Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG » Szerda, 1969. július 23. A Corvina másfél évtizede Immár másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a Cor­vina Könyvkiadó. Nemrégiben jól sikerült kiállításon mutat­ta be működésének legszebb kiadványait. A több mint 500 kötet, művészi album színpom­pás látványt nyújtott. Szép, egyúttal felelősségtel­jes munka a magyar kultúra megismertetése. Az alapvető nehézséget a magyar nyelv je­lenti. Bármely idegen nyelvű for­dító számára a szokottnál na­gyobb feladatot jelent Jókai, Mikszáth, Gárdonyi nyelvi gazdagságát/ visszaadni né­metül, angolul, oroszul, fran­ciául, spanyolul, vagy japánul. Egy példa arra, hogy a for­dítói munka mennyire bonyo­lult. Az idegen nyelvű fordító, aki Budapesten végzi felada­tát, anyanyelvére fordít. A gyakorlat tapasztalata azonban arra int, hogy aki már hosz- szabb ideje kikapcsolódott az anyanyelvi közösségből, annak stílusa, kifejezőkészsége veszít rugalmasságából. Ezért az el­ső Magyarországon készült for­dítást elküldi a Corvina abba az országba, amelynek nyelvén megjelenik a könyv. Itt ketten is lektorálják a fordítást. A ja­vításokat egyeztetik, és így ke­rül nyomdába a szöveg. Egy emlékezetes esetből ki­derül, hogy a kiadó korrekto­rai mennyire lelkiismeretesek. Japán nyelven készült az egyik kiadvány, és Tokióból vissza­érkezett a két japán lektortól jóváhagyott szöveg. A hazai korrektorgárda egyik tagja sem tudott japánul. És mégis a japán szöveg alapján jöttek rá egy fordítási hibára! Hogy miből és hogyan? „Nagyon egy­szerű — válaszolják —, csu­pán gondosan átnéztük a ja­pán képírást és ott egy olyan rajzot láttunk, amelynek je­lentését már ismertük. A ma­gyar szöveg viszont mást mon­dott.” Nos, kiderült, hogy valóban fordítási hiba történt és ma­guk a tokiói lektorok is elis­merésüket nyilvánították a hi­ba bravúros felfedezéséért. A Corvina másfél évtizedes tevékenységének eredménye, hogy a magyar ifjúsági és gyer­mekkönyvek, szépirodalmi mű­vek, zenei és sportkönyvek, politikai tanulmányok, szak­mai könyvek és ismeretterjesz­tő munkák eljutnak a világ minden tájára. Tizenöt év alatt több mint 1800 Corvina­könyv jelent meg, mintegy 24 ezer ív terjedelemben, körül­belül 15 millió összpéldány- számban. És a kép teljessé­géért hadd ismertessünk még egy adatot: húsz ország 200 kiadójával épített kapcsolato­kat a Corvina. Nyomdatechnikailag is ma- ,gas színvonalúak, valóban minden igényt kielégítenek a nagy magyar király, Hunyadi Mátyás Corvináinak kiadott kötetei. Eddig az itthon talált példányokat adták ki, a to­vábbi programban a külföldre került Corvinák kiadása is szerepel. dett a látogatottság. A máso­dik negyedév adatai még nem ismertek. Nem tudni, hogy lassan visszatérnek-e a nézők a moziba, vagy pedig csak né­hány kiemelt vonzású film (Eg­ri csillagok, A veréb is madár, Cleopátra, A Pál utcai fiúk stb.) hozta be őket ideiglene­sen. Borsod az országos átlag­ban viszonylag jó helyet fog­lal el, hiszen a már említett néző- és előadásszám emelésé­vel párhuzamosan emelkedett a bevétele is. Az a tény, hogy az előadásszámok emelkedése hozza maga után a látogatott­ság emelkedését, még ha az egyes előadások telítettségénél 2,3 százalékos csökkenés is mu­tatkozik, arra utal, hogy a né­ző visszaszerzésének elenged­hetetlen feltétele — a helyes műsorpolitika alakítása mel­lett — a nagyobb előadásszám kínálata, azaz legyen módja a nézőnek a neki legalkalmasabb időpontot kiválasztani a film megtekintésére, válogathasson délutáni és esti előadás között, mert nem biztos, hogy más időpontban elmegy, mint ami­kor szeretne és amikor alkal­mas. És nem kell félni, mint az elmúlt esztendőben több­ször ■ szóba került, a magyar filmektől sem. Borsodban pél­dául az összes bemutatott fil­meknek 35,4 százaléka volt magyar, 28,4 százalék a baráti szocialista országokból való és csak 36,2 százalék származott tőkés országokból. Ez messze jobb az országos átlagnál, mindhárom összetevőjében. Az eredmények ugyanakkor jóval az országos átlag fölött van­nak, mind az előadásszámot, mind a nézőszámot tekintve. Visszatémek-e a nézők a mo­ziba? Elsősorban jó filmeken, jó műsorpolitikán és ehhez kapcsolódva a filmforgalmazás dolgozóinak ötletességén, szer­vezőkészségén, hozzállásán, egész munkáján is múlik. Benedek Miklós Építkezni szándékozók, figyelem! Családi ház építésére jó fekvésű telkek eladók Sajóecseg községben. A telkek nagysága egyen­ként 277 négyszögöl, ára 50 forint négyszögölen­ként. A községben víz­vezeték van és a telkek az állomástól 5 percre vannak. Érdeklődni a sajóecsegi tanácsnál. Megvásárolni pedig az OTP miskolci fióknál lehet. Községi tanács, Sajóecseg lellegyüttese Szegeden először vitte színre Aszafjev Bahcsi­szeráji szökőkút című táncköl­teményét. A Háryt Szinetár Miklós ren­dezte, aki a játékok kezdete óta közreműködik a fesztiválon, s aki a darabot 1966-ban már színre vitte a dómszínpadon. „Változatlanul vallom: a Háry, itt, a Dóm előtt talált igazi otthonra, közönségre, ahol né­pies jellege hamisítatlan ízt kapott. Különben az idő is megérett már a történelmi iró­niára, amit a darabból egész­ségesen lát ki a publikum” — nyilatkozott. Fülöp Zoltán dísz­letei a korábbinál erőteljeseb­ben különítették el a mesejá­ték és a valőszerűség elemeit, a szereplők — Melis Györggyel az élen — láthatóan megértet­ték a „kritikai játék” célzatos­ságát. Az előadást Lukács Mik­lós vezényelte. A másnapi premieren nagy közönségsikert aratott a kijevi balett. A Bahcsiszeráji szökő­kút eredeti, Zaharov-féle ko­reográfiáját V. Vronszkij ba­lettmester alkalmazta a szege­di színpadra, s a főbb szere­pekben olyan kitűnő balettmű­vészeket ismertünk meg, mint J. Jersova, A. Lagoda és R. Kljavin. A fesztivál zenekarát Sz. Turcsak, a kijevi társulat Kettős premierrel nyitotta meg kapuit Szegeden a 11. al­kalommal megrendezett ünne­pi hetek központi programja, a szabadtéri játékok. Szombat es­te Kodály Háry János című daljátékát mutatták be, vasár­nap a kijevi Sevcsenko Opera és Baletíszínház 120 tagú ba­Mcgvételrc keresünk kevés kilométert futott Volga személygépkocsit! Ajánlatokat mg.-i terme­lés,zövetkezetektől, vagy magánosoktól kérünk, 13-870-es telefonszámon. Építkezők figyelem! Családi ház és minden építkezés építőanyagát vásárolja meg telepeinken. Nagyobb összegű vásárlás esetén vásárlási utalványt acunk amit tüzelőre, vagy építőanyagra válthat be. Felvilágosítást adnak telepeink és a vállalati központ áruforgalmi főosztálya. 40 000 forint értékű építőanyag-vásárlás esetén már ingyen kaphat egy korszerű cserépkályhát. Miskolci TÜZÉP V. RilencszáziwoIcvankettO Attól tartok, nem hiszik el, pedig megtörtént eseményről kívánok szólni. A történet főszereplője a Tü 982/a. számú érettségi anyakönyvi nyomtatványlap és a budapesti Hegedűs Gyu­la utcai nyomtatványbolt. Az egyik iskolának 20 ív ilyen nyomtatványlapra volt szük­sége. Miskolcon nem tudták beszerezni, ezért érdeklődtek az említett boltnál. A bolt dolgozói közölték, hogy van ilyen nyomtatvány, de pos­tán nem küldhetik el. Ezért egy tanár elutazott Budapest­re, és személyesen vette át a „rejtélyes” üres lapokat. Egy ív ára 30 fillér, tehát összesen 6 Ft-ot kellett a becses áruért fizetni. A vonatjegy pedig 94 Ft-ba került. No, meg egy nap kiesést jelentett a nagy feladatra vállalkozó tanár­nak. Ennyi az egész történet, de nagyon elgondolkodtató. A történelmi hitelesség kedvéért még feljegyzem az időpontot is: az esemény lejátszódott 1969 júliusában. Takács Imre Szobrok, plakett A napokban levelet kaptunk a hosszúhegyi Asztalos János KISZ-építőtáborból. A Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóitól, a 6-os brigád tagjaitól. „163 lány dolgozik a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság föld­jein, három munkaterületen. Gyömölcsöt szednek, szőlőt kötöznek és kapálnak. Eddig a tábor lakói a norma 160 szá­zalékát teljesítették. A diákok a Zrínyi Ilona Gimnáziumból, a Kilián György Gimnázium­ból és a Kereskedelmi Szak- középiskolából jöttek. A cso­portok között mind a tiszta­ságban. mind a munkában verseny folyik. A harmadik nap után a tisztasági versenyt a Zrínyi Ilona Gimnázium 6- os brigádja nyerte. A munká­ban első négy brigádot a KISZ pénzjutalomban része­sítette. Ezek a lányok is mind zrínyisták. A tábori életről még csak annyit: parancsnokunk Gyar­mati Mildósné, aki igen sokat segített, hogy a lányok miha­marabb jó barátok legyenek. A nap nálunk reggel fél ötkor kezdődik. A munka után, programban gazdagon telik az idő. A 6-os brigád, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulói” Vi utcanevek Miskolcon Részlet a Bahcsiszeráji szökő­kút című táncjátékból. (Foto: Enyedi Zoltán) Miskolc rohamosan épül, nemcsak új házak, hanem új utcák, új lakótelepek szület­nek a szántóföldek, régi, ro­mos épületek helyén. Ezeknek az utcáknak, tele­peknek gyakran mintegy ön­magától is kialakul a neve, valamilyen régebbi emlék ré­vén (például Selyemrét). Leg­utóbb a városi tanács végre­hajtó bizottsága döntött az újabb utcák nevéről. Az első kerületben a Szent- péteri-kapui lakótelepen a kö­vetkező utcaneveket hagyták jóvá: Katowice utca, Karikás Frigyes, Aulich Lajos utca. A MÁV Kocsedó-telep néven is­mert részen találhatók most­már a Nárcisz, írisz és Mű­hely utcák. A martintelepi új. utcák: a Szrogh Sámuel utcák kereszte­zi a Kossá István ut,ca. A Te- mes utcával párhuzamosan a Páncél, ugyancsak a telepen található a Tisza, a -Herbária, a Velence és a Levél- utca. A II. kerületi új utc'ák: Mo­solygó Antal, Egyetértés. Tal­lér, Nádas. Gátőr, Kertész és Híd utca. A III. kerületi új utcanevek: Chlepkó tide, Fu- zola Henrik. Perecesen: három, eddig névtelen utca a iSom, a Bodza és a Bimbó nev et kap­ta. A papírgyárral szemben levő domboldalon épül't új te­lepülés neve Gyertyán utca. Rákóczi Zslgmondot ábrázoló kőszobrot, egy Bocskai mell­szobrot és egy fából faragott Lenin-portrét készít a község számára. . Különösen azért jelentős ez, mert Szerencsen jelenleg na­gyon kevés a szobor. Az új, s a községnek is díszére váló művészeti alkotásokat 1970-ben helyezik el a kijelölt helye­ken. A jövő esztendőben nemcsak új létesítményekkel, nagyobb kiterjedésű vízvezeték- és jár­dahálózattal lesz gazdagabb Szerencs. Még az idén hozzá­kezdenek a sok millió forintot igénylő Rákóczi-vár helyreállí­tásához is. De a szerencsi la­kosok bizonyára örömmel fo­gadják majd azt a hírt, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus saját költségére egy Elsők a zrínyisták Nyitány m sxegedi szabadtérim fiatal, temperamentumos kar­mestere dirigálta. A premieren egyebek között megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter és F. J. Tyitov, hazánk szovjet nagykövete is. kos látogatottságot mulat fel, míg a harmadik, C kategóriá­jú filmek 15,3 százalékát jelen­tik az összes bemutatott fil­meknek. E látványos, közön­ségcsalogató filmek is azonban csak 52,7 százalékos látogatott­ságot értek el. azaz még a leg­nagyobb közönségsikert jelen­tő filmeknél is jóformán csak félig teltek meg a mozik szék­sorai. A Művelődésügyi Miniszté­rium Filmművészeti Főosztá­lyának megállapítása szerint az A kategóriájú filmek arányá­nak kedvező alakulásában ko­moly tényező az 50. évforduló alkalmával sikeresen megszer­vezett filmünnepségek jelentős nézőszáma, elsősorban azonban a bemutatott új filmek iránti érdeklődés hozta országosan az A filmek nézőszámának na­gyobbik részét. (Sajnálatos, hogy ez utóbbi megállapítás Borsod megyére nem vonat­kozhat teljes egészében.) Érdemes azt is feljegyezni, hogy az 50. évfordulóra bemu­tatott filmeknek milyen volt a látogatottsága* illetve milyen érdeklődés mutatkozott irán­tuk. Az évforduló alkalmából bemutatott korábbi filmek kö­zül legmagasabb látogatottsá­got az Édes Anna érte el, 67,8 százalékok Ezt követte a Pár Ippés a határ, 64,5 százalékkal, majd az Álmatlan évek 60,5 százalékkal. Kiemelkedően ma­gas volt a látogatottsága a Megöltek egy lányt, a Merény­let, a Razzia című filmeknek, valamint a Fiúk a térről-nek, és figyelmet érdemel a Csillago­sok, katonák 40,3 százalékos te­lítettsége. Az előző negyedévhez képest elsősorban a magyar filmek ré­szesedési arányának komoly emelkedése a szembetűnő. Míg 1968 első negyedévében 22,7 százalék volt, most 34,6, azaz összesen 2 millió 908 ezer 314 nézővel több váltott jegyet ma­gyar művekhez. Tagadhatatlan, hogy közrejátszott az ebben az időszakban bemutatott Egri csillagok iránti felfokozott érdeklődés, valamint A veréb is madár vitatható értékű tö­megvonzása. Az első negyedévben tehát 496 953 nézőt sikerült visszahó­dítani. 2,2 százalékkal emelke­i Az elmúlt évben és ez év el^ i sö hónapjaiban is állandó na­pirendi téma volt a moziláto- 1 gatók számának csökkenése. A ■ filmforgalmazás szakemberei, a 1 népművelés dolgozói, a sajtó • munkatársai egyaránt kutat- ! ták, hová tűnt a közönség' a . mozikból, s miként lehetne ■ esetleg visszahódítani. A Mű- : velődésügyi Minisztérium ! Filmművészeti Főosztálya a kö­zelmúltban tette közzé ez év el­ső negyede filmlátogatottságá­nak alakulását, s a számada­tokból érdekes kép rajzolódik ki. Az év első negyedében mint­egy 11 000-rel több előadást tartottak a magyar mozik, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, s így az előadásszá­mok 6 százalékos növekedése 192 380 előadást eredményezett. A bemutatott filmeket 22 mil­lió 600 ezer 560 ember tekin­tette meg, s ez a szám is 2,2 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor azonban az egyes előadásokra eső nézőszám né­mi csökkenést mutat. Borsod megyében 9,1 százalékos az elő­adások számának és 7 százalé­kos a nézők számának emelke­dése. Tehát jobb, mint az or­szágos átlag. Kiemelkedő az ox-szágban a Győr megyei emel­kedés, ahol előadásszámban 41,3, látogatószámban pedig 34,4 százalék az emelkedés. Ér­dekes még azt is megemlíte­ni, hogy a látogatók számának emelkedése vidéken jelentke­zett, hiszen a budapesti mozik 2 tized százalékkal alatta ma­radnak az előző évi első ne­gyedév átlagának. Nem érdektelen megnézni, . mit néztek meg a nézők a mo- zikban, azaz az előadások szá­mának figyelmet érdemlő és a nézők számának ehhez képest valamivel kisebb arányú emel­kedése — a mennyiségi ered­mények mellett — kultúrpoli­tikai, tartalmi szempontból je­lent-e előrelépést? A forgalom­ban levő régebbi és a bemu­tatott új filmek közül az A ka­tegóriájú filmeket, vagyis a mind művészileg, mind politi­kailag kiemelten értékes alko­tásokat az összes mozilátogatók 8 százaléka nézte meg, a B ka­tegóriájú filmekre' jutott az összes nézők 74 százaléka, és a kevésbé értékes, elsősoi'ban csak látványra épülő műveket az összes mozilátogatók 18 szá­zaléka kereste fel. Bár az A kategóriájú filmek még mindig csak 8 százalékos helyet fog­lalnak el a látogatottságban, az előző évhez képest ez is ja­vulást jelent. Borsod egyébként az országos átlagnak megfele­lően az A kategóriában 8 szá­zalékban részesedik, a B kate­góriájú filmekből 76,7 százaié- * 50

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents