Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1ÍKÍ9. június 5. A tübing-áívevő igazsága, avagy: mellékzöngék egy mellékzöngéhez Új könyv íár Saj oszesstpéteren Az első válogatók a könyvtárban. Hatvankilenc évvel ezelőtt, a dött a sajószentpéteri bányász századfordulón már belügymi- olvasókör. A nagy múltú nisztériumi engedéllyel műkő- könyvtár későbbi elhelyezése is Segítség a lényeg iegrapisilii Bényei József versgyűjteménye tatás különböző formáival, öt televíziójuk van az iskolában, más audiovizuális eszközöket is felhasználnak. Az iskola nevelői kutatják a módszereket, amelyekkel 45 perc keretében a televízió, vagy magnetofon, lemezjátszó és más eszközök közbeiktatásával a gyerek a lényeges ismeretanyagot, illetve a kapott nagytömegű új ismeretből annak lényegét megragadhatja, és rögzítheti magában. Elmondták a kazincbarcikai nevelők, hogy az iskolatelevízió a lényeg megragadásához nyújt segítséget, még akkor is, ha olyan órák után, amelyek új ismereteket közölnek, az anyagot a nevelőnek újra le kell adni. hiszen a tanuló először csak a képsorokat látja, és nehezen tudja kiválasztani a hosszú, viliódzó jelenetsorokból, mi az, ami számára a leglényegesebb, amit el kell sajátítania. Ha viszont a nevelő ismételten visszatér áz anyagra, kiemelve annak leglényegesebb részeit, a korábban kapott vizuális ráhatás rendkívül nagy segítség a lényeges anyagrészek rögzítésében, a tanuló ismerettárában történő elraktározásában. / K'i iskolatdevízióval való foglalkozást nem lehet a nevelőkre rákényszeríteni. Önként vállalkozó tanárok és tanítók foglalkoznak vele, mintegy nemes hobbyból, de azok. akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, rendkívül lelkesen végzik, és folyamatosan finomítják módszereiket, keresik az ismeretátadás legjobb eszközeit. Nagy nehézséget jelent az audiovizuális oktatásnál — s ezen belül az iskolatelevíziónál — a tanulócsoportok magas létszáma. Kazincbarcikán a Központi Általános Iskolában 46—47-es tanulólétszámú osztályokban folyik ez az oktatásfaj tá. s hasonló a helyzet a város két újabb általános iskolájában is. A hármas váltásban folyó tanítás veszélye fenyeget ebben a tanintézetben, pedig a váltott rendszerű f tanítás a délelőtt-délutáni be- ! osztás megnehezíti az audio- j vizuális oktatást, s az adás- j beli ismétlések ellenére Is nehezebb ilyen módon az isko- tatelevízió adásainak a tanmenetbe való bekapcsolása. Furcsa ellentmondás mutatkozik a tanintézet technikai ellátottsága kifogástalan felszereltsége, az audiovizuális oktatásra való jó törekvése, és az ezekkel szemben álló. már-már katasztrofális hatású tancsoporti túlzsúfoltság között. A nehézségek ellenére jó otthonra talált, ebben az iskolában az audiovizuális oktatás ''hasonlóképpen más kazincbarcikai iskolákban is), az öt televízió-készüléket, a magnetofonkészüléket. a lemezjátszót, a diavetítőt sokféle oktatáshoz felhasználják. Az iskolatelevízióval foglalkozó nevelők a folyamatos munka közben is gyakran megbeszélik tapasztalataikat, de például az áprilisi nevelési értekezleten is ezzel a témával foglalkozott az iskola tantestülete A vitaindító előadás címe A korszerűség gyakorlati tapasztalatai az iskolában, volt. Természetesen, a megbeszélésen, a munka finomítását célzó viták során nemcsak az eszközök használata, hanem a módszerek jelentik az elsődleges vitatémát. A csoportfoglalkozások, a differenciált