Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerda, 1969. június 11. Szeged, a napfény városa hű maradt magához. Bár pénte­ken, szombaton és vasárnap esős idő volt, sőt hétfőn is esőt jósló égbolt alatt utaztunk Sze­gedig, mire a Dóm térre ér­tünk, hogy megtekintsük az idei szegedi szabadtéri játé­kok előkészületeit, napfénnyel fogadott a város. Fehéren raj­zolódtak az égre a karcsú tor­nyok kőcsipkéi, s a szorgos munka zaja töltötte be a ha­talmas teret. Asztalosok, ácsol;, különféle szerelők, színpad- technikai szakemberek serény­kedtek, hogy a július 19-i nyi­tásra felfrissültén, megújultan, újabb technikai felszerelések­kel gazdagodva, várhassa a né­zőket a színpad. Baráti találkozóra jöttek ösz- sze a minap Szegeden az új­ságírók és a játékok helyi irá­nyítói. Népszínház és színvonul Érdemes dr. Tari Jánosnak, a szegedi szabadtéri játékok igazgatójának és Horváth Mi­hálynak, az igazgató helyette­sének tájékoztatójából néhány adatot feljegyezni. A felújítás óta, 1959-től napjainkig egy évtized alatt 164 előadást tar­tottak a Dóm téren, amelyet 900 000-nél több látogató te­kintett meg. A következő év­re, 1970-re várják az egymil- liomodik nézőt^A tíz év alatt a szegedi szabadtéri játékok nemcsak országos eseménnyé, hanem közép-európai jelentő­ségű fesztivállá is nőtt. A ko­rábbi években az országos saj­tóban vita folyt róla, vajon az évről évre megújuló szegedi szabadtéri játéksorozat mitől szegedi és mitől fesztivál? Az elmúlt tíz év eredményei bizo­nyítják létjogosultságát. Az 1959-es felújításkor kitűzött cél röviden így határozható meg: népszínházát teremteni és színvonalat adni. A játékok igazgatóságának véleménye szerint a tömegeket csak ma­gas szintű előadásokkal lehet színházlátogatókká nevelni. Ez a koncepció már meg is hatá­rozza a játékok profilját, amely nem más, mint sokoldalú szín­ház biztosítása, sokoldalú mű­vészet nyújtása. Mindig magyar művel kezdik A program minden évben e koncepció jegyében áll össze. Mindig magyar művel kezdik a játéksorozatot, Erkel, Kodály műveivel, talán a későbbi években sor kerül Bartókra is. Szerepel mindig egy nagyope­ra, amelynek bemutatásánál az utóbbi években az a törek­vés érvényesült, hogy eredeti nyelven hangozzék el. Ez kö­vetelmény mind a meghívott külföldi, mind a hazai szerep­lőkkel szemben. Rendszeresen szerepel a programban egy könnyebb műfajú daljáték, mint a Háry János, Csínom Palkó, vagy a János vitéz, s ezek a hazafias gondolatot jól sugalló, értékes darabok első­sorban a színházat ritkábban látó nézőkhöz szólnak, vagy hozzájuk is szólnak. Minden évben programba iktatnak ba­lettjátékot, amit népművelési szempontból igen lényegesnek tartanak. Az igazgatóságnak az a célja, hogy a klasszikus ba­letten keresztül ismertessék meg a nagy közönségtömege­ket ezzel a műfajjal, s így kelt­sék fel érdeklődését a más­fajta. a modernebb táncjátékok iránt Is. Drámai játékokban kisebb volt az elmúlt évtized választéka, szerepelt például a Hamlet, de állandó, évről évre visszatérő, több változat­ban is bemutatott mű Az em­ber tragédiája. Végül, minden évben állandó visszatérő szín­foltja a játékoknak a Magyar Állami Népi Együttes műsora. Nem elsősorban a külföldnek Az elmúlt évtized során olvan program alakult ki, amely minden nézőnek meg tudja adni az igényeinek meg­A béttehónnp jegyében Értelmiségi találkozók Borsodban A tavaszi békedemonstráció néhány érdekes eseményére kerül sor e héten megyénk­ben. Rétegtalálkozókat rendez a Hazafias Népfront helyi szer­vezete több községben, város­ban. A jelenlegi külpolitikai hely­zetről, valamint a nemzetkö­zi békemozgalom időszerű kérdéseiről tart vitaindító elő­adást három alkalommal Ken­de István, a Marx Károly A tanulmányi verseny borsodi győztesei A művelődésügyi miniszter — az illetékes bizottságok ja­vaslata alapján — megállapí­totta az 19G8—69-es tanév or­szágos középiskolai tanulmá­nyi verseny eredményét és odaítélte a díjakat. A verseny győztesei közé Borsodból a következő tanulók jutottak: az általános tantervű osztá­lyok orosz nyelvi versenyében a második helyezést érte el Bodnár Ildikó, a miskolci Her­man Ottó Gimnázium III. éves növendéke; angol nyelvből Szerencsi Ka­talin IV. osztályos tanuló, a sárospataki Rákóczi Gimná­zium érettségiző növendéke harmadik helyen végzett; biológiából az általános tan­tervű osztályok versenyében Huszenicza Gyula, a miskolci Kossuth Gimnázium IV. osz­tályos tanulója a II. díjat ér­demelte ki. A közgazdasági szakiskolák tanulmányi versenyében két miskolci diák ért el értékes helyezést: ipari könyvvitelből első dí­jat nyert Szabó Klára, a Köz- gazdasági Szakközépiskola IV. osztályos növendéke; statisztikából a második he­lyezést szerezte meg Szabó Gyula, a miskolci Közgazdasá­gi Szakközépiskola tanulója. Közgazdaságtudományi Egye­tem docense, az Országos Bé­ketanács tagja. Június 12-én Kazincbarci­kán, a Radnóti Miklós Műve­lődési Központban találkoznak a város értelmiségi dolgozói, s meghallgatják Kende Ist­ván előadását, majd bizonyára tartalmas eszmecserére kerül sor. Másnap, 13-án délelőtt Pálházán a Hegyköz műsza­ki értelmiségi rétegének kép­viselői, délutón pedig Tarca- lon a helybeli pedagógusok és műszakiak vitáznak a nemzet­közi helyzetről. Bánat —• harminchétszer ak az ifjúság korosztályában azok a betegségeik, amelyek általában a 'korosabbakat sújt­ják. Miért szaporodnak mind jobban a torna alóli felmen­tések. A kérdésszövevénynek szá­mos összetevője van. Ezek kö­zött szerepel a tanulók túl­terhelése, az egyén mérhetet­len vállalása. (Cs. Jutka pél­dául minden iííkolai megmoz­dulásban, szakköri, énekkari stb. tevékenységben serényen részt vett.) Sok helyen a szü­lői ház légköré sem a legideá­lisabb. A hátrányos helyzet ellen küzdő fizikai dolgozók gyerekei a sfcinkronitás érde­kében több energiát kényte­lenek kifejteni, mint a jobb körülmények között élő tanu­lók. Harminchét lány bánató, s egy fél osztályközösség meg­rendült egészségi állapota a figyelmeztető: egyszer, ha időnk engedi, foglalkozzunk mélyebben és elszántabban a diákegészségüggyel. Semmi sem lehangolóbb, mint a sápadt, egészségében megfogyatkozott, idegileg túl­terhelt 18 éve# fiatal. Párkány László Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol. S. Tihamér miskolci tény­leges katonai szolgálatra sorköteles olvasónk mű­szaki egyetem nappali ta­gozatán akar továbbtanulni. Arra kér választ, hogy fel­vétele esetén tanulmányi szolgálathalasztást kap- liat-e? A honvédelemről szóló I960, évi IV. tv. és végrehajtási ren­deletéi szerint a felsőfokú ok­tatási intézetek (egyetem, főis­kola, felsőfokú technikum) nappali tagozatos hallgatóinak sorkatonai szolgálatát a tanul­mányaik elvégzéséhez szüksé­ges időtartamra el lehet ha­lasztani. A kormány rendelete olyan eljárást Is előír, hogy a felső­fokú oktatási intézetek nappa­li tagozatára felvett és a 18. évüket betöltött sorkötelesek a tanulmányok megkezdése előtt rövidített sorkatonai szolgá­latra behívhatok. A behívásra kerülő sorkötelesek 11 hónap időtartamban teljesítenek sor­katonai szolgálatot. Ez a rövidített sorkatonai szolgálat a kétéves időtartam­hoz viszonyítva jelentős ked­vezmény. Ennek érdekében a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatára jelentkezett sorkötelest a felvételi vizsgákat megelőzően az állandó lakó­hely szerint illetékes kiegészí­tő parancsnokság sorozásra rendeli. A sorozás célja a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása. A sikeres felsőokta­tási felvételi esetén a sorozás eredményétől függően kerül sor a sorköteles behívására sorkatonai szolgálatra. A behívásra minden évben olyan időpontban kerül sor, hogy a 11 hónapos szolgálatuk letöltése (leszerelés) évében ta­nulmányaikat megkezdhessék. Behívásukat úgy tervezik, hogy a lehetőségek keretei között a felsőoktatási intézmény jellegé­nek megfelelő fegyvernemhez kerüljenek, továbbá az is cél, hogy az egy intézménybe fel- vetteket egy helyre hívják be. Tanulmányi szolgálathalasz­tást általában annak a sorkö­telesnek engedélyeznek, aki bármely ‘középiskola nappali tagozatának harmadik, vagy negyedik osztályába jár, leg­feljebb a 20. életéve betölté­séig. * rabúk János metílklivesrtl olvasónk arról szeretne ol­vasni, hogy a gyalogosok hogyan közlekedhetnek a közúton? A közlekedésben részt vevő gyalogosok - a saját és mások életének és testi épségének megóvása érdekéjjen kötelesek a szabályokat betartani. — Olyan központon, ahol járda van, a gyalogosok csak a járdán közlekedhetnek. Ugyancsak a járdán közleked­hetnek a gyermekkocsit toló személyek is. — Olyan központon, ahol járda nincs, vagy a járdát le­zárták, a gyalogosok csak az úttest szélétől számított egy­méteres sávon belül köz­lekedhetnek "— kivéve az út­test szélén álló jármű, vagy egyéb akadály kikerülését. — Lakott területen kívül a gyalogosok mindig a menet­irány szerinti bal oldalon köz­lekedhetnek, Ez azért fontos, mert a gyalogosok közvetlenül szemből láthatják a feléjük ha­ladó gépjárműveket. — Ha az úttest mindkét ol­dalán kerékpárút van, de járda nincs, a gyalogosok csak a ke­rékpárúton közlekedhetnek. Ha az úttestnek csak egyik olda­lán van kerékpárút, de járda Ásatások A Zsigmond király építtette várkastélyt a későbbiek fo­lyamán Mátyás király reneszánsz palotává alakította át, a török korban pedig mint végvár teljesített szolgálatot. A vár és környékének feltárása az idén befejeződik. Az itt folyó kutatások feltárják a XIV. század közepétől a vár fejlődésének jelentősebb mozzanatait és így jól ta­nulmányozható az egyes korok várépítészete. nincs, akkor a kerékpárúton mindkét irányban lehet közle­kedni, lakott területen kívül is. — Főútvonalon G éven aluli gyermek egyedül nem tartóz­kodhat, csak felügyelet mellett. — Ütelzáró korláton, vagy láncon átmászni, az alatt át­bújni, azt kinyitni, vagy an­nak megkerülésével a lezárt útszakaszra (úttestre) lépni nem szabad. — Zártpályás vasúti és vil­lamos pályatesten a gyalogo­sok is csak a kiépített átkelő­helyeken haladhatnak keresz­tül. — A főútvonal — mint a 3- as is — lakott területen belüli részén a gyalogos csak a kije­lölt gyalogátkelőhelyen és az útkereszteződésben mehet át az úttesten. Az útkeresztező­désben az áthaladás a járda meghosszabbított vonalában történhet meg, vagyis a keresz­teződésben is csak egyenes irányban lehet áthaladni. — A főútvonal lakott terüle­ten kívüli részén, továbbá mellékvonalon a gyalogos első­sorban a kijelölt gyalogátkelő­helyen, vagy ha ilyen nincs, az útkereszteződésben, a járda meghosszabbított. vonalában mehet át. Ha ilyen a közelben nincs, a legrövidebb áthaladást biztosító irányba, egyenesen lehet áthaladni. — A járdaszigetet az átha­ladás zavartalansága esetén is csak a hozzá közelebb eső ol­dalról lehet megközelíteni és a járdaszigetről csak a hozzá közelebb eső járódra lehet át­menni, — Általános szabály, hogy a gyalogosnak, mielőtt az úttest­re lép, kötelessége meggyőződ­ni az áthaladás veszélytelensé­géről, nem léphet az úttestre, ha a jármű már közel van. Ezért, ha a gyalogos a féktá­volságon belül lép az úttest­re, a bekövetkezett balesetért — ha életben marad — a gya­logost vonják felelősségre. Köteles a gyalogos az átha­ladást a legrövidebb idő alatt befejezni. Tilos a járművek ve­zetőinek zavarása, vagy megté­vesztése. A gyalogosokat, a járműfor­galommal szemben, a kijelölt gyalogátkelőhelyen, a járdaszi­get és az ehhez közelebb eső járda közötti részen és a ka­nyarodó járművek előtt el­sőbbség illeti meg. Dr. Sass Tibor felelő darabot, s a közönség összetétele követelőén szüksé­gessé is teszi az effajta műsor- politikát. Az alapvető cél te­hát, a népszínház és a színvo­nal egyidejű biztosítása, az el­múlt évtizedben sikerült. Évente átlag 80 000 néző né­pesíti be a hatalmas tér szék­sorait. Ezeknek csak mintegy negyede az állandó színházlá­togató, a többit éppen a sze­gedi szabadtéri játékoknak kell színházlátogatóvá, színház iránt érdeklődővé nevelnie. A szege­di szabadtéri játékok nem el­sősorban a külföld, hanem a magyar közönség fesztiválja. Szívesen látják a külföldieket is, de nem elsődlegesen a tá­voli országokból jött vendé­gekre építenek, hanem a hazai nézőkre és a környező orszá­gokból csoportosan érkező ér­deklődőkre. E/A látjuk az idén Az idei program az előbbiek­ben ismertetett koncepció alapján all össze. Július 19-én kezdődik a játéksorozat, ez al­kalommal Kodály daljátékát, a Háry Jánost mutatják be, majd ezt követően még négyszer ke­rül közönség elé. A Szinetár Miklós rendezte játék lénye­gében azonos az 1967-es na­gyon sikeres bemutatóval. A nyár második bemutatója Aszafjev világhírű balettje, a Bahcsiszeráji szökőkút lesz, amelyet egy száztagú szovjet együttes bemutatásában látha­tunk három alkalommal. Az operák sorában Bizet Carmen című operája kerül színpadra, külföldi énekesekkel; érdekes­ség, hogy az előadást Roberto Benzi, a Párizsi Opera kar­mestere vezényli. Ismét szere­pel a programban Madách Im­re halhatatlan drámai költe­ménye, Az ember tragédiája, Vámos László új rendezésében. A sokféle előadás után most a rendező visszatér egy zártabb, visszafogottabb, nem a látvá­nyosságokkal operáló, hanem a mű eszmeiségével hfhni kívánó előadáshoz. Ádámot Nagy Atti­la, Lucifert Sinkovits Imre, Évát pedig a magyar közön­ség előtt általában még isme­retlen Thirring Viola, a ko- marnói Magyar Színház mű­vésznője játssza. Végül új mű­sorral jelentkezik a Magyar Állami Népi Együttes, amely augusztus 10-án mutatja be, majd ezt követően még két al­kalommal a Jeles napok cí­mű kompozícióját. Érdemes megjegyezni, hogy az előadá­sokra eddig 50 000-nél több jegy fogyott el. Öt hét múlva Bevezetőben említettük, hogy serényen folyik a szín­pad és berendezésének felújí­tása. Kitatarozták a székesegy­ház alatti öltözőket, szociális helyiségeket, műszaki rendel­tetésű termeket. Felújítják a különböző hang- és világítás- technikai berendezéseket, új kiegészítő alkatelemeket sze­relnek be. Külön érdekesség a hangkésleltető berendezés, amely lehetővé teszi, hogy n hatalmas térség minden pont­ján azonos időpontban lehes­sen hallani a természetes és az elektromos úton továbbított hangot. Jó öt hét múlva, ami­kor hétezer ünneplőbe öltözött néző figyel majd az óriási szín­padra, százhatvanötödször is felhangzik a szignál, majd fel­csendülnek. a Háry János hal­hatatlan dallamai. Benedek Miklós Szegedi készülődés A 165. előadás előtt kis barátnőjük emlékét. Mesé­lik a tanárnők: ez az osztály azóta nem állt talpra. A barát­nőjük pusztulásán bánkódó lá­nyokon úrrá lett a félelem, a neve-sincs haláltól való ret­tegés. Jutka közvetlen barát­női idegkimerülés miatt ápo­lásra szorultak. A szív-pana­szos lányok hetekre lehango­lódtak. így köszöntött rójuk az érettségi. A harminchét lány dereka­san felkészült. Jutka hetven­két ötöst, felévi színjelest ha­gyott az osztálynaplóban. Er­re az állhatatosságra figyel­meztetett az osztályfőnöknő is. A lányok megértették a pél­dát. Jutka korai halála engem is nyugtalanított, pedig sohasem ismertem a kislányt. A IV. B-sek között sok a testnevelés alól felmentett lány. Több mint az osztály negyede. Ok: gyakori szívpa­naszok, vérszegénység, vér­nyomás-elégtelenség. A lányok legtöbbje munkás-paraszt szü­lők gyermeke. Van, akinek az édesanyja beteg, vagy az ap­ja, nem ritka a családgondozó szerepkör sem. Jogos tehát az újságíró tű­nődése: vajon miért gyakori­Meghalt egy 18 éves lány. Az eseményt nem közölték a lapok, bánatenyhíiő részvéttá­viratok sem érkeztek sehon­nan sem. Csendesen, észrevét­lenül halt meg a kislány, olyan halkan, mint ahogy élt. Délelőtt még kitartóan tor­nászott, harangszóra már saj­góit a szíve, s délután, a pe- recesi autóbuszon egyetlen szó nélkül meghalt. A szomorú eseményt március 26-i dá­tummal bevezették a IV. B. osztálynaplójába. A halál okáról semmit sem tudtak mondani az orvosok. Az osztálytársak — most már csák harminchétén —, a tanárok és a szülők megren­dültön álltak a lány sírjánál. A név nélküli halál sokáig nyugtalanította a lányokat. Cs. Judit fényképét fekete keret fogta át az érettségi tab­lón. A lányok egy gondolat­nyi helyet hagytak számára, amidőn felsorakoztak a szó­beli érettségi megnyitóján. A névsor cs-betűjénél összerez­zentek, s megidézték maguk közé Jutkát. Három napon át járt-kelt közöttünk a korán elhalt kis­lány. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium érettségiző lányai elhozták a nagy próbatételre

Next

/
Thumbnails
Contents