Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1969. június 4, Láttam a Charley nénjét Rendhagyó feljegyzések egy miskolci színházi bemutató után I NÉZZE EL. NEKEM I az ol,~ | ____________________j vaso, h a feljegyzéseimet egy régi, személyes élménnyel kezdem. Nem írom le, hány évtizeddel ezelőtt, de nagyon régen történt, hogy a miskolci református gimnázium tornatermében a gyűrűn, vagy a nyújtón, már nem is tudom, milyen tornaszeren, ijedten kapaszkodott egy vékony, nyurga, gimnazista gyerek. Sose volt jó tornász, hosszú lábaival rendkívül komikusán terpeszkedett a semmibe. Ez a kép, ez a régi emlék jutott eszembe a Miskolci Nemzeti Színház évadot záró darabjának premierjén, a Charley nénje előadása közben, amikor a jobb sorsra és jobb szerepekre érdemes egvkori gimnazistát viszontláttam a színpadon, illetve a színpad fölött, amint egy csillárba kapaszkodva kalimpált oktalanul a levegőben, s a csillár egyre feljebb húzódott a világot jelentő deszkától. Nem talált támaszt a lábainak, mert hisz a létrát, amelyen jelmászott, egy másik színész elvitte alóla. A levegőben lógó színész, az egykori gimnáziumi társ Bánó Pál volt, aki egy nevelőintézet igazgatóját, bizonyos Mr. Howardot alakította a zenés komédiában és szerepe szerint felkapaszkodott a csillárra. Bizonyára nem tudná megmondani ő sem; miért. S ezen töprengek én is a bemutató óta. A csillárra kapaszkodó szereplő alól tréfából elvinni a létrát, olyan humoros szándékú fogás, amivel élni nem éppen a legmagasabb művészi igényességre vall, de a Charley nénje előadásában ez nem volt szembetűnő. A múlt században született angol komédiát — írója: Thomas Brandon — most Halász Rudolf átírásában és verseivel és Nádas Gábor zenéjével láthatjuk. Az előadást Hegedűs László rendezte. „„„ van ebben SOK MINDEN a Wcsit hosszúra nyúlt zenés komédiában. Fellelhető a korábbi évszázadok mg játékainak és komédiáinak sok-sok motívuma, szereplője. Van benne kicsit ütődött atya, aki leányai erényét félti, és vannak éhenkórász, de apjuktól, vagy nagy- nénjüktől támogatást váró szerelmes fiatalemberek. Van mindent rendbehozó, agyafúrt inas, illetve ebben a darabban nevelőintézeti pedellus is, aki mintha például Scapinnek a nagybátyja lenne. Van nyugdíjas ezredes, aki szeretne még hadnagy lenni, és van az ismeretlenségből előbukkant dúsguzdag nagynéni, aki ki is lehetne más. mint a most már elszegényedett ezredes, egykori hadnagy elhagyott szerelme. Van álszent öreg hölgy, és nagyjából kész a leltár. Meg persze van egy fiatalember, akinek párja csak a darab végén bukkan elő, s ezért ráér csaknem három felvonáson keresztül női ruhában játszani, s ezzel az álruhás játékkal a komédia tengelyét képezni. Tulajdonképpen sok egyéb mondanivaló nincs is a játékról, hiszen a szereplők felsorolásából kitűnik, hogy van két szerelmespár, van egy gazdag nagynéni, és egy agyafúrt pedellus, aki — akárcsak a Moliere-i inasok és más elődök — a végén mindent rendbehoz és a finálénál azzal az érzéssel karolhat egymásba az egész szereplőgárda, hogy nem maradt egyetlen megoldatlan kérdés sem, s a nézők is nyugodtan mehetnek haza. Ehhez a régi darabhoz, mint említettük, zenét szereztek, ilt-ott lefújták róla a port, a szereplőket beöltöztették a Kalmár Katalin tervezte jelmezekbe, a játékot a2 ugyancsak általa tervezett díszletek közé, Barta Judit koreografált hozzá néhány ügyes táncot, Herédy Éva vezényletével pedig a zenekar nagyon szépen szólaltatta meg Nádas