Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

Szerda, 1969. május 7. ÉSZfttC-MAGYftRORSZAG 3 A miskolci pártbizottság megtárgyalta: Két és fél észténél tapasztalatid MINT HÖL A korábban hírt adtunk, ápri­lis 25-én kibővített ülést tar­tott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A tanácskozáson — meghívottként — részt vett Miskolc politikai, gazdasági és kulturális életének több mint száz vezető személyisége is. A plénum napirendjén a végrehajtó bizottság jelentése szerepelt „A IX. pártkongrcsz- szus és a városi pártértekezlet határozatai végrehajtásának miskolci tapasztalatairól”. A jelentéshez — amelyet előzetesen megvitatott a váro­si párt-végrehatjóbizottság is — Havasi Béla elvtárs, a párt- bizottság első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. A vitában 15-en szólaltak fel. Mind az előterjesztett jelen­tés, mind pedig a tartalmas vita tanúskodik róla, hogy Miskolc dolgozói az elmúlt két és fél év során a pártbizott­ságok és a pártalapszervezetek irányító munkájával jelentős eredményeket értek el, a IX. kongresszus és á pártértekez­let határozatainak megvalósí­tásában. A nagy iparváros po­litikai, gazdasági és kulturális életét sokrétű tevékenység és egyenletes fejlődés jellemzi. Fejlődött a pártbizottságok és a pártalapszervezetek munká­ja, vezetőkészsége és a veze­tő testületek munkájának szín­vonala — az alapvető pártha­tározatok végrehajtása az élet minden lényeges területén érezteti jótékony hatását. feltételeket te­remtett a la- körében a politikai lönben a közlekedés túlzsúfolt­sága, a lakások felújításának üteme stb. Továbbra is gond a nők, igényeik szerinti elhe­lyezése. Foglalkoztatja a vá­ros vezető testületét a néhány helyen tapasztalható politikai közömbösség, az itt-ott fellel­hető cinizmus, a különböző társadalmi rétegekben fel-fel- bukkanó anyagiasság, a néha jelentkező nacionalizmus, s a vallásos világnézet némely megnyilvánulása is. Vannak téves nézetek és fenntartások, olykor a párton belül is, ame­lyek egy-egy konkrét határo­zat, vagy a párt politikájának egyes kérdései kapcsán jelent­keznek. Többször találkozunk lélektelen ügyintézéssel, s oly­kor az állampolgári fegyelem lazulásával is. Mindezek fel­számolása — a lehetőségekhez mérten — változatlanul fel­adat. Ez nem kerüli el a párt- bizottság figyelmét sem, de nyilvánvaló, hogy valamennyi érdekelt gazdasági, állami és társadalmi szervtől nagyobb erőfeszítéseket kíván. szervezetek munkájúi:. Szólt a városnak a megye egészére gyakorolt hatásáról, a politikai, gazdasági és kulturális élet fejlődéséről, a város gondjai­ról, amelyet — mint mondot­ta — a megyei párt- és állami vezetés, sőt a kormány is jól ismer, s amelyek megoldásá­hoz sem a jó szándék, sem a szükséges segítség nem hiány­zik. Felhívta a figyelmet a he­lyi lehetőségek jobb kihasz­nálására, a város fejlesztése és a lakosság jogos igényeinek jobb kielégítésére. pártbizottság első titkára A MEGYEI ÖRÖMMEL I lapította meg ___________I a pártbizottság K EDVEZŐ kosság munka számára, hogy a város nagy- és középüzemei 1967-ben és 1968-ban is jó gazdasági eredményeket értek el; hogy a gazdaságirányítás új rendsze­rének előkészítése és beveze­tése nem okozott zökkenőket; hogy az első reform-esztendő tapasztalatai sok tekintetben kedvezőek; továbbá, hogy meg­gyorsult a város fejlődése, a tervezett új lakótelepek és in­tézmények építése; hogy fej­lődött az állami és társadalmi szervek munkája; a szocialis­ta demokrácia, s erősödött a törvényesség és a közbizton­ság. Mindez biztosítja a nyu­godt alkotómunka feltételeit. Az általános fejlődés mellett azonban — s ezzel részlete­sebben és kritikusabban fog­lalkozott a jelentés is,_ a szó­beli kiegészítés is, bővebben szóltak róla a vitában is — Miskolcon még sok a gond es sok feladat vár megoldásra. Az egyes vállalatok tevékeny­ségében. a reform kedvező ha­tása még nem bontakozott