Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1969. június 11. Kádár János beszéde a testvérpártól* tanácskozásán Egyetértés bem (Folytatás az l. oldalról) A csehszlovákiai események­kel kapcsolatosan egyes test­vérpártok képviselői felvetet­ték, hogy a szocialista orszá­gok vezetői ne keverjék ösz- sze a proletár internacionaliz­mus kérdését, az államérde­kekkel. Látnunk kell, a ta­pasztalatok azt bizonyítják-, amikor egy szocialista ország sorsáról van szó, akkor min­denki érdekelt. A proletár in­ternacionalizmus és az állam­érdekek összefüggéseit — szo­cialista országokról lévén szó — helyesen kell értelmezni. A pártok és a népek célja ezek­ben az országokban a szocia­lizmus. a kommunizmus meg­teremtése. A szocialista Or­szágok belső társadalmi rend­szere és egymás közötti kap­csolatai azonos elvekre épül­nek, azonosak céljaik, érdekeik is közösek. Nem frázis, ha­nem valóság, hogy bárme­lyik szocialista ország sikere a többi erejét is növeli, és bármelyik nehézsége mind­egyiket terheli. Az öröm is közös, a gond is az. A szónok ezután a csehszlo­vák kérdéssel foglalkozott. Ki­hangsúlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottságát, az or­szág kormányát, a csehszlo­vákiai események minden fá­zisában az internacionalizmus elve, a szolidaritás érzése ve­zette. Mi abban vagyunk ér­dekeltek — jelentette ki — azt kívánjuk, hogy a csehszlo­vák társadalom kérdései is szo­cialista megoldást nyerjenek. A dolgozók államára kezet senki sem emelhet Az MSZMP KB első titkára ezután azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a szoci­alista országok szerepét erősí­tette az imperializmus elleni harc vitelében. Kitért azokra a bírálatokra, amelyet az el­lenség intéz a szocialista or­szágok felé. Mostanában diva­tos a szocialista állam fogal­mát a bürokráciával azonosí­tani. Ilyen kinövések még vannak nálunk. Ezek ellen az ügyvitel javításával harcolunk. Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a szocialista állam, a dolgozó nép hatalma a törté­nelemben eddig ismert legde­mokratikusabb állam, amely­ben megszűnt a kizsákmányo­lás. Nálunk Magyarországon törvény, hogy a dolgozók ál­lamára kezet senki sem emel­het, és semmiféle „újítási” célzattal sem fogjuk és nem engedjük fellazítani azt. A szocializmus útjára lépett országok mindegyike számos sajátos vonással gazdagította a gyakorlatot. Sem a jelenben, sem a Jövőben nem mentesül­nek pártjaink azonban attól a legfőbb marxista—leninista követelménytől, hogy érvénye­sítsék a szocializmus építésé­nek általános, közös törvény­szerűségeit, és vegyék figye­lembe országaik adottságait, történelmi és nemzeti sajá­tosságait. Pártjaink önállóak, a szocialista országok függet­len országok, országaink szu­verenitása, népeink nemzeti függetlensége, szocialista tár­sadalmi viszonyokkal párosul, azokra alapul. A jelenlegi tör­ténelmi szakaszban országaink szuverenitását, függetlenségét egyrészről, a többi szocialista országgal fennálló szövetsé­günk, másrészről társadal­munk szocialista alapjainak szilárdsága biztosítja. Impe­rialista ellenségeink világosan felismerték, csak akkor szá­míthatnak sikerre ellenünk, ha sikerül réseket nyitni és ellentéteket támasztani a szo­cialista országok között, Ez­ért fokozni kell harcunkat minden fellazítási imperialista kísérlettel szemben, a sora­inkba behatoló burzsoá esz­mékkel szemben, és a marxiz­mus—lenlnizmus elveit eltor­zító revizionista és dogmatikus nézetekkel szemben. A bur­zsoá nézetek közül a legvesze­delmesebbek mozgalmunkra a nacionalista nézetek, és azok közül is a nacionalizmus szov- jetellenességben megnyilvá­nuló vállfája. Á kínai vezetők szakadár tevékenységéről Kádár János ezt követően a kínai vezetők mai politikáját bírálta. Kifejtette, itt nem két párt vitájáról, hanem a nem­zetközi kommunista mozgalom harcának fő irányvonaláról van szó. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága elítélte a kínai vezetők kispolgári álra- dlkalizmusát. hegemén törek­véseit, szakadár tevékenységét, nacionalizmusát. szovjetelle- riességét, fegyveres határpro­vokációit, egész káros politi­kai irányzatát. Ezután a szó­nok kifejezte reményét, hogy a kínai nép képes lesz leküz­deni a nehézségeket, és újra bekapcsolódni közös harcunk­ba. Az MSZMP KB első titká­ra ezután a Szovjetunió szere­péről beszélt. Kifejtette, hogy az ellenség mindenekelőtt a Szovjetuniótól szeretné elvá­lasztani a szocialista országo­kat. a kommunista és mun- kásnártokat. Attól a Szovjet­unótól. amely létrejötte óta a fő akadály terveik útjában. A Imperialisták kénytelenek megfelelően számolni a Szov­jetunió hatóerejével és minden haladó erőnek is helyesen kell látnia a szocializmus és a bé­ke fő támaszának szerepét. Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amelynek története elválasztható volna a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől, a le- ninizmus kialakulásától, Lenin tevékenységétől, aki a modern munkásosztály új típusú forra­dalmi pártjának elvi és műkö­dési alapjait kidolgozta. Nincs egyetlen szocialista ország, amely azt mondhatná, hogy léte független az első szocia­lista országétól, de nincs olyan sem, amelynek biztonságát, szocialista fejlődésének biztató kilátásait ne védené a Szov­jetunió léte, internacionalista politikája, hatalmas ereje. Gyakran hangoztatjuk, hogy a kommunista világmozgalom valamennyi pártja, a szocia­lista világrendszer minden or­szága egyenjogú. Ez valóban így van; és jól van így. Mos­tanában azonban kevésszer szólunk arról, hogy egyenjogú­ak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a fe­lelősségben és a teherviselés­ben. Ha mindent viszonylago­san számítunk is, ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondani, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet nép, amely a jogokból csak az egyenlő, törvényes részt igényli magának, mér­hetetlenül több felelősséget hordoz vállain bármelyikünk­nél. Internacionalista és önzet­len módon, mindenki másnál többet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyéért. a nemzetek szabadságáért, a vi­lágháború megakadályozásá­ért, az emberiség szebb jövő­jéért. Elvtársaink, a munkások, a dolgozók milliói világszerte méltán becsülik és mindig is becsülni fogják a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szov­jet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győze­lemre vitelével, s mindazzal, amit azóta tett a Szovjetunió Kommunista Pártja és népe, nemcsak magára vállalta az úttörő, az élen haladó meg­tisztelő, de terhes szerepét, hanem vállalva minden ezzel járó lemondást és áldozatot, mindenkor méltóan be Is töl­tötte azt. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió ezen szerepét látni — ez nem csu­pán érzelmi kérdés. Ez szoro­san kapcsolódik napirendi kérdésünkhöz, az imperializ­mus elleni harc és egységünk kérdéséhez. Kádár János beszéde befe­jezéséül szólt Lenin születésé­nek századik évfordulójáról, és egyetértett az ezzel kapcsola­tosan előterjesztett okmány­tervezettel. Majd az egység kérdését újra érintve kihang­súlyozta, hogy parancsolóan szükséges a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom politikai és cselekvési egysé­gének továbberősítése. Azonos következtetésre jutottunk — folytatta — abban is. hogy az imperializmus elleni harc fokozásához a téstvérpártok összefogásán túlmenően szük­ség van valamennyi antiimpe- ríalista erő tömörítésére. En­nek feltétele a testvérpártok aktív, kezdeményező szerepe. Az előadó végezetül ismétel­ten hangsúlyozta, hogy az MSZMP küldöttsége egyetért a beterjesztett dokumentumok tervezetével, azokat jónak tart­ja. elfogadja és elfogadásra ajánlja. Most, ezekben a napokban az egész világ, barát és ellen­ség egyaránt Moszkvára, a nagy tanácskozásra figyel. Váltsa valóra tanácskozásunk a világ kommunistáinak és haladó embereinek e nagy nemzetközi találkozóhoz fűzött reményeit. Kádár János végezetül bizto­sította a testvérpártok képvi­selőit, hogy nz MSZMP, a ma­gyar kommunisták érzik a reájuk háruló felelősséget és készek valamennyi testvér­párttal összefogva dolgozni, harcolni a közös ügy sikeré­ért. Az első napirendi pont vitájáról Kedden megkezdte nyolca­dik munkaülését a moszkvai értekezlet. 30 fölé emelkedett az első napirendi pont vitájá­ban felszólalók száma. A de­legációk a tanácskozás sajtó- központjában is egymás után fejtik ki nézeteiket. Nagy tü­relemmel válaszolnak az új­ságírók kérdéseire. Egyébként a pártküldöttségek szívesen tesznek eleget másfajta köte­lezettségeiknek is, moszkvai üzemekben tartanak tájékoz­tatást a tanácskozás meneté­ről, saját pártjuk helyzetéről. Sok moszkvai tekinti meg az értekezlet sajtóközpontjá­nak a nemzetközi szállóknak vitrinjeit, ahol gazdag kép­anyag mutatja be a felszólaló küldöttség-vezetőket, a dele­gációk tagjait. Több fénykép ábrázolja Kádár Jánost, amint testvérpártok küldötteivel be­szélget. A TASZSZ jelentése Ismer­teti a hétfői felszól alásokat. Daniclius, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnöke, a többi között kijelentette, hogy tökéletesen egyetért Brezsnyev beszédének azzal a részével is, amelyben elvileg bírálta a Kínai Kommunista Párt vezetőségének kalandor és szakadár álláspontját. Bu- hall, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt Központi Veze­tőségének tagja felszólalásá­ban rámutatott, hogy a tanácskozás összehívásá­ra azért volt múlhatatla­nul szükség, mert állan­dóan fokozódik az ameri­kai imperializmus agresz­szivitása. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára hangoztatta, nem lehet ma- gasztosabb, forradalmibb kö­telesség, mint a kommunista mozgalom akcióegységének erősítése. Majd arról beszélt, hogy az imperializmus mindig a szovjetellenességet lovagolta meg. A Kínai Kommunista Párt vezetősége a szovjetelle- nességben olyan határig ment el, hogy azt el sem lehetne hinni, ha arról az ember nem saját szemével győződne meg. A chilei kommunisták elíté­lik a szovjetellenességet. Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak! A kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezlete a testvéri vietnami népnek forró, harcos üdvözletét küldi és teljes szívéből Jókívánsá­gait fejezi ki az amerikai ag­resszió elleni harcban elért történelmi sikereiért — han­goztatja a moszkvai értekez­let kedden elfogadott felhívá­sa. Az értekezlet kifejezésre juttatta azt a meggyőző­dését, .hogy a vietnami probléma Igazságos megol­dása csak a vietnami nép alapvető nemzeti Jogai­nak biztosítása alapján le­hetséges. Az értekezlet feltétel nélkül támogatja a DNFF tízpontos programját a dél-vlctnam) probléma általános megoldá­sára és a vietnami béke hely­reállítására. Az értekezlet felhívása ér­telmében július 20-át a genfi megállapodások aláírásának évfordulóját nyilvánítsák a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi napjává, az ame­rikai agressziók megszünteté­séért folytatott harc napjává. A nyilatkozat a továbbiak­ban foglalkozik a VDK és a DNFF békekezdeményezésével és aláhúzza, hogy az Egyesült Államoknak haladéktalanul abba kell hagynia agresszlós cselekvéseit Vietnamban. A Vietnamhoz Intézett fontos okmány szövegét a tanácsko­zás egyhangúlag elfogadta. Ennek óriási politikai jelen­tősége van, ez olyan okmány, amelyet a legmelegebben fo­gadnak a világ kommunistái és dolgozói, a haladó, az anti- impcrlalista erők. A felhívás úgy fejeződik be: Minél erősebb a nemzet­közi kommunista mozga­lom és minden imperlull*- tacllencs erő egysége és összeforroltsága a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban, annál na­gyobbak sikerei. A kedd délelőtti ülésen öt felszólalás hangzott el. Beszé­det modtak az osztrák, a bolgár, a kubai, a kelet-pa­kisztáni és az iraki testvérpár­tok küldöttségvezetői. A mióta Magyarországon és Csehszlovákiában a dolgozó nép vette ke­zébe a hatalmat, mindig val­lottul! és hirdettük, hogy a két szomszédos szocialista országnak egyaránt közös ér­deke a legszorosabb együtt­működés a politikában épp­úgy, mint a gazdasági, kul­turális cs társadalmi élet minden területén. A leg­utóbbi 15 hónapban volták időszakok, amikor ebben az együttműködésben zavarok keletkeztek, sőt törést is szenvedlek. Mi ezekben az időszakokban sem változtat­tunk nézeteinken; mindig Is kezdeményeztünk és kerestük a lehetőségeket a kapcsola­tok normalizálására, tovább­fejlesztésére. A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak április és májusi plénu­ma óta északi szomszédunk­nál sok minden megválto­zott, és ez kedvező feltétele­ket teremtett kapcsolataink fejlesztéséhez. Kádár János és Gustáv Húsúk nemrég megtartott találkozója szé­lesre nyitotta a kapukat, Focit Jenő miniszterelnök el­múlt heti csehszlovákiai tár­gyalásai Oldrich Cemik kormányfővel pedig már az együttműködés gyakorlati problémáit is napirendre tűz­hették. A magyar vendégek Cseh­szlovákiában mindenütt az élet normalizálásának, a tör­vényes rend hclyrcállásának megnyilvánulásaival talál­kozhattak. Üjból igazolódott az az általunk is sokat han­goztatott igazság, hogy ha a csehszlovák kommunisták szilárd elvi álláspontot fog­lalnak el minden szélsőség­gel szemben, ismét megtalál­ják azt az utat, amelyen ha­ladva maguk mögé állíthat­ják a közvélemény döntő többségét. Az áprilisi és a májusi plenum után ennek a folya­matnak vagyunk tamil. A párt- és államvezetés hatá­rozott intézkedésekkel ki­vette a jobboldal kezéből a tömeghírközlő eszközöket. Kiderült, hogy amint a tele­vízióban, a rádióban és az újságokban megszűnik a hisztériakeltés, a nacionalis­ta érzelmek állandó szítása, a közhangulat gyorsan meg­nyugszik, és az emberek fi­gyelnie a mesterségesen na­pirenden tartott provokatív ügyek helyett a valódi prob­lémák felé fordul. E problé­mák között első helyen áll a csehszlovák népgazdaság helyzete. Mindez érthetővé teszt hogy a két kormányfő tár­gyalásain országaink kap­csolatairól szólva a gazdasá­gi kérdések kerültek előtér­be. Együttműködésünk sok éves múltra tekinthet visz- sza, kereskedelmünk évről évre növekedett, és bár né­hány évvel ezelőtt rövid stagnálás szakította meg a fejlődést, forgalmunk volu­mene tavaly már ismét 13 százalékkal, az idén pedig előreláthatóan 13—13 száza­lékkal haladja meg az előző évét. Amikor a tárgyalások so­rán ezeket a tényeket leszö­gezték, a magyar kormány­fő kifejtette: a kereskedelem fejlődése önmagában nem töltheti ki a két baráti szo­cialista ország gazdasági kapcsolatait. Ha fokozni akarjuk az együttműködés hatásosságát, az eddiginél sokkal többet kell tennünk az ipart termelés koordinálá­sáért, hosszú és rövid lejára­tú terveink egyeztetéséért, vagyis a népgazdaság összes szektorát számításba kell venni országaink gazdasági együttműködésének kialakí­tására. Most arra van szük­ség, hogy mind államközi szinten, mind a párhuzamos vállalatok között saját kez­deményezésre Is, magasabb szinten kll megszervezni a kooperációt. Mindkét ország­ban folyamatosan áttérnek a népgazdaság irányításának új rendszerére és a reform nagy lehetőségeket nyújt a kölcsönös kcztlcményezésck­S zóba kerültek kapcso­lataink más területen is, köztük a kulturális együttműködés, amely az utóbbi időben nem mutatott megfelelő fejlődést. Magyar részről ezt úgy ítélték meg, hogy egyes csehszlovák kulturális irányító szervek, e szervekben egyes szemé­lyek magatartása okozza a kapcsolatok viszonylagos pangását. Csehszlovák rész­ről a leghatározottabb ígére­tet tették az akadályok el­hárítására. Fock és Cernik miniszter­elnök valamennyi megvita­tott kérdésben közös állás­pontot foglalt cl. Teljes volt az egyetértés a nemzetközi problémákban is. A magyar—csehszlovák tárgyalásokat mindvé­gig a baráti, elvtársi hang, a nyíltság és őszinte­ség jellemezte a problémák feltárásában cs a további előrehaladás módjainak ke­resésében. C. T. B. Pl imőrszezon A Micsurin Tsz 77 holdas kertészete évről évre jelentősen hozzájárul a tsz jó eredményeihez. Szedik az asszonyok a fólia alatt nevelt hcgycspaprlkát. Eddig hétezer darabot értékesített a tsz, és még 200 ezret szeretnének primőrként eladni.

Next

/
Thumbnails
Contents