Gábor muzsikáját, s nem a karmesteren és a zenekaron múlott, hogy a komédia történési ideje, p játék egész jellege és a muzsika között itt-ott asszink- ronitást éreztünk, s a betétszámok nem minden csikorgás nélkül kapcsolódtak mindig a játékhoz. NEVETNI nap°a sokat .le: ____________bet. Mar az első percektől alig ül el a poénpetárdák pukkanása, mert az előadás rendezője, Hegedűs László láthatóan arra törekedett, hogy a nevetés sose szűnjön meg. Zenés komédiánál ez nem is lenne különösebben baj, ha a rendező egy kicsit több mértéktartással él. Hegedűsnél: nem volt szíve elhagyni elég gégét, nem volt szíve húzni, kihagyni olyan ötleteket és szituációkat, amelyek várhatóan derűt fakasztanak, s így az egymásra halmozódó sok-sokféle apró betétjáték, geg többször már egymást semlegesíti, oktalannak tűnik, mint például a bevezetőben említett csillártorna. Általában a rendező a harsó.nyságot részeltette nagy előnyben, s az egész játékra bizonyos fékevesztett komédiázás jellemző. Maga az a tény, hogy az egyik főszereplő férfi szinte az első perctől női ruhában csetlik- botlik. komédiázik, eléggé olcsó humorforrás. Ezt a rendező, s nem utolsósorban a szerepet játszó Varga Gyula még alaposan meg is lovagolta, s nem kevés túljáiszással csi- holtatott ki a nevetés a nőruhás diákfiú jeleneteinél. Legjobban Makay Sándor és Pákozdy János tetszett. Előbbi igen jól jellemzett vonásokból állítja össze egy korlátolt, elszegényedett, az életét a gyarmatokon eltöltött angol ezeredes karikatúráját, és sok apró játéka mindig okkal kelt derűt, az utóbbi pedig derűs, flegmatikus öregembert formál Albert pedellus alakjából: olyan embert, aki kicsit kívül Pécsi Sándor, Kossuth-di- ,?as színművész a közelmúlt napokban szülőföldjén, Sajó- szentpéteren járt, A Petőfi Sándor Művelődési Központban több száz érdeklődő előtt mondott verseket. (Foto: Lacző J.) Ötven éve történt: A Vörös Hadsereg felszabadítja Sárospatakot A pataki ifjúság lelkesedett a Vörös Hadseregért, és sokan beléptek soraiba a haza és a forradalom védelmére, így a tanítóképző intézet mintegy húsz növendéke is. Május 30-án indul meg az északi ellentámadás. A Vörös Hadsereg parancsnokságának szűkszavú hadműveleti naplójában június 4-én a 3. dandár hadműveletének epizódjaként a következő sor olvasható: „a 7. munkás gyalogezred útban Sárospatak felé”. Június 5-én pedig: „A 3. dandár Sárospatakra bevonult”. Miután a 3. dandár egyik zászlóalja Erdőbényén kivetette állásaiból az ellenséget, június 3-án ide kapta a 4. és 6. hadosztály a parancsot Sátoraljaújhely felszabadítására. Június 4-én a dandárparancsnok utasítására egy felderítő lovascsapat elindult Erdőbényéről Olaszliszka, Tolcsva, Vámosúj- falu irányába. Parancsnoka: Szücsy Pál huszárhadnagy. A lovas elővéd, miután ellenállásba nem ütközött, Vámosújfaluból továbbnyomult előre, de a Bodroghalász és Sárospatak közötti dombháton elsán- colt ellenséges gyalogság tüzet nyitott rá. A tüzérjárőr viszonzásul direkt lövéssel pásztázta a domhátat, mire az ellenség géppuskáit is elhagyva özönlött visszafelé. A húsz emberből álló felderítő vörös huszárszakasz a műúton belovagolt Patakra. Ekkor vonult egy ellenséges század a hegyháti állás megerősítésére, s a katolikus temetőnél összecsaptak. Miután a magyar parancsnok, Szücsy Pál huszárhadnagy és két katonája hősi halált halt, négyen pedig megsebesültek, a felderítők válságos helyzetbe kerüllek: úgy látszott, hogy a túlerő megsemmisíti a maroknyi vörös harcost. Ekkor azonban a tüzérjárőr ágyúi újból megszólaltak, amitől az ellenség elvesztette a fejét, és rémülten rohant Sátoraljaújhely felé. Sárospatak örömmámorban úszott, a bevonulás diadalmenet volt. Munkások, diákok ünnepelték a vöröskatonákat, a parancsnokok kocsijába virágokat dobáltak. Még az éjszaka biztosító járőr indult Vég- ardóra és Iiercegkútra. Másnap reggel fél nyolckor indult a támadás Sátoraljaújhely irányába, és 6-án foglalták el a várost. A Sárospatakra elsőnek belovagolt felderítő vörös lovascsapat parancsnokának sírja a református temetőben található. Bár az ellenforradalom a fehér zománctáblát megcsonkította, felirata így is kibetűzhető: Itt nyugszik Szücsy Pál huszárliadnagy. A hazáért áldozta fiatal életét 1919. június 4-én. E. Kovács Kálmán Nagybecsű Herman Ottő-emlékek Eddig ismeretlen Herman Ottó-emlékek kerültek a tudós nevét viselő miskolci múzeum tulajdonába. A hagya70 éve született federico Garda Lorca A spanyol fasizmus világhírű áldozatára, a modern spanyol irodalom legnagyobb alakjára emlékezik a világ. Federico Garcia Lorca Granadában született, jómódú gazda fiaként. Sokoldalú, tehetséges gyerek volt: zongorázott, zeneszerzést tanult, népdalokat dolgozott fel és verset írt Amikor 19 éves korában Madridba ment, nem volt már egészen kezdő az irodalomban. Pályáját a granadai táj élménye, a népköltészet hatása és a spanyol líra kibontakozó új iránya határozta meg. Első megjelent kötetei, az andalúz dalok és a cigányrománcok egy- csapásra a spanyol irodalom kiemelkedő személyiségévé tették. Lorca példát mutatott a költői hagyomány megújítására, a zárt népi formák és a modern asszociációs, sőt láto- másos technika egybeforrasz- tására. Versei a képalkotás gazdagságával, megragadó ritmusukkal, tragikus mélységükkel keltettek feltűnést a költőtársak és az olvasók köréljen. De Lorca verseiben nemcsak a nyelv és a forma minősége érdemel figyelmet. Az általa oly nagyra becsült és továbbfejlesztett granadai folklór világában súlyos társadalmi problémák feszültek. Csendőrök által zaklatott cigányok, üldözött szegényembehodahni est Tisza szederben yben A tiszaszederkényi Radnóti Miklós Művelődési Központ, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az ünnepi könyvhét alkalmából irodalmi estet rendez május 5-én este 7 órakor a művelődési központ színháztermében. Bevezetőt Kristó Nagy István irodalomtörténész mond. az est vendége Rákos Sándor költő;-- műfordító. Avműsorban Szontpái Monika előadóművész, valamint Lőte Attila és Kovács István színművész működik közre. Az estet könyvkiállítással és könyv- árusítással kapcsolják egybe. Magyar külpolitikai évkönyv, 1S68 Első ízben jelenik meg 1969- ben a magyar külpolitika évkönyve — a Külügyminisztérium és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásában. A kötet tartalmazza az 1968. év magyar diplomáciai eseményeinek részletes kronológiáját és fontosabb dokumentumait. a Magyar Népköztársaság külügyi egyezményeit, s az ország képviselőinek a nemzetközi szervezetekben végzett munkáját. Az adatok és dokumentumok mellett több érdekes cikk ismerteti hazánk külkereskedelmi kapcsolatainak alakulását, a szocialista országokkal és a tőkés országokkal folytatott kereskedelmét, a nemzetközi vásárokon való részvételét stb. Néhány , írás pedig számot ad nemzetközi tudományos, kulturális és sportkapcsolataink fejlődéséről. Ez az évkönyv nemcsak a szakmabelieknek szolgál kézikönyvül, hanem a külpolitikai és diplomáciai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönség számára is érdekes tájékoztatást és hasznos ismereteket nyújt. tékot eddig Pósa Lajos leszármazottai őrizték, s az író leányának, Pósa Sárinak halála után került a múzeumba. A gazdag — csaknem 300 darabból álló ■— hagyatékban megtalálhatók többek között Herman Ottó személyes tárgyai, mint például intarziás dohányzóasztala, lepréselt havasi gyopárgyűjteménye, s egy — a Garadna völgyében saját kezűleg elejtett és kitömött, színpompás tollazatú —< hajnalmadár. Különösen érdekesek azok a levelek, amelyeket Pósa Lajossal és más ismerőseivel váltott. A hagyatékban van többek között az a levél, amelyet 1905-ben Pósánéhoz intézett: „Engem csakugyan elgázolt egy kocsi, a fejemmel a villamossínre estem. Igaz, hogy öt centlméternyire megrepedt a bőr, sok vérem el is folyt, de a csont! a csont! az keményebbnek bizonyult még a vasnál is.” Egy másik, Pósa Lajoshoz 1907-ben intézett levelében gratulál „Az arany ládika” megjelenéséhez, majd — Pósa képviselőjelöltségére utalva így folytatja: „ ... Én, mint régi barát cs működésének őszinte méltató- ja azt a tanácsot adom: ne fogadja el a meghívást és maradjon meg nagy és nemes munkájánál, a gyermekirodalom művelésénél.. A hagyatékban található Herman Ottóné kézzel írott versgyűjteménye, amelyben egy újságkivágást is megőrzött. A cím- és dátumnélküli kivágásban az egykori zsurnaliszta a következőket írta: „Miskolc város kirekesztette a parlamentből azt az embert, aki szegénységében nagy tudománnyal szolgálja az országot.. Az értékes gyűjteményből kamarakiállítást rendeznek a miskolci múzeumban, az irodalmi hagyaték anyagát pedig Kilián István muzeológus dolgozza fel. Szakemberigény Ózdon rek tűnnek fel a versciklusokban. Sorsuk és konfliktusaik az. írót is mindinkább foglalkoztatják. A szegénységgel szolidáris Lorca a költészet mellett az esszét és a drámát is műveli. Különösen a színpadot érzi alkalmasnak művészi és társadalmi eszményei kifejezésére, hatásos szolgálatára. Ma a költő mellett elsősorban a drámaíró emlékét őrzi a világ. A színpadi szerző társadalmi elkötelezettsége, progresszivitása még nyilvánvalóbb, mint a lírikusé. Első darabja a Mariana Pineda című szabadságdráma. Ezt követi A csodálatos vargáné, ez a ma is nagy sikerrel játszott költői vígjáték. Lorca a harmincas években a köztársaság népművelő munkáját támogatta. Színtársulatot alakított, kiasz- A fennállása 125. évforduló- szikus müvekkel és saját da- jónak ünneplésére készülő Óz- rabjaival jarta az országot. di Kohászati Üzemekben az Dramaturg, rendező, író es utóbbi 15 évben megduplázókoreográfus egyszemélyin. dott a mérnök és technikus Színházi műhelyének tapnszta- szakemberek száma. A meg- lata teszik nagy drámáit a növekedett igényekhez képest modern világszínhaz izgalmas * műsordarabjaivá. Ekkor írja a -----------—....—----------------V érnászt, a Yermát és a Bernarda házát. rwi r j r Drámáinak visszatérő molí- X (UlClCSriOZáS vuma az. életet jelképező nőalakok tragédiája. Ezek az « / asszonyhősök nem törődnek UV bele sorsuk reménytelenségébe. Lázadnak és ha nem képesek Megyei táncszakbizottsági magukat felszabadítani, meg- ülést és járási népitánc-bemu- váltuni — inkább elpusztul- tatót rendez a Borsod megyei nak. E művek a nyelvi anyag Rónai Sándor Művelődési és jellemzés azonos forrásaiból Központ, valamint a sátoral- merítenek, mint Lorca költő- jaújhelyi Kossuth Lajos Mü- szete, amelynek kiemelkedő velődési Központ június 8-án, darabját, a Torreádor-siratót, vasárnap fél kilenc órai kez- a magyar olvasók Nagy László dettel Sátoraljaújhelyen. Meg- csodálatos fordításában élvez- nyitót Jaskó Sándor, a Sátorhetik. Népköltészet és modern- aljaújhelyi járási Tanács vb- ség izgalmas egysége, tragikus elnökhelyettese mond. A tánc- és látomásos atmoszféra teszi szakbizottsági ülés és járási oly jellegzetessé a Lorca-drá- népltánc-bemutató programjá- mákat. Ezek a darabok a ma- ban több szakmai jellegű eíő- gy^ir színházak kedvelt műsor- adás hangzik el, valamint a darabjai. Lorca magyarországi sátoraljaújhelyi járás közsé- kultuszát segíti összes művei- geinek tánckarai, kórusai, nek kiadása, s Tolnai Gábor j hangszeres szólistái, üzemi nemrég megjelent tanulmánya, együttesei tartanak bemutatót. amely a fasiszták által meg- _____ „ „ „ . ö lt író-költő tragédiájának kö-| SzerePel, a. Programban egy rülményeit deríti fel, eredeti helyi néprajzi kisfilm bemu- j dokumentumok alapján. I tatása is. | azonban még így is többre lenne szükség. Különösen szívesen fogadnának kohómér- nök-technológust, metallurgust, gépgyártási technológust, villamos gépészmérnököt, közlekedési és vasúti mérnököt, építészmérnököt, iparszakos közgazdászt és szilikát-kémiai szakon végzett mérnököt. A vállalat tervszerűen próbálja hiányzó szakember- igényeinek kielégítését megoldani. E célból alapított ösztöndíjalapot is, amelyből évről évre jelentős összegeket kapnak azok, akik a vállalat előtt álló feladatok megoldásában akarják tudásukat hasznosítani. A most befejezéshez közel álló tanévben péidául 59 ilyen fiatalnak nyújt anyagi segítséget. A vállalat szakemberigénye ettől több. Ezért a megüresedett és eddig be nem töltött állasokra pályázatot írt ki, melyet a szakirányoknak megfelelő felsőfokú intézményekbe juttatott el. A meghirdetett pályázatra eddig már egy közgazdász, 3 kohómérnök és 2 villamosmérnök jelentkezett. Ez az igényeknek körülbelül 50 százaléka. Még további pályázatokat várnak különösen a gépészmérnöki karról és a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetemről. Ncmctli Gyűl* áll az őt körülvevő embereken, megmosolyogja kisded játékaikat, s magát, illetve figuráját sem veszi egészen komolyan. Varga Gyula diákját már említettem, a másik két diákot, a szerelmespárok fiű- alakjait Kiss Jenő és Kautzky Ervin kelti életre sok víg ko- médiázással, partnereiket, a két bakfist meg Kopetty Lia és Unger Pálma. Míg Kopetty több jó drámai alakítása után kissé idegenül mozgott ebben, a sok lehetőséget nem adó szerepben, Unger Pálma — akit még nagyobb szerepben nem láthattunk — most sokszor volt színpadon. Apjukat, az ütődött képviselőt Kanalas László próbálta elfogadható emberré formálni. A dúsgazdag nagynéni szerepében Olgyai Magda nagyon szép és szimpatikus idősödő asszonyt játszott, s kedves volt fogadott lánya alakjában Szeli Erika. Bánó Pál, mint említettük, lógott a szeren, sok egyebet nem tehetett. Koós Olga álszent úriasszonyának nevettető manirjai nagyon hasonlóak voltak a 33 névtelen levél férés igazgatónőjéhez. ÍRTAM fentebb, h°g? ne‘ ___________________1 ‘fm nagyon sokat lehet. Nevetést persze ki lehet csiholni igényesebben és kevésbé igényesen. Charley nénje nem túl igényes. Évad végén, már-már kánikulai időben általában nevettető darabokat szoktak játszani a színházak. De ilyenkor sem baj, ha az Igényesség még nem kezdte meg a nyári szabadságát. Benctlek Miklós
