Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
Csütörtök, 1969. május 8. PSZAK-MAGYÄRORSZÄG 8 A miaholei pártbimeúfoág m&grtúrgya- Mm■: A reform is a gazdálkodás tapasztalatai ran ÜHhSIh A Festi Barnabás utca 5. sz. alatt megnyílt a VASÉRT állandó tüzeléstechnikai bemutatóterme. ' Mintegy 26 típusú gáz-, illetve olajtüzelésű kályhát, vízmelegítőt és családi házak fűtését kiszolgáló berendezést mutattak be. A kiállító- helyiségben a Gázművek szakembere ad tanácsot a lakás-, illetve családi ház tulajdonosoknak. A helyszínen megrendelést is felvesznek, teljes központi fűtés beszerelésére. Tüzeléstechnikai állandó hemutéterem PIljí; t ll : f . •'W' i *11 Próbafűtés Visontán A napokban begyújtották próbafűtésre a Gagarin Hőerőmű első 100 megawattos egységének kazánját. Na,gy takarítás*, óeste ara® gy sí f1 és ans LííM-bem ső három helyre. A két verseny első helyezettjei erkölcsi és anyagi elismerésben részesültek. Ugyanakkor a gyár igazgatói tanácsa elmarasztalta a nemesacél-kovácsoló, a nagykovácsira! és az energia gyáregységeket, mivel szembetűnően lemaradtak a tavaszi nagytakarításban. • Nagy Gusztáv iS ’nrstdi ilsali leteli pgraoiáli Érdekes előadásokkal, vitákkal, ankétokkal folytatódott tegnap, május 7-én a borsodi műszaki hetek programja. A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete, valamint a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület borsodi csoportjának közös rendezésében sorra került ankóton az épülő borsodi sörgyárral kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a MTESZ-szék- házban. A komplex problémákat vitató tárgykört dr. Pusztai Béla a megyei tanács vb- cinökhe)yr 1 lesének megnyitója vezette be, Ugyancsak a MTESZ-székházban került sor tegnap a Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat észak-magyarországi szakosztálya közös rendezvényére. Itt az elnöki megnyitó után előadások hangzottak el az Avas hidrogeológiai viszonyairól, a Szinva- völgy nyugati részén végzett hidrogeológiai mérések eredményeiről. Tegnap kezdődött és ma is folytatódik a Gépipari Tudományos Egyesület és a Nehézipari Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karának kétnapos borsodi gyártástechnológiai szimpozionja. Kisiparait lanácskeziak Tavaszi nagytakarítást kezdeményezett a Lenin Kohászati Művek vezetősége. A rendelkezés két célt szolgált. A tisztán, rendben tartott üzemekben. műhelyekben és utakon a munka, a közlekedés kellemesebb, gyorsabb, s kevesebb baleset következhet be. A másik igen fontos célkitűzés: az országosan ismert ócskavashiány csökkentése volt. A gyárban levő ócskavas és a „kiöregedett” alkatrészek begyűjtésével több ezer tonna vashulladék kerülhetett a kemencék 1400 fokos gyomrába. A nagytakarítás és az ócskavasgyűjtés szorgalmazására a gyár vezetősége versenyt szervezett és jutalmakat tűzött ki. A tisztasági versenyben az első helyre a tűzállótéglagyár, a másodikra n nagyolvasztómű. a harmadik helyre pedig a csavargyár került. Az ócska- vasgyűjtési versenyben pedig a vasöntöde, a hengermű és a bánya gyáregység került az elnal. A szakszervezeti szervek nem mindig tudták eléggé befolyásolni a bérek alakulását. Általában 1967-hez képest emelkedett a vállalatok átlagbérszínvonala. Egy-két vállalat azonban még a megállapított átlagbért sem érte el, nem is beszélve a kollektív szerződésben vállalt 1—2 százalékos — a részesedési alap terhére történő — bérfejlesztési kötelezettség teljesítéséről. A vitában többen hangsúlyozták, hogy az új gazdaságirányítási. rendszer bevezetése előtt a vállalatok általában kevesellték a részükre központilag megállapított bér- fejlesztési kereteket, de most, amikor lehetőségük lett volna a korábbinál iétivegesen nagyobb értékű béremelésekre — nem. éltek lehetőségeikké. A jövőben valamennyi vállalat. szakszervezeti szerveinek sokkal több figyelmet kell fordítaniuk a bérelv alakulására, s a dolgozók érdekeinek képviseletében el kell érniük, hogy a vállalatok a képződő részesedési alapból minél többet „alapbéresítse.nek”. de legalább a kollektív szerződésben váltóit kötelezettségeiknek tegyenek eleget. Az ülésen megvitatták a közgazdasági bizottság jelentését. a kollektív szerződések rneekötésének tapasztalatairól, majd a szakszervezet Borsod ’neffve: uwottsáffa odaítélte az 1963. évi ..tagszervezési” verseny díjait.' vitában felszólalt elvtársak, egy-egy nagyüzem, válhúat, vagy Intézmény relációjában. Nemeskéri János, az LKM pártbizottságánál;: titkára például Miskolc legnagyobb gyárában, Molnár József, a Miskolci Pamutfonoda igazgatója a fonodában, illetőleg a textiliparban, Makkal László, a vasút üzemi pártbizottság titkára a MÁV miskolci üzemeiben, Karesz János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese a város élelmiszer-ellátása területén, Mónus Antal, a Diósgyőri Gépgyár pártbizottságának titkára a DIGÉP-ben, Bán Imre, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az iparcikk-kereskedelemben, Imre Ferenc, a December 4. Drótművek igazgatója a drótművekben szerzett reformtapasztalatokra, míg Rózsa Kálmán, a városi tanács vb- elnökhelyettese a városfejlesz- 1 tés néhány kérdésére hívta fel a kibővített pártbizottság! ülés figyelmét. Csépányi Lajos (Folytatjuk) a gazdálkodás jobb megszervezésére, hatékonyságának fokozására, a műszaki fejlesztésre, a korszerűbb gyártmányféleségek termelésére, a minőség javítására, s a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra irányulnak. S bár az új irányítási rendszer bevezetése óta alig másfél év telt el, máris figyelmet érdemelnek azok a tendenciák, amelyek az említett vállalati törekvésekben általában tapasztalhatók. Valóban, a gazdálkodás soksok pozitív tendenciája tükröződik Miskolcon a szocialista ipar elmúlt kétévi termelésében, amely 8—10 százalékkal emelkedett, s amelynek számos fontos mutatója a kívánt fejlődés irányában, a korábbi éveknél kedvezőbben alakult. Például a Lenin Kohászati Művekben megfelelő anyagtakarékossággal és a kihozatal javításával 1967-ben 19 ezer, 1968-ban 39 ezer tonna acélt takarítottak meg. Az energiafelhasználás csökkentésével a reform előkészítésének esztendejében, 1967-ben ugyanitt 61 millió forint megtakarítás jelentkezett, a selejtet az elmúlt két év alatt 1,9 százalékról 1 százalékra csökkentették. Hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek a Diósgyőri Gépgyárban, a December 4 Drótművekben és az országos vállalatok miskolci gyáregységeiben is. _____1 | A gazdálkodás"1 denciái mellett kevésbé kedvezőek, sőt. gondolc is jelentkeztek az elmúlt két év során, Ilyenek például: az exportigényekhez és lehetőségekbe! való rugalmasabb alkalmazkodás hiánya; a túlzott biztonságra törekvés a folyamatos termeléshez szükséges anyagól; tartalékolásában; a munkaerő- gazdálkodás gyengeségei stb Jórészt az élő munkával vak ésszerűbb gazdálkodás hiányt miatt a miskolci üzemek ét vállalatok jelentős része nen ért el nagyobb mértékű emelkedést a munka termelékenységének növelésében. A pártbizottság plénuma elí terjesztett jelentés részletesei elemzi a miskolci vállalatot beruházási, műszaki fejlesztés és távlati fejlesztési programját, tevékenységét, ismerteti milyen egyedi nagy beruházások valósultak meg, s a nagyobb vállalatok milyen jelentősebb gazdaságfejlesztési feladatokat kívánnak megoldani Foglalkozik a jelentés a dől gőzök munkakörülményéinél fejlődésével, megállapítv; ugyanakkor, hogy a dolgozói szociális és kommunális ellá tottsága az élelmiszeriparban a helyiiparban, a kereskedő lemben és a közlekedésből nem fejlődött a kívánt mér téliben. Értélleli a jelentés a veaeté; színvonalának fejlődését, a: 1967-ben megkötött kollektí1 szerződések tapasztalatait, : város termelőszövetkezetcinci helyzetét, fejlődését, a lakossá: életkörülményeinek alakulá sát. ezzel összefüggésben a ke reskedelem munkáját, az ár viszonyok alakulását, a város fejlesztés, a szolgáltatás hely z'-t.ét. gondjait, problémáit. TULA .»BONKÉPPEN a jelentés megállapításait cgé. szítettek ki és pontosították i Váz elmúlt J két és fél év ~—— _________! során a város i pártbizottság figyelmének középpontjában a IX. kongresszus és a pártértekezlet határozataiban megjelölt gazdasági és gazdaságpolitikai feladatok sikeres megoldása, a III. ötéves terv miskolci. célkitűzéseinek megvalósítása, ezzel összefüggésben a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése, bevezetése, s a reform követelményeinek érvényesítése állt. Ez képezte Miskolc valamennyi pártbizottsága és pártalapszervezete, valamint tömegszervezete munkájának „gerincét”, alapvetően ez határozta meg a gazdálkodó egységek — a vállalatok és szövetkezetek —, sőt, az állam- igazgatási szerveit és bizonyos értelemben a kulturális intézmények munkáját is. Hogy ez a munka mennyire a figyelem fókuszában állt és áll jelenleg is, tanúsította a kibővített pártbizottsági ülés elé terjesztett jelentés, a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítés, s az elhangzott 15 felszólalás túlnyomó többsége. A jelentés vázolja azokat az intézkedéseket és erőfeszítéseket, amelyeket a miskolci pártbizottságok és pártalap- szervezetek tettek a gazdaság pórtiráhyításának erősítése, saját munkastílusuk fejlesztése, a IX. kongresszus határozatai által megszabott gazdasági és gazdaságpolitikai célkitűzések és ezzel összefüggésben a reform célkitűzéseinek megismertetése és megvalósítása, a szükséges közgazdasági szemlélet erősítése érdekében. Elismeréssel szól róla, hogy gazdaságszervező munkájukban a város pártbizottságai és pártalapszervezete! általában jól alkalmazkodtak a tennivalókhoz, tartalmasabb és hatékonyabb politikai munkával segítették a gazdasági feladatok megoldását, javult együttműködésük a tömegszerveze- tekkel és a gazdasági vezetőkkel. Mindezek eredményeként pedig erősödött Miskolcon a pártszervezetek tömegbefolyá- sa. A város pártszervezetei — a városi pártbizottság határozatának megfelelően — konstruktív intézkedési terveket készítettek, amelyek a legfontosabb politikai tennivaló- irat tartalmazták az adott vállalatok, intézmények munkájára vonatkozólag. Különösen jó munkaprogramokat dolgoztak ki a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek és a December 4 Drótművek párt- szervezetei, amelyek a politikai agitáció és propaganda feladatain kívül tartalmazták a reform előkészítésével és bevezetésével kapcsolatos helyi, konkrét feladatokat, továbbá a gazdasági szervező és a kádermunka. valamint a tömegszervezetek pártirányításának, s a munkaverseny-mozgalom fejlesztésének feladatait is. AZ ELSŐ I reformév tapasz- ___________! talatait összegezve a jelentés megállapítja: a gazdaságirányítás új rendszere alkalmas eszköznek bizonyult a központilag meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesítéséhez, megvalósításához, — bevezetése általában kedvező hatást gyakorolt Miskolc gazdasági éleiére. Egyre szélesebb körben vált ki olyan vállalati törekvéseket, amelyek H asznos kezdeményezés Tegnap tanácskozást tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága. Az ülésen megvitatták az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat évi munkásvédelmi és egészségügyi intézkedési tervének teljesítéséről szóló jelentést. Ezután került sor az elmúlt esztendei bérfejlesztés tapasztalatainak és az 1969. évi bér- ! fejlesztés jelenlegi helyzeté- ' nek megvitatására. Mind az írásban előre kiadott jelentés, mind a vita alapján megállapítható, hogy a megye építőipari vállalatai általában és főbb vonalakban helyesen értelmezték az új gazdasági mechanizmusban kapott önállóságukat. Ugyanakkor a vállalatok gazdasági vezetőinek és a szakszervezeti szerveknek sok gondot okozott a megállapított bázis-bőrszín voTölíl) figyelmet kell fordítani a bérfejlesztésre A7. országos lakásépítési program mielőbbi megvalósítására egyre több házgyár kezdi meg munkáját. A már működő üzemekben széles körű kutatások folynak a technológiák fejlesztésére, hogy a panelekből épülő lakásokat olcsóbban, gyorsabban, jobb minőségben és tetszetősebben készíthessék el. Az egyéni kutatások összehangolására a magyarországi házgyár-tulajdonos vállalatok most együttműködésre léptek. A budapesti, győri, borsodi, valamint az épülő Hajdú és Csongrád megyei házgyár-tulajdonosok elhatározták, hogy a panelek gyártására, összeszerelésére és fejlesztésére irányuló tevékenységüket, vagyis az új technológiák kidolgozását közös anyagi fedezet fel- használásával végzik el. Az új műszaki elképzelésekről terveket készítenek, ezeket az együttműködő vállalatok ösz- szehangolják, majd a kutatások eredményeiről időszakonként tájékoztatják egymást. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat két érdekes és jelentős témával vesz részt az együttműködésben. Az egyik a házgyári falelemek külső felületének olcsó és tartós színezése, hogy a panelházakból kialakuló lakótelepek tetszetős látványt nyújtsanak. Ennek szolgálatában a Borsodi Házgyárban kísérleteket végeznek a Torna- nádaska és KisgyŐr környékén található színes kövek hasznosítására, valamint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tiizeléstarii tanszékének új szabadalma; a szilikátkémiai eljáráson alapuló kavicsszínezés nagyüzemi alkalmazására. A másik téma, hogy a házgyári panelekből húsz-, vagy annál többemeletes magasházakat is összeszerelhessenek. Ennek a technológiának a kidolgozása azért is nagy jelentőségű, mert a 40 ezer lakosra tervezett új avasi városrészben panelekből számos magasházat kívánnak építeni. Ezeket az eddigi elképzelés szerint vegyes technológiával készítik el. Először csúszózsaluzással felépítik a ház magját, amelyben. elhelyezik a íépcsőházat es a felvonóaknát. Az így kialakított „vasbeton-torony” tetejére darut helyeznek, amelynek segítségével a „mag” köré rakják a lakások létesítéséhez szükséges paneleket. A vegyes technológia kivitelezési tervein már dolgoznak, és annak fel- használásával először Ózdon egy 15 emeletes lakóházat szerelnek össze.' Pénteken, május 9-én délelőtt kerül sor a KIOSZ megyei választmányi értekezletére, Miskolcon. Ezen az összejövetelen Breuer Lajos, a KIOSZ megyei titkára értékeli kisiparosaink elmúlt hat hónapi munkáját, és ismerteti az újabb feladatokat. A vezetőség beszámolója több témával is foglalkozik: miként hatnak az új jogszabályok a magánkisiparra. milyen a politikai, szakmai .továbbképzés, milyenek a munkakapcsolatok, hogyan értékelik az országos brigádvizsgálatot. Mindezeket a témákat a részvevők megvitatják, majd határozatokat hoznak. Az értekezleten jutalmazásokra is sor kerül. i