Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

Szerda, 1969. június 4. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A városfejlesztés néhány kérdésémi nyilatkozik dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke 3. 4 vízellátás és a csatornázás A lakáskérdés után Miskolc másik legnagyobb problémája a város zavartalan ivóvíz­ellátása, valamint a szenny­es csapadékvíz elvezetése. Közvélemény-kutatásunk so­rán is sok miskolci olvasónk kérte: adjunk tájékoztatást a város vízellátásának javításá­ra tett és tervezett intézke­désekről, a csatornahálózat fejlesztésének és ezzel össze­függésben a Szinva- és a Pe- ce-patakok tisztításának, ille­tőleg szabályozásának tervei­ről. ; KÉRDÉS: Milyen adott­■ Ságokkal és lehctősé- • gekkel rendelkezik a vá- Z ros az ivóvízellátás je­■ lenlegi problémáinak ; megoldására; milyen in­■ tézkedések történtek és " mikorra várható a gon­■ dók végleges megoldása? VÄLASZ: A város zavarta­lan ivóvízellátása valóban igen nagy gond. A jelenlegi víznye­rő helyek kizárólag a karsztfor- rásokra települtek, hozamuk a mindenkori időjárás függvé­nye. Csapadékszegény, aszályos időszakban napi 20 ezer köb­méter ivóvíz hiányzik, amely a város fejlődésével és min­denekelőtt a lakásépítéssel egyre fokozódik. A víztermelési kapacitás bő­vítésére már számos intézke­dés történt. Például a Szinva- forrás bekötése a város ivó- vízvezetékének hálózatába, a tapolcai forrás hozamának fo­kozása, a Szabadság tisztasá­gi fürdő természetes meleg vízzel történő ellátása, az Augusztus 20. strandfürdő víz­feleslegének hasznosítása, a Borsodi Regionális Vízmű többlet-vízmennyiségének be­kapcsolása a városi hálózat­ba stb. Mindezek azonban csak eny­hítették a város vízellátásának problémáit. A vízhiány teljes megszüntetését a Hernád né­meti határában építés alatt álló csúcsvízmű fogja megol­dani. A csúcsvízmű első üte­mének befejezése 1971-re vár­ható. Ez 17 ezer köbméter többlet-vízmennyiséget bizto­sít majd naponta a városnak. Mivel azonban közben a vá­ros is fejlődik, ez a mennyi­ség még nem oldja meg vég­legesen a vízhiányból eredő gondjainkat. A vízigény teljes mértékű kielégítésére — amely egy személyre és egy napra számítva 250 literre tehető — csak a csúcsvízmű második ütemének megépítése után ke­rülhet sor. A csúcsvízmű tel­jes befejezése tehát sürgető feladat. ■ KÉRDÉS: Mi a helyzet 2 és mi várható a szenny­■ cs csapadckvíz-csatonia­■ hálózat fejlesztésében? VÄEASZ: Városunk szenny­es csapadékvíz-csatornahálóza­ta jelentős mértékben gyara­podott a harmadik ötéves terv során. A szükséges hálózat ki­építésének terve összhangban van az útépítéssel, építésének üteme az utak korszerűsítésé­vel párhuzamos, tervszerű. Tavaly. 1908-ban. mintegy 11 millió forintos beruházás­sá' rendeztük a Pece-patak I— II. {bedcghvölgyil ágát. Ennek kapcsán két tároló is létesült. A tárolóban felgyülemlő csa­padékvíz szabályozottan, zárt csatornában jut a Szinvába. A Pece további. III—IV. (bábo- nvibérci) ágának rendezése még a harmadik ötéves terv hátralevő időszakában meg­kezdődik, a völgyzáró gátak megépítésével. A Pece belvá­roson áthaladó szakaszainak zárt szelvénybe helyezese és az eddigi meder betömése m-'-kezdődött a Palóczv utcá­nk '•« folytatódik a Hősök te­re "•^kitűzésünk a Pece­ágak ..többi betömésével egyrészt