Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

Ss©rda, 1969. július 23. 3 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Községről községre PinrMOK Hol sétált Tömöri? Hatmillióért utak A fejlődés gondjai Export kooperációban Megmentik a bányaüzemet Kutatók motorkerékpáron Vásárok helyett ABC-áruház hatja, hogy megmentették a bányát. A bánya bezárása — család­tagokkal együtt — mintegy 3000 embert érintett volna. Most mindent elkövetnek, hogy gazdaságossá tegyék a termelést. Egy év alatt 50 fo­rinttal csökkentették minden tonna szén önköltségét. A jö­vő év közepére befejeződik a mintegy százmilliós rekon­strukció, s 1971-től a jelenlegi 60 helyett, az eddiginél 20—25 százalékkal olcsóbb, napi 100 —120, vagon szenet ad a tel­jesen gépesített putnoki front­fejtés. Fejlődik a munkásszál­lóból kialakított, villamos kap­csoló alkatrészeket gyártó kis üzem is. Jelenleg 25, az év végére már mintegy 70 női munkaerőt tudnak itt is fog­lalkoztatni. * Hét esztendeje már, hogy Putnokon működik az Észak­kelet-magyarországi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kuta­tócsoportja. Országos érdeklő­désre tart számot a dr. Krisz­tián József vezetésével itt dolgozó négy tudományos ku­tató munkássága. Megyénk és az egész ország mezőgazdasá­ga sokat kapott és még többet várhat az elkövetkező évek­ben az itt dolgozó kutatóktól. A mostoha körülmények kö­zött, a hegyvidéki savanyú talajokon gazdálkodó üzemek gondjain igyekeznek segíteni az itt folyó kísérletekkel. Saj­nos, egyelőre még maguk is mostoha körülmények között dolgoznak. Nincs például ren­des laboratóriumuk, nincs ren­des irodahelyiségük, s motor- kerékpáron járják a megye távoli vidékeit. És bizony nem kényelmi szempontból, nem­csak azért, mert féltik egész­ségükül. hanem elsősorban a jobb munka érdekében sze­retnének végre korszerűbb járműre átszállni! * Már a múltban is híresek voltak a putnoki vásárok. A vásározás ugyan már itt is kezd kimenni a divatból, de annál fejlettebb a község ke­reskedelme. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelem éves forgalma megközelíti a száz­millió forintot. Éppen ezért igen örvendetes új hír, hogy a Putnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet 1,8 millió forintos költséggel új ABC-áruházat épít a község központjában. Pozsonyi Sándor Magyar kiállítók Zágrábban A szeptember 11—21. kö­zött sorra kerülő Zágrábi Nemzetközi Vásár iránt nem­zetközi szakkörökben fokozó­dik: az érdeklődés, és a ma­gyar vállalatok közül is töb­ben jelentkeztek kiállítóként, mint az előző években. Míg 1957-ben 33, tavaly már 52 ország képviseltette magát Zágrábban. Az elmúlt, évben 22 magyar külkereskedelmi vállalat termékei arattak si­kert. az elmúlt hetekben pe­dig már 25 vállalat árukínála­tától állították össze az idei vásár magyar kiállításának anyagát. Kamilla feldolgozás Negyvennyolc vagon nyers kamillát gyűjtöttek be a Her- bária füzesabonyi üzemében. Innen nyugati exportra indul­nak az értékes szállítmányok. A kiváló „hungarochamilla” fo­galom a gyógynövények világkereskedelmében, órát folya­matosan-jegyzik a New York-i tőzsdén. Kilogrammja 2—2,5 dollár. Festőiír, szobrászok A Zalaegerszeg melletti egervári várkastélyban ked­den délelőtt megnyílt a fiatal festők és szobrászok nyári művésztelepe. Az Zala me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának an3ragi támoga­tásával és Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész védnökségével működő mű­vésztelepen az ország min­den . részéből érkezett 30 fia­tal képzőművész egy hóna­pig tartózkodik. Osztályozzák a székfüvet. A párfmniika tapasztalataiból Káderképzés középfokon X sátoraljaújhelyi járásban a járás nagy kiterje­dése, az elaprózott kis közsé­gek, kis területű mezőgazda- sági üzemek évek óta nehéz feladat elé állítottak bennün­ket a kóderképzés, továbbkép­zés és utánpótlás szempontjá­ból. Ugyanakkor a fejlődés