Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
Szerda, 1969. Július 16. “ ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Aratás és mimkayersenylGyorsan, pontosan, Szépült Vannak munkák, két nem lehet akármikor elvégezni. Gabonáink most érettek, most van az aratás ideje. De az idei nyár, a mostani időjárás nem kedvez. Tavaly, július közepén már túl voltunk az aratás felén, egyikmásik gazdaság július közepére be is fejezte a^ nagy munkát. „Jó volt az idő, kedvezett” — mondják visszaemlékezve most a mezőgazda- sági üzemek vezetői és dolgozói. Az időjárás megváltozása, kedvezőre fordulása természetesen még ezen a nyáron is bekövetkezhet. Olyan gyors, ideális időjárású, viszonylag zavarmentes aratásra azonban, amilyen a tavalyi volt, már nem számíthatunk. A termés is sokkal nagyobb, gazdagabb, mint tavaly. Még a rendelkezésre álló gépi erők teljes kihasználásával sem számíthatunk már gyors aratásra. „Valósággal lopni kell az időt a természet szeszélyeitől” — mondják a mezőgazdaságban dolgozó emberek. Képletes, de nagyon találó ez a kifejezés. Állandó készen- állúst, tettre készséget, egyben szervezettséget és nagy emberi szorgalmat tartalmaz. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, dolgozói általában felkészültek, hogy kihasználhassanak minden aratásra alkalmas percet. Az időn belül viszont igyekeznek kihasználni minden lehetőséget, az összes erőt, a teljes gépi, fogatos és emberi kapacitást. Ahol időben, tehát lehetőleg még augusztus első felében be akarják fejezni az aratást, a betakarítást, lehetőleg minél kisebb veszteséggel — ott nem is tehetnek mást, minthogy kihasználnak minden alkalmas percet szervezéssel és szorgalommal is. Az idő lehető legteljesebb, egyben a lehető legeredményesebb és leggazdaságosabb kihasználásának legjobb útja, módszere a szocialista munkaverseny. Az elmúlt évek sok ezer példája bizonyítja, hogy a munkaverseny mezőgazda- sági üzemeinkben is „csodákra” képes, hogy éppen ez az a lehető legjobb módszer, amellyel időt lehet nyerni, s amelynek aktivitásával a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói ellensúlyozhatják a kedvezőtlen időjárást. Tallin sohasem ™,g mezőgazdaságunkban olyan nagy jelentősége a szocialista munkaversenynek, mint most, az idei aratás idején. A termelőszövetkezetek többségében a pártszervezetek és a gazdasági vezetők gondoskodtak is a szocialista munkaverseny megszervezéséről, ki- szélesítéséről. A pártszervezetek úgy, hogy a kommunisták taggyűléseken vállalták a Példamutatást, a gazdasági vezetők meg úgy, hogy különböző jutalmakat, célprémiumokat helyeztek kilátásba a verseny legjobbjainak. Talán az sem véletlen, hogy a legnagyobb jutalmakat a kombájnok és más gépek vezetői, kezelői nyerhetik el, hiszen ma már az aratás szinte mindenütt teljes mértékben gépesített. Az időt a földművelő ember nem egymaga, hanem gépeivel együtt — hatványozott haszonnal — nyerheti. Így, a gépek kihasználását. is figyelembe véve, min- den óra, sőt, minden perc sokat érhet. Az aratási-betakarítási munka java, dandárja tehát a gé- Pekre, a gépek vezetőire és kezelőire vár. Kombájnosok. traktorvezetők, gépkocsi vezeték és gépészek százai, ezrei küzdenek máris, pedig még július közepe van. És várható, hogy a könyörtelenül •Púló idő csak fokozza ezt a küzdelmet, hiszen azt már •Pin den ki érti: a gabonatermés lehetőleg veszteségmentes betakarítása elsősorban az idő •használásán, az elérhető legnagyobb gyorsaságon múlik. A szocialista tehát alapvető erő és alapvetően fontos módszer a nehéznek ígérkező betakarításban. Siker azonban csak ott születhet, ahol a verseny valóban szocialista, valóban lendületes, jól szervezett és élen járói vannak. A példamutatás nem könnyű feladatát termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink kommunistái vállalták. Szavaik, vállalásuk annyit ér majd, amennyire megvalósítják. Ha a munkában is olyan lendületesek lesznek, amilyenek az aratást megelőző párttaggyűléseken voltak — bizonyos, hogy kivívják társaik tiszteletét, elismerését. Az viszont természetes, hogy nemcsak a kommunistákon múlik az aratás gyorsasága, sikere, hanem minden emberen, aki részt vesz ebben a nehéz és nagy munkában. A vezetőkön Iriilönösen, hiszen az irányítás, a szervezés, az idő maximális kihasználásának biztosítása elsősorban a vezetőkön múlik. És a jó irányítás — a jó szervezés — törvénye, hogy gyors, eredményes, szorgalmas, jó munka követi. Jó irányítással az emberek sokkal szívesebben, lelkesebben ás erejük legjavát adva dolgoznak. A szocialista munkaversenyt is akkor vállalják szívesen és végzik lendületesen, ha jó az irányítás, ha nincsenek oktalan szervezési hibák, kapkodások. Hármas egysébe t™“ a megfelelő lendületű szocialista munkaversenynek. A jó szervezés-irányítás, a példa- mutatás és az öntudatos emberi szorgalom. Ilyen munkaversennyel kihasználható az idő, megoldható és időben befejezhető az idei, nehéznek ígérkező aratás. Szciidrei József Megalakult a személyes árufuvarozási bizottság Kedden délelőtt tartotta alakuló ülését a Technika Házában a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozási bizottság. A bizottságot a nemzetközi közúti szállítási egyesülés, az International Road Transport Union — az IRU — keretében a magyarországi Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Közlekedéstudományi Egyesület együttműködési szerződése alapján hozták létre. Licenc 600 ezer forintért A versenyzők valamennyien fehér köpenyben és fejkötőben várták, hogy sorra kerüljenek. Egyikük-másikuk már előre gyakorolt, néhányan pedig izgatottan lesték azokat, akik már a zsűri előtt álltak. Pedig azt, amiből most tudásuk legjavát kellett adniuk, sokszor gyakorolták már munkahelyükön, a pultoknál. Először Miskolcon A verseny részvevői ugyanis a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eladói voltak. Július 14-én rendezte meg a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága a csomagolási versenyt — először Miskolcon. A nagy izgalom nem volt: egészen ok nélküli. A zsűri szigorúbb volt, mint a vásárló- közönség. No, meg nem is olyan könnyű gyorsan, hajszálpontosan és szépen megoldani a feladatot. A zsűri két csoportból állt. Az egyik csoport mérte az időt. Ki tud gyorsabban becsomagolni két desszertet, két üveg bort. Ki tud rövidebb idő alatt kimérni négyszer egy kiló rizst. S végül: az elkészített áruk egy részéből hogyan készítenek postacsomagot? A rajtszámmal ellátott „versenydarabok” azután a zsűri másik csoportjához kerültek. Ott már azt vizsgálták, kinek a munkája a szebb és mérésre pontosabb. — No, nézzük csak. A postacsomag jó. Szilárdan rögzítette. — De a rizses tasakoknak kajla a füle. Könnyen kiszóródik, ami benne van. — A mérés viszont hajszálpontos! Szigoníau, de igazságosan Bizony, sok versenyző munkáját értékelte elégtelennek a zsűri. Szigorúan, avatott szemmel vizsgállak meg minden csomagot, s sokszor olyan dolgokat kifogásoltak, ami nekem, a vásárlónak szembe sem tűnt. Az egyik borospalack csomagolását például nagyon jónak találtam, ők viszont nem. Mert a selyempapír nem simult eléggé az üveghez... Kertész Józsefné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, mi vezette őket a verseny megrendezésére. — Nőnek a vásárlók igényei. A kulturált kiszolgáláshoz hozzátartozik, hogy ízlésesen be is csomagolják az árut. Ugyanakkor egyre több szakképzetlen eladót kell foglalkoztatunk. Arra gondoltunk, hogy ez a verseny lenne a kezdet. Szocialista brigádjaink ugyanis vállalták, hogy foglalkoznak a szakképzetlen dolgozókkal. A helyes árukezelésre, a gyors és pontos kiszolgálásra, az Ízléses csomagolásra tanítják meg őket. Vevőnek és eladónak egyaránt fontos ez. A mozgalom indításánál pedig azokra szeretnénk számítani. akiit ezen a versenyen is részt, vettek. Van jövője — De a postacsomagra miért volt szükség? — A házhoz szállításnak jövője van. Ha a vásárló megszokja, és mindig kifogástalan árut kap, jól csomagolva, akkor elterjedhet. Ma még nem nagy a gyakorlata. De éppen a kulturált kiszolgálás biztosíthatja jövőjét, A versenyre hetvenen neveztek be. Sajnos, alig harmincán jelentek meg a zsűri előtt. Pedig az erkölcsi elismerésen kívül értékes jutalmat is kaptak a legjobbak.‘Az első hét helyezett pénz-, a további nyolc pedig tárgyjutalomban részesült. A verseny győztese Tóth Miklósné, a Kun Béla utcai 214-es bolt dolgozója lett. A második helyen Németh László- né, ugyanennek a boltnak dolgozója végzett. A harmadik helyet pedig Bajzáth István- né, a Selyemrét-déli, 205-ös bolt eladója szerezte meg. Első ízben rendezték meg a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a csomagolási versenyt. De ezentúl minden esztendőben megtartják. Reméljük, még több részvevővel. Ezen ugyanis csak mi, a vásárlók nyerhetünk. Csutorái- Annamária f : Dicséret illeti őket Az Ózdi Kohászati Üzemekben az utóbbi években sokat foglalkoztak a műszaki fejlesztéssel. Oj, nagy teljesítményű és korszerű kohók épültek, gépesített elegytérrel, több mint másfél milliárdos beruházással átépítették az acélművet, ahol az országban először valósították meg az oxigénes acélgyártást. A nagyobb teljesítmények elérésének útjából azonban még sok nehézséget, akadályt kell elhárítaniuk. Ilyen többek között az acélműi Mürz-ke- mencék salakkamráinak tisztítása. Ezekben a kamrákban a kemencék üzemelése közben nagy mennyiségű por, salak- képződmény gyűlik össze, melyet időközönként, de a kemence átépítésekor feltétlen el kell távolítani. Rendkívül nehéz és hosszadalmas munka, mely a kemence átépítési idejét növeli. Mar több megoldással kísérleteztek, hogy a kemencének a termelésből való kiesését csökkentsék. Most, mérlegelve a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat, 604 ezer forintért licencet vásároltak kikocsizható porgyűjtővel ellátott salakkamra megépítésére. Az új megoldás lehetővé teszi, hogy az elszennyeződött kemence salakkamráját rövid idő alatt megtisztítsák. A szennyeződést jelentő reve-, por-, salakképződmény kikocsizható porgyűjtőbe hull, amit szükség esetén eltáSzerencsi Miiéin® Egész napos ünnepséggel köszöntötték Szerencsen a nyolcvan évvel ezelőtt alakult cukorgyári önkéntes tűzoltótestületet. 10 cukorgyárból érkeztek tűzoltócsapatok, hogy a délelőtti versenyen mérjék össze tudásukat. Ezután ünnepi közgyűlést tartottak. Megemlékeztek az alapító tagokról, és azokról, akik több mint negyven éve tevékenykednek az egyesi’letben. Kiemelkedő munkájukért többen kaptak kitüntetést, pénzjutalmat, Este díszvacsorával, majd a hagyományos tűzoltóbállal fejeződött be a jubileumi ünnepség. volitanak a salakkamrából, és helyére másik porgyűjtőkocsit tesznek. Az új megoldás előzetes számítások szerint évente és kemencénként mintegy 2,5 millió forint megtakarítást eredményez. Németh Gyula A Berente fölött átívelő kötélpálya Lyukóbányáról hozza a szenet. A berentei szén is hasonlóképpen jut el a központi szénosztályozóra, ahol minőség szerint válogatva továbbítják a fogyasztóhoz. A magasban utazó csillék körutat tesznek. A bányából tele „gyomorral” bukkannak elő, és üresen térnek vissza. S ha lenn, a föld alatt mindig van „üres”, a szénfalnál is egyenletes a munka, nincs fennakadás a termelésben. Ékes bizonyítékot nyújt erre Berente-bánya, ahol az elmúlt fél évben úgy szervezték meg a művelést hogy ne legyen semmiféle fennakadás. Nehéz, de megéri.*.. Súlyos az acélgcrenda, viszont ez védi a bányászokat a lyukóbányai IV/2-es fronton is. Képünkön Vedres Miklós és Hegedűs József vájárok láthatók előtűzés, gerendázás közben. Laczó József felvétele. Záhorszki László főmérnök jóleső érzéssel mondhatja el, hogy a félévi terven felül több mint nyolcezer tonna szenet adtak a népgazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy az akna 80 vagonnal termel naponta, ami nagy előrelépés az üzem életében. Tavaly még csak napi 65 vagon volt a teljesítmény. önkéntelenül is adódik a kérdés: minek köszönhető e nagyfokú előrehaladás? Az okokat sem titkolja a főmérnök. Első helyen a folyamatos munkát említi, s hozzáteszi: az elmúlt hat hónapban nem volt nagyobb, a szervezésből, vagy technológiai fegyelmezetlenségből eredő műszakkiesés. Olyan munkahelyekkel dicsekedhetnek, mint az a két frontfejtés, ahonnan 55—60 vagon szenet tudnak naponta kitermelni. Ide sorolja természetesen a többi munkahelyet is. A bányászok ezeken is derekasan helytállnak. A felső szinten működő, ahogy szaknyelven mondják, hazafelé haladó frontfejtésen is rendszeresen 100 százalék felett teljesítik a tervet. Ebben a mezőben pillérek visszafejtése a feladat, ami nem könnyű dolog. Vágatokat kell harán- tolni, az egyik oldalon régi művelés, a másikon pedig vető jelöli az utat. De ezek a geológiai adottságok egyáltalán nem fog- ; nak ki a bányászokon. A mun- i ka több erőfeszítést, nagyobb | figyelmet és körültekintést, igé- 1 nyel, ami persze a kellő szakértelemmel és rutinnal is párosul. Műszakonként mindössze 15 ember fejti itt a szenet, s mint a tények igazolják, a legnagyobb megelégedésre. o Igen jól dolgozik az úgynevezett Ádám-völgyi alapvágat pillérének visszafejtésében. Plósz András és Silye József brigádja. Mindegyikükre 9—9 embert bíztak. Ügy dolgoznak, hogyha többen lennének, akkor se tehetnék jobban. A két brigád is tudja, hogy nagy feladatot bízott rájuk az üzem vezetősége. Érzik a felelősséget, ami kifejezésre jut abban is, hogy mindig 120—130 százalékot írnak nevük mellé. Egy régebben kihajtott' vágat pilléreit fejtik vissza nagy biztonsággal, szakavatottan. © A fejtéselőkészítéseken dolgozó csapatok is kitesznek magukért. Közöttük is Szirmai László 6 tagú brigádjának neve kerül legtöbbször szóba a teljesítmények értékelésekor. Szocialista brigád, félévi átlaga 120 százalék. Mindig szakszerűen, a biztonsági előírásokat betartva dolgoznak, selej- tet még soha nem írtak számlájukra. ez is egyik mércéje a teljesítménynek. E jellemzést a főmérnök adta. aki a továbbiakban. hasonló hangnemben, szívesen és örömmel beszélt D. Kiss Józsefről és brigádjáról is. Hattagú ez a brigád, szintén elővájáson dolgozik, s a szép teljesítményeken kívül arról is nevezetes, hogy mindig rend és tisztaság van munkahelyén, ami fontos feltétele a biztonságos termelésnek. Érthető hát, ha a keresetek is szépen alakulnak. Fizetéskor mindig vastag a boríték, megvan a napi 120—130—170 forint. Berente-bányáról van tehát mit szállítani a kötélpályán, nemcsak a tervben rögzített mennyiséget, hanem még azon felül is. Gondoskodnak róla az itt dolgozó bányászok.