Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Vasárnap, 1969. május 11. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Éltetőjük a munka Első helyen az ember — Felelősségteljes, nehéz munka a miénk — vallja Ba­logh Béla, a rehabilitációs bizottság elnöke. — Embereken kell segíte­nünk, ugyanakkor nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a vál­lalat és a népgazdaság érde­keit sem — teszi hozzá dr. Somorjai József, az üzemi fő­orvos. A nyolc esztendeje tevé­kenykedő rehabilitációs bi­zottság hivatásérzettel, embe­ri jó szóval, s emberséges in­tézkedésekkel végzi munká­ját. Érdemes megemlíteni, hogy határidő elmulasztás miatt jogorvoslásért még sen­ki sem fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Egyetlen panasz futott be tavaly a bizottság intézkedésével kap­csolatban, de az sem állta meg helyét a döntőbizottság előtt. A csökkent munkaképességű dolgozók nem érzik felesleges embereknek magukat a gyár­ban. Tudják, hogy valamilyen formában segítségre, megér­tésre számíthatnak. Foglalkoz­nak sorsukkal. Dolgozhatnak. Gyárfás Kaialla tendeje munkálkodik. Három ember ül össze hetente: a gyár főorvosa, a munkaerő- gazdálkodási osztály vezetője, valamint a szakszervezet kép­viselője. Minden héten több ember sorsa villan fel előt­tük. Fizikailag vagy lelkiek­ben sérült, segítségre, megér­tésre váró munkások. Egy közös vonásuk van: dolgozni akarnak, hiszen mindannyian azt vallják, hogy éltetőjük a munka. Csupán 1968-ban 331 mun­kás kereste fel panaszával a bizottságot. Többen más mun­kakörben találták meg életük értelmét, másolt átmeneti se­gítséget kaptak, gyógyulásuk után a régi munkahely várta vissza őket. Voltak, akiket normakedvezményben részesí­tettek az orvosi javaslatra. Bevált gyakorlat a gyárban az is, hogy egyeseket átké­peznek valamilyen más, könnyebb munkára. Tavaly 331 intézkedés szü­letett. Egyetlen indokolt ké­relem sem maradt orvosolat- lanul. oda kerülhessen, elnyerhetné, amit már kinézett magának. A munkaerő-gazdálkodási osztály vezetője — aki egy­úttal a bizottság elnöke — feljegyzi az eset adatait. — Jöjjön el mához egy hét­re, J. bácsi. Addigra végle­ges választ kap. Biztosan si­kerül elintézni... Az öreg veszi sapkáját, és megy, de már jön a következő dolgozó. Negyvenes, félig ősz, sovány asszony. Pillanatig sem ül nyugton, látszik, hogy ideges. Darus már jó néhány éve. Nemrég baleset érte, de már felgyógyult. — Tegnap is elájultam. Fé­lek a darun. Tegyenek vala­mi más helyre, mindegy ho­vá, csak onnan elmehessek... Néhány szavas feljegyzés, rövid tanácskozás. Aztán meg­nyugtató választ kap a mun­kásnő is. Foglalkoznak sor­sával, amit lehet, megtesz­nek, gyáron belül kap köny- nyebb munkát. 331 munkás sorsa A Diósgyőri Gépgyár reha­bilitációs bizottsága több esz­Csükkcnt munkaképessé- ( i;u emberek. Számuk a ; megyében több ezerre te­hető. Csupán a Diósgyőri , Gépgyárban 135 munka- i kört tartanak fenn szá- ■ mukra. A rehabilitációs bizottságot hétről hétre j felkeresik. Segítséget vár- ; nak. — Megértenek, ugye? Nem akarok felesleges ember len­ni. Én már harminckét éve ' dolgozom, és folytatni szeret- ! ném, amíg bírom erővel. Csak hát ez a háborús „em­lék” egyre jobban kínoz mos­tanában ... Szóval, ha lenne számomra valami könnyebb munka, megköszönném. — Körülnézett már, J. bá­csi? Nem talált magának va­lami jó helyet? — Hát, volna hely... A múltkor is lehívtak abba a műhelybe. Szerszámnyelet fa­ragni tudok, sokszor csináltam már. Meg aztán az nyugodt, jó hely... Reménykedőn néz körül az idős munkásember. Látszik, hogy egyetlen vágya: bárcsak nél több szóból állnak, s az egészen belül szorosabban ösz- szetartozó kisebb csoportokra _ bomlanak. Azt, hogy az „Eszak-Magyar- ország” kifejezésben a kötőjel­lel elválasztott két tag nem azonos súlyú az összjelent&s- ben, mindenki érzi. Az észak szó szerepe itt speciális meg­szorítás: az egész Magyarország területéből a meghatározott ol­dalon lemetszett részre korlá­tozza a jelzett szó jelentését. Ügy is mondhatnánk: „Ma­gyarország északi része”. A kötőjeles írásmód segíti az olvasót abban is, hogy a há­rom önálló szóból alkotott ki­fejezést megfelelően tagolhassa közvetlen összetevőire. Így de­rül ki, hogy nem az észak­magyar -f- ország kifejezések összekapcsolódásáról van szó, hanem a Magyarország össze­tétel bővült egy újabb elem­mel. A kötőjel tehát mind je- lcntéstanilag, mind alaktanilag indokolt. Végezetül még egy-két meg­jegyzést. Bár az újság címfor­májából ez nem derül ki — lévén csupa nagybetűvel szed­ve —, természetes, hogy ha akár a földrajzi nevet, akár az újság nevét étijük rajta, a ■ kifejezést két nagybetűvel kell • kezdeni: Eszak-Magyarország. ' Fentebb azt hangsúlyoa­1 LUItUU tukj hogy az üj_ > ságnév helyesírását lényegében a földrajzi név szabta meg. ' Most mégis rá kell mutatnunk, ’ hogy a kétféle értelem bele­szól helyenként az írásíormába is. A helynév melléknévi szár­mazéka így íródik: észak-ma­gyarországi, tehát kis kezdó- v betűkkel. Az újság nevének ^ ilyen toldalékos származéka nincs; az ott olvasható cikkről azt írhatjuk: Eszak-Magyar- ország-beli írás, tehát megma- , vadnak a nagy kezdőbetűk, és- a toldalék újabb kötőjellel tár- ’ sül hozzá. Hasonlóan, írhatom j azt, hogy végigutaztam Észak­- Magyarországon, illetőleg egy s cikket láttam az Észak-Magyar­országban. Vagyis: a földrajzi névhez csak az -on, az újság­névhez csak a -ban rag tár­sulhat. a I a Dr. Sebestyén Árpád egyetemi docens, g a nyelvészeti tudományok kandidátusa Egy napilap címe: tulajdon- r név. Helyesirási szempontból c a tulajdonneveknek öt típusát s szoktuk megkülönböztetni: a t személyneveket, az állatneve­ket, a földrajzi neveket, az in- £ tézményneveket és a címeket, j Az újságok neve tehát ez utób- . bi csoportba tartozik, s ott is j az állandó címek sorába, szem- s ben az egyedi címekkel: egy- g egy könyv, vers, cikk címével. t Azt is könnyű azonban be- ( látni, hogy egy-egy újság neve t szoros kapcsolatban áll az in- i tézménynevekkel is, hiszen a j lap napról napra megjelenő számai mögött a szerkesztőség , kollektívája: jogi, hivatali, ad- i minisztratív szervezete áll, bé- ; lyegzővel, folyószámlával, szék- ] házzal stb. Ez a körülmény is megfontolást érdemel. Még fo­kozottabb körültekintésre int bennünket az a meggondolás, hogy az „Eszak-Magyarország” kifejezés egyidejűleg földrajzi név is. Az újságnév helyesírásának megítélésekor éppen ez utóbbi tényből kell kiindulnunk: az „Eszak-Magyarország” elsődle- ■i gesen egy földrajzi területnek a neve: Magyarország északi, 'közelebbről meg nem határo­zott vidékének összefoglaló el­nevezése. Üjságnévként ebből kiindulva, másodlagosan hasz- | --d-Mos. és azt akarja kifejezni, hogy a lapban elsősorban en- i nek a tájegységnek sajátos, helyi problémái, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális életének eseményei jutnak nyomdafes­tékhez. Hasonló címek mind itthon, mind külföldön gyak­ran előfordulnak. Mivel a ki­fejezés jelentésének ez az át­vitt ‘jellege a helyesírást non befolyásolja, az újság nevét éppen úgy kell írni, mint ma­gát a földrajzi nevet: „Észak- -Magyarország”. AtíiIí megnyugtatására, tlxUn akik a két szóele- 1 met egybeírandónak érzik, megjegyzem, hogy a kötőjeles írásmód helyesírásunk mai 1 rendszerében nem valami „át­meneti forma” az egybe- és különírás között, hanem lénye- • gében az egybeírás alaki alcso- j portja. Általában kötőjellel ta- : goljjjk az olyan egybeírandó 1 kapcsolatokat, amelyekben a 1 tagok bizonyos fokú önállósága ^ alaki viselkedésükön, vagy je­lentésükön még érezhető; meg I az olyanokat, amelyek kettő­riliti feltűnt, hogy aOHilnDiln lapunk nyom­tatási technikájával egyidejű­leg megváltozott címének írás­módja is: az addigi egy szóba írt „ÉSZAKMAGYAROR- SZÄG” írásformát a kötőjellel tagolt „ÉSZAK-MAGYAR­ORSZÁG” váltotta fel. Akad­nak olyanok is, akik e változ­tatást indokolatlannak tartják, sőt helyesírási szempontból ki­fogásolhatónak érzik. Előre kell bocsátanunk: a változtatás tudatos és szándé­kos volt: az új forma nem az érvényes helyesírási normától való eltérést, hanem éppen an­nak előírásait testesíti meg. A régi írásmód — ha nem szá­mított is kiáltó hibának, hi­szen éppen az egybe- vagy kü­lönírás helyesírási rendszerünk egyik legnehezebb kérdésköre — szabálytalan volt. Milyen meggondolások szól­nak a kötőjeles írásmód mel­lett? Mondhatnánk: így írja elő a Helyesírási Szabályzat, amelynek előírásai mindnyá­junkra kötelezők. Sokkal job­ban szeretnénk azonban, ha az újság olvasói megértenék és elfogadnák az új megoldás igazát. í cia gyártmányú földgáz élőké- £ szítő üzem és kompresszor- t telep. Lecsapolják a gázt ki- ( sérő vízgőzt, propán-bután gázt r állítanak elő. Megépül három t újabb tankállomás. s A fejlesztés óriási mérete- í két ölt. Jövőre 1 millió tonna kőolajat, s naponta 1 millió köbméter földgázt adnak a j népgazdaságnak. A tervek sze­rint a 70-es évek közepére a * Szovjetunióban készítik el a 1 szegedi gázfeldolgozó üzemet. , Addigra az algyői medencében 1 mintegy 2500 dolgozó lesz. Dr. Nagy Lajos, a Szegedi ‘ József Attila Tudományegye­tem politikai gazdaságtan tan- < székének professzora elmond- . ta, hogy kutatási tervükben új témaként szerepel az olaj- és ' földgáztermelés közgazdasági 1 1 kérdéseinek vizsgálata. Ilyen : jellegű tudományos kutatás , 1 még nem folyt hazánkban. • A medence 15 kilométer - hosszú, 4—5 kilométer széles. • Gépkocsival néhány perc alatt ■ elszaladunk mellette. Virányi Pál már 1500 dolgozó, közéi 40 mérnök, 180 technikus. — Párhuzamosan végezzük a tervezést, a kivitelezést és a termelést. A fúrástól átvett olaj- és gáztermelő kutak meg­felelő adatokat adnak a réte­gekre vonatkozóan. Közel 100 kúttal végeztünk ilyen vizsgá­latot, s múlt év végén elkészí­tettük a mező művelési tervét A fejlődést mutatják a szá­mok: 1966-ban 62 ezer, 67-ben 200 ezer, 68-ban már 540 ezei tonna kőolajat, s tavaly 75 mil­lió köbméter földgázt termel­tünk. Nyolc tankállomásunl« van (értékük egyenként 8—lf millió forint), és három úgy­nevezett portábilis berendezé­sünk (ez utóbbiakat számtan- is lehet). A gazdasági bizottság 3,: milliárdos beruházási prog­ramja 67-ben indult. Eddi: felhasználtak 780 milliót, elké­szült 150 kilométer hosszúsági vezetékrendszer, töltőállomás kiszolgáló ipartelep, 2000 fő: barakktábor, 40 kilométer út Idén csaknem 850 milliót for dítanak az olajmező beruhá zásaira. Legnagyobb jelentősé gű a 250 millióba kerülő, fran Algyőt néhány éve jegyzik a : nevezetes helyiségek között, itt i van hazánk legnagyobb szén- hidrogén lelőhelye. Csongrád megyében 1962-ben kezdték a kutatást, Üllésen, Pusztamér­gesen, öttömösön. Végül Al- győn bukkantak a nagy meny- nyiségű, iparilag felhasználha­tó kőolajra, földgázra. Azóta az ország fúrókapacitásának 70—75 százaléka itt dolgozik. Hingl József olajmérnök a Szovjetunióban végzett. Haza­jövet mindjárt belekerült a „mély vízbe”: Hajdúszobosz­lón, a Nyírségben, Békésben dolgozott, majd őt nevezték ki a Nagy-Alföldi Kőolajfúrási Vállalat szegedi üzemének ve­zetőjévé. — A fúrásokkal egyidőben ideiglenes ipartelep, munkás- szállások létrehozása is szük­séges volt. Most fúrjuk a 230-ik kutat, s több mint 170-et átadtunk már a terme­lőknek. Algyőn háromszor döntöttük meg a fúrási sebes­ségi rekordot: 24 óra alatt 1065 méterig jutottunk le, ko­rábban csupán 750 méter volt a napi teljesítmény. Több mint ezer embert toboroztunk az or­szág minden részéből. A veze-^ tők fiatalok, 26—2^ évesek, a munkások átlagos életkora is mindössze 35 év. — A télen három hétig egett a 168-ik kútból kiszabadult gáz. A mentésre tíz szovjet szakember jött Moszkvából és Groznijból. Speciális tűzoltó szerkezetet hoztak, ilyen be­rendezésünk nekünk ^nincs még. Az ő érdemük a tűz el­oltása, s még azután is segí­tettek a mentésben. Később még egy kitörés volt a 83-as kutnál, de azt idejében lezár­tuk, ki sem gyulladt. Csaknem egy hónapig tar­tott a küzdelem a lángokkal és az ezt követő mentés. A fiatal mérnök szimpatikusán szerény. Elhallgatja, hogy azbeszt és gumi védőruhában ő maga járt a magyar mentőcsoport élén. A 2x2 méteres aknában állandó volt a robbanásveszély. Azokban a hetekben nagyon keveset volt a családjával. El­ismerésre méltóan így értel­mezi a vezető felelősségét, példamutatását. Méltán kapta meg ezúttal másodszor, a ne­hézipar kiváló dolgozója ki­tüntetést. — Óriási jelentőségűnek tar­tom, hogy le bírtuk csökken­teni a kitöréseket. De ha még­is bekövetkezik, akkor min­denáron meg kell óvnunk az emberi életet. Speciális kép­zettségű brigádot hoztunk lét­re, munkájuk elismerésekép­pen Üjvári Béla, a csoport ve­zetője megkapta a munkaér­demrend arany fokozatát. Hingl Józsefről bízvást el­mondhatjuk, hogy hatalmas akaraterővel, testi és szellemi energiával dolgozik. Munkája mellett aspiráns a Szovjetunió­ban. • Az ikrek másika, a Nagy- Alföldi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat. Juratovics Ala­dár 49-ben az első hallgatók közt iratkozott be a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem­re. A kutatás, feltárás után őt nevezték ki a szegedi üzem vezetőjének. Akkor 25 dolgozó és egy technikus volt itt, ma Április 12-én, szombaton este fél 9-kor — ebben az év­ben már harmadszor — rob­banás okozott riadalmat az Ózdi Kohászati Üzemekben. A kettes kohóhoz tartozó 4. szá­mú léghevítő kupolája — mint az eset után feltételezhető volt — robbanás következtében fel­repült, majd a kéménynek ütődve az alatta húzódó gáz- és vízvezetékre zuhant. A megrongálódott csövekből ki­áramló gáz meggyulladt, s a tűzoltóknak csak másnap reg­gel 7 órára sikerült a lángo­kat elfojtani. Baleset nem tör­tént, de a mentőállomáson 33 gázsérültet kezeltek. A kohászati üzem szakem­bereinek nem kis gondot oko­zott az üzemzavar okának megállapítása. Olyan nézetek Is ‘voltak, hogy a bajt nem robbanás idézte elő. A napok­ban fejeződött be a vizsgálat, melyről tájékoztatást Kiss An­tal vállalati íőmechanikustól kértünk. Elsietett hegesztés A főmechanikus elmondotta, hogy az üzem szakemberei már a léghevítő meghibásodá­sát követő nap látták: nem egyszerű esetről van szó. Ezért a szakvélemény elkészítésére két, egymástól független szer­vet kértek fel. A vizsgálatot így a Vasipari Kutató Intézet specialistái, és egy technoló­giai okokat vizsgáló — orszá­gosan elismert szakemberekből álló — csoport végezte. Termé­szetesen emellett az ózdiak is keresték az okokat. A Vasipari Kutató Intézetéi a helyi szakcsoport vizsgálati már befejeződött Az ered­mény megnyugtató az ÓKÜ számára. Kiderült ugyanis, hogy a feltételezéseknek meg­felelően nem robbanás okozta a bajt. A vasszerkezeti szakér­tők véleménye szerint a rob­banás kizártnak tekinthető Rossz hegesztés miatt a léghe­vítő kupolája az előírt, s üzem­szerűen alkalmazott nyomás sem bírta. Mint a szakvéle­ményben írják: „...a hor- gonyrudak szakadása azért kö­vetkezhetett be, mert a szög- acclok felső bekötésénél a sugái irányban álló szárakat rendkí­vül hanyagul hegesztették meg sőt helyenként meg sem he gesztették.” A hár másfél millió Az ózdiak vizsgálata is a ki vitelező. Kohászati Gyárépít« Vállalat hanyag munkáján vall. Az üzemzavart követő na pon — vasárnap — megvizs gálták a 4-es léghevítőve együtt átépített 5. és 6. számi léghevítőt, s megállapítottál« hogy a kupolák hegesztés azoknál sem megfelelő. A ba ezeknél is minden pillanatban megtörténhetett volna. Ezért még aznap leállitoták az ősz­szel újjáépített léghevítőket, s április 29-ig elvégezték a kifo­gásolt horgonyrudak cseréjét. A léghevítő üzemzavarát kö­vető gázégés rendkívül nehéz helyzetet teremtett az Ózdi Kohászati Üzemekben. Csupán komplikált, bravúros műszaki intézkedésekkel lehetett elke­rülni; hogy az egész gyárban ne álljon le a termelés, s a ki­eset idő a minimálisra csök­kenjen. Nagy nehézséget oko­zott a gáztermelés és felhasz­nálás egyensúlyban tartása, s ezért fokozatosan kohógázró! földgázra és olajra kellett át­állni. A kár nagyságát így is csak milliókkal lehet kifejez­ni. A pontos gazdasági számí­tások még nem készültek el Előzetes becslés szerint a hi­bás léghevítő helyreállítása é: az ezzel járó egyéb munkál értéke meghaladja a másfé millió forintot. A kár minder bizonnyal a hanyag műnké végző Kohászati Gyárépitő Vál lalatot terheli. Tóth István Robbanás volt-e Özdon? 4 kivitelező felelőtlensége okozta a bah M unkahigiénia a Szovjetunióban niával foglalkozó tudósok nem­csak arra nézve adnak javas­latokat, hogyan lehet ezeket az anyagokat az egészségvédelmi rendszabályok betartásával a legjobban felhasználni, hanem közreműködnek az olyan mér­nöki és műszaki eszközök ki­dolgozásában Is, amelyek biz­tosítják a munka teljes ártal­matlanságát a dolgozók egész­ségére nézve. , A Szovjetunióban gyakorla- i tilag megszűntek a por és gáz , okozta súlyos szakmai betegsé- . gek. Az országban munkahigié­niai tudományos kutatóintézet ■működik, amely 20 hasonló jel­legű intézet, 70 laboratórium és tanszék munkáját fogja össze. Az intézet kutatói külö­nös figyelmet fordítanak a szakmai megbetegedések meg­előzésére a vegyiparban és a bányaiparban. A munkahigié­Dél- Magyarországról Észak-Magyar országnak Msüiárdok a medencébe Miért „Észak-Magyarország“?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents