Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Szerda, 1969. június 11. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Együttes ülés Mezőkövesden A MEGYEI párt-végrehaj- tóbizottságnak nem lehet közömbös, hogyan dolgoznak az irányítása alá tartozó járások, városok párt- bizottságai. Nem lehet közöm­bös, mert e pártbizottságoknak a munkájától függ: milyen terü­letükön az alapszervezetek munkája, amely meghatározza, befolyásolja az egész járás po­litikai hangulatát, gazdasági eredményeit. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság éppen azért fokozott fi­gyelmet fordít a járási és a vá­rosi pártbizottságok munkájá­ra. Rendszeresen segíti, ellen­őrzi a párt- és a végrehajtó bizottságok tevékenységét. Bi­zonyítja ezt, hogy a' megyei párt-végrehajtóbizottság és a mezőkövesdi járási párt-végre- hajtóbizottság együttes ülést tartott, amelyen a járási párt- bizottság politikai, irányító, szervező és ellenőrző munká­ja szerepelt. Az együttes végrehajtó bi­zottsági ülésen szereplő, előre, írásban kiadott jelentésből, szóbeli kiegészítésből, a kérdé­sekre adott válaszokból kiraj­zolódott, hogy a járás mező- gazdasági jellegű. A földterü­let 97,5 százaléka szocialista nagyüzemekhez tartozik. A já­rásban 19 tsz és a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság mű­ködik. 54 ezer lakos közül a munkaképes lakosság 43 száza­léka dolgozik a mezőgazda­ságban. A helyiipari ktsz-ek és a kereskedelem csak rész­ben tudja kielégíteni a lakos­ság többi részének munkaigé­nyét, ezért mintegy 6 ezer em­ber más vidékekre jár dolgoz­ni. A járás mezőgazdasági jelle­géből adódóan az együttes ülé­sen nagy súlyt kapott a párt­bizottság gazdasági kérdések­kel foglalkozó irányító tevé­kenysége. Ez a munka az új gazdasági mechanizmus'előké­szítésének idején, de különö­sen 1968. óta hatékonyabbá vált. A járási pártbizottság a népgazdasági és megyei el kép- . zelésekhez igazodva ösztönözte a reális célkitűzések kidolgo­zását. Ennek eredményeként a gazdaságvezetésben, az üzem- és munkaszervezésben, a köz- gazdasági szemlélet alakulásá­ban, a jövedelem elosztásában döntően a szocialista elvek ér­vényesültek és érvényesülnek. Előbbrelópés van a tsz-ek önálló gazdálkodásában is. Az üzemek zöme fedezni tudja be­vételeiből kiadásait. Az önál­lóság a termelésben és a mun­kaszervezésben egyaránt érvé­nyesül. Tervszerű munkával elérték, hogy minden tsz tag­ja a Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek, s aktívan részt vesz mun­kájában. Az eddig eltelt idő­szak azt igazolja, hogy a terü­leti szövetség helyesen segítet­te a. közös gazdaságokat, első­sorban olyan kérdésekben, mint a tsz-ek és a vállalatok szerződéses viszonya, vagyon­védelem. jogvédelem, tervezési és zárszámadási munkák. azt bi­Űj magyar világszabadalom Az Elektroakusz­tikai és Villamos- sági Ktsz-bcn megkezdték a sza- badalmilag védett clektromotorikus működésű autóan­tennák gyártását. Az antenna súlya mindössze 70 de­ka, hároimvattos motorral műkö­dik, a rádió be­kapcsolásakor automatikusan emelkednek ki a dipolszálak. Az új konstrukcióra a külföld rögtön fel­figyelt, a Skoda, a Fiat, a Volks­wagen és a Wart­burg cég évi tíz­millió forintos ér­tékű igényt jelen­tett be a szövet­kezetnél. A AZ IPARI A TAPASZTALATOK zonyítják, hogy a tsz-ek veze­tőinek többsége élni tud az új gazdasági és kereskedelmi le­hetőségekkel. Példa erre a szentistváni szőlőoltvány elő­állítása és értékesítése, a me­zőkövesdi Búzakalász Tsz ál­latértékesítése. Jellemző, hogy a tsz-ek az áruk többségét szerződés útján értékesítik. Bővült a tsz-ek tevékenységi köre, egészségesen fejlődik a többcsatornás értékesítés. Az eredményes gazdálkodás kö­vetkeztében nőtt a szövetke­zetek jövedelme. A tsz-ek je­lentős műszaki fejlesztést va­lósítottak meg. 1988-ban már minden tsz rendelkezett saját gépparkkal, a legszükségesebb Javításokra saját műhelyükben kerülhetett sor. Termelésszer- kezeti változást jelentett az el­múlt évben a szőlő- és gyü­mölcstelepítés. Szőlőből 1230, gyümölcsösből 1077 katasztrá- lis holdat telepítettek. Járási szinten a jövedelem 74,4 szá­zalékát fogyasztásra, 25,6 szá­zalékát felhalmozásra fordítot­ták. A tsz-ek száma az egye­sülések következtében tovább csökkent, 23-ról 19-re. A tsz-ek gazdálkodásában je­lentkeznek problémák is. A tsz-vezetők változása esetén gondot jelent az új és képzet­tebb személy beállítása; a szak­munkásképzés nem áll arány­ban a technika gyors ütemű fejlődésével; megoldatlan a tsz-tagok állandó jellegű fog­lalkoztatása; lassú az előreha­ladás az egyéb tevékenységi körök bővítésében; nem kielé­gítőéin a munkahelyi feltételek, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ellátottság; a ta­karmányszükségletet még min­dig nem tudják saját termés­ből biztosítani; alacsony az ál­lattenyésztésből származó be­vételek aránya; az állati férő­helyek bővítése és korszerűsí­tése nagyobb hiteligényt indo­kolna; kezdetlegesek a tsz-ek közötti termelési és értékesí­tési kooperációk. A TSZ-EKBEN elért , ered‘ ------------------—...... menyek­ben, a mezőgazdaság felvirág­zásában benne van o járási pártbizottság jó munkája is. A pártbizottság, a végrehajtó bizottság — mint ahogy azt az együttes ülésen is megfogal­mazták — elsősorban a helyi adottságoknak megfelelően végzi gazdasági feladatok meg­oldását segítő politikai munká­ját. A pártszervezetek jó po­litikai munkával elérték, hogy a párt- és a gazdasági vezetés azonos célok megvalósításán dolgozik. A tsz-pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a gazdálkodás értékelésével, se­gítik a tsz-vezetés munkáját. Nagy gondot fordított a párt- bizottság a helyi lehetőségek, tartalékok feltárására, a tsz- dolgozók tapasztalatainak, vé­leményeinek elemzésére. A pártbizottság munkája nyomán jelentősen szélesedett a tsz-demokrácia. A tagsági jogok és kötelességek pontos meghatározása, a szociális kö­rülmények javulása kedvező helyzetet teremtett a tsz-ek- ben. Jobban érvényesül a vál­lalati és a társadalmi érdekek egysége. A tsz-testületi szervek munkája is javult, alkotó vi­ták jellemzik működésüket. A hozott határozatok végrehajtá­sában a tagság nagy része ak­tív tevékenységet tanúsít. A pártbizottság eredményes munkája azt eredményezte, hogy az új gazdasági mecha­nizmusból eredő intézkedések kedvezően hatottak a járás mezőgazdaságára. Eredménye­ként fokozódott a termelési kedv, javult a tsz-ek gazdasá­gi és pénzügyi helyzete. termelés növe­kedési üteme is nagyobb volt, mint a korábbi években. Az ipari üzemek és ktsz-ek termelési, szolgáltató tevékenysége jobban igazodik az igényekhez. Exporttevé­kenységük a tervezettnek meg­felelően alakult. 1968-ban az ipari üzemekben dolgozók pénzbevétele 5 százalékkal nőtt. Gondot jelent a megle­vő Ipari üzemek tárgyi felté­teleinek elavultsága, technoló­giájának korszerűtlensége. Az együttes ülés mérlegre tette a járás területének kereskedelmi tevékenységét is. Molnár András elvtárs, a Mezőkövesdi járási Pártbizott­ság első titkára elmondotta, az új mechanizmusból adódóan a jövőben elemzőbbé kell ten­ni a pártbizottság munkáját. Nagy segítséget nyújtott a já­rás mezőgazdaságának a párt- bizottság rhellett működő me­zőgazdasági társadalmi bizott­ság, melynek tagjai három fontos előterjesztés készítésé­ben működtek közre. F.bböl egy a pártbizottság elé, kettő pedig a végrehajtó bizottság elé kerül. E bizottságot, mi­után az iparral is foglalkozik, gazdaság- és szövetkezetpoliti­kai bizottsággá kívánják átala­kítani. A járási pártbizottság első titkára számadatokkal il­lusztrálta'a tsz-ek taglétszámá­nak csökkenését. Négy gyenge tsz van a járásban. Juhász Péter elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára a tsz-szövetséggel való kapcso­latról szólva hangsúlyozta; kö­zös akciókkal segítik a közös gazdaságokat. Felszabadulá­sunk 25. évfordulója alkalmá­ból a tsz-szövetség munkaver­senyt hirdetett meg, amihez a járási pártbizottság mozgósítot­ta a párttagokat. Jelenleg nagy problémájuk, hogy nem jó a mezőgazdaságban a növény- és az állattenyésztés aránya. A takarmánybázis hiánya is aka­dályozó tényező. A mezőgazda­sági termények betakarításá­nál is problémák lesznek, mi­vel a tagság létszáma csökken, a gépesítés nincs megfelelően biztosítva, a tsz-tagság átlagos életkora pedig 50 éven felül van. Dr. Ladányi. József elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke felhívta a figyelmet, hogy miután nagy tsz-ek vannak e területen, egyik-másik vezetőtől többet várnak. Tervszerű kádermun­kával törekedni kell arra, hogy minél több helyi emberrel oldják meg a vezetést. Erre van mód, hisz innen is sokan járnak különböző iskolákba. \ MEGYEI I Pártbizottság A WI.IÚM I titkára) Vas­kó Mihály elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a gazdasági munkát politikai feladatként kell fel­fogni. Aláhúzta: a mezőgazda- sági termelésben való előbbre- jutás egyik feltétele az anyagi eszközök biztosítása, de a szemléletbeli felfogás is fontos. A fő kérdéseknél el kell érni az egységes szemlélet és kon­cepció kialakítását, előbbre kell lépni a termelés további koncentrálásában is. Fodor László (Folytatjuk) ^Kazincbarcika műszaki éle­teben, a Borsodi Vegyikombi­nát és a kisebb vállalatok, üzemek feladatainak megvaló­sításában évek óla nagy szere­pet játszanak a különféle tudo­mányos egyesületek. A város legjobb szakemberei már ed­dig is állandó, szoros kapcso­latban álltak a MTESZ Bor­sod megyei szervezetével és a tagegyesületekkel. A város ipari üzemeinek fejlődésével azonban egyre növekszik azoknak a műszakiaknak a száma, akik részt kérnek a tudományos egyesületek életé­ből és feladataiból. A tudományos egyesületek helyi tagságának összefogásá­ra — gondos előkészítés után — a hét elején megalakult a MTESZ kazincbarcikai intéző bizottsága. Az intéző bizottsá­gon belül négy nagyobb egye­sület. — az Energiagazdálko­Törpe vízmű StaújszáRióB A Szerencsi járási Tanács vezetői szeretnék, ha 1975-ig a járás lakosságának 83 százalé­kát — a jelenlegi 26 százalék­kal szemben — egészséges, jó ivóvízzel tudnák ellátni. Ezért több községi tanáccsal folytat­nak tárgyalásokat. Abaújszán- tón sikerült megállapodniuk: a fürdő melletti forráshoz vas- talanítő berendezést építenek. A terveket még ebben az esz­tendőben elkészítik. Ha a tör­pevízmű elkészül. Abaújszántó valamennyi lakosa jó ivóvizet kap. Kinek kell egy kombájn? A kombájn ott van Üjcsanáloson, egy ház előtt. Szép, nagy kombájn, legalábbis valamikor szép lehetett, de nagynak még most is nagy. Nem csinál semmit, csak van. Az út szélére húzódva, telet, fagyot, esőt, havat, hideget, meleget vészelve. Kissé megsüpped már, ele­jével is valahogy természetellenesen támaszkodik a földre, mintha megunta volna a hosszú várakozást. Le­het, hogy megvan benne minden alkatrész, de könnyen elképzelhető, hogy egy s más hiányzik már. Az egyik űjcsanálosi ember szerint a gyerekek igen örültek a gépnek, hosszú ideig játszadoztak rajta, próbálgatták, ismergették, de ott jártunkkor éppen nem volt ott egy gyerek sem. Talán ők is beleuntak már. A kombájn hoz­zátartozik az utca képéhez, mint egy műemlék, nyil­ván hiányozna is. ha elvinnék onnan. Vagy, ha elmenne onnan. Mert azért egy kis „agyusz- tá^as” után bizonyára tudna még menni. Persze, ezt így, első látásra nehéz elhinni, mert a laikus csak azt veszi észre, hogy ez a megtermett masina bizony elég­gé ütött, kopott, rozsdásodik, piszkolódik, de a „leiké­be” nem lát. Hátha ott még rendben van minden? Már­mint a gépnek a lelkében. Mert valahol azért nincs rendben valami. Ez biztos. Valahol, másnak a lelké­ben. a lelkiismeretében. Akik otthagyták, akik helyén­valónak találták egy drága gép „tárolására” a csillag­garázst. Lehet, sőt bizonyos, hogy el tudnák mondani, miért áll ott a gép. De; kellő, elfogadható indok lenne vajon? Ez már igen kétséges. De hát kis ország va­gyunk és nagyvonalúak. Egy kombájn ide, vagy oda, nem számít. Igen, az utcaképhez tartozik már a gép, mint egy műemlék, de azért még nem nagyon műemlék. Jön a nyár. az aratás; nem kell valakinek egy kombájn? Üjcsanáloson megtalálható, csak kérdezzék a gyereke­ket. (Ptt nehéz kielégítenünk az igé­nyeket. Elsősorban a palacko­zott tejre gondolok. Jelenleg napi 32 ezer palackot adunk ki, s ez csúcsmennyiségnek számít. Tovább nem tudjuk növelni. Ez a mennyiség vi­szont szűkösen elég csak Mis- kolcnak. Ugyanakkor más vá­rosokban is, főként Ózdon, igénylik a palackozott tejet Az új üzem segítségével naponta 80 ezer palackot tudunk meg­tölteni. Ez azt jelenti, hogy végre teljesíteni tudjuk majd az ózdiak kérését. — Tartogatnak-e valamilyen meglepetést? — Igen. A tasakos tej Buda­pesten sikert aratott. Ügy gon­doljuk, hogy a miskolci asszo­nyok is megkedvelik, hiszen lényegesen könnyebb, mint a palackozott, és a fóliát a tej kiöntése után eldobhatják. Na­ponta körülbelül 45 ezer tasa- kolt tejet adhatunk ki az új üzemből. — A palackozott tej meny- nyiségének növelésén és a ta­sakos tejen kívül milyen új­donságokat készítenek majd? — Mindenekelőtt néhány ha­gyományos termékünk, a tej­föl és a habtejszín csomago­lását oldjuk meg. A jelenlegi csomagolást nemcsak a vásár­lók, hanem mi is korszerűt­lennek tartjuk. Hamarosan műanyag pohárban forgalmaz­zuk őket. Az új üzem indulása után pedig egy teljesen újfaj­ta, szögletes formájú dobozban kerül ki mindkettő a kereske­delembe. A zárrész alu fóliás lesz. Ügy véljük, ez sterilebb, mint az eddigi megoldás, és véget vet a mennyiségi viták­nak is. Űj terméket is készítünk. Az új tejüzemben előállított tú­ró az eddigi darabos forma he­lyett krémszerű lesz, hasonló a már forgalomban levő vaní­liás, illetve mazsolás ízesítésű- höz. — A hagyományos izekhez eléggé ragaszkodnak az embe­rek. Véleménye szerint sikert arat az új túró? — Budapesten bevált. Sőt, Székesfehérváron is. Reméljük, nálunk is megkedvelik. Jelen­leg próbamennyiséget hoza­tunk Nyíregyházáról. így nem lesz minden átmenet nélküli. Persze, ha a régit továbbra is keresik, akkor megoldást kere­sünk rá, hogy tovább is gyárt­suk. Nagyon várjuk már az új tejüzemet. Reméljük, ebben az esztendőben valóban elkészül. Már csak azért is, mert jogos és állandóan visszatérő igénye­ket tudnak kielégíteni, ha üze­melni kezd. CS. A. Napiremlen: a járási pártbizottság nnkáji. Józseftől, a-Tejipari Vállalat főmérnökétől megtudtuk, hogy a napokban már hozzákezde­nek a technológiai berendezé­sek szereléséhez. így időszerű, hogy az új, most már minden igényt kielégítő tejüzemmel kapcsolatos tervekről beszél­gessünk. — Mit jelent a megye tej- és tejtermék-ellátása szem­pontjából az új üzem „mun­kába állása”? — Ismert gondunk, hogy je­lenlegi adottságaink és körül­ményeink között meglehetősen Kevés olyan beruházás van megyénkben, melynek megva­lósítását hasonlóan nagy fi­gyelem kísérné, mint a mis­kolci tejüzemét. Nem csoda, hiszen a tej és a különféle tej­termékek mindennapi táplálé­kaink közé tartoznak. Ráadá­sul kevés olyan elavult üzem van a városunkban, mint ép­pen a Tejipari Vállalaté. Á „tejgyár” üzembe lépését erre az esztendőre ígérték. S ha minden jól megy, a negye­dik negyedévben megkezdőd­het a próbaüzemelés. Erdélyi Miiszaki intéző bizottság alakult Kazincbarcikán igazgatóját választották; az in­téző bizottság titkára Szilágyi Gábor, a kazincbarcikai Vegy­ipari Technikum igazgatóhe­lyettese lett. A város műszaki életét irányító intéző bizott­ságba beválasztották Takács Vendelt, a városi pártbizottság titkárát is. dási Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület, a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Gépipari Tu­dományos Egyesület — helyi vezető szerveit hozták létre. Az intéző bizottság elnöké­vé az alakuló ülésen dr. Szántó Istvánt, a BVK vezér­Az év végére elkészül a „tejgyár46

Next

/
Thumbnails
Contents