Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
PSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1969. Július 16. Magyar partisánlány ^ szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ez év május 6-i rendelettel a honvédő háború érdemrend I. fokozatát adományozta a hősi halált halt Bauer Tatjánának, aki a német fasiszta csapatok hadtápjában sikeresen hajtotta végre a szovjet hadsereg parancsnokságának parancsait, s ennek során kimagasló l átorságot, leleményességet és állhatatosságot tanúsított. A magas kitüntetést kedden bensőséges aktus során nyújtotta át F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a hős partizánlány édesapjának, a 72 éves Bauer Istvánnak, aki 1921-ben csere útján került a Szovjetunióba, ahonnan 1955-ben tért haza. Tatjána leánya 1924-ben már a Szovjetunióban született, s 1929-ben került Berlinbe. ahol megtanult németül, s ezt a Szovjetunióba történt visszatérte után, mint felderítő jól tudta kamatoztatni a német fasiszták ellen folytatott küzdelemben. 16 éves volt, amikor a Komszomol soraiba lépett, és 1942-től 1944- ig mint önkéntes katona fejtett ki felderítő szolgálatot. Két héttel a felszabadulás előtt, 20 éves korában, Minszk környékén esett el, egy feladat végrehajtása közben. A magyar partizánlány hőstetteit Maksz Poljanovszkij „Az ifjú felderítő leányról” szóló regényében örökítette meg, amely immáron három kiadásban jelent meg a Szovjetunióban. Emléktáblával jelölték meg azt a moszkvai iskolát is, ahol Tatjána tanult. F. J. Tyitov nagykövet a kitüntetés átadásakor mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: Tatjána a magyar és a szovjet nép büszkesége. Megnyílt a Komszomol plénuma Moszkvában kedden megkezdte munkáját a Komszomol Központi Bizottságának hetedik plénuma. A plénum napirendjén két kérdés szerepel: a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának eredményei: a Komszomol-szervezetek „ munkája a Lenin születése 100. évfordulójának megünnepf* ;é- vel kapcsolatos SZKP központi bizottsági határozat teljesítésében. A plénumot Jevgenyij Tya- zselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. A dolgozó emberek épségéért Kiállítás és filmbemutató Miskokon Igen hasznos, tanulságos kiállítás és filmbemutató megrendezésére vállalkozott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága. A Rónai Sándor Művelődési Központ előcsarnokában tegnap, július 15-én, kedden nyitották meg az üzemek munkaalkalmassági, munkapszichológiai vizsgálati módszereit és balesetmegelőző tevékenységét bemutató kiállítást. A látogatók megismerkedhetnek a dolgozó emberek egészségét, testi épségét szolgáló korszerű berendezésekkel, tanulmányozhatják a megye és Miskolc különféle vállalatainak a biztonságos munka érdekében hozott intézkedéseit. Egész sor szellemes rajz és plakát hívja fel a figyelmet a leselkedő veszélyre, a hatásos baleset-elhárítás eszközeire és módozataira. Tegnap — a kiállítás megnyitásának napján — a megjelent vállalati vezetők, munkavédelmi előadók és az érdeklődők előtt több ismeretterjesztő és propagandafilmet is levetítettek. Az Emberközelben című film a darusok és a hengerészek egészségét, a pályára való alkalmasságát vizsgáló orvosi és pszichológiai módszereket mutatta be. Filmek hívták fel a figyelmet a munkahelyek és a közlekedés fő baleseti veszélyeire, a néha látszólag túl szigorú előírások megszegésének lehetséges következményeire. A kiállítás és a filmbemutató fő gondolata: a tudományok fejlődése, a korszerű technika széles körű alkalmazása megváltoztatta az ember és a gépek viszonyát. A munka sok esetben könnyebb, ugyanakkor bonyolultabb is. Egész embert és állandó figyelmet kíván. Társadalmunk sok gondot fordít a dolgozó emberek védelmére, a munkahelyi ártalmak és balesetek elkerülése azonban a dolgozó kollektívákon is múlik. A kiállítást július lR-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Telefotónk képszolgálata jelenti Humphrey Moszkvában A fanszerelláfásról Hogyan gondoskodik a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat másfél millió kisdiák és továbbtanuló felnőtt tanszerellátásáról ? Erről tájékoztatta kedden az újHusak v Rendet kelt teremteni Mint ismeretes, július 9-én Custáv Husak, a CSKP KB első titkára és más pártvezetők részt vettek a Csehszlovák Szakszervezetek Központi- Tanácsában dolgozó kommunisták pártcsoportjának alakuló ülésén. Kedden nyilvánosságra hozták Gustáv Husak ott elhangzott beszédét. Husák hangsúlyozta: a társadalom és a szocialista mozgalom fejlesztésének folyamatában meggondoltan kell eljárni és nem szabad megengedni, hogy különböző nyomások és csoportosulások hatására az ösztönösség útjára lépjünk. A jobboldali szocialistaellenes erők tevékenységét elemezve , kijelentette, hogy a pártban, a szakszervezetekben, az egész politikai életben harc folyt a hatalmi pozíciók megszerzéséért. Azok az elemek, akik húsz évig csendben meghúzták magukat, vagy párttagsági könyvvel leplezték magukat, esetleg az ötvenes években ultradogmatikusok voltak, most egyszerre radikális fellépéssel próbáltak akkori tevékenységükért bűnbocsánatot nyerni. A tavalyi vezetés nem tudta időben megoldani a válságos helyzetet. Nem lépett fel az ilyen helyzetet előidéző politikai megnyilvánulások ellen. Nem tudta szabályozni és kibővíteni a szabad demokratikus élethez szükséges teret. Ebben az időszakban minden felbomlott, a normális pártélet is. A népgazdaság területén Husak a fő feladatot a helytelen irányzat megállításában látja, mert az az egész népgazdaság stabilizációját fenyegeti. Ezt a célt szolgálják a kormány ideiglenes stabilizációs intézkedései is. Husak elítélte azt a gyakorlatot, hogy miközben a párt elnöksége különböző kérdésekről még csak tárgyal, ezekről sok minden kiszivárog, s máris megindulnak a tiltakozások. Ugyanakkor kérni kell az em'-ereket, hogy a pénzért, amit kapnak, dolgozzanak is. Ilyen helyzetben különböző szakszervezetek demagóg módon, a jótevő szerepében tetszelegve, olyan bér- és szociális követelésekkel lépnek fel, amelyekre nincs fedezet. Rendet kell teremteni a termelésben, növelni kell a munkatermelékenységet és ennek megfelelő ütemben lehet csak eleget tenni a dolgozók szociális követeléseinek. Befejezésül arról szólt, hogy a lezajlott szakszervezeti kongresszusokon számos programot fogadtak el, amelyeknek megvalósítását — nem ságírókat a Magyar Sajtó Házában Erdélyi György a vállalat igazgatója. A PIÉRT 44 millió füzetet tárol, 35 millió forint értékben. A múlt évinél 15 százalékkal több spirálfüzetet szerzett be, és szeptember végétől jobb minőségű, famentes füzetek is kaphatók lesznek. Emellett azonban, a már ismert füzettípusok továbbra is változatlan áron találhatók. Bővítették az iskolatáskák választékát; 78 féle kivitelben, 200 000 táskát hoznak forgalomba, több