Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 Vasárnap, 1969. június 8.— Brezsnyev beszéde a moszkvai tanácskozásén f Folytatás as 1. oldalról) az a méltó válasz, amelyben az Egyesült Államok vietnami agressziója részesült. A szocialista világrendszer, a vezető forradalmi erő és az imperlalístacHcnes mozgalom támasza — jelentette ki beszédeben Brezsnyev. Elsőrendű fontosságú probléma, hogy erősítsük a szocialista államok egységét. Az előadó ezután a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyről szólt. Elmondotta, hogy a KGST-országok nemzeti jövedelme az utóbbi tíz esztendő alatt 93 százalékkal növekedett, ugyanezen idő alatt a fejlett kapitalista államokban a nemzeti jövedelem csak 63 százalékkal lett magasabb. R béke védelméről Ezután az SZKP főtitkára aláhúzta, hogy az imperialista- ellenes harc fontos tényezője a szocialista országok új politikai együttműködése. Itt rámutatott a Varsói Szerződés szervezetének jelentőségére, amely a béke védelmének fontos eszköze. Kiemelte a továbbiakban, hogy a szocialista vívmányok védelméhez erőre is szükség van, hiszen az imperializmus szüntelenül növeli hadigépezetét. Mégpedig nem kis erőre van szükség, amit a vietnami események is megmutatnak. hogy az imperializmus kész mozgásba hozni hadigépezetét. Ez az oka annak, hogy az SZKP a többi testvér- párthoz hasonlóan szüntelenül gondoskodik a szocialista államok védelmi erejének szakadatlan növekedéséről, a szoros együttműködésről, a védelem területén. T/conyid Brezsnyev ezt követően arról beszélt, hogy a szocialista államok közötti sokoldalú együttműködés fejlődésének magva a kormányon levő kommunista pártok közötti aktív kapcsolat. A politikai harc minden tapasztalata azt bizonyítja, folytatta az előadó, hogy a szocialista országok közötti kapcsolat megszilárdítására irányuló tendencia győzelme elszakít hatatlanul összefügg a kommunista'ipártok vezető szerepének megszilárdulásával. Az SZK.P nagyra becsüli azt az erélyes harcot, amelyet a testvéri országok kommunistái vívnak a párt vezet.6 szerepének erősítéséért. Visszatérve az imperialistaellenes harc kérdésére, Brezsnyev aláhúzta, hogy ennek a harcnak egyik döntő frontszakasza magában a kapitalista országokban húzódik. Megmásíthatatlan tény, hogy a kapitalista világban éleződik az osztály- harc. Az imperialistaellc- nes harc lehetőségei szélesednek, és mind nagyobb szerepre . tesznek szert a kommunista pártok. Az imperialistaellenes világfront egyik fontos és aktív osztagának nevezte Brezsnyev a nemzeti és társadalmi fel- szabadulás ügyének harcosait az ázsiai és afrikai országokban. A későbbiek során az előadó az imperialistaellenes harc új lehetőségeivel, az útjában álló nehézségekkel foglalkozott. A nehézségek különböző okokkal magyarázhatók — mondotta. Az egyik ok az, hogy . összeroppannak a régi világ társadalmi támaszai a forradalmi erők nyomására, és megnövekszik a burzsoázia ellenállása. A felmerült nehézségek másik oka az. hogy olyan emberek újabb millióit vonják be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoznak. Innen származnak azok a szélsőségek, amelyek a heves politikai robbanásoktól az anarchista türelmetlenségekig mutatkoznak meg. \z ^KP főtitkára beszéde további részében a jobboldali opportunizmussal, a marxizmus— teninizmustól való jobb- és baloldali elhajlás ártalmaival foglalkozott. Döbbenetes példaként hozta fel, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus—leninizmustól való eltávolodás, az internacionalizmussal való szakítás, a Kínai Kommunista Párt vezetőségének álláspontja. Nem lehet lebecsülni azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevékenysége okoz. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett az egyik pekingi lapnak felhívására, amely szerint „fel kell készülni mind a hagyományos, mind- pedig a nagy atomháborúra a szovjet revizionizmus ellen”. Az SZKP főtitkára kijelentette: „Magától értetődik, hogy a hangoskodó kijelentésektől a reális lehetőségekig jókora távolság van. A Szovjetuniónak elegendő az ereje ahhoz, hogy megvédje magát”. Szilárd egységaksraitai A továbbiakban az SZKP KB főtitkára emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány ez é\ márciusában javasolta a kínai kormánynak, hogy újítsák fel a konzultációt a határkérdésekről. A kínai kormány nyilatkozata erre a felhívásra nem nevezhető konstruktívnak. Ez a dokumentum hemzseg a történelemhamisításoktól, tele van szovjetellenes kirohanásokkal. £s megismétli a Szovjetunióval szembeni alaptalan területi igényeket, amit a szovjet kormány határozottan visszautasít. A Jövő fogja megmutatni — hangsúlyozta az előadó —, valóban törekednek-e a kínai vezetők a tárgyalásokra. Azonban nem lehet szemet hunyni afelett, hogy tovább folytatódnak a kínai katonák provokációi a szovjet határon. A KKP IX. kongresszusának határozata alapján példátlan méretű szovjetellenes kampány bontakozott ki Kínában. A kínai vezetőség magatartása új mozzanatot visz az antiimperialista egység problémájába. Elengedhetetlen, hogy a kommunisták felelős és világos álláspontra helyezkedjenek. A kommunisták sorainak megbomlasztására, az antl- imperialista erők megosztására Irányuló politikával szembe kell helyezni szilárd egységakaratunkat. Az SZKP főtitkára beszéde további részében az internacionalizmussal, a kommunista mozgalom egységének megszilárdításával, a fennálló nézet- eltérések leküzdésével foglalkozott. A véleménykülönbségek leküzdését célzó irányvonalról beszélve, Brezsnyev három kérdéssel foglalkozott. Először az imperializmus elleni közös akció jelentőségét elemezte, a kommuinsta mozgalom összefogása céljából. Másodszor hangsúlyozta, hogy szükség van a testvérpár- tok közötti kapcsolatok és érintkezési pontok sokoldalú kiszélesítésére. A kommunista mozgalom egységéért vívott harc harmadik fontos irányzataként Brezsnyev a pártok elméleti munkájának összefoglalását nevezte meg. Győzelmet aratni — mondotta — az imperializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes an- tiimperialista erők sztlárdu- lósát lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a burzsoá ideológia ellen. Az imperializmus gigászi propagandagépezetet hozott létre, amely felhasználja az ideológiai befolyás minden modern eszközét. E befolyás elleni harc a kommunisták fontos cselekvési területe. Most különösen időszerű, hogy emlékezzünk Lenin figyelmeztetésére, miszerint a kommunista ideológiai munka bármilyen gyengii lése, a kommunista ideológiai munkától való bármilyen eltávolodás a burzsoá ideológia erősödéséhez vezet. * Brezsnyev kitért a kommunisták és a szociáldemokraták közötti kölcsönös viszony problémájára. A szociáldemokratákkal kapcsolatos politikánk — mondotta — meglehetősen világos. A marxizmus—leninizmus elvi pozícióiból tovább folytatjuk a harcot a szociáldemokrata pártban található eszmei ellenfeleinkkel. Ugyanakkor hajiunk az együttműködésre, az akcióegységre azokkal, akik valóban készek küzdeni az imperializmus ellen, készek harcolni a békéért, a dolgozók érdekeiért. Az előadó ezután a szovjet népnek a 60-as években végzett munkája eredményeit érintette, majd kitért arra a témára, amelyet a tanácsjiozás fő dokumentumának a tervezete kihangsúlyoz, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi verseny egyik fő területe lett a tudományos-műszaki forradalom széles körű kibontakoztatása. Mi teljességgel el vagyunk szánva arra — mondotta —, hogy ezt a harcot végigvigyük, hogy bebizonyítsuk a szocializmus magasabbrendű- ségét ezen a téren is. ' Leonyid Brezsnyev beszéde befejező részében az SZKP XXIII. kongresszusának határozataival, a Szovjetunió külpolitikájával foglalkozott, aláhúzta, hogy az SZKP arra irányítja tevékenységét, hogy a szocializmus világa ma erősebb legyen, mint tegnap, holnap pedig erősebb legyen, mint ma. A többi között kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is minden támogatást megad a vietnami népnek az imperialista agresszió visszaveréséhez. Mindenoldalú segítséget nyújt az arab országoknak, amelyekét agresszió ért. A békés együttélésről A békés együttélés kérdésével foglalkozott ezután. Kihangsúlyozta, hogy a békés együttélés nem vonatkozik az ideológiai harcra, ugyanakkor a békés együttélés nem jelenti egyszerűen azt. hogy a szocialista és a kapitalista államok között nincs háború. Az utóbbi Idők tapasztalata a békés együttélésre a Szovjetuniónak Franciaországhoz, Finnországhoz, Olaszországhoz, Japánhoz és egész sor más országhoz fűződő kancsolatai arról tanúskodnak. hogy a békés együttélés politikája magában rejt ilyen lehetőségeket. Nem teszünk itt kivételt egyetlen kapitalista állam, így az Egyesült Államok szempontjából sem. A békés együttélés számunkra nem átmeneti taktikai fogás, hanem a következetes, békeszerető szocialista külpolitikánk fontos elve, A jelenlegi nemzetközi helyzet sürgős problémái nem terelik el figyelmünket a hosz- szabb lejáratú feladatokról, így x kolíekthr biztonsági rendszer megteremtéséről a föld azon térségében, ahol fokozott veszély áll fenn egy új világháború kirobbanására, fegyveres konfliktusok kirobbanására. Ilyen rendszer helyettesítheti legjobban a jelenleg fennálló katonai-politikai csoportosulásokat. Az európai kommunista és munkáspártok — azok, ‘amelyek hatalmon vannak, és az európai tőkés országok kommunista és munkáspártjai egyaránt — Karlovy Vary- ban megtartott értekezletükön közös programot dolgoztak ki az európai biztonság megteremtéséért vívott harchoz. Az európai népek biztonságára, az európai államok határainak stabilitására, és ezen államok békés együttműködésére vonatkozóan konkrét programot terjesztettek elő a Varsói Szerződésben részt vevő országok. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió mindent megtesz e program megvalósításáért — jelentette ki Brezsnyev. Véleményünk szerint az események menete napirendre tűzi egy ázsiai kollektív biztonság! rendszer megteremtésének feladatát is. „Mint eddig is, a a Szovjetunió továbbra Is hajlandó megegyezni az általános és teljes leszerelésről, a fegyverkezési hajsza, s mindenekelőtt a nukleáris és rakétafegyve- rclt korlátozását célzó intézkedésekről”. — A szovjet nép ezután is megingathatatlanul védelmezi a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ügyét — jelentette ki Brezsnyev. Lenin érdeme Szólt Brezsnyev a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos előkészületekről is. Lenin felbecsülhetetlen érdeme, hogy választ adott az élet által felvetett legégetőbb kérdésekre, megmutatta az imperializmus, a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen, a szocialista forradalom győzelméért és a kommunizmus diadaláért folytatott harc leghatha- tósabb formáit. Az, amivel Lenin a forradalmi elméletet gazdagította, rendkívül fontos a marxista gondolkodás fejlődésében. A leninizmus: korunk marxizmusa. Lenin születésének 100. évfordulója a világ minden kommunistájának ünnepe. Az SZKP meggyőződése, hogy a közelgő Lenin-jubileumot fel kell használni az ideológiai munka további aktivizálására a kommunista mozgalomban. „Elvtársak, minden okunk megvan rá, 'hogy biztosan nézzünk a jövő elé. A kommunista mozgalom, amely hű Marx, Engels, Lenin halhatatlan tanításához, Jelenleg óriási lehetőségekkel rendelkezik, hogy az összes antiimperl- alista erőkkel szövetségben, győzelmeket vívjon k! a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a békéért, az egész emberiség ragyogó kommunista jövőjéért folyó történelmi harcban” — mondotta Brezsnyev. A moszkvai tanácskozás hétfőn folytatja munkáját. fíeti külpolitikai összefoglalónk A nemzetközi politika e heti eseményei közül hazánk kül- kapcsolatai és a szocialista közösség egységének erősítése szempontjából egyaránt fontos volt Fock Jenő miniszterelnök csehszlovákiai hivatalos látogatása. A Cemik miniszterelnök meghívására tett utazás minden vonatkozásban megerősítette a két szomszédos ország baráti viszonyát, széles körű együttműködését. Magára vonta a közvélemény figyelmét Latin-Amerika egyebek között azzal, hogy Venezuela és Peru után Chile is lemondta Rockefeller New York-i kormányzó útját. Súlyos belső feszültség uralkodott egész héten Argentínában, a Holland-Antillákon pedig lemondott a kormány és ejtőernyősök érkeztek Cura- caóra, a bérharcok nyomán kirobbant válság pacifikálására. A VILÁG MOSZKVÁRA FIGYEL A hét legfontosabb eseménye a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának megnyílása. Június 5-én a Kreml György-termében 75 kommunista és munkáspárt delegátusainak jelenlétében nyitotta meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a tanácskozást. A nemzetközi kommunista mozgalom túlnyomó többségét képviselő delegátusok már az első nap egyhangúlag elfogadták a napirendet, mely két pontból áll. Az első Az Imperializmus elleni, harc feladatai a jelenlegi szakaszban, a kommunista és munkáspártok, az összes anti- imperialista erők akcióegysége. A második napirendi pont Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatosan kiadandó dokumentum. A nagy tanácskozáson a megnyitó után azonnal megkezdődött a vita, egymást követik a felszólalások. NIXON—THIEU Mire e sorok napvilágot látnak, Nixon és Thieu már tárgyal a csendes-óceáni Midway- szigeten.. Állítólag elsősorban arról, hogyan kezdhetik meg a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai intervenciós erők kivonását. Az előjelek azonban a legkevésbé sem biztatóak. A héten tartott beszédeikben Nixon elnök és Rogers külügyminiszter egyaránt szélsőségesen agresszív kijelentéseket tettek. Magától értetődő, hogy Thieu sem a béke reális előfeltételeiről beszélt azok után, hogy hazatért Dél-Ko- reában és Tajvanon tett útjáról. A Távol-Kelet e két szélsőségesen reakciós országában ahhoz keresett támogatást, hogy továbbra is nemet tudjon mondani a vietnami belső megbékélés, bármiféle koalíciós kormány megoldására. Mindazonáltal tény, hogy bizonyos taktikai nézeteltérések is vannak Washington és Saigon között. Az Egyesült Államok ugyanis a nyomasztó vietnami terhek egy részét valóban át akarja hárítani a Thieu-rezsimre, mely viszont reszket attól a gondolattól; hogy csökkenjen az amerikaiak katonai jelenlétének ténsr- leges potenciálja. Európa politikai életében ■ legérdekesebb fejlemények az elmúlt héten is Franciaországban zajlottak. A Francia Kommunista Párt úgy döntött, hogy az elnökválasztások második fordulójában a szavazástól való távolmaradásra szólítja fel híveit. A nagyarányú tartózkodás — még akkor is, ha Pompidou minden előjel szerint győztesen kerül majd az elnöki bársonyszékbe 1— nem teszi könnyűvé számára a kormányzást. Francia- ország jövője szempontjából a legkiábrándítóbb természetesen az, hogy De Gaulle egykori miniszterelnökével szemben, a személyében és politikai súlyában egyaránt jelentéktelen Poher áll. A felelősség ezért a szocialistákra és a Mitterrand-féle, önmagukat baloldalnak minősítő csoportokra hárul, akik megakadályozták a baloldal egységes fellépését AZ NDK ELISMERÉSE Európai jelentőségű eseménye jnég a hétnek — bár jelentőségében korántsem csupán a mi kontinensünket érinti — a Német Demokratikus Köztársaság és Szíria nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatfelvétele. Néhány hét leforgása alatt teljes értékű diplomáciai viszony jött létre az NDK és négy olyan, pozi- iv semlegesség! politikát folytató ország között, mint Kambodzsa, Irak, Szudán és Szíria. Bízvást állíthatjuk, hogy ezzel végső szakaszéba érkezett a nyugatnémet Hallstcin-doktri- na bukása. Második évfordulója volt a héten Izrael „villámháborújának”, mely 1967-ben a nemzetközi feszültség legveszélyesebb gócainak egyikét hozta létre Közel-Keleten. A problémák megoldásának lehetősége — sajnos — két évvel a történtek után sem került látható közelségbe. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA, hivatalosan is kihirdette a Holdra szállást végrehajtandó Apollo—11 legénységének neveit. Balról jobbra: Armstrong párán«*- nők, Collins és Aldrin. A Holdra szálló Apollo-11 legénysége
