Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
Csütörtök. 1969. június 5. '■■■1" . ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 = A városfejlesztés néhány kérdéséről nyilatkozik di*. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke A 4. Útviszonyok, közlekedés Közvélemény-kutatásunk során többen szóvá tették Miskolc egyes útjainak, útvonal- szakaszainak, utcáinak, járdáinak rossz állapotát, a közvilágítás helyenkénti gyengeségét, elavultságát, a közlekedés túlzsúfoltságát — különösen csúcsforgalmi időpontokban —, többen nincsenek megelégedve a város tisztaságával, parkosításával, az autósok keveslik a belváros parkírozási lehetőségeit. Megannyi probléma, amely válaszra vár. ■ KÉRDÉS: Hogyan véleZ kedik a városi tanács ■ vb-elnökc Miskolc útvlJ szonyairól, fejlesztési 1c■ hctöségeiről és milyen " változások várhatók c téren a közeljövőben? VÁLASZ: A panasz sok tekintetben jogos, bár Miskolc útviszonyaiban lényeges változás történt az elmúlt évek során. Sajnos, városunk úthálózatának fejlesztésére rendkívül kedvezőtlen természetföldrajzi és városrendezési adottságokkal rendelkezünk. A fő közlekedési és városi úthálózatok átkelési szakaszai szűkök, áteresztő képességük a kívánalmak alatt marad. A helyi forgalmi és gyűjtő-, valamint egyéb lakótelepi utak keskenyek, állapotuk nagyobbrészt elavult. A város hossz- és kereszttengelyében a forgalom jelentős részét csupán egy, vagy két útvonal bonyolítja le. Miskolc összes úthálózatának 34 százaléka kiépítetlen. A tervek szerint ez az arány 1971- re 27 százalékra csökken. Az útépítési, felújítási és karbantartási lehetőség a nép- gazdasági erőforrások fokozódásával évről évre növekszik. 1966-ban erre a célra még csak 21 millió forint állt rendelkezésünkre, 1968-ban már több mint 30 millió forint. Városunk útfelújítására a kormány 1969-ben 41 millió, jövőre pedig már mintegy 47 millió forintot biztosított. A rendelkezésünkre álló előirányzatok növelése lehetővé teszi a felújítások koncentrálását, meggyorsítását és a karbantartások fokozását. Fontosságuknak megfelelően elsődlegesnek tartottuk a fő közlekedési útvonalak (belváros útjai, tapolcai út) felújítását. Ennek megfelelően bontottuk fel a pénzügyi keretet és javasoltuk a feladatokat a kerületi tanácsoknak. Az idén például a városi tanács keretéből sor kerül — többek között — a Palóczy, a Déryné és a Rudas László utca átépítésére, korszerűsítésére, a Mikes Kelemen utca korszerűsítésének befejezésére, a Ságvári utcai KlSZ-lakótelep bekötő útjának megépítésére és a tapolcai bekötő út kiépítésére, amelyet jövőre is folytatni fogunk. A fokozottabb karbantartásra, az utak megfelelő állapotban tartására mintegy 6 millió forintot fordítunk. A jövőben a forgalmi igénybevételtől függően lehetőleg csak pormentes út épül. Fontos szempont az is, hogy a fő közlekedési és forgalmi, illetve gyüj- tőutakról kiágazó útvonalak is megépüljenek. Az útépítés mellett jelentős feladat a gyalogjáró kiépítése is. A város belterületi úthálózatának mentén 58,3 százalékban kiépítettek a gyalogjárók azonban a kiépítetlen gyalogjáró terület még mindig jelcn- tős. • Az útépítéssel egyidejűleg gondoskodnunk kell a hidak átépítéséről is. Városunkban jelenleg 170 különféle közúti és gyalogjáró híd van. Éhből 122 nem felel meg a közúü hídszabályzat előírásainak. Ezek közül 43-at a városrendezési terv alapján megszüntetünk, 79 átépítéséről pedig folyamatosan gondoskodni kell. A nagyobb tervszerűség és koncentráltság az úthálózat fejlesztésénél és korszerűsítésénél máris megfigyelhető. Ez év végére — a Felszabadítók útja, a hejőcsabai aluljáró és a Zsolcai-kapui út, illetőleg híd korszerűsítése után — befejeződik a Szentpéteri-kapui út és a Kazinczy utca átépítése. Nagyrészt elkészül az ezekből kiágazó utcák korszerűsítése is — az alattuk fekvő közművek átépítésével együtt. Jelentős összeget fordítunk a külterületi, a közúti forgalom által kevésbé használt utak állapotának fokozottabb javítására is. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy nem támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a külterületi — minimális forgalommal terhelt — utak korszerűsítését csakis aszfalt burkolattal akarják ellátni. Ezt anyagilag nem tudjuk finanszírozni,^ mert nem ésszerű és nem számol a rendelkezésre álló lehetőségekkel. ■ KÉRDÉS: Az útvlszo■ nyok fejlesztésével pár■ huzamosan bővülnck-c a ■ parkolási lehetőségek? VALASZ: Miskolc területén kiépített parkolóhelyek tulajdonképpen nincsenek. Ezért parkolásra általában az útte- rületeket használják, amely a közúti közlekedést, sajnos, akadályozza. Ez a probléma csak a belváros teljes rekonstrukciója útján oldható meg. Részintézkedések azonban az autók számának nagyarányú növekedése miatt már ma is szükségesek. Például az új létesítményekhez parkolóhelyek is épülnek. Ezek jelentős segítséget nyújthatnak a parkolási probléma megoldásához. A végleges megoldást segíti elő a jelenleg tervezés alatt álló Patak utcai és a három tapolcai parkolóhely kiépítése is. Tárgyalást folytatunk továbbá egy belvárosi, mintegy 10 szintes garázskomplexum építéséről, mely jelentős igény kielégítését szolgálná. ; KÉRDÉS: 1969-1970■ ben számíthatunk-e a ■ közvilágítás korszerűsí- Z tésérc, a parkok fcjlesz■ tésérc. a közterületek 2 tisztaságának fcjlődésé- » re? VALASZ: Az elmúlt években a közvilágítás korszerűsítésénél — de a parkok kulturáltabbá tételénél és a közterületek tisztításánál is — számottevő eredményt, értünk el. Tavaly — gazdasági helyzetünk miatt — átmenetileg kénytelenek voltunk lassítani ezeket a fejlesztéseket. A további visszatartás azonban a parkok, a közvilágítás stb. leromlásához vezetne. Ugyanakkor az új lakótelepek útjainak I és járdáinak kiépítésére is I gondolnunk kell. Mindezeket! figyelembe véve az áramdíjakra. a parkok fenntartási költségeire és a közterületek tisztítására, az idén 3 millió forinttal fordítunk többet, mint tavaly, a közvilágítás korszerűsítésére pedig 4 millió forintot biztosítottunk. Ebből korszerűsítjük a Szenipé- teri-kapu, a Kazinczy utca, a Baross Gábor utca, a Déryné utca és tíz külső területen levő utca közvilágítását. ; KÉRDÉS: Noha az el* múlt években nagy erő■ feszítések történtek a , tömegközlekedés fejlesz* tésére Miskolcon — még * ma is sok a panasz a * villamos- és autóbusz- I közlekedés zsúfoltságára. ■ különösen a csúesforgal* mi időszakokban. Vár- Z ható-c változás a közel* jövőben? VÁLASZ: Miskolc vonzás- körzete. munkaerő-fel vevő területe eléggé kiterjedt. c mini megyeszékhely is nagy átmenő forgalmat bonyolít le. Ez jelentős mértékben meghatározza a helyi tömegközlekedéssel szemben támasztott követelményeket. Emellett a tömegközlekedés lebonyolítását kedvezőtlenül befolyásolják egyrészt az útviszonyok, másrészt pedig a nagyüzemek csaknem azonos műszakváltási időpontja, amely csúcsforgalmi időben szinte megoldhatatlan probléma elé állítja a Miskolci Közlekedési Vállalatot. A csúcsforgalmi időszakon kívül viszont — a forgalom csökkenése miatt — jármüveik kihasználatlanokká válnak. E tekintetben még a műszakváltási időpontok bizonyos eltolása sem teremt lényegesen kedvezőbb forgalmi eloszlást, de a műszakkezdés időpontját is nagymértékben meghatározza a távolsági közlekedés, elsősorban a vasúti közlekedés menetrendje. Miskolcon tavaly a tömeg- közlekedést 100 villamoskocsival és 149 autóbusszal bonyolították le. Ezek megközelítően 124 millió utast szállítottak, ami azt jelenti, hogy minden miskolci lakosra évenként csaknem 700 utazás jutott. A Miskolci Közlekedési Vállalat 1966. és 1968. között 22 villamost és 72 autóbuszt szerzett be a forgalom biztonságosabb és kényelmesebb lebonyolítása érdekében. Jelenleg öt csuklós autóbusz beszerzése van folyamatban. Kevesen tudják, hogy egy csuklós villamos ára körülbelül másfél-kétmillió forint, egy autóbusz ára pedig nyolcszázezer-egymillió- egyszázezer forint. Tudatában vagyunk annak, hogy Miskolc helyi közlekedése — a jelentős erőfeszítések ellenére is — ma még nem problémamentes. A nehézségek okát a járműállomány egy részének korszerűtlenségében, viszonylag gyors elhasználódásában, de sok egyéb folyamatos és szükséges intézkedés megtétele mellett a központi forgalmi telep hiányában is keresnünk kell. A nagymértékben megnövekedett közlekedési eszközállomány folyamatos. forgalombiztos állapotban történő tartása ugyanis a jelenlegi körülmények között már nem biztosítható. Elsőrendű feladat a központi forgalmi telep létrehozása — amely több mint százmillió forintos beruházást igényel — és ezt folyamatosan követnie kell a közlekedési eszközállomány növelésének. A forgalmi telep építésszervezése már megkezdődött. Az építése 1970-ben kezdődik, s a negyedik ötéves terv folyamán befejezést nyer. Csépányi Lajos (Folytatjuk) Exportigény 1957-ben indultak az első kísérleti fejtések Pálházán, az azóla Közép-Európa egyik legjelentősebb perlit-lelőhelyén. A hamuszürke anyagot külszíni műveléssel bányásszák, helyben őrlik meg, majd a Nyíregyháza melletti Belegrádon dolgozzák fel. Ez ideig ezt az ásványt legnagyobbrészt nyugatra, főleg az NSZK-ba exportálták, s most rendeléseik ugrásszerűen megháromszorozódtak. A magyar perlit értékes, keresett anyag. Űjítók kitüntetése A közelmúltban az, Özdi Kohászati Üzemek 24 újítóját tüntették ki. A kitüntetéseket és az okleveleket Csépányi Sándor, az, Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója adta át. Kilencen arany, négyen ezüst és tizenegyen bronzjelvényt kaptak. Egyre több iparág fedezi fel a Szilikátipari Kutató- és Tervező Intézet tatabányai üzemét, közkedvelt nevén a „mikrocementgyárat”. A kis üzem, ahol a nagy cementgyárak valamennyi berendezése megtalálható miniatűr formában, rendkívül alkalmas újítások, szabadalmak kipróbálására, és különleges anyagok kisebb mennyiségű gyártására. A mikrocementgyár az extra kívánságok, különleges megrendelések egész sorát teljesíti. A MÉH-től átvett palackokból és üvegcserepekből például finom szemcséjű őrleményt készítenek. Ezt az anyagot úgynevezett üveghab gyártására használják fel, s az építőipar szigetelőként alkalmazza. Érdekes kívánsággal jelentkezett több környékbeli termelőszövetkezet. A gazdaságok számára mészkő- lisztet állítanak elő. Híradás mégy tss határából ARNÓTON a Búzakalász Termelőszövetkezetben úgy' emlegetik az elmúlt napokban hullott csapadékot, mint aranyat érő áldást. Nemcsak a kapásoknak, hanem a kalászos növényeknek is nagyon sokat használt az eső. örülnek a tsz- ben, hogy nagy vasárnapi hajrával befejezték a lekaszált lucerna behordását is, így a szép szálastakarmány nem ázott meg. Szerdán reggel kezdték meg a gazdaság egyik legjövedelmezőbb növény féleségének, a zöldborsónak az aratását. 320 holdon termelnek zöldborsót a Miskolci Hűtőház részére. Most vagy húsz napon át éjjel-nappal dolgoznak majd a tsz-ben a zöldborsófejtö gépek. Egy-egy holdról mintegy 11—12 mázsa mirelitnek való, első osztályú zöldborsót küldenek a hűtőházba. BÖCSÖN az elmúlt esztendőben tetemes károkat okozott az aszály. A bocsi és a berzéki határban gazdálkodó Haladás Termelőszövetkezet az idén már szinte bebiztosította magát az aszály ellen, mert a lehullott tetemes csapadékkal sokáig „gazdálkodhat” a jól művelt talajokban élő növényzet. Jó termést ígérnek a szépen kalászoló kenyér- és takarmánygabonák, szépen tejlödnek a kapásnövények. Az esedékes növényápolási munkákat mindenütt elvégezték még az esőzés előtt. A 35 holdon vetett őszi takarmánykeveréket már lesilóz- ták, a területet felszántották, és még e héten silókukoricát vetnek a táblába. Az őszi keverék 80—100 mázsa silónak való tömegtakarmányt biztosított holdanként. MEZŐKÖVESDRŐL, a Kossuth Termelőszövetkezetből arról kaptunk hírt, hogy június elején évek óta nem volt olyan szép a határ, mint az idén. A jó növényápolás és az esőzés rendbehozta a sokat ígérő, 166 holdas mákvetést is. E terület nagy részét homokverés miatt, kétszer kellett bevetni. Nagyon szépen fejlődik a dohány és a cukorrépa is. Sok gondot okoz a gazdaságban a burgonyabogarak valóságos inváziója. Nemcsak a burgonyatáblákon, hanem a madárcsucsorban is tetemes károkat okoztak. SAJÓHlDVÉGEN, a Rákóczi Termelőszövetkezetben sokkal jobbak az idei terméskilátások, mint az előző esztendő júniusában. A kiadós esőzés elölt a kapálásokat minden határrészben elvégezték. A sajóhid- végi tsz üzemelteti az idén a körömi hajtatóházat. Különösen örvendetes számukra, hogy a nagy primőrkertészet az elmúlt esztendeinél sokkal gazdaságosabbnak ígérkezik. Eddig mintegy kétszázezer fejes salátát, 50 ezer karalábét, két mázsa paradicsomot. 50 ezer darab erőspaprikát és 3500 tölteni való paprikát küldtek a piacokra. Pártbizottság a postán A Miskolci Postaigazgatóság nagy létszámú apparátussal sokrétű és fontos szolgáltató tevékenységet bonyolít le Borsod és Heves megye területén. Az igazgatóság és a postahivatalok munkáját — csupán Miskolcon — nyolc párt- alapszervezetben több mint 200 kommunista segíti. Rajtuk Miskolci utcák 5p kívül több mint 1600 szakszervezeti és mintegy 160 KISZ-tag tevékenykedik az igazgatóság területén. A pártalapszer vezetek és a tömegszervezetek politikai, irányító és koordináló munkáját, eddig csúcsvezetőség végezte a postán. Viszont az MSZMP szervezeti szabályzata alapján „minden olyan városban, községben, üzemben, vállalatnál, hivatalnál, intézménynél, fegyveres testületek egységeinél, ahol a párttagok száma 200 főnél több. pártbizottságot kell választani." Az. hogy a postaigazgatóság területén több mint 200 párttag dolgozik, önmagában is indokolja a pártbizottság létrehozását. Méginkább indokolják a gazdasági, politikai és ideológiai munka növekvő feladatai Mindezeket figyelembe véve — a Miskolc városi Párt-vég- í ehajtóbizottság határozata alapján — május 30-án Miskolcon az érdekelt alapszervezetek küldöttgyűlésén 25 tárni Pártpizottságot. 7 tagú végrehajtó bizottságot és 5 tagú fegyelmi bizottságot választottak. A pártbizottság titkárává Esztergályos László elvtársat választották. A postás pártszervezetek küldöttgyűlésén Varga Zoltán elvtárs. az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára ismertette, mi telte szükségessé a postás pártbizottság létrehozását, majd vázolta a pártbizottság feladatait.
