Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
Szerda, 1969. július 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Hz MHSZ rádiósai is segít az aratást Az Észak-Magyarország rendszeres lapozgatói az utóbbi időben többször is olvashatták a megyei MHSZ rádiósainak munkájáról. Nemrégiben országos rádió iránymérő versenyt rendeztek, és szó van róla, hogy a nyáron ők rendezik majd a nemzetközi rádió iránymérő versenyt is. A legtávolabbi országokban levő klubokkal is kapcsolatot létesítettek, hívó jelüket ismerik a Csendes-óceáni szigetvilágokon és a közeli országokban Is. Az MHSZ rádiósai most újra hallatnak magukról, méghozzá egy nagyon fontos nyári munkánál, az aratásnál nyújtott segítséggel. Köztudott, hogy az aratásnál különösen drága minden perc, minden óra. Márpedig ha egy kombájn vagy más gép valamilyen hiba miatt leáll, bizony órák is eltelhetnek, amíg a távoli műhelyekből, tanyaközpontokból megérkezik a segitség, A rádiósok az üresjáratú időt tudják lerövidíteni. Felajánlották, hogy a földeken, a munkahelyek közelében öt adó-vevő állomást állítanak fel. Ha a munkahelyen szükség van valamire, vagy baj történik, azonnal értesítik a központot, ahonnan máris indulhat a segítség a megadott helyre. Bizonyos, hogy ezt a segítséget mindenütt szívesen fogadják. Az aratási ügyeletet az MHSZ rádiósai július 3-án kezdik és úgy tervezik, hogy a nagy nyári munka befejezéséig tartják fenn. hiszem, a kölcsönös megértésnek köszönhető a győzelem. — Az írásbeli vizsga után már az elhelyezkedés volt a beszéd tárgya. Féltem őket. Emberek közé kerülnek, olyan munkahelyre, ahol sokan dolgoznak. Vajon tudnak-e majd bánni velük? A szakmai gyakorlat tapasztalatai azt bizonyították: igen. A Miskolci Ruházati Ktsz-ben már akkor is befogadták őket, amikor még tanulták a szakmát. Most az lesz a munkahelyük. Nem volt könnyű A gyakorlati vizsga alatt spontán kis megbeszélést tartottak az osztályfőnökök, az oktatók. Mintegy összegezték az első három év tapasztalatait. — Tudjátok, hogy nem volt könnyű dolgunk? Hiszen olyan gyerekek is voltak köztük, akiket otthon már elsírattak a szülők. * Egészséges izgalom tölti el a vizsgázókat. Néhány nap múlva szakmunkás-bizonyítvány lesz a kezükben. Hét könyvkötő, tizennégy női szabó, hét elektroműszerész, hét mechanikai műszerész, két galvanizáló és két esztergályos kerül ki közülük. Teljes értékű, jó szakmunkásként, egészséges lelkű emberekként vehetnek részt a termelésben. Lévay Györgyi A javítóműhelyben A 3. sz. EPFU Radnóti Miklós brigádjának tagjai ZIL 130- as motor felújítása közben. Foto: Sz. Gy. Követendő kezdeményezés Jól sikerült kiállítás a BVK-ban így közlekedjünk Pesten A szocialista brigádmozgalom kezdete óta, az elmúlt 10 esztendőben nagyszerű eredmények születtek a BVK-ban is. Izmosodott, erősödött a szocialista brigádmozgalom, ami abban is lemérhető, hogy ma már 136 brigád dolgozik a vállalatnál, s nem is akármilyen eredménnyel. Ezeknek a sikereknek az összegezését jelentette — többek között — az a kiállítás is amely hívyn tükrözte az elmúlt tíz évben végzett munkát A nagy gonddal és_ ízlésesen megrendezett kiállítás sok érdeklődőt vonzott. A tablókon elhelyezett fényképek, az itt fellapozható brigádnaplók. a különféle kitüntetések és vándorzászlók tanúsították: mind maradandóbb hagyományai vannak a brigádmozgalomnak a BVK-ban is. A látogatók szívesen tettek b ■>• zéseket a kiállítás idejére rendszeresített naplóba is. Sok érdekes észrevétel, javaslat, tanulságos kifogás olvasható a sorokban. A Marx Károly nevét viselő szocialista brigád tagjai ■ például a következőket írták: „A kiállítás megrendezéséhez és tartalmas anyagához gratulálunk, amely a mozgalom 10 éves múltját, jelenet, eleveníti fel és segítséget, útmutatást ad a jövőre vonatkozóan a még tartalmasabb, gazdagabb és eredményesebb brigádmozgalomhoz. A kiállítás rendezőinek, a brigádmozgalom minden részvevőjenek további sikereket kívánunk. Magvas - és sokat mondó egy másik bejegyzés is, amely leszögezi: „Azt hiszem, a kiállítás megfelelő útmutatás az ifjúság számára. Gratulálunk!” Németh Gábor elvtars, a műszerészüzem Úttörő brigádjának vezetője a kollektíva nevében ezt írja: „Üdvözöljük a versenybizottság és az szb kezdeményezését, hogy a brigádmozgalom 10. évfordulójára megrendezte a brigádvezetők tanácskozását és igen ötletes kiállítás keretében be is mulatta a 10 év harcos tevékenységét.” Figyelemre méltó Kaszai Sándornénak a bejegyzése, aki már 10 éve brigádban dolgozik. Elismerő szavait követően tesz egy észrevételt, ami n jövőt illetően igen tanulságos. Szerinte a kiállított képek között van kettő, amely munkásvédelmi szempontból érdemel különös figyelmet. Az egyiken függő teher alatt emberek állnak, a másikon a munka közbeni játékos magatartást kifogásolja. Igaza van. Mindkét esetben megsértik az előírásokat. A kiállítás megrendezése mindenképpen követendő kezdeményezés, amiért a rendezőket csak dicséret illeti. Kalauz nélküli közlekedési vezettek be július 1-től Budapesten a villamoson, autóbuszon, trolibuszon, HÉV-en, és a földalatti vasúton. Utazni csak előreváltott jeggyel, vagy bérlettel lehet. Felkerestük Bíró Lajost, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatóját, hogy tájékoztatást kérjünk a KN- ről, a kalauz nélküli közlekedésről. — Ismeretes, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerőhiánnyal küzdött. Kevés volt a kalauz, dolgozóink túlóráztak, nem kapták meg heti pihenőnapjukat. Sokszor kalauzhiány miatt maradtak a garázsban az autóBiztonságos utazás Jegyek elővételben Automaták gyet lehet megváltam.) Tervezzük, hogy az éjszakai órákban is nyitva tartó eszpresz- szók, külterületi KÜZÉRT-ek, az IBUSZ-irodák, a szállodák, az újságárusok is áruljanak jegyet. A vidéki eladást sajnos. még nem sikerült kellően megszervezni. Árusítanak ugyan a vidéki idegenforgalmi hivatalok, a Volán-irodák budapesti közlekedési eszközökre érvényes jegyeket, de a vidéki közönség többsége nyilván Budapesten vásárol majd. A jegyeket egyesével, ötös és tizes tömbökben lehet megvenni. De érdemes előre több menetjegyről gondoskodni, hiszen ahány járművet igénybe vesz. ahányszor átszáll az utas, annyi jegyre lesz szüksége. A villamosokon 1 forint értékű sárga, az autóbuszon 1,50 forintos kék jegy érvényes. — Hogyan kell a jegyei kezelni? — összesen 15 ezer jegykezelő készüléket szereltünk fel a járművekre, típusától függően három, vagy hat készüléken érvényesítheti jegyét az utas. Jegyét, a nyíllal jelzett irányban a jegykezelő szerkezet nyílásába helyezi és a nyílás alatt levő kart felfelé nyomja. A készülék a jegyet kilyukasztja és ezzel utazásra érvényesíti. Az utasnak, az eddig is érvényes szabály értelmében. a jegyét az utazás befejezéséig meg kell őriznie és ellenőrzéskor fel kell mutatnia az ellenőrnek. — Miért éppen júliusban tértek át a KN-rc? — A nyár azért mutatkozott megfelelőnek, mert ilyenkor a csúcsforgalom jobban megoszlik. Az iskolákban szünidő van. a dolgozók egy része szabadságát tölti. így aránylag kevesebb utassal a kezdeti nehézségek könnyebben áthidalhatók. Fővárosunkban naponta másfél millió utas 4 millió utazását bonyolítjuk le, 1 millió 200 ezer a bérlettulajdonos, így a kalauz nélküli közlekedés közvetlenül csak a kisebbséget — a vidékről Pestre látogatókat nem számítva —■ mintegy 300 ezer embert érint. K. M. buszok, a villamosok. A kalauz nélküli közlekedés bevezetésével ez a problémánk megoldódik. De a forgalom biztonsága igényli az utazók nagyobb felelősségét, önmaguk és egymás iránt. / — Hogy gondoskodik a közlekedési vállalat az utazás biztonságáról? — A járművekre hang-, illetve fényjelző berendezést szereltünk fel. A vezető indítás előtt — ha már meggyőződött, hogy nincs több le- és felszálló, vagy hogy a kocsi megtelt — megnyom egy csengőt, amely öt másodpercig szól, s ezután indít. De csak akkor, ha minden ajtó becsukódott. Nyitott ajtóval a járművek nem közlekedhetnek! (A csengő megszólalása után már nem szabad le- és felszállni.) A csuklós, a háromkocsis és a hegyi járműveken továbbra is megmarad a járműkísérő. Ezeken a járműveken a járműkísérő gondoskodik a forgalom biztonságáról, az ő jelzésére indít a vezető. Tájékoztatja az utazóközönséget a megállókról, ellenőrzi a jegykezelést. — Hol válthatják meg a jegyeket az utasok? — Budapesten több mint háromezer helyen lehet beszerezni az előreváltott jegyet... A dohányboltokban, 8 MÁV- pályaudvaron, MÁVAUT-pá- lyaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren. a Budapesti Közlekedési Vállalat bérletpénztáraiban, a HÉV pénztáraiban, a Fővárosi Autóbusz Vállalat pénztáraiban, végállomásokon, utastájékoztató irodákban, a fogaskerekű, a földalatti vasút pénztáraiban, valamint a járműkísérőknél. (De a járműkísérőknél csak tömbben, és a következő utazásokra szóló jeVédeli ezés a peronoszpóra ellen A Badacsonyi Állami Gazdaság alkali üzemegységében porozással védekeznek a noszpóra cs a különböző gombabetegségek ellen. peromondja Simon József. Lovászik János szakoktató örül a fiúknak. Velük drukkolt az írásbeli vizsgán, most a gyakorlatin és majd a szóbelin is. — Ragaszkodó, fegyelmezett kis csoport volt. Odaadással tanulták a szakmát. Jó szakembereket kap bennük nyomda és a kohászat. Kisestéíyit az édesanyjának Hímzett alkalmi ruhák, elegáns kis ucai ruhák, szoknyaköpeny együttesek készülnek i női szabók vizsgáján. — Mária néni, kénytelen vagyok szabályellenesen szabn ezt a hajtókát. így diktálta a: anyag szövése éá a megrendelő alakja ... . — Igen, Pista, itt ez a helyes megoldás. Kozma István mindig megtalálja a megoldást. Sokáig beszéltek arról, milyen elegám kisestéíyit varrt az édesanyjá nak. Jelest kapott érte. — Mária néni, varrjak-e mé; ide mintát? — Három-négynél többe semmiesetre sem. Bosnyák Béláné szakoktató igazi, meghitt barátságba került a nőiszabó-tanulókkal. — Sikerült megéreznem hogy meddig a dédelgetés, é: meddig a szigor határa. Há rom éve azt mondták neken az osztályon, hogy rajtunk múlik a kihelyezettek sorsa. A: első félévben kellett bizony! tanunk. A tanulmányi versenyben megálltuk a helyünket a 101-es Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola többi osztálya mellett. Az Az 1957—59-es gyermekpara- lízis sajnos Borsodban is megkövetelte áldozatait. A megye területén 850 mozgáskorlátozott gyereket tartanak számon. Ezek a gyerekek lassan fejlődnek, elérkeznek a pályaválasztáshoz. — Kétségbeesett szülők keresték fel a Miskolci Egyesített Kórházak ortopéd-rehabilitációs osztályát a nehéz kérdéssel: — Mi legyen a gyerekkel? — És ezt a kérdést oldotta meg a kórház a csökkent munkaképességű fiatalok szakmunkásképzésével. — Szil- vásy Lajos gyógypedagógiai tanár ennyiben foglalta össze az iskola múltját. Azóta eltelt három év. A szakmunkásvizsga nehéz 'óráit éli éppen a negyvenegy fiatal. Szép szakma a könyvkötőé — Mi heten anélkül lettünk könyvkötők, hogy valaha is gondoltunk volna rá — mondja társai helyett Juhász László, miközben a vizsgamunka utolsó simításait végzi. — Milyen szerencse, hogy mások kitalálták helyettem a nekem való szakmát! Csontos Miklós műszerész akart lenni. — Most örülök, mert szép szakma a könyvkötőé. Mi ketten a Lenin Kohászati Művekhez megyünk dolgozni. Reméljük, befogadnak majd bennünket az első igazi munkahelyünkön. — Mi, többiek a Borsodi Nyomdába megyünk. Ismerős már ez a munkahely, ott töltöttük a gyakorlati időnket — Szakma van a kezükben < Csökkeni munkaképességű fiatalok szakmunkásvizsgáján