hajtott mo­dellekkel kísérletezett. Az „Ost—68—a”-nak elnevezett szuperszonikus vonat 210 mé­ter hosszú lenne és ezer utast szállítana. m paradicsom 6 forint. Benn i ; csarnokban a 20 és 6 forintos j ár volt az általános. Ami a vásárlóknak nem tetszik , A szirmabesenyői tsz saj-•. nos, nem áll egyedül abbéi: törekvésével, hogy eltekint ős-i termelői mivoltától, és a fel-: vásárló szervek árait igyek-1 szik túllicitálni, vagy azt tart-i ja mérvadónak. Árult tegnap például a He­ves megyei erdőteleki tsz. A1 paradicsomot 5 forintért adta ' s a Csengeri Állami Gazda-1 ság elárusítóhelyén, ahová ezen a napon 40 mázsa para-: dicsőm érkezett, szintén 5 fo-; rint volt az eladási ár. Mi, vásárlók, nagyon szeret-: nénk, ha az őstermelőtől öl-, csobban vásárolhatnánk. Jó; tapasztalatunk, hogy ezen a napon a TÁV árai voltak vi-j szonylag a legalacsonyabbak.: Rossz tapasztalatunk, hogy az; fmsz-ek és maguk az őster-1 meló tsz-ek ezt igyekeztek’, túlszárnyalni. Ez nekünk vá-1 sárlóknak egyáltalán nem tet­szik! i Szerdán viszonylag jó volt |' a felhozatal baromfiból. A TÁV elárusítói kilóját 29 fo­rintért adták, de a sajóhíd- • végi tsz már 30 forintot kért ö kilójáért. Valahogy nem egészséges így f ez az árverseny. Hovatovább •' nem is egymással, hanem a ; vásárló pénzóért folyik itt a ■ verseny! Többeknek az a véleménye* i jó lenne, ha a felvásárló szer­veket ki lehetne iktatni a pi- 1 acról, s a vevő közvetlenül az őstermelő tsz-eknél vásárolna. 1 Sajnos, az utóbbi időben kezd megrendülni a bizalmunk az őstermelők kalkulációjában. Egyáltalán, milyen alapon igyekeznek túllicitálni eseten­ként a felvásárló szerveket is? Ez már versengés, amely­nek kárát a dolgozók pénztár­cája sínyli meg! Adamovics Ilona kemencéinek, az üveg- és ce­mentgyártás egységeinek át­állítása földgáztüzelésre. — Erdeklődnek-e külföld­ről a TÜKI által kifejlesztett berendezések és technológiai eljárások iránt? — Az acélok hőkezelésére kidolgozott reveszegény izzír tás témájában együttműködési szerződést kötöttünk a szov­jet autóügyi minisztérium 3. sz. minszki kutatóintézetével, de tervezzük még más témák közös kidolgozását is. Szerző­dést akarunk kötni még a ke­mencék s égők fejlesztésével foglalkozó, Kopilov akadémi­kus által vezetett kijevi kuta­tóintézettel és a Glinkov aka­démikus vezetése alatt álló Moszkvai Acélkutató Irttézet- tel. A Német Demokratikus Köz! ársáság földgázprogramja — a teljes átállás szénhidro­gén-bázisra — a magyarorszá­gi tapasztalatokra .épül. Szoros a kapcsolatunk a Német Tü­zelőanyag Intézettel: tőlünk vesznek át dokumentáció for­májában égőket, a láng para­métereinek vizsgálatára alkal­mas égésvizsgálcj berendezése­ket. A TÜKI által kifejlesztett égők jelentős' nemzetközi si- , kere még az is, hogy az NDK- 1 beli Kötheni Kazángyár Ma­gyarországra szállított kazán­jait, a Kari Weigelt. üveghá- . zait: a mi égőinkkel akarják ; felszerelni. — A KGM Tüzeléstechnikai ' Kutatóintézet által kifejlesz­tett berendezéseket hol gyárt­ják, és hol hozzák forgalom­ba? Az újabb földgáz-lelőhelyek feltárásával a magyar ipar a szén helyett egyre inkább ha­zai kitermelésű szénhidrogént használ fel. Ennek feltétele a korszerű földgáz- és olaj-eltü­zelő berendezések kifejleszté­se. Ezen a területen végez út­törő munkát a KGM Tüzelés- technikai Kutatóintézete. Az itt dolgozó, mintegy 200 alkal­mazott — köztük 80 mérnök és technikus — főleg tudomá­nyos kutatási feladatok kidol­gozásával foglalkozik; de fog­lalkoznak gyártmányfejlesztés­sel is; a kohászat, a gépipar, és más iparágak hőtechnikai berendezéseinek korszerűsíté­sével. — Mi a tudományos kutatás témája, milyen technológiai eljárásokat fejlesztenek itt ki? — erről érdeklődtem dr. Dió­szegiig Dániel egyetemi tanár­tól, a TÜKI igazgatójától. — Régen a korszerű föld­gáz- és olaj-eltüzelő berende­zéseket a magyar ipar csak külföldről tudta beszerezni. Ma már az általunk kifejlesz­tett, világszínvonalon álló be­rendezések biztosítják az át­térést a szénhidrogén-bázisra. Üj technológiai eljárások be­vezetésével, a kapacitás és a műszaki fejlesztés tartalékai­nak feltárásával korszerűsíte­nünk kell a jórészt már gáz­zal működő kohászati melegí­tő berendezéseket, át kell állí­tani az erőművek széntüzelé­sű kazánjait földgáztüzelésre. Jelentős feladat még a köz­ponti fűtések korszerűtlen ka­zánegységeinek, a tégla-, a cserépipar korszerűtlen égető­Elsá a tudományos kutatás Egoik és kemencéik elérik «a világszínvonalat

Next

/
Thumbnails
Contents