Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

eSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Szerda, 1969. június 25. HOZZÁSZÓLÁS ff®! jelenikmeg a Meghökkentő voíí Párkány László cikke a lap jú­nius 18-1 számában, de képte­len voltam csodálkozni. Az ünnepi könyvhetet megelőző időszak könyvnépszerűsítő kampányai, az „Olvasó népért mozgalom” felhívás már jelez­te, nincs minden rendben az olvasóvá nevelés területén. A szaporodó művelődés-szocioló­giai tanulmányok tárházából csak néhány jelenség: Néhány éve az Alföld (a deb­receni diákok talán ennek a megjelenési helyét sem tud­ják), egy vizsgálat eredményét közölte. Egy lapra, egymás mellé nyomtatott versek — egy klasszikus, egy mai hazai köl­tő verse, és egy táncdalszöveg — közül kellett kiválasztani a legszebbet, a legjobbat, a leg­értékesebbet. Tíz diák közül nyolc a kert­hez tartozó rózsát megéneklő táncdal szövegét találta legér­tékesebbnek. A könyvhét időszakában megjelent „Indul a bakterház” a középiskolások kedvenc ol­vasmánya volt. Az egyik könyvesbolt veze­tője szerint a készlet 95 száza­lékát ők vásárolták meg. A néhány éve kiadott Ta­kács Imre-, Lengyel József - művek, vagy éppen a „Tehe­rán, Jalta, Potsdam” c. könyv (folytathatnám a felsorolást) ott szerénykedik a gyorsan fo­gyó, nem tudom hányadik ki­adást megért Fritz Kahn- könyv rikító szerelmi árnyéká­ban. Kovács András filmje, az „Extázis 7—10-ig” irtózatos energiák cseppet sem építő jel­legű pazarlását láttatta velünk. Valahol elrontottuk az „Olva­só népért” mozgalmat. A Párkány László írásában foglaltak 5—6 évvel ezelőtt ta­lán nem lettek volna érdeke­sek, most azonban — az okta­tási reform delén, aggasztó — önámítás lenne azt monda­nunk: átmeneti jelenség, nem lényeges. Nem vitatom, ^ taknöl“I telmények összeállítóinak fő­het a fejük. Az a kérdés fe­szit, hogy a sokat emlegetett gyorsuló idő mit enged kihul­lani a tudományok rostáján, s mit nem, mi adja a permanens nevelés biztos alapját, s mi az ami lényegtelen. v az intenzív gazdálkodás szük­ségességét helyezi előtérbe. Ez pedig olyan gazdálkodás, amelyben a termelés növelé­sének szándéka, a technika és a technológia fejlesztését, a munka termelékenységének emelkedését, a dolgozók szak­képzettségének növelését teszi szükségessé. Kicsit elkalandoztam. Az aggasztó jelenségek azonban láncreakciószerűen váltanak ki orvoslásra váró gondokat. Kő­sziklából nem fakaszthatunk vizet. Az anyagi gondok még egy darabig gondok maradnak. De a lehetőségek teljes ki­használásával nem vágyálom talán annak tudatosítása, hogy a Napjaink Miskolcon, a Kor­társ és a Nagyvilág Pesten je­lenik meg. Ződi Imre Kitünteteti üzemi könyvterjesztői! A munkahelyi könyvterjesz­tést ellátó Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat a közelmúlt­ban elnyerte a kiváló vállalat címet. Ebből az alkalomból a vállalat több dolgozója része­sült kitüntetésben, a könyvhét munkájának értékelését köve­tően pedig a Szakszervezetek Orsz'ágos Tanácsa adott kitün­tető oklevelet a vállalat több üzemi könyvterjesztőjének. A borsodi, illetve miskolci mun­kahelyeken dolgozó könyvter­jesztők közül Béres Erzsébet, a miskolci 3. sz. AKÖV, Deák Béláné, az LKM, Duzsik Lász­ióné, a BVK, Kiss Gyula, a DIGÉP, Nagymajtényi János- né, a DIGÉP és Vajkai Lajos, az LKM dolgozója, illetve üze­mi könyvterjesztője részesült a SZOT elismerésében. Szabadtéri s a fővárosban Mintegy két héttel ezelőtt hírt adtunk a szegedi szabad­téri játékok előkészületeiről, idei programjáról. Mivel Mis­kolc — eléggé nem sajnálható módon — jelenleg nem rendel­kezik magas művészi szintű produkciók bemutatására al­kalmas szabadtéri színpaddal, most ismét egy más város nyá­ri szabadtéri színpadi prog­ramját kell az érdeklődő kö­zönség figyelmébe ajánlanunk. Ez alkalommal a budapesti szabadtéri színpadokról adunk tájékoztatást. A főváros szabadtéri színpa­dainak sorában elsőként a Bu­dai Parkszínpad tárja ki ka­puit, s már július 3-án tartja első bemutatóját. Az első be­mutató bizonyára nagy érdek­lődést kelt, hiszen nagy hírű darab érkezik el magyar együt­Orosz nyelvi továbbképzés Miskolcon Az Országos Pedagógiai In­tézet meghívására ötventagú, szovjet főiskolai tanárokból ál­ló csoport érkezett hazánkba Krupcsanov Leonyid Makaro- vicsnak, a moszkvai Lenin Pe­dagógiai Főiskola docensének vezetésével, hogy az orosz nyel­vet tanító magyar pedagógu­sok nyári tanfolyamait vezes­sék. Miskolcon már vasárnap gyülekeztek az ország minden részéből az orosz szakos taná­rok és tanárnők. Egy alapfokú és egy haladó tanfolyam in­dult itt, mintegy százhúsz fő részvételével, tizenkét szovjet tanár irányításával. Jó éjszakát, gyerekek A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekkönyvtára 1969. július 1-től nyári peraekklnliot szervez általános iskolai tanulók részére. A mindennapos programban kirándulás, strandolás, vetélkedő, irodalmi játék, sportverseny, városnézés, filmvetítés is szerepel. Érdeklődés és jelentkezés a gyermekkönyvtárban, Sza­badság tér 3. sz. alatt, szombat, vasárnap kivételével, mindennap délelőtt 10 órától délután 18 óráig. A Borsod*—Heves megyei Vas- és Műszaki Nagyker. Vállalat mis­kolci telepe felvesz: Diesel- és akkumulátoros targoncákhoz kar­bantartót, targoncavezetői jogosít­vánnyal, Z fő kocsikísérőt, 1 fő segédmunkást, 3 fiút, 6 órás kise­gítői munkakörbe. Jelentkezés: Vágóhíd u. 6. sz. Telepigazgatónál. TMK üzemünkbe azonnali belé­péssel, kiemelt órabérrel felve­szünk nagy gyakorlattal rendel­kező lakatost csoportvezetői be­osztásba. Továbbá villanyszerelő­ket (nyugdíjasokat is), lakatoso­kat, segédmunkásokat. Munkás- szállást. térítés ellenében napi egyszeri étkezést biztosítunk. Két­hetenként szabad szombat. Kohá­szati Alapanyagellátó Vállalat Mis­kolc, Repülőtér. Pályázati felhívás. Ipari nagy­vállalat — kiemelt vezetői mun­kakörbe — felvételre keres öt év feletti vezetői gyakorlattal ren­delkező erősáramú villamosmérnö­köt, lehetőleg kazánbiztosi szak­vizsgával, vagy ennek megfelelő kazánüzemeltetési gyakorlattal. Pályázatokat részletes önéletrajz és az eddigi gyakorlat feltünteté­sével „Nagyvállalat 199” jeligére a Magyar Hirdető miskolci kiren­deltsége, Széchenyi u. 83. szám alá kérjük beküldeni. Okleveles építész- és általános mérnököt, gyakorlattal rendelkező építőipari technikusokat, lakatos, villanyszerelő, hegesztő, motorsze­relő szakmunkásokat, hfddaruve- zetőket. autódarukezelőket és férfi segédmunkásokat felvesz a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsol- cai Gyára, Alsózsolca. Mizcrák I. felv. Cinenios-űnnepségekre készül a sárospataki tanítóképző Comenius Amos János, a vi­lághírű XVII. századi cseh pe­dagógus emlékére halálának 300. évfordulója alkalmából 1970-ben az UNESCO kezde­ményezésére világszerte ün­nepségeket rendeznek. Különö­sen szülőhazájában, Csehszlo­vákiában idézik fel gazdag programmal a nagy pedagógus életét és munkásságát: első­sorban Prágában és Eperjesen lesznek nagyobb Comenius-ün- nepélyek. Dánia és Svédország is otthont adott hányatott éle­tében Comeniusnak, a jövő évben ezekben az országokban is nagyobb szabású Comenius- emlékülésekre készülnek a pe­dagógiai társaságok. Lorántffy Zsuzsanna hívásá­ra Comenius 1650-ben Sáros­patakra érkezett, és négy évig volt a kollégium nevelésügyi igazgatója. Több pedagógiai és didaktikai művét is itt írta, köztük a leghíresebbet, amely­nek címe Orbis pictus, vagyis a látható, ábrázolt világ, s eb­ben a szemléltető oktatás fon­tosságát fejtegeti. Nevelési és oktatási elveit a sárospataki kollégiumban igyekezett gya­korlatilag is megvalósítani. Éppen ezért a Magyar Peda­gógiai Társaság és a Magyar UNESCO Bizottság a tanító­képző intézettel karöltve Sá­rospatakon rendezi meg a ma­gyarországi Comenius-ünnep- séget. Ennek előkészítésére dr. Maller Sándor, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára Sárospatakon már tárgyaláso­kat folytatott. A Sárospataki Tanítóképző Intézet egyébként a felsőfokú tanítóképző intézetek működé­sének 10. évfordulója alkalmá­ból felveszi a Comenius Amos János nevet, és október 3-án, 4-én névadó ünnepséget ren­dez, amelyen Bautzen, Kato­wice és Eperjes testvérintéze­tei is képviseltetik magukat.' Az ünnepi beszédet Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára mondja, majd a részvevők különböző szekciókban megtárgyalják Comenius pedagógiai és didak­tikai munkásságának értékes, haladó hagyományait. . (h. J.) I tásához szükséges tárgyi és sze­mélyi feltételeket. Kívánta, hogy érezzék jól magukat vá­rosunkban mind a szovjet, mind a magyar pedagógusok, s eredményesen töltsék a két he­tet. Bartók Géza, orosz nyelvi szakfelügyelő fordította a szov­jet kartársaknak a megnyitót, majd sorra bemutatta és vi­rággal köszöntötte őket. A szovjet vendégpedagógusok né­hány mondattal ismertették, mivel kívánnak foglalkozni az előadásokon. A tanfolyam leg­főbb célja, hogy fejlessze a ta­nárok beszédkészségét, de nyelvtani ismereteiket is fel­elevenítse, illetve fejlessze, frissítőként pedig daltanuláso­kat terveznek. A kötött prog­ram naponta 8-tól 13 óráig tart, délutánonként pedig vá­rosnézés és ismerkedés a kör­nyék szép látnivalóival. (Grassalkovlch) tes bemutatásában magyar színpadra: Bernstein világhírű musicalje, a West Side Story. A Fővárosi Operettszinház művészei keltik életre a mu­sicalt Vámos László rendezé­sében, Bogár Richard koreog­ráfiájával. A tervek szerint a West Side Story tizenkét alka­lommal kerül a közönség elé. A Margitszigeti Színpad programjában a Faust három előadását Vaszy Viktor vezény­li, majd három alkalommal csendülnek fel Komor Vilmos vezényletével a Pillangókisasz- sznny dallamai. Mindkét, elő­adásban külföldi énekművé­szek lépnek fel. Öt estén ke­rül a közönség elé a Margit­szigeten a Mosoly országa, s három alkalommal találkoz­hatnak a nézők a kijevi Ukrán Állami Akadémiai Tarasz Sev- csenko Opera és Balettszín­ház balettegyüttesének ven­dégjátékával, valamint négy­szer a Mazowsze Lengyel Álla­mi Népi Együttes műsorával. A Budapesti Parkszínpadon a már említett West Side Sto- ryn kívül a berlini Friedrich­stadt Palast vendégjátékát, a Palast Revü ’69 című látvá­nyos műsort láthatják az ér­deklődők tizennégy alkalom­mal. A Városmajori Színpad budapesti és vidéki színházi együtteseket fogad vendégül. A budapesti József Attila Színház nyolc alkalommal mutatja be itt a Lulu című zenés vígjáté­kot, a győri Kisfaludy Színház három estén szerepel az ör­döglovas című operettel, a szol­noki Szigligeti Színház meg hatszor lép közönség elé a Ne szóljatok bele című musicallel. Szeged és Budapest után de jó is lenne egy korszerű mis­kolci szabadtéri színpad prog­ramjáról hírt adni! Miskolci úttörő-énekkar sikere Veszprémben Pedagógiai nyári egyelem Szegeden Július 20-án nyitja meg Mé­hes Lajos, az MSZMP KB tag­ija a hatodszor megrendezésre '.erülő szegedi pedagógiai nyá­ri egyetemet. A program ér- ' 3kes, változatos, az előadók italában a KISZ KB és a Te- ) vízió vezetői, munkatársai. A jveléstudomány több jeles ■pviselőjét várják a Szovjet­unióból és a Német Demokra- itikus Köztársaságból is. ’ Néhány nagy érdeklődésre számot tartó előadás témája: Ifjúságpolitikánk elvi és idő­szerű feladatai; Az ifjúság sajtó szerepe és feladatai a ne­velésben; A tömegkommuniká­ciós eszközök és az ifjúság Társadalmi, tudományos éi technikai forradalom hatása é; következményei a nevelési té­nyezők fejlődésére; A KIS2 feladatai az ifjúság honvédelmi nevelésében. A programot kulturális ren­dezvények és kirándulások egészítik ki. kéletes összhang, tiszta intoná- lás, kifejező, átélt előadásmód jellemezte a miskolciak bemu­tatóját. A fesztiválon rangsorolást nem állapítottak meg, de a hét legjobb énekkar a fesztivál zá­róünnepségén, díszhangverse­nyen énekelt. A miskolciaktól i Balázs-szám bemutatását kérték. Az ünnepség végén Szabó László, az Üttörőszövetség Or­szágos Elnökségének titkára kihirdette az ez alkalomból meghirdetett országos úttörő- kóruspályázat eredményét. El­ső díjat nyert Tornyos Béla, másodikat Gulyás László és Lisznyai Szabó Gábor. A kar­vezetők és más meghívottak szakmai tanácskozáson vettek részt a zsűri tagjaival, a gye- •ekek pedig szabadAri koncer- ;eket rendeztek a varban és az jgyetemi diákszálló előtt, s szabad idejükben Veszprém íevezctességeivcl is megismer­kedtek. A nagyszerű énekkarnak és kiváló zenekarvezetőjüknek gratulálunk, és további sike- ’eket kívánunk szerepléseik- íez. Ilctlmanck László A közelmúltban rendezték meg Veszprémben az úttörő nagykórusok második országos fesztiválját, ahol megyénket a miskolci 6. sz. Általános Is­kola ének-zene tagozatának ta­nulóiból alakult kórus képvi­selte. A versenynapon piros nyak- lcendős, fehér inges úttörők töltötték meg zsúfolásig a Pe­tőfi Színház nézőterét. A mis­kolci énekkar déltájban került sorra, s a kísérők szorongó szivvel, reménykedve hallgat­ták a fiatal karvezető, Tin- schmidt Mária vezényletével felhangzó műsorszámokat: Is­meretlen szerző: A vén kakas; Bartók: Bolyongás; Balázs: Búcsú és táncnóta; Karai: Már vége lett a hétnek című szá­mokat. Zongorán Misuta Má­ria tanárnő kísérte a kórust. Szereplésük nagyszerűen si­került, különösen a Bartók- és a Balázs-szám tetszett. A bí­ráló bizottság is elismerésének adott kifejezést. Zámbó István Liszt-díjas, a zsűri elnöke, Ba­lázs Árpád SZOT-díjas zene­szerző és Makláry József Liszt­díjas karnagy elmondták, hogy nagyszerű muzsikálást hallottak; remek vezénylés, tö­Hétfőn délelőtt 9 órakor Hnisz László, a Miskolci váro­si Tanács művelődésügyi osz­tálya iskolai csoportvezetője nyitotta meg a kéthetes prog­ramot. Szeretettel köszöntötte a szovjet vendégeket és a tan­folyam részvevőit is. Megkö­szönte, hogy eljöttek a távoli hazájukból, kérte, foglalkozza­nak lelkesen a magyar kartár­saikkal, mutassák meg az orosz nyelv szépségeit és nehézségeit. Néhány szóval szólt Miskolc városról, fejlődéséről, s kiemel­te, hogy mindent megtettek és megtesznek azért, hogy bizto­sítsák az általános és középis­kolákban az orosz nyelv taní­Mire van szükség elenged­hetetlenül, és mit pótolhat az iskolai éveket követő eszten­dők nevelési lehetőségeit ma- : gában foglaló népművelés. i Jelen pillanatban egyszerűen nem érdemes abban bízni — ; több okból is —, hogy a kellő alapot az érettségivel, a kö­zépiskolai anyag elsajátíttatá­sával megadtuk, s erre épít­hetjük a későbbieket. Ismertem olyan magyarta­nárt, akinek 6 évig — míg le- gyintve tudomásul vették —• állandó nézeteltérése volt hi­vatalos ellenőrző szerveivel, mert néha-néha figyelmen kí­vül hagyta a tantervi követel­ményeket és számonkérő óráin a „Mit tapasztaltam az Élet és Irodalom olvasása közben?” témája is szerepelt. Az már bebizonyosodott, hogy a Csárdáskirálynőtől a Lulun keresztül nem vezet egyenes út az Ügynök haláláig, mint ahogy a Jókain nőtt ol­vasó — ha azt sem mondjuk meg, hol jelenik meg a Nap­jaink — nem jut el Sánta Fe- rencig. Aztán a másik, az előzőt meghatározó probléma: hat­van, kisebb-nagyobb község könyvtárát vizsgálva — bele­értve egy járási könyvtárat is — szomorú tapasztalataink vannak. Évről évre csökken a könyv- beszerzésre, az állomány gya­rapítására fordítható összeg. A könyvek ára viszont nem. Művelődéspolitikai hasznos­ság ide, hasznosság oda: a Szép versek 1968. 27, az 1967. 32 Ft. A Művészeti lexikon 4 kötete 600, a Marxizmus—le- ninizmus alapjai 50 forint. Hatvanból 58 könyvtár ál­lománygyarapítására szánt fo­rintjaiból nem telik egyetlen irodalmi folyóirat előfizetésére sem. A könyvtáros csekély tiszte­letdíját magába foglaló évi két- ezer forintos költségvetésből csak a Nagyvilág című folyó­iratra 150 forint kellene. Megyeszcrtc tekin-fr^­könyvtár vezetője írta levelé­ben: „A műszaki irodalom, melynek állandóan követni és regisztrálni kellene a terme­léssel szorosan összefüggő mű­szaki-technikai fejlődést, gyor­san avul, s pótlására szerény könyvbeszerzési keretünk mi­att nincs lehetőség”. Az új gazdaságirányítási rendszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents