Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Csütörtök, 1969. május 8. PSZAK-MAGYÄRORSZÄG 8 A miaholei pártbimeúfoág m&grtúrgya- Mm■: A reform is a gazdálkodás tapasztalatai ran ÜHhSIh A Festi Barna­bás utca 5. sz. alatt megnyílt a VASÉRT ál­landó tüzelés­technikai be­mutatóterme. ' Mintegy 26 tí­pusú gáz-, il­letve olajtüze­lésű kályhát, vízmelegítőt és családi házak fűtését kiszol­gáló berende­zést mutattak be. A kiállító- helyiségben a Gázművek szakembere ad tanácsot a la­kás-, illetve családi ház tu­lajdonosoknak. A helyszínen megrendelést is felvesznek, tel­jes központi fűtés beszere­lésére. Tüzeléstechnikai állandó hemutéterem PI­ljí; t ll : f . •'W' i *11 Próbafűtés Visontán A napokban begyújtották próbafűtésre a Gagarin Hőerő­mű első 100 megawattos egységének kazánját. Na,gy takarítás*, óeste ara® gy sí f1 és ans LííM-bem ső három helyre. A két ver­seny első helyezettjei erkölcsi és anyagi elismerésben része­sültek. Ugyanakkor a gyár igazgatói tanácsa elmarasztal­ta a nemesacél-kovácsoló, a nagykovácsira! és az energia gyáregységeket, mivel szembe­tűnően lemaradtak a tavaszi nagytakarításban. • Nagy Gusztáv iS ’nrstdi ilsali leteli pgraoiáli Érdekes előadásokkal, viták­kal, ankétokkal folytatódott tegnap, május 7-én a borsodi műszaki hetek programja. A Magyar Agrártudományi Egye­sület Borsod megyei Szerve­zete, valamint a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egye­sület borsodi csoportjának kö­zös rendezésében sorra került ankóton az épülő borsodi sör­gyárral kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a MTESZ-szék- házban. A komplex problémá­kat vitató tárgykört dr. Pusz­tai Béla a megyei tanács vb- cinökhe)yr 1 lesének megnyitója vezette be, Ugyancsak a MTESZ-szék­házban került sor tegnap a Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a Magyarhoni Föld­tani Társulat észak-magyar­országi szakosztálya közös rendezvényére. Itt az elnöki megnyitó után előadások hang­zottak el az Avas hidrogeoló­giai viszonyairól, a Szinva- völgy nyugati részén végzett hidrogeológiai mérések ered­ményeiről. Tegnap kezdődött és ma is folytatódik a Gépipari Tudo­mányos Egyesület és a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karának kétnapos borsodi gyártástechnológiai szimpozionja. Kisiparait lanácskeziak Tavaszi nagytakarítást kez­deményezett a Lenin Kohásza­ti Művek vezetősége. A ren­delkezés két célt szolgált. A tisztán, rendben tartott üze­mekben. műhelyekben és uta­kon a munka, a közlekedés kellemesebb, gyorsabb, s ke­vesebb baleset következhet be. A másik igen fontos célkitű­zés: az országosan ismert ócs­kavashiány csökkentése volt. A gyárban levő ócskavas és a „kiöregedett” alkatrészek be­gyűjtésével több ezer tonna vashulladék kerülhetett a ke­mencék 1400 fokos gyomrába. A nagytakarítás és az ócska­vasgyűjtés szorgalmazására a gyár vezetősége versenyt szer­vezett és jutalmakat tűzött ki. A tisztasági versenyben az el­ső helyre a tűzállótéglagyár, a másodikra n nagyolvasztómű. a harmadik helyre pedig a csavargyár került. Az ócska- vasgyűjtési versenyben pedig a vasöntöde, a hengermű és a bánya gyáregység került az el­nal. A szakszervezeti szervek nem mindig tudták eléggé be­folyásolni a bérek alakulását. Általában 1967-hez képest emelkedett a vállalatok átlag­bérszínvonala. Egy-két válla­lat azonban még a megállapí­tott átlagbért sem érte el, nem is beszélve a kollektív szerződésben vállalt 1—2 szá­zalékos — a részesedési alap terhére történő — bérfejlesz­tési kötelezettség teljesítésé­ről. A vitában többen hang­súlyozták, hogy az új gazda­ságirányítási. rendszer beveze­tése előtt a vállalatok általá­ban kevesellték a részükre központilag megállapított bér- fejlesztési kereteket, de most, amikor lehetőségük lett volna a korábbinál iétivegesen na­gyobb értékű béremelésekre — nem. éltek lehetőségeikké. A jövőben valamennyi vál­lalat. szakszervezeti szerveinek sokkal több figyelmet kell for­dítaniuk a bérelv alakulására, s a dolgozók érdekeinek kép­viseletében el kell érniük, hogy a vállalatok a képződő része­sedési alapból minél többet „alapbéresítse.nek”. de legalább a kollektív szerződésben vál­tóit kötelezettségeiknek tegye­nek eleget. Az ülésen megvitatták a közgazdasági bizottság jelenté­sét. a kollektív szerződések rneekötésének tapasztalatairól, majd a szakszervezet Borsod ’neffve: uwottsáffa odaítélte az 1963. évi ..tagszervezési” ver­seny díjait.' vitában felszólalt elvtársak, egy-egy nagyüzem, válhúat, vagy Intézmény relációjában. Nemeskéri János, az LKM pártbizottságánál;: titkára pél­dául Miskolc legnagyobb gyárában, Molnár József, a Miskolci Pamutfonoda igazga­tója a fonodában, illetőleg a textiliparban, Makkal László, a vasút üzemi pártbizottság tit­kára a MÁV miskolci üzemei­ben, Karesz János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese a város élelmiszer-ellátása terü­letén, Mónus Antal, a Diós­győri Gépgyár pártbizottságá­nak titkára a DIGÉP-ben, Bán Imre, az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatója az iparcikk-kereskedelemben, Imre Ferenc, a December 4. Drótművek igazgatója a drót­művekben szerzett reform­tapasztalatokra, míg Rózsa Kálmán, a városi tanács vb- elnökhelyettese a városfejlesz- 1 tés néhány kérdésére hívta fel a kibővített pártbizottság! ülés figyelmét. Csépányi Lajos (Folytatjuk) a gazdálkodás jobb megszer­vezésére, hatékonyságának fo­kozására, a műszaki fejlesztés­re, a korszerűbb gyártmány­féleségek termelésére, a minő­ség javítására, s a piaci igé­nyekhez való rugalmasabb al­kalmazkodásra irányulnak. S bár az új irányítási rendszer bevezetése óta alig másfél év telt el, máris figyelmet érde­melnek azok a tendenciák, amelyek az említett vállalati törekvésekben általában ta­pasztalhatók. Valóban, a gazdálkodás sok­sok pozitív tendenciája tükrö­ződik Miskolcon a szocialista ipar elmúlt kétévi termelésé­ben, amely 8—10 százalékkal emelkedett, s amelynek szá­mos fontos mutatója a kívánt fejlődés irányában, a korábbi éveknél kedvezőbben alakult. Például a Lenin Kohászati Művekben megfelelő anyagta­karékossággal és a kihozatal javításával 1967-ben 19 ezer, 1968-ban 39 ezer tonna acélt takarítottak meg. Az energia­felhasználás csökkentésével a reform előkészítésének eszten­dejében, 1967-ben ugyanitt 61 millió forint megtakarítás je­lentkezett, a selejtet az elmúlt két év alatt 1,9 százalékról 1 százalékra csökkentették. Ha­sonló tapasztalatokkal rendel­keznek a Diósgyőri Gépgyár­ban, a December 4 Drótmű­vekben és az országos vállala­tok miskolci gyáregységeiben is. _____1 | A gazdálkodás"1 denciái mellett kevésbé ked­vezőek, sőt. gondolc is jelent­keztek az elmúlt két év során, Ilyenek például: az export­igényekhez és lehetőségekbe! való rugalmasabb alkalmazko­dás hiánya; a túlzott bizton­ságra törekvés a folyamatos termeléshez szükséges anyagól; tartalékolásában; a munkaerő- gazdálkodás gyengeségei stb Jórészt az élő munkával vak ésszerűbb gazdálkodás hiányt miatt a miskolci üzemek ét vállalatok jelentős része nen ért el nagyobb mértékű emel­kedést a munka termelékeny­ségének növelésében. A pártbizottság plénuma elí terjesztett jelentés részletesei elemzi a miskolci vállalatot beruházási, műszaki fejlesztés és távlati fejlesztési program­ját, tevékenységét, ismerteti milyen egyedi nagy beruházá­sok valósultak meg, s a na­gyobb vállalatok milyen jelen­tősebb gazdaságfejlesztési fel­adatokat kívánnak megoldani Foglalkozik a jelentés a dől gőzök munkakörülményéinél fejlődésével, megállapítv; ugyanakkor, hogy a dolgozói szociális és kommunális ellá tottsága az élelmiszeriparban a helyiiparban, a kereskedő lemben és a közlekedésből nem fejlődött a kívánt mér téliben. Értélleli a jelentés a veaeté; színvonalának fejlődését, a: 1967-ben megkötött kollektí1 szerződések tapasztalatait, : város termelőszövetkezetcinci helyzetét, fejlődését, a lakossá: életkörülményeinek alakulá sát. ezzel összefüggésben a ke reskedelem munkáját, az ár viszonyok alakulását, a város fejlesztés, a szolgáltatás hely z'-t.ét. gondjait, problémáit. TULA .»BONKÉPPEN a jelentés megállapításait cgé. szítettek ki és pontosították i Váz elmúlt J két és fél év ~—— _________! során a váro­s i pártbizottság figyelmének középpontjában a IX. kong­resszus és a pártértekezlet határozataiban megjelölt gaz­dasági és gazdaságpolitikai fel­adatok sikeres megoldása, a III. ötéves terv miskolci. célkitű­zéseinek megvalósítása, ezzel összefüggésben a gazdasági mechanizmus reformjának elő­készítése, bevezetése, s a re­form követelményeinek érvé­nyesítése állt. Ez képezte Mis­kolc valamennyi pártbizottsá­ga és pártalapszervezete, vala­mint tömegszervezete munká­jának „gerincét”, alapvetően ez határozta meg a gazdálko­dó egységek — a vállalatok és szövetkezetek —, sőt, az állam- igazgatási szerveit és bizonyos értelemben a kulturális intéz­mények munkáját is. Hogy ez a munka mennyire a figyelem fókuszában állt és áll jelenleg is, tanúsította a ki­bővített pártbizottsági ülés elé terjesztett jelentés, a jelentés­hez fűzött szóbeli kiegészítés, s az elhangzott 15 felszólalás túlnyomó többsége. A jelentés vázolja azokat az intézkedéseket és erőfeszítése­ket, amelyeket a miskolci pártbizottságok és pártalap- szervezetek tettek a gazdaság pórtiráhyításának erősítése, saját munkastílusuk fejleszté­se, a IX. kongresszus határo­zatai által megszabott gazda­sági és gazdaságpolitikai cél­kitűzések és ezzel összefüggés­ben a reform célkitűzéseinek megismertetése és megvalósítá­sa, a szükséges közgazdasági szemlélet erősítése érdekében. Elismeréssel szól róla, hogy gazdaságszervező munkájuk­ban a város pártbizottságai és pártalapszervezete! általában jól alkalmazkodtak a tenniva­lókhoz, tartalmasabb és haté­konyabb politikai munkával segítették a gazdasági felada­tok megoldását, javult együtt­működésük a tömegszerveze- tekkel és a gazdasági vezetők­kel. Mindezek eredményeként pedig erősödött Miskolcon a pártszervezetek tömegbefolyá- sa. A város pártszervezetei — a városi pártbizottság hatá­rozatának megfelelően — konstruktív intézkedési terve­ket készítettek, amelyek a leg­fontosabb politikai tennivaló- irat tartalmazták az adott vál­lalatok, intézmények munká­jára vonatkozólag. Különösen jó munkaprogramokat dolgoz­tak ki a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek és a December 4 Drótművek párt- szervezetei, amelyek a po­litikai agitáció és propaganda feladatain kívül tartalmazták a reform előkészítésével és be­vezetésével kapcsolatos helyi, konkrét feladatokat, továbbá a gazdasági szervező és a ká­dermunka. valamint a tömeg­szervezetek pártirányításának, s a munkaverseny-mozgalom fejlesztésének feladatait is. AZ ELSŐ I reformév tapasz- ___________! talatait összegez­ve a jelentés megállapítja: a gazdaságirányítás új rendszere alkalmas eszköznek bizonyult a központilag meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesítéséhez, megvalósítá­sához, — bevezetése általában kedvező hatást gyakorolt Mis­kolc gazdasági éleiére. Egyre szélesebb körben vált ki olyan vállalati törekvéseket, amelyek H asznos kezdeményezés Tegnap tanácskozást tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Borsod megyei Bizottsága. Az ülésen megvitatták az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat évi munkásvédelmi és egészségügyi intézkedési ter­vének teljesítéséről szóló je­lentést. Ezután került sor az elmúlt esztendei bérfejlesztés tapasz­talatainak és az 1969. évi bér- ! fejlesztés jelenlegi helyzeté- ' nek megvitatására. Mind az írásban előre kiadott jelentés, mind a vita alapján megálla­pítható, hogy a megye építő­ipari vállalatai általában és főbb vonalakban helyesen ér­telmezték az új gazdasági mechanizmusban kapott ön­állóságukat. Ugyanakkor a vállalatok gazdasági vezetői­nek és a szakszervezeti szer­veknek sok gondot okozott a megállapított bázis-bőrszín vo­Tölíl) figyelmet kell fordítani a bérfejlesztésre A7. országos lakásépítési program mielőbbi megvalósí­tására egyre több házgyár kezdi meg munkáját. A már működő üzemekben széles kö­rű kutatások folynak a tech­nológiák fejlesztésére, hogy a panelekből épülő lakásokat ol­csóbban, gyorsabban, jobb minőségben és tetszetősebben készíthessék el. Az egyéni ku­tatások összehangolására a magyarországi házgyár-tulaj­donos vállalatok most együtt­működésre léptek. A budapesti, győri, borsodi, valamint az épülő Hajdú és Csongrád megyei házgyár-tu­lajdonosok elhatározták, hogy a panelek gyártására, össze­szerelésére és fejlesztésére irá­nyuló tevékenységüket, vagy­is az új technológiák kidolgo­zását közös anyagi fedezet fel- használásával végzik el. Az új műszaki elképzelésekről terveket készítenek, ezeket az együttműködő vállalatok ösz- szehangolják, majd a kutatá­sok eredményeiről időszakon­ként tájékoztatják egymást. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat két érde­kes és jelentős témával vesz részt az együttműködésben. Az egyik a házgyári falele­mek külső felületének olcsó és tartós színezése, hogy a panelházakból kialakuló lakó­telepek tetszetős látványt nyújtsanak. Ennek szolgálatá­ban a Borsodi Házgyárban kí­sérleteket végeznek a Torna- nádaska és KisgyŐr környékén található színes kövek haszno­sítására, valamint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tiizeléstarii tanszékének új szabadalma; a szilikátkémiai eljáráson alapuló kavicsszíne­zés nagyüzemi alkalmazására. A másik téma, hogy a ház­gyári panelekből húsz-, vagy annál többemeletes magashá­zakat is összeszerelhessenek. Ennek a technológiának a ki­dolgozása azért is nagy jelen­tőségű, mert a 40 ezer lakosra tervezett új avasi városrész­ben panelekből számos magas­házat kívánnak építeni. Ezeket az eddigi elképzelés szerint vegyes technológiával készítik el. Először csúszózsaluzással felépítik a ház magját, amely­ben. elhelyezik a íépcsőházat es a felvonóaknát. Az így ki­alakított „vasbeton-torony” te­tejére darut helyeznek, amely­nek segítségével a „mag” köré rakják a lakások létesítéséhez szükséges paneleket. A vegyes technológia kivitelezési tervein már dolgoznak, és annak fel- használásával először Ózdon egy 15 emeletes lakóházat sze­relnek össze.' Pénteken, május 9-én dél­előtt kerül sor a KIOSZ me­gyei választmányi értekezleté­re, Miskolcon. Ezen az össze­jövetelen Breuer Lajos, a KI­OSZ megyei titkára értékeli kisiparosaink elmúlt hat hóna­pi munkáját, és ismerteti az újabb feladatokat. A vezető­ség beszámolója több témával is foglalkozik: miként hatnak az új jogszabályok a magán­kisiparra. milyen a politikai, szakmai .továbbképzés, milye­nek a munkakapcsolatok, ho­gyan értékelik az országos brigádvizsgálatot. Mindezeket a témákat a részvevők meg­vitatják, majd határozatokat hoznak. Az értekezleten jutal­mazásokra is sor kerül. i

Next

/
Thumbnails
Contents