eredményeként és a továbbfej­lődés feltételeként meg kellett és kell oldani olyan fontos fel­adatot, mint a tanácsok és az általános iskolai oktatás körze­tesítése, a termelőszövetkezetek egyesülése, csúcsvezetőségek szervezése a pártban és a KISZ-ben stb. A szükséges kádereket rész­ben a szervezési folyamatokat megelőzően, döntően a szerve­zéssel párhuzamosan és igen kismértékben a létrejött új szervezési formák működése közben kell kinevelni. Káderpolitikánk hármas el- i vének egyike megköveteli, I hogy a vezető beosztásba ke­Jé eredmények Bereuten Olasz megrendelők a kohászatban 1MPEX magyar külkereske­delmi vállalaton keresztül a közeljövőben szeretnének picg- vásárolni. Amint előadták, a .soron kívüli rendelés anyagát az olasz Riviéra egyik városá­ba, Alessandriába kívánják szállítani. Az igények gyors ki­elégítését látva — az olasz vendégek —, további rendelé­seket is kilátásba helyeztek. A kiviteli engedély megszerzése után lapos-, illetve szögacélok vásárlására is ígéretet tettek. ják le. E módszert azonban csak a legfontosabb útvonala­kon, egyes körletekben és fő­vonalakon, ereszkékben és sik­lókban vezették be. Lényeges az a változás is, ami a szén jövesztésében tör­tént. Két évvel ezelőtt még réselést alkalmaztak, ma vi­szont már úgynevezett betörő lövéssel robbantanak. Ezáltal számottevően nőtt a szakmá- nyos teljesítmény. Végered­ményben ide vezethető visz- sza az is, hogy a frontokon is szinte egycsapásra megnöve­kedtek az eredmények. Ennek az új módszernek az alkalmazásával adódott vi­szont olyan probléma, aminek megoldásán most fáradoznak. Mintegy 5—6 százalékkal csökkent a darabos szemhul­lás aránya, viszont, ugyaneriy- nyivel nőtt a porszén meny- nyisége. Emiatt eladási nehéz­ségek adódtak, ugyanakkor a változás érezhető volt az ár­bevételen is. Nem akármilyen összegről van szó. Tudvalévő­én egy tonna apró szénért 160 forintot kap a vállalat, míg ugyanannyi darabos szén ára 280 forint. A különbség tehát 120 forint. Ha ezt napi 80 va- gonos teljesítményre számol­ezután is rendszeres és fő t&r- sadalmi megbízatásának tekin­ti e feladatot. Az 1967/68-as* oktatási év • szervezésekor azt tapasztaltuk, hogy a két központban végzett káderképzés a járás nagy ki­terjedése miatt nem képes megoldani a reá váró felada­tokat. Üj megoldást kerestünk és találtunk. Kihelyezett osz­tályt szerveztünk Cigándon, ahová az előadók is és az osz­tályvezető is Sátoraljaújhely­ből jártak ki. E tevékenység kettős tanulságot adott: egy­részt a cigandiak megszerették ezt az oktatási formát, és ezért szorgalmasan tanulva szép eredményt értek el; másrészt azt, hogy a kijáró oktató gárda helyett helybelieket kell szer­vezni. Az 1968/69-es oktatási évben — az előbbi tanulságok fel- használásával — Tiszakarádon. Tolcsván és Pálházán is szer­veztünk osztályokat, ahol szin­tén esti egyetemet végzett pro­pagandisták tartották az elő­adásokat és az osztályfoglalko­zásokat is. E három helyen összesen 65 fő végzett. E tanévben folytattuk a sá­toraljaújhelyi és sárospataki központokban is az oktatást. Üjabb tapasztalataink a követ­kezőle: a sátoraljaújhelyi és sá­rospataki osztályokat üzemek­ben szerveztük, s a tolcsvai is ilyen jellegű volt. Ezek töb­bek között azért is sikerültek igen jól, mert az üzemek biz­tosították a tanulás objektív feltételeit — tanterem és he­lyenként a tankönyvek is —. sőt, az üzemek esti egyetemet végzett, vezetői közül került ki az oktató gárda is. Az idén végzett hallgatók száma már elérte a 2.50 főt. Az elmúlt évek tapasztala­tainak felhasználásával az 1969 70-es oktatási évben Sá­toraljaújhelyen 2, Sárospatakon fi. Tolcsván. Pácinban. Korcsán, Kiesén, Fiizérradványban és Hollóházán egy-egy osztályt szervezünk, amelyek együttes létszáma szintén körülbelül 250 fő lesz. A llf'lvllé'li káderképzés ti ni ív ue»i jelentős ered_ ményének tartjuk, hogy egyre többen kapnak kedvel a mar- xizimis—leninizmus esti egye­teme elvégzéséhez. Az 1968'69- es tanévben az első évfolyamra felvettek 27 százaléka, az 1969' 70-re felvetteknek pedig már 34 százaléka végzett előzőleg marxista-leninista esti közép­iskolát. Dr. Bariba István, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság titkára A közelmúltban olasz rende­lők keresték meg a Lenin Ko­hászati Müveket. Kérésükre a gyár kereskedelmi szakemberei tájékoztatást, adtak azokról a termékféleségekről, amelyeket, soron kívül szállítani tudnak. A külföldi rendelők középhen­germűi termékek vétele ügyé­ben jártak Diósgyőrben. A tá­jékoztató látogatások során 500 tonna 50—120 mra-es méretű „U" acélra jelentettek be igényt, amelyet a METAL­den családjához eljut a vízve­zeték. * Hamarosan egy újabb or­voslakás készül el, s ősszel megkezdi működését a köz­ségben az ötödjk orvosi körzet is. Az utóbbi években a bánya­telepen 240, a községben ma­gánerőből több mint 260 lakás épült. 24 állami lakást ^ is kaptak, s a jogos lakásigény­lők száma még mindig 115. A jövőre épülő 12 állami lakás valamit segít ugyan, de emel­lett nagyon nagy szükség len­ne néhány szövetkezeti ház- • tömbre. Szó esik a tanács és a la­kosság nagyon jó kapcsolatá­ról is. E kapcsolatot erősíti a tanács egyik dicséretes új kezdeményezése, a jól szer­kesztett, s Putnok. eredménye­it, gondjait egyaránt érintő Tanácsi Híradó kiadása. Szó esik ebben a kiadványban ar­ról is, hogy milyen nagy se­gítséget nyújt a lakosság a község fejlesztéséhez. Az egy- egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja az évi 110 forintot. Az ilyen egészséges lokálpatriotizmus­ért érdemelte ki Kovács Mi­hály és Lőrincz István A kö­zösségért emlékérem arany, Nagy János, Juhász Márton, Pácza András, Kiss Lajos, Or­bán Lajos, Drabon Gyula, Kovács Károly, Varga Pál, Horváth László és Pásztor Béla az emlékérem ezüst, to­vábbi nyolcán pedig a tanácsi kitüntetés bronzfokozatát, a bányaüzem KISZ-fiataljai pe­dig A közösségért emlékpla­kett ezüst fokozatát. * Nagyon sok helyre érdemes ellátogatni ebben *i nagy köz­ségben. A gépjavító állomá­son már üzemszerűen kezdik gyártani a fékpofákat, s igye­keznek minél több új munka- lehetőséget teremteni. Még jelentősebb ebből a szempont­ból a Vegyesipari Ktsz űj konfekcióüzeme. Itt már 651 állandó munkaerővel és jelen­leg 20, de hamarosan mintegy 50 bedolgozóval készítik a munkaruhákat és az egyujjas kesztyűket. Bolla Tamás, a ktsz elnöke örömmel újságol­ja, hogy a Sátoraljaújhelyi Hegyalja Szövetkezettel koope­rálva már exportgyártmányuk is van. Olasz megrendelésre 12 ezer bélelt, férfi szövetin­get készítenek, s további ha­sonló megrendelésekre számí­tanak. * Putnok életében jelentős szerepe van a szénbányának. S ezt a bányaüzemet még nem is olyan régen a felszámolás veszélye fenyegette. Kispap Béla, a bányaüzem vezetője most már örömmel újságol­Gazdag és viharos történel­mi múlt, végvári emlékek, költőket ihlető mondák, 1886- ig tartó városjog, s a nagy­községi rangot kivívni akaró, kisvárosiasan mozgalmas, a fejlődés gondjaitól terhes, de mégis csendes, szép, remény- teljes jelen. Egy Putnokról szóló közel százéves könyvet lapozgatva, majd Bolobás Já­nos tanácsi vb-elnökkel és Mo- gyoróssy Pál tanácsi vb-titkár- ral beszélgetve valahogyan ez a kép alakult ki bennem a hét­száz éves településről. Lokálpatriótái a százéves könyvnél is többet tudnak me­sélni. A végvárról, amely a hadirokkantak otthona he­lyén állt, s Eger elcste után játszott fontos szerepet. Sze­rintük Mátyás király az itteni szőlőhegyen kapáltatta meg a gömöri urakat (mert, hogy egykoron Gömör székhelye is volt Putnok). Emléktábla hir­deti Tömöri Pál egykori ked­venc sétahelyét és mit sem számít, hogy a táblát állító néhai borbélymester bizonyára tévedett, mert a Szkala utcá­ig bizony alig néhány évtize­de terjedt ki a település. Tompa Mihály is itt ismerke­dett meg a szakállas farkas le­gendájával, aki a monda sze­rint putnoki gulyás volt, s 1713-ban égettetett meg, mint boszorkány. * Az országos kék túra út­vonalát járó turisták szívesen meghallgatják ezeket a törté­neteket, de az itt élőket a ma és a holnap foglalkoztatja, a múlt legendáit még a szólok kis présházaiban sem igen idézik. A tanács vezetői is szívesen megmutatják a putnoki vég­várat ábrázoló XVI. századból származó rajzot, de a követ­kező percben már arra terelik a szót, hogy mit tartottak az utóbbi tíz esztendőben legfon­tosabb feladatuknak. Egy, a napokban végzett felmérés so­rán derült ki különben, hogy a lakosság az utóbbi tíz év­ben mintegy 600 fővel növe­kedett, s már meghaladja a hétezret. A település súlyos gondjai közé tartozott $ rossz útháló­zat (földutak), az egészséges ivóvíz hiánya és a lakáshiány. Csupán az elmúlt hat év alatt hatmilliót fordítottak beton­járdák és járható utak építé­sére. Eddig 7 kilométer hosz- szan sikerült kiépíteni a víz­vezeték-hálózatot. Most a Jó­zsef Attila utcai, majd a Tom­pa utcai vízhálózat megépíté­sén a sor. 1975-ig Putnok min­juk át, tetemes summáról van szó. Éppen ezért az üzem veze­tői és dolgozói mindent elkö­vetnek, hogy korrigálják az arányt. Az intézkedéseket már megtették. Igen fontos eszköze lesz a darabos szemhullás aránya nö­velésének az új prémiumrend­szer is, amelyet július 1-től vezettek be. A frontfejtéseken dolgozók, attól függően, meny­nyire tudják növelni a front­sebességet, illetve hány szá­zalékkal tudják emelni a szemhullás arányát, műsza­konként 15—20, vagy még több forint többletkeresethez juthatnak. Erről a legutóbbi termelési tanácskozásokon is szó esett. Az akna vezetői remélik: a már érvényes intézkedések és az anyagi ösztönzésnek ez a módja hozzásegíti az üzemet, hogy a szemhullás arányát 63 százalékra növelik, ami egyéb­ként a harmadik negyedévi tervben is ilyen mértékű. A kiváló eredményekkel zárt első fél év biztosítékot jelent arra, hogy a harmadik ne­gyedévben is hasonló sikerek­kel dicsekedjenek. (- <h) Érdekes és tanulságos té­nyek igazolják a Berentei Bá­nyaüzemben, hogy körültekin­tő tervezéssel, jól átgondolt szervezéssel milyen figyelem­re méltó eredmények érhetők el. Az üzemben lényegesen jobbak az eredmények,1 mint a terv szerint várták. Azt ter­vezték, hogy műszakonként elérik az 1,1 tonna teljesít­ményt. Ezzel szemben a fél év végére már 1.2 tonna az eredmény, ami várhatóan még növekszik. A növekedést részben a ter­ven felül termelt szénmennyi­ség adta, másrészt a koncent­ráltabb frontfejtési művelés, valamint az improduktív mű­szakok számának csökkenése biztosította. Különösen szembetűnő az improduktív műszakoknál el­ért eredmény. Naponta mint­egy 10—12 műszakkal keve­sebb ezek száma, mint koráb­ban. Ezt egyrészt úgy érték el, hogy a fatelepen üzembe he­lyeztek egy rakodógépet, más­részt a követelményekhez iga­zították a szállítást. Ez utób­binál az történt, hogy bár a telepítésnél, a munkaerő el­osztásánál megmaradtak a három műszaknál, a szállítást csak két műszakban bonyolit­rülők politikailag képzettek le­gyenek, sőt rendszeresen és tervszerűen továbbképezzék magukat. Járásunk előbb em­lített körülményeit alapul vé­ve választottuk ki a középfokú káderképzés feladatainak meg­oldására a marxizmus—leniniz­mus esti középiskolai oktatást. Ez az oktatási forma — a ma­ga szervezettségével és tan­anyagával — alkalmas az alap­vető marxista—leninista isme­retek elsajátítására. A li Özéj)lollÚ “érkép­zést. az első években két köz­pontban — Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon — kezdtük meg. Már ekkor bevontuk a propagandisták közé — főleg előadások tartására — a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyeteme sárospataki tagozatá­nak tanárait. Rajtuk kívül esti egyetemet végzettek vezették az osztályfoglalkozásokat. Ek­kor alakult ki az a propagan­dista törzsgárda, amely ma, de

Next

/
Thumbnails
Contents