a város jelentős szennyezettségének megszünte­tése, másrészt értékes belváro­si területek nyerése, amelyek tovább javíthatják a zöldterü­letek arányát, vagy a kívána­tosabb belső közlekedésre nyújthatnak jobb feltételeket. A Szinva-patak mederbur­kolása már több éve tart. 1968-ban például több mint 3 millió forintot fordított, 1969- ben 5 milliót fordít erre a célra a tanács. Megoldásra vá­ró feladat, még a Szinva erő­sen szennyezett medrének fo­lyamatos tisztítása és szennye­zettségének megszüntetése. Az utóbbi vonatkozásban különö­sen az LKM szennyező hatásá­nak további csökkentését vár­juk. A város szén ny víz-főgyűjtő- hálózatának kialakítása na­gyobbrészt már megtörtént. Hátra van még a diósgyőri fő-, gyűjtőhálózat összekötő szaka­szának kiépítése, valamint az avasi új városrész szennyviz­es csapadékcsatornájának ki­építése és összekötése a vá­rosi főgyűjtöhálózattal. A to­vábbiak során pedig legjelen­tősebb feladatot a főgyűjtőhá­lózatokra történő bekötőháló­zatok folyamatos kiépítése és a városi főgyűjtőhálózattal va­ló összekötése jelenti. Ez azért is fontos feladat, mert az ivó- vízellátásba bevont lakások és egyéb létesítmények mögött jelenleg még lényegesen el­marad a szennyvízcsatorna- hálózatba bekötött lakások és más létesítmények száma. A kettőnél; pedig egyre inkább közelednie kell egymáshoz. További probléma, hogy je­lenleg a város területén ke­letkező szennyvizek csak rész­leges tisztítással kerülnek a Sajóba. Ez egészségügyileg megengedhetetlen. A régi szenny víztisztító-telep a máso­dik világháború során elpusz­tult. Ma már nélkülözhetetlen az új, központi szennyvíztisz­tító-telep megépítése, a kelet­kezett szennyvizek elvezetése megfelelő derítés és tisztítás után. Az új szennyvíztisztító- telep tervezése folyamatban van, első ütemének megvaló­sítása a negyedik ötéves terv időszakában várható, amely körülbelül 150 millió forintos beruházást igényel és naponta 48 ezer köbméter szennyvíz tisztítására nyújt lehetőséget. ■ KÉRDÉS: A fejlesztési * feladatokon kívül gon­■ dolnak-c a meglevő csa­■ tornahálózat karbantar­. tására is? VÁLASZ: Természetesen. A szennyvízcsatorna-hálózat a városi vízmüvek kezelésében van, kötelessége annak kar­bantartása, javítása és az üze­meltetés biztosítása. Ezt a fel­adatot általában jól látja el, szükséges azonban bizonyos munkafolyamatok gépesítése és a fenntartás célját szolgá­ló tevékenység rendszeressé tétele. A csapadékvíz-elvezető csa­tornák az elmúlt évekig a ke­rületi tanácsok kezelésében voltak, és a szükséges munká­kat megrendelték a vízművek­nél. vagy más szerveknél. 1968- tól ezt a hálózatot is átadtuk a vízmű kezelésébe, biztosítot­tuk a folyamatos karbantar­tás. üzemeltetés pénzügyi esz­közeit és egvéb feltételeit. * KÉRDÉS: Szirma köz­■ igazgatásija« Miskolchoz * tartozik. Szirmai olva­■ sóinkat elsősorban e Uc­■ rületrész vízellátási * gondjainak megoldása ■ érdekli. Várható-e az ő “ vízgondjaik megoldása a- közeljövőben? VÁLASZ: Igényként merült fel Szirma vízellátásának meg­oldása. A törpevízművel kap­csolatos elgondolás azonban megalapozatlan volt, mivel a rendelkezésre .álló víz alkal­matlan ivóvíz céljára. A vá­rosi hálózatra történő rácsat­lakozás viszont tovább fokoz­ná vízellátási problémáinkat, mért olyan helyekről vonná el a vizet, ahol az alapvető szük­ségletek kielégítése másként nem biztosítható (lakótelepek, kórházak stb.). Mindezek fi­gyelembevételével is törek­szünk a szirmai ivóvízellátás megoldására. Tanácsunk hatá­rozatot hozott rá, hogy a Szir­ma—Hej őcsaba körvezeték ki­építésével 1970 végéig elégít­sük ki a jogos igényt. A szük­séges, mintegy 2 millió forint költséget a városi, a II. kerü­leti Tanács és a vízművek fog­ja fedezni az egyéb kiadások­nál elért megtakarításaiból. Cscpányi Bajos (Folytatjuk) üss építők IhrawÉs’Jicss Korszerű tiszti szállót adott át Miskolcon a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tegnap, június 3-án, kedden délelőtt. A kétemeletes épület­ben tágas, kétágyas szobák várják lakóikat. Valamennyi szobát beépített szekrények, folyóvíz és hideg időben gáz­fűtés tesz otthonossá. A föld­Miilfips eiyilfíitlBÉs A Tiszai Vegyikombinát új üzemében, a polietilén gyár­ban előreláthatólag az év vé­gén kezdik meg a termelési próbákat. A két és fél milli­árd forintos beruházás fel- használásával készülő új léte­sítményben alacsony oktánszá­mú benzinből évente huszon­négy ezer tonna, nagy nyomá­sú polietilén granulátumot ál­lítanak elő. A korszerű üzem­ben a benzint először piroli- zálják, vagyis zárt • csőrend­szerben nyolcszáz fokos hőn felbontják. Ezáltal az etilénen kívül több melléktermék ke­letkezik. Az étién gyár melléktermé­keinek gazdaságos hasznosítá­sára az ipar a tudományhoz fordult segítségért, és a TVK Fejles&té® Mályibun, Eg'erbem9 Putnokon Az Északmagyarországi Tég­la- és Cserépipari Vállalat Borsod, Heves és Nógrád me­gyei üzemei közül az idén há­romban kerül sor nagyobb je­lentőségű fejlesztési munká­ra. Így például a felszabadu­lás után épült Mályi Tégla­gyár rekonstrukciójára — amelyet az elmúlt évben kezdtek meg — 43 millió fo­rintot fordítanak. A korszerű­sítési program megvalósításá­val a jövő esztendő végétől a műszárítókat kiszolgáló új ka­zánház berendezéseit, valamint a nagy teljesítményű égetőke­mencéket már a hajdúszobosz- lói földgázzal üzemeltetik, új transzformátorállomás építésé­vel biztosítják a gyár energia­ellátását és a kemencekirakók nehéz fizikai munkájának csökkentésére villamos meg­hajtású targoncákat vásárol­nak. Ezeken kívül agyagbá­nyájukba szállítószalag-rend­szert létesítenek, és összes műszárító kamrájukat recir- kulációs technológiával szere­lik fel. A munkákat 1970 végé­re fejezik be, és a gyárban a jelenlegi, évi 70 millió helyett. 85 millió kis méretű égetett téglát állítanak majd elő — az eddiginél jobb minőségben. Egerben mintegy ötven mil­lió forintos beruházás felhasz­nálásával építik fel hazánk első alagútkemencés cserép­égető üzemét. Az új gyárban évente 12 millió tető- és fél millió gerinccserepet készíte­nek. A gyár építését július elején kezdik meg és a ter­melési próbákat 1970 második felére tervezik. A napokban fognak hozzá 12 millió forin­tos költséggel a Putnoki Tég­lagyár tovább-bővítéséhez. A 130 méter hosszú, iker-alagút- kemencével felszerelt üzem új nyersgyártá-csarnokot és két­csatornás eldszárítót kap, amelyekben a szállítást gumi­szalagokkal oldják meg. A bővítés után a gyár a jelenlegi évi 30 millió helyett 40 millió kis méretű téglát ad majd az építőiparnak. Próbaüzemre készül a DCM mészműve számos kutatóintézettel kötött együttműködést. A kutatási program megvalósítását 1966- ban kezdték meg. Máris gyü­mölcsöző eredményt hozott. Így például a Nehézvegyipari Kutatóintézet szakembereinek a C 4 frakcióból sikerült igen jó minőségű, gombaölő nö­vényvédő szert készíteni. A kaptán elnevezésű növényvé­dőszer technológiájának ki­dolgozása után most kísérleti üzemet építenek a vegyikom- binát. területén. A Műanyagipari Kutatóinté­zet mérnökei a könnyű pirolí- zis koncentrátumnak ipari célokra való felhasználását tűzték Itt feladatul. Ez a melléktermék igen sok egye­di szénhidrogént tartalmaz. Ezekből az anyagokból — desztillációval különválasztva — különböző frakciókat nyer­tek. Közülük a legjelentősebb a sztirol-indén frakció, amely­ből epoxi műgyanták és vízzá­ró bevonatok készíthetők. szinten üzlethelyiséget alakí­tottak ki az egyenruha szak­üzlet számára, ügj tYiitt kapott helyet a szálló jól felszerelt társalgója is. Az új szállót bravúros gyor­sasággal, mindössze nyolc hó­nap alatt fejezték he a BÁÉV dolgozói. Külön elismerést ér­demel, hogy még télen, a leg­nagyobb hidegben Sem aka­dozott a munka. Az UN1VA%- szerkezetet karácsony előtt kezdték szerelni, január 20-ra pedig már állt az épület. Az építők 20—23 fokos hidegben is derekasan helytálltak, s olyan műveleteket is kifogás­talanul elvégeztek, amelyeket a hagyományos építőiparban mindig nyárra szoktak hagy­ni. A munkában különösen ki­tűnt Térjék József ácsbrigádja, amely már kilencszer nyerte el a szocialista címet. Ugyan­csak kiválóim állt helyt Pa- rannai József kőműves szocia­lista brigádja. Mindkét brigád tagjai a Borsod megyei Épí­tőipari Vállalat régi, törzs­gárdához tartozó dolgozói. Olyanok is akadnak közöttük, akik már 20 évnél régebben dolgoznál; a vállalatnál. Valamennyi építő jó munká­ját, s elsősorban téli helytállá­sát dicséri, hogy a szálló igen rövid idő alatt, kifogástalan „minőségben” készült el. Fiatal szakember elhelyezkedne... A mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése egyre több kép­zett szakembert igényel. A mezőgazdasági nagyüze­mekben az egyes termelési ágazatok specializálódta!;, sőt ma már egyre gyakoribb, hogy több tsz, vagy állami gaz­daság együttesen hoz létre hús-, tej- és tojástermelő kom- binátot. Az ilyen specializálódott üzemágakban egyre több mérnökre, technikusra, jól képzett szakemberre van szük­ség. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogv jelenleg a mezőgazdaság különböző ágazataiban mintegy 50 ezer olyan munkahely van, ahová legalább technikusi végzettségű szak­ember kellene. Jellemző adat. hogy 855 termelőszövetkezet­ben egyáltalán nincs agrármérnök, 440-ben pedig még fel­sőfokú végzettségű szakember sincs. Az agrármérnöki be­osztásban levő személyeknek csupán 22 százaléka rendelke­zik egyetemi végzettséggel. Szinte hihetetlenül hangzik, de országosan több mint 1300 főkönyvelői beosztásban dolgozó­nak csak általános iskolai végzettsége van. Az egyetemeken és felsőfokú tanintézetekben együttesen évenként csaknem 2000 fiatalt képeznek ki mezőgazdasági szakterületre. Ezek elhelyezkedése évről évre gondot okoz. Általános tapasztalat, hogy a végzett szakemberek egy ré­sze már eleve nem a képzettségének megfelelő munkahelyre megy dolgozni, hanem más területen helyezkedik el. Azok közül is, akik a mezőgazdaságba mennek, egy-két év utón többen otthagyják azt, és másütt próbálnak boldogulni. Ez a jelenség tulajdonképpen mindenkinek káros. Sok csa­lódást és anyagi hátrányt jelent a fiatal szakembereknek, akik nehezen találják meg helyüket az életben. Vesztesége­ket okoz a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek — alkalmas szakemberek híján — esetleg keservesen küszködnek az új, meg új problémák megoldásával. Megrövidül a népgazdaság, mert kénytelen számolni a mezőgazdasági termelés lassúbb fejlődése révén keletkező kiesésekkel és a kallódó szakem­berek képzésére fordított milliók elvesztésével. M i lehet az oka annak, hogy egyes mezőgazdasági nagy­üzemek nem törekszenek szakemberek szerződtetésé­re? Miért van, hogy egyes helyeken a már meglevő és a tsz-ben dolgozó agronómusokat, technikusokat nem be­csülik eléggé és nem a képzettségüknek megfelelő munka­körben foglalkoztatják őket? A választ elsősorban a szemléletben kell keresnünk. Né­hány helyen úgy gondolkodnak, hogy eddig is megvoltunk mezőgazdasági mérnök nélkül, ezután is megleszünk. Másik helyen pedig azt mondják „mit tud az a fiatal könyvkukac, nekünk akarja megmondani, hogy mit hogyan keíl csinál­ni, hisz mi 40—50 éve végezzük a mezőgazdasági munkát.” Akadnak olyan tsz-ek is. ahol egyszerűen sajnálják a havi fizetést a szakemberektől. Az elmondottakon kívül olyan probléma is van, hogy az agrármérnöki diplomát nem te­kintik egyenértékűnek az orvosi, vagy ügyvédi, tanári vég­zettséggel. Ügy vélik, hogy a mezőgazdasághoz mindenki érthet, minek kell azt annyi ideig tanulni. Az ilyen maradi szemlélet következménye sok esetben, hogy a gazdaságokban dolgozó mérnökökét, technikusokat nem becsülik eléggé. A gazdaságra vonatkozó észrevételei­ket, vagy javaslataikat gyakran nem fogadják el. Ezekből a problémákból adódik, hogy a fiatal agrárértel- miség egy része egy-kétéves kínlódás után elkeseredik, bú­csút mond tanult szakmájának és olyan helyen próbál sze­rencsét, ahol jobban megbecsülik munkáját. Es itt elérkez­tünk ennek az ellentmondásos állapotnak az emberi oldalá­hoz. \ Nyilvánvaló, hogy azok a fiatalok, akik az agráregyete­mekre, vagy főiskolákra jelentkeznek, többnyire ezt azért teszik, mert szívügyük a mezőgazdaság. Arra készülnek, hogy tanulmányaik elvégzése után ott fognak dolgozni al­kotni. ott segítik majd a termelőmunkát. Ha ez bárrrv'yen oknál fogva nem sikerül nekik, könnyen elhomályosul élet­céljuk, elvesztik alkotókedvüket. Keserű, mindennel elége­detlen emberekké válnak, akik más területen csal; ímmel- ámmal végzik munkájukat. A zon munkálkodunk, hogy a szocialista társadalomban boldog, megelégedett, alkotni vágyó emberek éljenek; ez a társadalom és az egyén egyetemes érdeke. Ha ez az érdek a termeléssel és a technikai haladással ötvöződik, s ebben az irányban hat, segítenünk kell az akadályokat el» távol ítélni órvónv^siilóso ii fiából Az építűalananyng-gyártás egyik fontos bázisa épült fel a váci DCM-bcn. A teljesen hazai tervezésű cs kivitelezésű mészioü építését 1967-ben kezdték meg. Az első kemencét 1969. má jus 16-án gyújtották be, majd folyamatosan sor kerül a többi kemencék begyújtására is. A napokban megkezdik a próbatermelést az, évi 150 ezer tonna ka­pacitású üzemben, és júniustól folyamatosan szállítják az építőipar számára oly fontos mcszet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents