Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 6 Vasárnap, 1969. május 11 Hi történt a Tardona-parton? Ködös, hideg, januári este. Az új városban fénycsövek égnek, de a Tardona-partra már nem jut belőlük. Nép télén is erre az út. A patak mentén lakók is sietve járnak itt sötétedés után. Mint az a fiatalember, aki január 25-én este 7 óra előtt arra ment egy kislányismerőséhez. — Nem késtem el? — fújta ki magát az ajtóban. — Nem, hiszen hét órára beszéltük meg, hogy jössz értem és megyünk táncolni — mondta a kislány. — Siettem is. Pedig meg kellett volna állnom a parton, mert különös dolgot latiam. Egy férfi állt a vízben es talán egy másik ember is volt ott... De úgyis megyünk mindjárt visszafelé. — Jó, csak megvarrom a kabátbélésemet. Hangok a vízbő! — Nicsak, talán bizony horgászik ott valaki? Ilyen hidegben és sötétben? Hogy milyen emberek vannak!... — így morfondírozott az asz- szony, amikor vízcsobogást hallott a Tardona-parton, ahol szapora léptekkel igyekezett, ugyancsak január 25- ón este 7 óra előtt. És hirtelen megtorpant. Hiszen nem lehet horgász az az ember! Mindkét kezével pocsol a vízben. Vagy üt valamit... És beszédfoszlányok is hallatszanak: — Kelj fel, anyukám! A parton megtorpanó asz- szony félrehúzta füléről a kendőt, hogy jobban hallja a yálaszt, amely halk, siránkozó: — De nem bírok!... Jaj, itt valami furcsa dolog történik — és az asszony ijedten szaladva, messzire elkerülte a vízben mozgó két alakot. „Itt hagyhatom a gyereket?” — Jó estét. Itt hagyhatom a gyereket? — nyitott be szomszédjához Rohodi László _ Kazincbarcikán, január 25-én T este 7 óra előtt. — Nemsokára visszajövök érte. — Hagyja nyugodtan, úgyis csak a televíziót nézzük — mondta a szomszéd és karjára vette a két év körüli kisfiút. Milyen könnyű ez _ a kisgyerek. Vajon jól táplálják, gondozzák-e? De ne kérdezősködjünk. Az apa különben is siet. — Készen vagyok ezzel a varrással. Még nem sokkal múlhatott 7 óra, mehetünk táncolni — <js a kislány elindult udvarlójával a Tardona- patak mentén. — Hát azok a gyerekek mit néznek? Tudod, hogy ide- jövet ott láttam azt a két alakot a vízben — mutatta a fiú. A fiatal pár a csoportosuláshoz ért. A parton egy szőke nő feküdt, kiterítve. Mellette fekete hajú férfi matatott. — Gyere, siessünk innen, én félek — gyorsította meg lépteit a kislány. A fekete hajú férfi pedig felemelte a szőke nőt és elcipelte. Nem kellett messze vonszolnia, hiszen pár percre lakik a pataktól. — Már itt is vagyok a gyerekért — mondta hamarosan szomszédjának Rohodi László. Ugyanez a fekete hajú férfi. Persze akkor már nem vonszolta a szőke nőt. Egyedül, de csuromvizesen állított be a szomszédhoz. —Magával meg mi történt? — kérdezte a szomszéd. — Ö egy kis baleset. A parton szembejött velem egy autó. nem tompította a reflektora Elvakultam és belecsúsztam a vízbe... — és Rohodi László mosolygott. Mosolyogva köszönt jó reggelt is másnap a háziasz- szonynak, aki látta, amint kisfiával elment a lakásából. — A felesége biztosan itthon maradt, beviszem hát neki az újságot — gondolta ekkor a háziasszony és benyitott Rohodiékhoz. — Teremtőm! — hátrált nyomban vissza. A díványon holten feküdt a szőke Rohodiné. Fcltékcnységi dráma? Mi történt január 25-én este 6 és 7 óra között Kazincbarcikán, a Tardona-patak partján? Miért és hogyan halt meg a 34 éves Rohodi Lászlóné? A választ a megyei bíróságon dr. Lukács László tanácsa adja majd meg. A vádlott ugyanis — Rohodi László, 39 éves rakodómunkás az eddigi tárgyalások során eléggé zavaros, kúsza válaszokat adott: — Nem öltem meg a feleségemet ... Nem ütöttem a vízben. A halotton 88 sérülést találtak. — Féltékeny voltam a feleségemre, szidta is az anyámat. Ezért löktem a patakba... Az ital miatt történt..: Hol ittak? Miért ittak? Mivel töltötték el a napot Ro- hodiék január 25-én? Röviden: délelőtt 10 óra körül bevásárolni indultak kisgyerekükkel együtt. Útközben az asszony kölcsönpénzt vitt vissza egy férfiismerősének a munkásszállóra. A férj féltékeny volt erre a férfira, de azért együtt mentek tovább egy étterembe, ahol ebédeltek, ittak. Ezután a 108. számú, bányászbüfé következett. Itt sör és rövidital. Aztán a 97. számú italbolt. A nő itt már dűlöngőzött És a történet folytatását most szakítsuk meg néhány mondattal, mely már a tárgyalóteremben hangzott el a bíró és az italbolt dolgozója között: — Ha látták, hogy ittasok, miért szolgálták ki őket? — kérdezte a bíró. — Annyira nem 'voltak ittasok ... — Mi az, hogy annyira? — Hogy ne tudtak volna állni a lábukon. Szóval nem voltak részegek, csak ittasok ... — De a rendelet azt mondja, hogy ittas egyéneket ne szolgáljanak ki! Egyszer már meg kellene ezt érteni: elisszák az eszüket az emberek, ölnek, árván marad egy, vagy több gyerek, akiket aztán nevelhet az állam. A vendéglátóipar pedig teljesítette a tervét... D> folytassuk a történetet: Ronodiné olyan részegen jött ki a 97. számú italboltból este 6 óra körül, hogy az utcán hanyatvágódott és elejtette a gyerekét. Aztán a férjével veszekedve mentek tovább a Tardona-parton. Itt már odáig fajult a vita, hogy a férj belökte feleségét a vízbe, ha- zaszalgdt a gyerekkel, aztán visszatért... És másnap holtan találták lakásában Rohodi Lászlónét, akinek az említett kétéves kisfián kívül még öt gyerekét tartja el az állam... És ugyancsak másnap önként jelentkezett a rendőrségen Rohodi László, hogy ^valami differencia van” ... A megyei bíróság helyt adott az ügyészi indítványnak — amelyhez a védelem is csatlakozott — és az ügyben helyszíni vizsgálatot, új tárgyalást tűzött ki június 3- ra, Kazincbarcikán. Ezt követően az Észak-Magyararszág- ból megtudhatják olvasóink, hogy miért történt tragédia január 25-én a Tardona-parton. Ruttkay Anna Egerhez hasonlóan, Sátoraljaújhely alatt is száz évekkel ezelőtt vájt pincék sokasága húzódik. Egy 40 méter hosszú szakaszban most borozót alakítanak ki: történelmi időket felidéző berendezésekkel teszik hangulatossá. A föld alatt szalonnát is lehet majd sütni. Kívül, a bejáratnál prés»« szót csatlakoztatnak hozzál Eszak-Magyarország újabb; idegenforgalmi jelentőségű szórakozóhelye májusban nyílik meg. Május 14—18-ig Országos sajtókiállílás Miskolcon — Előbb ki kell kérnem a feleségem véleményét is... Űj művek a miskolci könyvesboltokban Az elmúlt hét könyvújdonságai közül elsősorban néhány szépirodalmi alkotást említenénk. Moldova György új regénye, Az elbocsátott légió, éppen úgy érdeklődésre tarthat számot, mint André Mal- raux harminc évvel ezelőtt megjelent, Goncour-díjas művének, Az ember sorsá-nak új kiadása. Victor Hugo kisebb írásainak gyűjteménye az Ezt láttam. A költő emigrációs éveinek alkotásait tartalmazza. Sztepanov új regénye a Port Arthur után, folytatása a szerző régebbi, Port Arthur című, nagysikerű művének. Ifjúsági mű, de felnőtteknek is hasznos olvasmány Láng György könyve, a Primavera, amely Bot.i- celli életéről szóJ és Tamkó Sirató Károly tudományosfantasztikus írása A három űr- sziget. Szép képesalbum Görögországról, Devecseri Gábor és Gink Károly kötete sa Ithaka. Akik németül is olvasnak, azoknak figyelmét felhívjuk Dieter Noll híres regényére, a Die Abenteuer des Werner Holt-ra, valamint a Deutsche Geschichte című több kötetes műre. Szép művészeti album német szöveggel a Leonardo da Vinci, valamint a Cézanne és az Afganistan und seine Kunst. Magnószalagon kapható német nyelvlecke is. Akik franciául is tudnak, azokat nyilván érdekli az UNESCO kiadásában megjelent kis művészeti füzetsorozat, csodálatos színes illusztrációkkal. Az angolul is olvasók figyelmét felhívjuk Hemingway örökké új könyvére, az A farewell to arms-ra. A magyar nyelvű könyveket a megyében az fmsz könyvesboltjai is terjesztik. Ha az USA az európai beruházásokból szerzett hatalmas nyereségből a legmodernebb kutatási lehetőségeket biztosítja „úgy Európa számos legjobb és legvállalkozóbb szellemű koponyája is Amerikába igyekszik majd menni”. Végül a i harmadik ok London szerint „a pénzáramlás az Egyesült Államokba szabadalmi és li- cencdíjak formájában”. Érdekes, hogy a nyugatnémet panaszkodók második számú panasza is azonos az angolokéval. Miután az USA európai üzleteiből anyagi fölényhez jutott, jobban támo- ■ gatja a kutatást, így „Németország tojásfejűi számára Amerika marad a műszaki haladás Eliziuma. Tömegesen vonultak az ígéret földjére.” Az atlantibarát Nyugat-Euró- pa két ipari nagysága panaszolja egyöntetűen, hogy a háború következtében, „segélyeivel” Európába nyomuló amerikai gazdasági fölény lassan olyan pénzügyi hatalommá vált, amely európai profitjaiból tudományos monopóliumot tudott finanszírozni odahaza. És a nyugat-európai tudósok lassan az USÁ-ba vándoroltak. így ’ jött létre az Atlantióceán két partja között az a „technológiai rés” vagy — angolosan — „technológiai egyensúlyhiány”, amelyről a cikkek szólnak. A Times még továbbmegy, amikor megállapítja, hogy a Szovjetunió tudományos „kihímsa új és drámai ösztönzést idott a szövetségi kormánynak irra, hogy kiszélesítse a echnológiában betöltött szelepét." És mintha csak ekhóz- ía neki a nyugatnémet lap,' »mikor felveti, hogy a Szovjetunióban, az USÄ-ban, sőt ijabban Japánban is, meny- lyivel több tudóst dolgoztat az illám, mint a bonni államban. A panasz a Rajna és Temze partjáról érkezett. Nem mi találtuk ki, ők mondták el. De bennünket igazol. Máté Iván Technológiai rés? Igen: technológiai rés. Ezzel a címmel jelent meg az a vaskos vizsgálati beszámoló, amelyben nyugatnémet kutatók panaszkodnak. Hogy miről panaszkodnak? Arról, hogy a háború befejezése óta legfőbb patrónusuk, az Egyesült Államok kiszorította őket a legfontosabb technikai kutatásokból. Az állam nem támogatja a tudományokat a Rajna partján, éppen ezért a nyugatnémetek lemaradtak az elektronikában, a repülőgépiparban, az űrrepülésben és számos atomterületen. „Ezen ágazatokon keresztül nyomultak előre az amerikai nagy konszernek dollárhadosztályai és vonták be az Szövetségi Köztársaságot ipari támaszpontok hálójával” — írja a tanulmányt ismertető, Der Spiegel című nyugatnémet magazin. ' Érdekes módon, a nyugatnémet cikkel majdnem ugyanr azon a napon panaszkodik a nagytekintélyű angol Times is, a technológiai rés keletkezésére. Vagy, ahogy a Temze partján nevezik a Rajna-parti panaszt: a technológiai egyensúlyhiány miatt. Az angolok szerint ennek több oka van. „Az Egyesült Államok európai beruházásainak növekedése” — az első ok a Times szerint, majd következik az „agylopás”, vagyis a legjobb európai tudósok elcsábítása. Mi az a „technológiáirés“? „Agylopás” és szabadalmi díj — Hová megy a nyugatnémet „tojásfejű” — A Szovjetunió újabb versenyre késztet lapterjesztés hazánkban is a posta feladatává vált. Ez idő alatt a havonta terjesztett lapok számát 26—28 millióról 80—82 millióra, az előfizetők táborát pedig 1,5 millióról közel 6 millióra emelték. 1962- ben 471 millió lapot terjesztett a Magyar Posta, 1968-ban már 983 millió példányban jelentek meg a sajtótermékek. Hazánkban jelenleg 762 újság és folyóirat jut el az olvasóhoz. Erre a célra mintegy 50 ezer tonna papírt használnak fel. A kiállítás egyben sajtótör- téneti áttekintést is szolgál. A grafikonok, a statisztikák arról számolnak be, hogy egy- egy lap milyen utat tett meg a mostani időkig. Érdekességnek számít, hogy a múlt újságjai is láthatók itt, többek közt az 1705-ben megjelent első magyar újság, amely II. Rákóczi Ferenc hadiújságja volt, a MERCURIUS VERIDICUS EX HUNGÁRIA. Az első magyar nyelvű újság, a MAGYAR HÍRMONDÓ, amely 1780-ban Pozsonyban jelent meg. Természetes, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye érdekessége sem marad ki, mert a városi Herman Ottó Múzeumban, a megyei könyvtárban és a Sárospataki Tiszán inneni Református Nagy könyvtárban fellelhető legrégibb kiadású lapok mellett a Tanácsköztársaság és a felszabadulás kor megjelent legelső miskolci újságok is megtalálhatók itt. A postai lapterjesztés rnef?- indulása tette lehetővé, hogy a múlttal szemben, amikor egyes lapok az országban kb. 1500 helyre jutottak el, mert a kapitalista terjesztésnek nem volt kifizetődő a kisebb helyek lapellátása, addig ma a Magyar Posta csaknem 3100 helységbe juttatja el naponta a sajtót, a tájékoztatást, még a legeld«*« gottabb tanyákra is. Az UNESCO tájékoztatása szerint a nagyvilágban naponta 300 millió újságot olvasnak és 31 ezer hírlapféleségre tehető a rendszeresen kiadott újságok és folyóiratok száma. A kiállítás bemutatja többek közt a demokratikus országok hazánkban terjesztett sajtótermékeit, úgyszintén a tőkés országok haladó szellemű lapjait is, amelyeket a posta terjesztésben mindenki megvásárolhat vagy előfizethet. A kiállítást gid^án városi pártbizottság titkára nyitja meg május 14-én, szerdán délután 5 órakor a megyei művelődési központ színházi előcsarnokában. A kiállítás négy napon keresztül 10 órától este 8 óráig tart nyitva. Megtekintése díjtalan. A helyszínen előfizetés-felvétel és árusítás-szolgálat működik. Alighanem ^kánazg°oTvasó arra, miként készül és hogyan jut cl hozzá kedvenc lapja. S még kevésbé van ismerete arról, hányféle újság, folyóirat között válogathatnak a különféle érdeklődésű és a szakma legújabb eredményeit figyelemmel kísérő olvasók. A Posta Központi Hírlapiroda, a Miskolci Postaigazgatóság és a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat közreműködésével, immár a huszonötödik helyen rendezi meg az országos jellegű sajtókiállítást. Több mint 700 féle bel- és külföldi napilap, folyóirat, képeslap, műszaki, orvosi, közgazdasági és egyéb szaklap között válogathatnak a látogatók a megyei művelődési központ kiállítási csarnokában. Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Elnöki Tanács határozata, amelynek értelmében a
