Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
Szerda, 1969. május 14. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ma délután nyílik a sajtókiállítás Miskolcon í Háziasszonyok ÓÍT Az Észak-magyarországi Vegyiművek termelési főosztály- vezetője, Dudás József a tények nyelvén, a realitásokra figyelve vázolt néhány olyan problémát, amire azt szoktuk mondani: itt szorít a cipő... Az egyik legnagyobb gond és probléma volt — az ma is —, hogy a, karbantartás nem abban a kerékvágásban halad, amit egy állandóan fejlődő vállalat igénye és érdeke megkövetel. _ Nemcsak az a gond, hogy égy sor új üzemmel nem nőtt egyenes arányban a karbantartó létszám, hanem főként az, hogy a karbantartók anyagi érdekeltsége sem volt kielégítő. Emiatt csökkent a munka intenzitása, s a minőséggel sem lehettek elégedettek. Az ezzel kapcsolatos értekezleten az üzemek vezetői kertelés nélkül tárták fel az adott helyzetet. Egy javaslat kapcsán meg is született a határozat. Ma már mindinkább gyakorlattá válik, hogy a karbantartók prémiuma az adott üzem eredményeitől függ. A javasolt összeg kifizetésére az eddigi módszertől eltérően az üzemek vezetői tesznek javaslatot. Így elérhető, hogy a karbantartás dolgozói sokkal nagyobb körültekintéssel dolgozzanak és messzemenően ügyeljenek a hibátlan munkára. Nekik is érdekük, hogy minél kevesebb legyen az üzemzavar, ha netán adódik ilyen, minél rövi- debb idő alatt kijavítsák a hibát. Egy másik égető probléma, a munkaerőhiány. Viszonylag eléggé nagy a fluktuáció, sok a betöltetlen hely. A vállalat vegyipari üzemeiben 70—80 új dolgozó kérte felvételét, ugyanakkor a feladatok mintegy 30—40 százalékkal növekedtek. Főként férfimunkaerőben van hiány, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol női dolgozókat tilos alkalmazni. Nem kimondottan szakmunkásokról, hanem betanított és segédmunkásokról van szó. Önként adódik a kérdés: mi az oka, hogy ilyen helyzet alakult ki? Ma grnr ország a műhold megfigyelési program ban Egy év alatt a Magyar Tudományos Akadémia négy csillagászati megfigyelőál] omásán harminc mesterséges hold_1136 átvonulásáról 29 400 megfigyelést végeztek a szakemberek. Budapesten, Baján. Miskolcon és Szombathelyen működik egy-egy csillagvizsgáló, melyek 1961. óta nemzetközi szputnyikmegfigyelő állomások. A többi európai szocialista országgal együtt hazánk is részt vesz a szovjet műhold megfigyelési programban. Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia szput- nyikmegfigyelési albizottságának vezetője mondja el, hogy a szovjet akadémia éppen most ajánlott fel egy nagy teljesítményű fotokamerát, melyet a bajai állomáson helyeznek majd el. Az eddig használatos kamerával csak a legfényesebb műholdakat tudták fényképezni. Az új szovjet kamera a halványabb fényű, mozgó objektum képét is rögzíteni tudja. A távcsövet nemcsak a csillagászok, haIrógépmúzeum Egerben Egerben az Alpári Gyula Közgazdasági Technikumban dr. Körösy Gyuláné tanárnő az iskola egyik termében írógépmúzeumot rendezett be. A múzeumban közel 100 gép található, festékpárnástól betűkorongosig, de megtekinthető a ma használatos villanyírógép is. fi nem geodéták is használják majd. — Milyen feladata van a négy magyar megfigyelőállomásnak? — Az évekig tartó megfigyelések célja figyelemmel kísérni a Nap hatását a Föld légkörére. A műholdak fékeződésének mértékéből megállapíthatjuk, hogy a 200 kilométer feletti légsűrűség és hőmérséklet hogyan változik, a naptevékenység ingadozásaival párhuzamosan. Évente kiadunk tudományos köteteket, melyek az állomások megfigyelési adatait tartalmazzák, továbbá nemzetközi konferenciákon rendszeresen beszámolunk eredményeinkről. Megfigyelési anyagunkat a Szovjetunióban és más országokban tervszerűen felhasználják különféle kutatásokhoz, de fontosak olyankor is, ha egy rádióadó nélküli „halott” szput- nyikot kell követni, hogy el ne vesszen. — Miért van szükség Magyarországon négy állomásra? — Annyi állomás kell, hogy az időjárási viszonyok különbözősége mellett kiegészítsék egymást. Nálunk elég ez a négy állomás, az ország négy különböző részében. A vidéki állomások eredetileg népszerű bemutató csillag- vizsgálóként alakultak. Ahogy megváltozott feladatuk, a város kisebb tudományos központjává váltak. A bajai állomást időközben átvette a Tudományos Akadémia, a szombathelyi és miskolci állomás még tanácsi kezelésben van. A Vas megyei Tanács a város központjából kiköltöztette a csillagvizsgálót, az Akadémia félmillió forintért megfigyelő- tornyot építtetett, s még egy kupolát is terveznek hozzá. sét, a szedőgéptől a rotációsig, a rotációstól az olvasóig. De a múlt újságjai is láthatók itt, többek közt a 264 évvel ezelőtt, 1705-ben megjelent első magyar újság, amely II. Rákóczi Ferenc hadiújságja volt, a Mercurius Verídicus ex Hungária. Az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, 1780-ból. ' Az első újság, a Borsod (Miskolci Értesítő) 1867-ben jelent meg. A „Miskolc” pedig 1876-ban. Azóta, csaknem egy évszázad alatt, több mint 100 sajtótermék látott napvilágot, amely a város élénk szellemi tevékenységét is tükrözi. Az eddigi kutatások szerint, a világ első napilapja az 1702. évi londoni Daily Courant volt, ezt követte 1703-bán, a Nagy Péter által alapított orosz hírlapközlöny, a Vedo- moszti. Az első magyarországi hírlapot 1705-ben Eszterházy Antal, kuruc generális adta ki. Rákóczi latin nyelvű hadiújságja, Mercurius Hungaricus, később Mercurius Veridicus ex Hungária (Igazmondó Magyar Merkuriusz) címmel jelent meg, és szerkesztésében Bercsényi Miklós is részt vett. A legelső magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó 1780-tól kilenc éven át Pozsonyban jelent meg Rát Mátyás, majd mások szerkesztésében. Egyébként Rát Mátyás, a győri születésű evangélikus lelkész volt az első hivatásos újságíró Magyarországon. A kiállítás, melynek megtekintése. díjtalan, négy napon keresztül, 10 órától este 8 óráig tart nyitva. Két nap a börtenkitörés hősével 1944. március 22. él dr. Bazsik Renáta emlékei között. Először 1969. március 22-én, a sátoraljaújhelyi bőr- < tőnkitörés 23. évfordulójának ünnepségén találkoztam és be- ■ szélgettem a kitörés hősével. Már akkor feltűnt életvidámsága, optimizmusa. Elmondta a véres nap történetét, a sok-sok egyéni tragédiát, amely megtestesítette a magyar, szlovák és szerb nép tragédiáját is. Első találkozásunk alkalmával említette, hogy könyvet ír az 1944-es börtönkitörésről. Az elmúlt napokban ezzel a szándékkal újra ellátogatott Sátoraljaújhelyre és találkozott azokkal, akik szemtanúi voltak a kommunisták élethalálharcának. Dr. Bazsik Renátával végighallgattam a Festék nyomok a szlovákiai Tapolca-forrásban Körösy Gyuláné növendékeinek magyarázza az írógépek működését. juttattak. A megfestett, sózott víznek 10—15 napon belül jelentkezni kellett volna a környező karsztforrásokban. Azonban nem így történt. A kutatók naponta többször, mintegy 20 forrás vízéből vett mintát küldtek be \’egyelemzésre, de sót és festékanyagot nem találtak. Csaknem egyhónapi fáradságos vizsgálat után az elmúlt napokban végre jelentkeztek az első nyomok. A szlovákiai területen levő Tapolca-forrásban kimutatták a keresett festékanyagot. Az eltelt hosszú időszakból arra következtetnek, hogy a zsombolyba helyezett festett sós oldat a vártnál lassabban szivárgott le a mélyebben fekvő karsztos tárolókba, és csak most áramlik szét a forrásokba. Ezért mind a szlovák, mind a magyar területen fokozzák a források ellenőrzését. A vízügyi szakemberek szerint a határmenti vízválasztó vonal felkutatása még mintegy 2—3 hónapig eltarthat. Alig egy hónapja érdekes és izgalmas tudományos munka kezdődött a vecsembüki fennsíkon. A szlovák és magyar vízügyi szakemberek közös összefogással arra keresnek választ. hol húzódik a hegy vízválasztó vonala, s hogyan oszlanak meg a felszín alatti vízáramlatok a szlovákiai és a magyar források között. A várható kutatási eredmények megismerésé mindkét fél számára — főleg ipartelepítési szempontból — igen fontosak, mert a választóvonal pontos meghatározásával megállapíthatják a Szlovákiában, valamint a hazai Torna és a Bód- va völgyében feltörő források vízgyűjtő területének nagyságát. Ezekből az adatokból pedig következtethetnek, hogy a határmenti patakokból milyen nagyságú vízkivétel lehetséges. A munkák során az Alsóhegyen levő Almási zsombolyba három tonna sót és egy mázsa különleges festékanyagot, illetve nagy mennyiségű vizet Szerencsről elküldték _ . ~rf>l>os. Polák, Tóth. a 150. va^on cukit1'- kí™ KUBgo1a kaó (ugatottakban szerepelteti! Így lesz tagja annak az NI Il-es játékosokból álló észak területi válogatottnak ii amely 1940. október 6-án a: úgynevezett Szent Koron; Kupáért mérkőzik Kecskémé ten. Mint ismeretes, a mérkő zést az északiak nyerték meg (Következik: A „háborús” csapatban.) Nyikcs Imre A magyar cukoripar az idén új piacot talált Iránban, ahová cgykilogrammos dobozokba csomagolva 750 vagon különleges kockacukrot exportál. A rendelők által kért nagy szemcséjű. nehezen olvadó kockacukrot a selypi és a szerencsi gyár dolgozói készítik. A szerencsiek 320 vagont állítanak elő belőle. Gyártásé- 1 hoz új technológiát és keve- > rési arányt dolgoztak ki, hogy a cukor fehérségét, valamint keménységét a kért minőségiek, amikor jó hírt hallo; i so: róluk. Az élő hős mindent 1 * ]!- jegyzett, mert könyvében 2 2 lönfejezetet szentel p, szes núk elbeszéléseinek. • * * n>; i 2 3 is: Az esti órákban dr. B.j> 5 *: Renátával és férjével sfr 4 M. gattunk a Sátoraljaújhely? i 5 i\ cákon és közben akarat*®- s 3: is többször összehasonlít,^ _ a szörnyű múltat és boldog lent. Az orvosnő dicsérte a • — hőseit, akik becsületesen ^ “J jjj: goznak. Beszélt munkah: 1 * 11: 127. ről, munkatársairól, kedx ’i 313: és szeretettel. Időben i - 3 s távolabb kerültünk az élő 1 2 V núk visszaemlékezéseitől, _ 3 12: nál jobban elmerültünk s 4; vő terveiben. — Elmúlt a két nap és én val gazdagabb leltem, me','" mertem történelmünk .ÁJÁAjj, napjait egy olyan ember J5§|§ beszélése alapján, aki nemcs^sS- a múlt, hanem a jövő hőse Mert aki a múltat és a jeti Wm cselekedeteivel gazdagítja, sokat tesz a jövő érdekében '»®:i Elbúcsúztunk és én megk»j|gj szöntem, hogy részvevője s§||§1 hettem egy könyv születés j nek, amelynek címe ez les I Amikor az erdők kizöldülnck"'?^ Takács InmÄÄ Dr. Bazsik Renáta Foto: Téglási T. sei a 49-es szobában feküdt, é: hogy csodálták életkedvét Egymás után jöttek az egyszerű emberek, akik még 25 é\ távlatában is megrázó vádbeszéddel illették a fasiszta bar bárságot. A véres történeim esemény felidézése közber sokszor érdeklődtek dr. Bazsil Renátától, hogy mi történt a: életben maradt hősökkel, örülvisszaemlékezéseket. Az ápolónő felelevenítette, hogy dr. Bazsik Renáta súlyos sérülésié az is, hogy a gyermekgiJi dozási szabadságon leví 5 mamáknak sem maraci. o.: gendő idejük gyermel, 2_n.r Otthon maradt, mindé. z 4 végez, hiszen a férj mos‘ , „ „ ‘ csak ritkán segít. így ^ \ J ' csire kevesebb ideje jut t ‘, lehet éppen miatta m !' otthon. 3 2 lg.„ Persze, nem elsőse * s ísai azért kell időnként s — 4 14:21 problémáikkal is foglalk z 3 i*:ii mert feladatuk és tény! x 4 ii:ii sük kizárólag a család! s 3 is:i‘ fására irányul. A rene 3 4 13 :i zésre álló adatok szeri 4 3 sm megyénkben levő sí 1 3 4 12 u: háziasszony közül han 1 5 9:1: ezer szeretne munkát v. 2 e ni. Az okok között az an>. szempont mellett jelenti L szerepet játszik az a mix ls. . említett szemléletmód: kx ’ ‘ szolgáltatottnak érzik m.-\g'_ * , kát. Laza a társadalom)--2. -! ] kapcsolódásuk is. Még lejt 2 kább az iskola, a gyérig , ‘ előmenetele kelti fel ért1 ! * lődésüket, ami érthető'i x 12. , magyarázható is. Ugyanal 1 : UJ, más, nem praktikus ké 1 2 J sek iránt zömük érdek! 7 2 -!jj közömbös marad. L A Magyar Nők t5 1 1 * Tanácsa kezd1 3 ~ s S!11 zésére a megy5 1 4 10:24 nécs foglalkozik a h;5 — ~ 5 1:18 nyok problémáival!*» és a vis könnyű a feladat. '«'k6*ós elmar* ményben — nyugodta hatjuk — egy évezr 1. 0.: szemléletmód merev t 7.3 kell ledönteni. A háziast — isii« nyok munkájának elfc 2 J “ llj 3 fásában, értékeltetéséber. _ 2 közéletbe való bevonásul, 3 1 s: 5 végső soron ezen kere?2 1 «: « vezet az út. ■_ s 10;n Csntorás Annamáj — s 3:13 A mikor az asszonyok problémáiról, gondjairól beszélgetünk, legtöbbször — kimondatlanul is — csak a dolgozó nő helyze- ; tét vesszük figyelembe. Némiképpen érthető is ez, Hi- ' szén egyre erősbödő tenden- ! cia a nő munkába állása. Olyannyira így van ez, hogy ' olykor már csodálkozunk ■ azon, ha valaki nem dolgo- ; zik. Pedig csak megyénkben - százezer asszony foglalkozá- I sa: háztartásbeli. ' Helyzetük könnyebb is, ■ meg nehezebb is, mint dol- ' gazó társaiké. Könnyebb azért, mert csak a család ' gondjai nyugszanak vállai- ' kon. de nehezebb azért, mert I legtöbbjük teljesen egyedül marad ebben a munkában. ■ Amíg ugyanis a dolgozó nö- ; nek — bár még mindig nem ■ általánosan — segít a ház- ; tartási munkában a férj, ! vagy a gyerek, a háziasszony - — éppen azért, mert csak az ‘ — mindent maga végez. Rá- - adásul munkáját nem is ér- ' tékelik a pénzkereső munká- - val egyenértékűnek. Sajnos még mindig élő, eleven szem- ! lélet: a háziasszony eltartott. Ügy gondolná az ember, hogy az, aki nem vállal munkát, jobban ráér foglalkozni ' gyermekével. Sajnálatos mó- . dón ennek ellentmond a nő- ’ tanács hat évvel ezelőtti fel- ’ mérése és az utóbbi időben • végzett vizsgálata is. Amíg \ kimutathatóan is több időt . fordít a gyermek anyagi el- I látására: mosdatására, öltöz- tetősére stb., addig már csak ■ nagyon kevésnek marad arra ’ is ideje, hogy leüljön beszél- ■ getni vele, tehát nevelje. Ez [ utóbbi vizsgálódás tapasztalaSajébábonyi helyzetkép • A fi H K9ES m tg HE! Wl ■■ sa ^»odokrói Első helyen azt jelölik meg, hogy miután a vállalat nem tud lakást biztosítani még munkásszálláson sem, kevés a jelentkező. Még annak a 91 végző ipari tanulónak az elhelyezése is nagy gondot okoz, akiket pedig a vállalat taníttatott. A megoldás egy új szálló építése lenne, ami nagyon is sürgető feladat. — Még az sem csábító — magyarázta Dudás elvtárs —, hogy egy segédmunkásnak például 8—8,50 forint órabért tudnánk biztosítani. Az igazsághoz tartozik, hogy a szakmunkások keresetét is rendezni kell. A Posta Központi Hírlap- I iroda által és a Miskolci Postaigazgatóság, valamint a Borsod megyei Lapkiadó Vál- j lalat közreműködésével ren- I dezett hírlap- és szakfolyóirat-kiállítást ma délután 5 órakor nyitja meg a megyei művelődési központ színházi előcsarnokában Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára. A kiállítás bemutatja a Magyar Posta által terjesztett bel- és külföldi hírlapokat, folyóiratokat és divatlapokat. Bemutatja 1951 óta a hírlapok számának emelkedését, j megoszlását országosan, to- I vábbá Miskolcra és Borsod I megyére vonatkozóan. Az érdeklődők fényképeken kísérhetik figyelemmel az I Észak-Magyarország készítő