osztályíoglalkozás. a feladatlapos megoldások alkalmazása és az audiovizuális eszközöknek ezekkel párhuzamos alkalmazása sokféle, de már eddig is eredményes módszertani kísérlet tárgya. Az alsó tagozaton főleg az olvasás és a környezetismeret oktatásánál. míg a felső tagozaton a kémia, matematika, orosz nyelv fizika, földrajz, élővilág tanításánál alkalmazzák igen eredményesen az iskolatelevíziót. Az első félév tanmenetébe .jó előre beépítik, a másik félévébe menet köiíben. Általában jók £(SZ{*: latok az iskolában, diákok és nevelők egyaránt szeretik az iskolatelevízió adásait, és feltétlenül az a vélemény alakul ki. a tanévzáró tantestületi értekezleten is ez a megállapítás várható, hogy az iskolate- lovízió a helyileg jelentkező nehézségek ellenére is sok segítséget ad, olyan ismereteket és olyan formában nyújt a tanulóknak, amilyeneket más eszközökkel nem lehetne adni, s ha napjainkban még nem is mérhető le pontosan a tanulók tanulmányi eredményeiben az iskolatelevízió nyújtotta segítség értéke, s nem állítható fel az iskolatelevízióra szánt állami költségvetési ösz- szee és a gyakorlati értékesítés aránya — biztos, hogy nem a levegőbe száll el az is- kolatelevízióra szánt pénzösz- szeg. (beneilek) (Foto: Laczó .(.) az utóbbi években már elégtelennek korszerűtlennek bizonyult, s a megfelelő helyiség hiánya erősen éreztette káros hatását az olvasói létszám továbbfejlesztésében, a könyvtári munka bővítésében. A sajószentpéteri bányatelep! művelődési ház átépítésével egyidejűleg került sor a könyvtár korszerű körülmények közé helyezésére. Az elmúlt szombaton megnyitott Petőfi Sándor Művelődési Központ emeletén nagyméretű, világos helyiségben új, korszerű, napjaink könytár- munkájának megfelelő kereteket biztosító berendezéssel ismét megnyílt a szentpéteri bányász könyvtár. A közel tízezer kötetet az olvasók rendelkezésére bocsátó intézmény a bányatelepi központján kívül három fiókkönyvtárral rendelkezik. \ Az egyik Berentén, a másik a sajószentpéteri Il-es aknán van, míg a harmadikat az általuk patronált Sajóvámos községben működtetik. Ez a könyvtár egyébként a 37. abban a sorban, amelyben a szakszervezetek által az utóbbi két évben felújított, korszerűsített könyvtárak szerepeinek. Az eddigi gyakorlat azt bizonyította, .hogy a korszerűsített könyvtárak mindig nagy vonzerőt képviselnek áz I olvasók számára, s hihetőleg a | nagyon vonzó, újszerű sa.ió- [ szentpéteri. bányász szakszer- i vezeti könyvtár is rövidesen j ugrásszerű emelkedésről adhat I számot mind az. olvasók szá- j mának, mind a kölcsönzött kö- | teteknek vonatkozásában. Ve- I rés Józsefné könyvtáros joggal I reméli a megújult könyvtártól a nagyobb látogatottságot. Az újjászületett könyvtárat a könyvhét egyik rendezvényeként adta át a napokban rendeltetésének Magyar András, a szakszervezetek Borsod megyei központi könyvtárának vezetője. Rövid avatóbeszédében a sajószentpéteri könyvtár gazdag hagyományait méltatta, s jelenkori feladatait vázolta fel. Az első író—olvasó találkozót közvetlenül az avatóünnepség után tartották a művelődési központ egyik klubtermében A vendég Berkesi András volt. aki hosszan beszélgetett olvasóival és dedikálta műveit. (bm) Felavatták Rákóczi BiellszÉrst Borsilan , l\i hí* sc licit még p°ntos n JUC9I7licit felmérések, vajon miként jelentkezik az iskolatelevízió haszna szerte az országban, vajon miként áll arányban a korszerű hírközlő technika eszközeit igénybe vevő, tömeghatású oktatásra beinvesztált támogatás azzal az eredményességgel, amit az iskolák fel tudnak mutatni. Vajon nem száll-e ei nagyrészt a levegőben az a sok-sok pénz, amivel államunk az iskolatelevízió adásait segíti? A közelmúlt napokban, amikor a pedagógusnapra készültünk és egyik- kitüntetett nevelővel beszélgettem, szó- bakerült az iskolatelevízió adásainak felhasználása. A beszélgetésbe az érdekelt nevelőn kívül bekapcsolódott, az iskola igazgatója is. s azzal zárhattuk eszmecserénket, hogy az iskola televízióra szánt pénz mégsem száll el a levegőbe. legalábbis az ő iskolájukban nem, s feltehetően hasonló tapasztalatok adódhatnak a hasonló jellegű, más intézetekben is. A Kazincbarcikai Központi Általános Iskolában — mert ott jártunk —. szívesen kísérleteznek az audiovizuális okkötetének 525. lapján: „körszelvényű alagutak biztosításánál alkalmazott öntöttvas, öntötlacél, vagy vasbeton falazóelem”. . .) Továbbá és végül: kell-e sajnálkoznunk azon, ha széles körű tudást, jó általános műveltséget, valódi intelligenciát találunk olyan munkakörökben és beosztásokban, ahol ez ma még nem feltétlen alapkövetelmény, vagy nem tipikusan megszokott jelenség?!... örvendezzünk Sn^ hogy a tübing-átvevő. ha ma talán még „fehér holló” is, rendszerünk lényegét és céljait testesíti meg. Az az ő igazsága, ami a mienk is, mert a mi embereszményünk: képességeit öntevékenyen, sokoldalúan és harmonikusan fejleszti. viszonylag „egyszerű” beosztása és nem mindennapi szellemi „útravalója” ellenére is. sőt: éppen ezért: megelégedett. Ha úgy tetszik: boldog! ........... G yárfás Imre más is történt... Az nevezetesen, hogy a játékvezetőnek megjelelt a játékos: a tübing- átvevő. Megfelelt, és megvédte a maga igazságát, mely ezúttal az igazság is volt egyben. . . Megmondta szellemeskedő, elhirtelenkedve kellően át nem gondolt megjegyzést „kicsúsztató” játékvezetőnek, hogy mi a tübing; és egyszerű szavakkal arról is vallomást tett, hogy szereti foglalkozását. ezzel a műszaki, ellenőri jellegű munkakörrel össze- egyeztethetőnek tartja irodalmi. történelmi, művészettörténeti. egyszóval: „humán” jellegű érdeklődését, vannak is olyan — ugyancsak műszaki szakképzettségű — barátai munkahelyéről, akikkel efféle kérdések tanulmányozására, megvitatására össze-összejön szabad idejében... Ez volt a tübing-átvevő igazsága. A játékvezetőé pedig az. hogy az ország nyilvánossága előtt ismerte el: nem volt igaza, megjegyzése tapintatlan és meggondolatlan volt. s ugyancsak, még a játék folyamán, a képernyő előtt bocsánatot is kért a — megbántott — tü- bing-átvevőtől... — Ezzel fordult jóra a „mellékzönge” (eredetileg bizony nem-szerencsés) epizódja, s ezért nem keserű a szájunk íze a „Fekete, fehér — igen, nem” első szakszónak záró mozzanata után.. Saját „mellékzöngéim” viszont, ha itt véget érnének, félbeszakadnának!... Ki szeretném egészíteni őket. Mindenekelőtt: miért ne tudhatná a tv-riporter, a já- tékvézető, hogy mi is az a tübing?! S ha tudja, miért kell azzal „hangulatot csinálnia” (e kifejezés sajnálatosan gyakori szerencsétlen értelmezése szerint!), hogy — a tudatlant „játssza meg”?! Nekem sincs se különösebb érdeklődésem, se érzékem (és hozzáértésem) a műszaki ismeretek iránt, másirányúak a hajlamaim, a feladataim, s a végzettségem is. Annyit azonban mégiscsak tudtam, új „földalattink”, a metró építkezéseinek kezdete óta már (hiszen újságok, hetilapok ismeretterjesztő cikkei többször említették, s „élni kell. olvasni — muszáj”!). hogy a tübing: valamiféle tartós, kemény, szilárd anyagból készült fontos alagút-elem... (Most, hogy e kis cikket írom, pontos meghatározásának is utánanéztem, s íme, ezt olvasom az Üj Magyar Lexikon 6. Bizonyara vasó arra a minapi tv-műsorra mely lezárta a fővárosi kerületek tanulságos és méltán népszerűvé vált vetélkedőjének, a „Fekete, fehér — igen. nem”-nek első szakaszát, az elődöntőt. Ezúttal „a két legjobb vesztes” kerület, a XVIII. és a VI. versengett — ismételten mifidegyikük —, de most a továbbjutásért. Az őszi fordulóba, a középdöntőbe a XVIII-at juttatta a talán alaposabb felkészültség, de mindenesetre a jobb idegállapot, a gyorsabb találékonyság és — a nagyobb szerencse ... A tübing-átvevő — most is. mint csapatának első szereplésekor — felhívta magára figyelmünket széles körű tudásával, lelkes, átélt, szenvedélyes i észvételével a vetélkedőben. Hegy éppen az ő kerülete jutott tovább, ennek egyik' tagadhatatlan személyi tényezője ő voit. Körülötte. illetőleg közte és a — különben többnyire: kedves, szellemes, lendületes — játékvezető között Xs hogy úgy mondjam: ez utóbbinak „túlbuzgósága” folytán) támadt e minapi műsorban az a mellékzönge. melyet nem szeretnék szó nélkül, saját mellékzöngéim nélkül hagyni... Az történt ugyanis, hogy a játékvezető megint élcelődöft (.jószándékú hangulatemelés céljából bizonyára, de kissé már íölöslegesen és „olcsón”) a különös nevű, s valóban nem mindennapi foglalkozáson. ..Megjátszotta” a tudatlant, azt. hogy nem is sejti, mi az a „tübing”, mi dolga, feladata lehet egy „tübing-át- v evőnek”. Majd azzal is fokozta „szellemesnek” szánt — ne féljünk a szótól — tapintatlanságát (újabb jeleként más műsorokban, más alkalmakkor is megmutatkozott képtelenségének a higgadt, tárgyilagos játékvezetésre. — holott a valamikor „bírónak” nevezett játékvezető csakis elfogulatlan és nyugodt lehet.!), hogy megkérdezte a tübing-átvevő- töl: nem kár-e neki ekkora tudással, ilyen széles körű műveltséggel ebben a munkakörben tevékenykednie, nem tudná-e ezt a kincset máshol sokkal jobban hasznosítani a társadalom?!. .. Hu csupán, ennyi történt volna, igen keserű szájízzel búcsúztam volna e műsortípusnak (melyet a hazafiságra nevelés szempontjából fontosnak és hatékonynak tartok!) első szakaszától... Ám több és Négyezernél is több ember gyűlt össze a napokban a Sátoraljaújhelytől négy kilométerre fekvő csehszlovákiai Borsiban — II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában. A dicső szabadságharc vezérének mellszobrát avatták fel június első vasárnapján a községben. Az ünnepségre elmentek nemcsak a trebisovi járás községeinek küldöttségei, hanem a losonci Kármán-kör, a rimaszombati Tompa Mihály Klub, a füleki múzeum és a kassai kerület képviselői, valamint Magyarországról a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnázium énekkara és a múzeum igazgatója. A lepel lehullása után a Rá- kóczi-kastély melletti park szabadtéri színpadán töbl: írás kultúrműsor következett. Itt dr. Czine Mihály, az irodalomtudományok kandidátusa beszélt Rákóczi történelmi nagyságáról, s az általa vezetett szabadságharcról. A műsorban a környékbeli művészeti csoportok, valamint a magyarországi vendégművészek és a pataki énekkar szerepelt. H. I. A MI SZÜKEBB HAZÁNKBÓL, Borsod megyéből indult költő, aki most Debrecenben él és a Hajdú-Bihar megyei Napló kulturális rovatának vezetője, a napokban jelentkezett első önálló verseskötetével a szép költői szó híveinek táborában. Bényei .József már korábban is publikált: versei az országos, a vidéki irodalmi és napilapok hasábjain gyakran láttak napvilágot. A Napjaink és az Észak-Magyarország is többször hozta verseit. Így a költő nevét és a Sugúrverés- ben című gyűjteményben szereplő versek egy részét kedves ismerősökként köszöntötték az olvasók. A szép köntösben, a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent verseskötetnek máris nagy sikere van olvasói körökben. Akad könyvesbolt, ahol már hiánycikk Bényei József verseskötete. A sikert magyarázhatnánk a gyűjtemény jó verseivel, de Bényei esetében másról, többről van szó. A harmincon túli költő letisztult, higgadt munkáival jelentkezett. Az olvasó mélyen érző, a haza és a világ dolgait szenvedélyesen átélő férfi verseit kapta kézhez. Jó belelapozni Bényei kötetébe, mert versei között nem találunk nehézkes, elmegyötrő fogalmazásokat, olyan fordulatokat, amelyeket fiatal költőink gyakran kölcsönöznek a „modernség” tárházából. Ha nem csal a recenzista emlékezete, Bényei jó néhány esztendővel ezelőtt maga is megpróbálkozott jelzőkkel, szimbólumokkal, a nyelv logikájának néha ellentmondó szóösszetételű verseket írni. A Sugárverés- ben igényes gyűjtemény. Nem tudhatjuk pontosan, hogy egy költő milyen impulzus, indíték alapján választja meg témáját, írja meg verseit. Sokan a pillanatnak, a helyzetnek tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ha a versek születésének sorrendje szerint állította volna össze verseskötetét Bényei József, bizonyára keveset kaptunk volna a költő világképéből. önmagához és embertársaihoz való viszonyából. De ez a könnyed szerkesztés, a gondolatkörökre tagolt tálalás még a (iöllő „önéletrajzát” is adja, ha az olvasó egy kicsit figyelmesebb a szokásosnál. Az emlék körei című fejezet a paraszti múlt és az urbanizáció konfliktusait villantja fel abban az összefüggésben, amelyben a költő a szép és fájó emlékek tiszteletét és igenlését, egyben kritikáját adja. Az asszony körei című ciklus egy szép ívű meditáció azon, hogy a legtartósabb, a leemélvebb szerelmet is kikezdi az idő, bárhogy is küzdünk ellene. A KÖLTŐ MÉG EGY OK- j LUSBAN foglalkozik önmaga I gondjaival. A magány körei című csoportosításban általánosító erővel beszél azokról a szorongásokról, amelyek fogva tartják, kínzóan gyötrik és félelemmel fogják körül józan tűnődéseit. Az ember — így, vagy úgy — egyszer csak magára marad, fiatalsága is elszáll, környezete idegenné /túlik. Bényei is a jelent és a jövőt féltők nemzedékéhez tartozik, azokhoz, akik az elektronikus számítógépek, s a mindent tudó masinák, az atomkor századában mind jobban ! magukra, maradnak, mert úgy érzik, a szédületes technikai haladás elidegeníti az embereket egymástól. A dac körei című ciklusban a Groteszkek cím alatt megjelenő kis miniatúrák a csendesen, okosan szemlélődő költő kemény kritikai megnyilvánulásai. Jó, hogy találkoztunk ezekkel a versekkel, mert már-már azt hittük: Bényei csak regisztrál, elmélkedik. s tartózkodik a kritikai megnyilatkozásoktól. BÉNYEI KÖÍ/TÖI STÍLUSA, formai fegyvertára igen gazdag, mindvégig mértéktartó és kristálytiszta. Sugárverés heti