mint a fele bőrből készült. Több millió golyós- írón kerül a boltokba, de emellett van raktáron 50 000 olcsó diáktoll is, továbbá egymillió doboz pasztellirón és sok százezer színes ceruza. Csupán körzőből nem tudtak elegendőt beszerezni, gyártási problémák miatt, ezért csehszlovák importról gondoskodnak. Előreláthatólag nem lesz panasz ecset-, vonalzó-, gombfesték-, körző, rajztáblahiány miatt sem. Hubert Humphrey, az Egyesült Államok volt alclnöke a Szovjetunióba látogatott. A moszkvai repülőtéren Alek- szandr . Zimcsuk, a Szovjetu nió külügyminisztériumának egyik főtisztviselője fogadta. Kekkonen Londonban Kedden kezdte meg hivatalos angliai látogatását TJrfto Kekkonen, finn köztársasági elnök. Finnország államfőjét II. Erzsébet angol királynő fogadta. Kekkonen finn államelnök kedden kezdte meg háromnapos hivatalos látogatását Angliában. A finn vendéget és kíséretét a Gatwick-i repülőtéren a királyi ház képviseletében Alexandra hercegnő fogadta. A finn küldöttség a repülőtérről vonaton folytatta útját a fővárosba. A finn államférfi látogatásától nem várhatók ugyan látványos eredmények, mindazonáltal feltételezhető, hogy hasznos megbeszélésekre kerül sor. A hivatalos tárgyalások szerdán kezdődnek meg a Downing Street 10. alatt. Angol részről Wilson miniszter- elnök és Stewart külügyminiszter vesz rajtuk részt. Jóllehet a megbeszélések felölelik a legkülönfélébb gazdasági és politikai kérdéseket, valamint a két ország kapcsolatait. A tárgyalások középpontjában az európai biztonsággal kapcsolatos problémák lesznek. Sitiik az miskolci UlUtí kerthelyiségben, a nyugalmat osztó est palástja és az asztalom mellett bóbiskoló fa lombja alatt. Nyel- desem a dicséretre méltóan hideg sört és hallgatom a zenekar muzsikáját. Es mi mást csinálhatnék meg: figyelem a körülöttem kibontakozó nyáresti „társadalmi életet”. A szomszéd asztalnál heten ülnek. Nem hét gonosz, nem, a világért sem, hanem hét kedves, bohém fiú, a bohém- ság hétféle kategóriájából, a húszon alul — és az érettségin túl. Ha szótlanok volnának, akkor is tudnám róluk, hogy zsebükben van már a matúra. Elárulja a szemükben csillogó öröm. Még azt is tudom érdeklődő tekintetükből, hogy melyik a „jeles” közöttük. Amelyik viszont folyton a térdét csapkodja, miközben hátra- és előreveti a felső testét, az meg sportoló és csak közepes tanuló lehetett. Az a nyílt homlokú, rakoncátlan hajtincsü fiú pedig nem egy rímet odafaragott már szerelmes versikéinek a sorai végére, és így tovább. (Később, kerülő úton megérdek- lödöm, s kiderül, hogy emberismeretem nem hagyott cserben.) Sori rendelnek “ üveggel, a papák bizonyára mélyebben nyúltak erszényükbe e jeles napon, s a mamák is megtoldották az érettségi vizsga „fájdalomdíját’’ néhány forinttal. Az adományozók személyét illetően fordítva is történhetett, ami azonban nem változtat a lényegen, vagyis hogy a fiúkJatandré nak van pénzük. Koccintanak, isznak, majd egymás szavába vágva elismétlik az érettségin történteket. Ezeket mondják: — No, milyen srác volt a Barna? — Jó srác volt az ürge. — Áá, folyton belebeszélt. — Azt nem tudtam, hogy ki volt balhéban Debrecenben. Vörösmarty, vagy Jókai? — Az volt a poén, tudjátok, amikor a kisürge ... Itt félbehagyják, mert a zenekar egészen meglepően a „J’atlendrais" (Zsátandré= várlak) kezdetű dalba fogott, s ők dúdolászni kezdenek; egyik ki is mondja a francia szót, ám Így, ahogy leírom: — Jatandré. Aztán megint faggatják, tájékoztatják egymást a vizsgáról: — Milyen léteit kaptál? — A munkásmozgalom fejlődését — de úgy mondja a kérdezett, hogy a hangsúlyozásából, kezének kevésbé kifejező mozdulatából úgy is érthetem, hogy: „az ám a nehéz kérdés”, de így is: „mi az nekem!". — Én amikor azt kérdezték, hogy mi a „hoz”-nak a párja, majdnem azt mondtam, „visz”. (A -hoz, -hez, -höz határozóragokról van szó.) Koccintanak megint, valószínűen a pedellusnak szánt jókívánsággal: — A Rudi bácsi egészségére! KÍQ$(* m“r spiccesek, lát- szik, nem nagyon bírják az italt, a sört sem, de az agyukban terjengő enyhe alkoholpárában felébred az önkritikájuk, s a közelükben szorgoskodó pincérnőtől egyikük elnézést kér, egészen kisfiúsán, bűnbánó szóval: — Ne tessék haragudni, amiért hangoskodunk, de tec- cik tudni, nagy nap volt a mai. S most valóban. hangoskodva mondja, hadd hallja mindenki: — Ma értünk! Mosolygok rajtuk, a harminc évvel ezelőtti jómagam jut eszembe, meg a társaim, ahogy érettségi után ültünk Pesten, a Gundel kertjében. Mi is vidámak voltunk, volt ott hecc is, de azért „kisürge”, „srác” és „balhé”, meg „poén” nem volt. Mi Vörös- martyt, Jókait, meg a tanárainkat — még azokat is, akiket különben nem nagyon szerettünk — csak a tisztelet hangján, szavával emlegettük. Ha nem tarlom okvetetlen- kedésnek, odaülök a fiúkhoz, s az öreg — azóta az egyetem és az élet nem egy kemény vizsgáját átizgult, letett — matvráns jogán elbeszélgetek velük, s megmondom nekik, amit az említett ok miatt most mondok. Kedves ifjú barátaim! Az érés ugyan nem megérést jelent, de könnyen abba a hiedelembe dől az ember, ha elvégezte a középiskolát, s a tudásáról bizottság előtt beszámolt, hogy érett már. Pedig csak érettségizett. A kettő pedig nem egy. Az volna persze a jó, ha egyet jelentene a két fogalom, de magatok is beláthatjátok, hogy bár érettségizett ember igen, de érett ember úgy nem beszélhet, ahogyan ti társalogtatok. A közéletekben, egy másik asztalnál, hozzátok hasonló korú két munkásfiú ült. Valamiről elmélyiilten beszélgettek. Talán — bár nem biztos — a szókincsük szegényebb a tiétekénél, de esküdni mernék rá, hogy szabatosan, magyarul, édes anyanyelvűnkön fogalmazták meg mondanivalójukat, s ha netán személyekről, különösképpen a nevelőikről is szó esett közöttük, ezeknek a. nevét tisztelettel ejtették ki. Róluk, az életben ért és megért társaitokról vegyetek példát, most, amikor ti is elindultok az élet útján. Tudom, ők szeretettel tanítanak, várnak benneteket; ha tudnának franciául, mondanák is: „J’attendrais". Mrrl *ia azon az °svéIJli.t i nyen jártok tovább, amelynek rátok ragadt bogáncsait kissé kérkedve is mutogattátok, higgyétek el, az a „balhé” történik majd veletek, hogy senki sem veszi komolyan — és joggal — az érettségi bizonyítványotokat. Ez pedig annyi vizsgái, s ugye, az azt megelőző némi tanulási izgalom után nem lenne számotokra, de társadalmunk számára sem valami örvendetes — „poén”. Tarján István A prímás Nagy sikerrel vendégszerepel a magyar Rajkó-zenekar Párizsban. A képen Lakatos Mária, a zenekar prímása. utolsósorban a jobboldali szocialistaellenes erők unszolására — az emberek követelik. Mivel ezek a kongresszusok az ismeretes légkörben zajlottak le, őszintén meg kell mondani a dolgozóknak, hogy a programból megmarad ami jó és helyes, a többit pedig elhagyják — mondotta beszédében Gustáv Husak.