ki megfelelően; igen nagy erő­feszítést igényel a lakásprob­léma megoldása, amely jelen­leg is legsúlyosabb gondja a város vezetőségének (jelenleg a kerületi tanácsok 10 ezernél több állami és csaknem 4 ezer szövetkezeti lakásigénylőt tar­tanak nyilván!). Kielégítetle- , nek a bölcsődei, óvodai, nap­közi otthonok iránt támasz­tott elhelyezési igények; a szolgáltatások színvonala és szűk kapacitása — a fejlődés ellenére is — sok bosszúságot okoz a lakosságnak, nemkü­kibővített ülése, hogy Miskol con az elmúlt két és fél év során erősödött a párt vezető szerepe és tekintélye. Kifeje­zésre jut ez a pártszerve­zetek erősödő eszmei, politikai és cselekvési egységében, ab­ban, hogy a miskolci pártbi­zottságok, pártalapszervezetek, a város 18 ezer főnyi párttag­ságának többsége eredménye­sen tevékenykedett a IX. kongresszus és a pártértekez­let határozatainak megvalósí­tásán. Meggyőződése a pártbi­zottságnak, hogy ez a buzga­lom és helytállás a még meg­levő gondok, a soron levő fel­adatok megoldásához sem fog hiányozni. A kibővített pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára is. Bodnár elvtárs megyénk veze­tő testületé, a megyei pártbi­zottság nevében üdvözölte a városi pártbizottság tagjait, a fontos tanácskozás minden részvevőjét. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság nemrég összegezte a IX. kongresszus határozatai végrehajtásának megyei tapasztalatait, s ebben benne foglaltattak a miskolci fontosabb tapasztalatok is. Mindemellett helyeselte, hogy a Miskolci városi Pártbizottság alaposabban, részletesebb ösz- szefüggéseiben is felmérte a IX. kongresszus óta megtett út tapasztalatait. Ezek összessé­gükben szinkronban vannak a megyei pártbizottság megálla­pításaival. — A IX. kongresszus hatá­rozatait az élet Miskolcon is igazolta. Az a politika, amelyet a kongresszus kidolgozott, megnyerte Miskolc dolgozóinak bizalmát és egyetértését. Olyan politika ez, amelyen az elmúlt két és fél év tapasztalatai alapján sem kell változtatni, csak egy kicsit bátrabban kell folytatni — mondotta Bodnár elvtárs, majd számos vonatko­zásban értékelte a miskolci pártbizottságok és pártalap­végezetül a pártélet néhány időszerű kérdésével foglalko­zott, s a megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta Miskolc munkásosztályának, a miskol­ci pártbizottságoknak és párt- alapszervezeteknek, a város 18 ezer kommunistájának azért az áldozatkész helytállásért, amelyet pártunk IX. kong­resszusa határozatainak meg­valósításáért nap mint nap tanúsítanak. Csépányi Lajos (Folytatjuk) A borsodi műszaki heíek eisS munkanapján Gazdag programot bonyolí­tottak le a MTESZ Borsod me­gyei Szervezetének tagegyesü­letei a borsodi műszaki hetek ünnepélyes megnyitását köve­tő napon. Tegnap, május 6-án, kedden két helyen, a MTESZ miskolci székházában és a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen tartottak előadással egybekö­tött vitákat a különféle tudo­mányos egyesületek. Kedden délelőtt a MTESZ- székházban került sor a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let miskolci csoportja és az ÉMÁSZ fiatal szakembereinek rendezvényére. Az ÉMASZ szakemberei Áramszolgáltatói tevékenység Borsod megye vil- lamoscncrgia-fogyosztóinak ér­dekében összefoglaló címmel tartottak előadássorozatot. Szó volt a fogyasztók védelmére tett intézkedésekről, az áram­szolgáltatás gazdasági problé­máiról, az üzemzavar-elhárítás költségeiről. Ugyancsak a MTESZ-szék- házban került sor a Közleke­déstudományi Egyesület mis­kolci szervezetének klubdél- előttjére. A zártkörű összejö­vetelen az elmúlt év őszén megalakult országos közleke­dési, anyagmozgatási állandó bizottság vezetői számoltak be eddigi tevékenységükről. A munkabizottságok programjá­nak kidolgozása folyamatban van. A munkaértekezlet rész­vevői megállapodtak, hogy 1969 őszén az ország anyag- mozgatási szakembereinek be­vonásával előadást és ankétot rendeznek. Jövőre megrende­zik többek között a nagy szál­lítótartályokkal foglalkozó konferenciát, amelyre külföldi szakembereket is meghívnak. Érdekes előadást rendezett az Iparjogvédelmi Egyesület Borsod megyei Szervezete. Siegfried Spahl mérnök, az osztrák Semperit Művek újítá­si osztályának vezetője a ná­luk megvalósított újítási rend­szer szervezetéről és eredmé- nyeiről számolt be. Elmondot­tá, hogy a Semperit Művek­ben európai viszonylatban leg­magasabb a beadott újítások száma, s e jó eredményt rész­ben az újítók megfelelő díja­zásával érik el. A Semperit Művek 1968-ban összesen 21 •• Bérfejlesztés a Miskolci Üveggyárban A Bakonyi Bauxitbánya Hali inba III. bányá jában az ország bauxitkészletének egyharmada található, mintegy 25 millió tonna érc. Képünkön a gyaluval termeit bau- xitot száliító-kaparó továbbítja a gumiszalagra, vagy egyenesen a csillébe. Intenzív külkereskedelem a kohászatban A legutóbbi vezetőségválasz­tás óta sokat javult a szak- szervezeti munka a Miskolci Üveggyárban. Míg korábban a vállalat szakszervezeti bizott­sága gyakran csak formailag töltötte be érdekvédelmi sze­repét. a választás előkészítése során elhangzott észrevételek, javaslatok és a felsőbb szak- szervezeti szervek politikai se­gítsége következtében az szb egvre inkább megtalálja he­lyét. Hivatásának megfelelően, az üveggyári szakszervezeti bí­zót* sá" folyamatosan elemzi a vállalat dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. A leg­utóbbi rendkívüli szakszerve­zeti bizottsági ülésen a válla­lat bérhelyzetét tárgyalták meg. Állománycsoportonként és személyre szólóan megha­tározták a bérfejlesztés mérté­két. A fizikai dolgozók kere­setének növelésére az szb ja­vaslata alapján 21 989 forintot fordítottak. Az alkalmazottak bére 8150 forinttal emelkedett. Nagy gondot fordítottak a differenciált bérezésre, amit jól mutat, hogy egyik-másik fizikai dolgozó órabére több mint 1 forinttal, néhány havi­béres dolgozó fizetése pedig több mint 200 forinttal emel­kedett. A szakszervezeti bizottság rendkívüli ülésén prémiumok­ról, továbbtanulók anyagi tá­mogatósáról is döntöttek. A Lenin Kohászati Művek termékei iránt a múlt évi ki­váló minőségi és szállítási eredmények alapján megélén­kült a külföldi érdeklődés. Legutóbb a gyár kereskedelmi főnöke, Kocsis D. József Bul­gáriában vett részt jelentős üzletkötési tárgyaláson. Amint elmondotta, a bolgár rendelők 1100 tonna ötvözött és ötvö­zetlen szerkezeti acélokra je­lentették be igényüket. Ezen mennyiségből a MÉTALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és az LKM érdekeinek megfelelően máris 727 tonna kovácsolt áru szállítására történt szerződés- kötés. amelynek első tételeit, már a közeli napokban meg­kezdik gyártani. A 250 mm feletti darabok gyártása egyébként szerepel a diósgyőri nagykovácsműhely profiljában. A kovácsüzem ez évi gyártási kapacitásába pe­dig minden bizonnyal még be­lefér a legújabb exportrende­lés. A tájékoztatásból kitűnt, hogy a bolgár felhasználó gép­iparban az elmúlt évek során nagy tekintélyre tettek szert a diósgyőri termékek. A minő­séggel és a szállítási határ­idők tartásával maximálisan elégedettek. Ezzel magj’arázha- tó, hogy a kohászat számára a mostani szerződésmegkötésnél is előnyös kereskedelmi kap­csolat jöhetett létre. Amíg a vállalat szakembe­rei a hatékony exportgazdál­kodás lehetőségeit mérlegelik külföldön, az egymás után ér­kező exportajánlatok az itt­hon maradt kereskedelmi szak­embereknek szereznek kelle­mes gondokat. Az utóbbi he­tekben különösen a tőkés piac­ról érkezett több előnyös aján­lat. Például a Német Szövet­ségi Köztársaság igényeinek egy tétele eléri a 15—20 ezer tonnás mennyiséget. millió schilling megtakarítás éri: el újítások révén. Az oszt­rák cég néhány módszere ná­lunk is feltétlenül figyelmei érdemel. Tegnap délelőtt a Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen zártkö­rű tapasztalatcserét tartott a Gépipari Tudományos Egyesü­let miskolci csoportja, az egye­tem gépelemek tanszéke és a Diósgyőri Gépgyár. Délután a MTESZ-székház- ban rendezték meg a Faipari Tudományos Egyesület miskol­ci csoportjának A magyar bú­toripar helyzete az új gazda­sági mechanizmus bevezetése után című előadását A borsodi műszaki hetek el­ső munkanapjának valameny- nyi rendezvényét a szakembe­rek nagyfokú érdeklődése kí­sérte. F. *, Két évre szóló elkötelezettség L assan egy hónapja lesz, hogy a Diósgyőri Gépgyár szaki- szervezeti tanácsa elfogadta a vállalat 1969—70-re szóló kollektív szerződését.. Április eleje óta már az új szerződés szabályozza a vállalat és a dolgozók minden­napi kapcsolatait. Az első — az 1968. évi kollektív szerződés — a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz és a vasasszakszervezethez tar­tozó vállalatok szerződései közül a legsikerültebbek egyike volt. Az elmúlt esztendőben a vállalat a lehetőségek figye­lembevételével eléggé elkötelezte magát. Tetemes bérfej­lesztést, a szociális juttatások növelését vállalta magára. Mint azt a szakszervezeti bizottság már évközben megálla­pította, 1968-ban a kollektív szerződést a vállalat és a szak- szervezeti szervek egyaránt betartották. Sőt a bérfejleszté­sek az előzetesen tervezettnél magasabbak voltak. Általános vélemény szerint az elmúlt évi kollektív szerző-' dés jól töltötte be hivatását, alapvető módosítására nincs szükség. A dolgozók jól ismerték munkahelyi alkotmányu­kat, a kollektív szerződés szövegét mintegy ezer példány­ban osztották szét közöttük. Számos észrevétel és javaslat segíthette tehát az új, most már két esztendőre szóló szer­ződés tervezetének elkészítőit. A tervezetet azután a vállalat dolgozói két héten át ta­nulmányozhatták Az 1969—70-es évekre szóló kollektív szerződést megvitató termelési tanácskozásokon több mint ezer javaslat hangzott el. A javaslatok többsége a veszélyes­ségi, éjszakai és más pótlékok fizetésének kiterjesztésére, munkaruha-juttatásra vonatkozott. Sokan szóltak a törzs- gárda-tagok fokozottabb megbecsülésének érdekében. Ter­mészetesen a nyereségrészesedés felosztásáról, a kategorizá­lásról is sok szó esett A vállalat szakszervezeti tanácsa alaposan mérlegelte a dolgozók javaslatait, s a valóban indokoltakat az új szerző­dés megkötésekor figyelembe vette. Figyelemre méltó a szakszervezeti tanács álláspontja a veszélyességi pótlék ki- terjesztésével kapcsolatban, hiszen tudvalevő, hogy minden ilyen pótlék a kifizethető nyereségrészesedés összegét ter­heli. A szakszervezeti tanács megállapította, hogy a pótlék­ra jogosultak körének szélesítése önmagában nem szünteti meg az egyes munkahelyek egészségre káros hatásait! Ezért úgy döntött, hogy a pótlékokra fordítandó összeg növelése helyett folyamatosan ellenőrzi, milyen műszaki szervezési intézkedéseket tesz a vállalat e munkahelyek korszerűsíté­sére, egészségre ártalmas hatásainak megszüntetésére. Bérfejlesztésre már az elmúlt évben is igen nagy össze­geket fordított a Diósgyőri Gépgyár. Az új kollektív szer­ződés a részesedési alap felosztásának szabályozásakor a vállalat nyereségtervének teljesítése esetére a munkások bé­rének 2,5, ezen belül a teljesítménybéres dolgozók kereseté­nek 2.9 százalékos növelését írja elő. Az alkalmazottak bérét 1, a műszaki állományú dolgozókét 1,1 százalékkal kell 1969- ben emelni. A kiváló dolgozók jutalmazására a nyereségterv teljesítése esetén évenként 750 ezer, a nyereségterv túltelje­sítése esetén minden százalék után ötezer forint jut majd. 600 ezer forintot fordítanak a szocialista munkaversenyben élen járók jutalmazására. A béren kívüli juttatások közül feltétlenül figyelmet érdemel a vállalati üdülőkben pihenő dolgozók térítési díjaihoz való évente 890 ezer forint hozzá­járulás. & Diósgyőri Gépgyár dolgozói vállalták az évről évre növekedő feladatokat Cserébe a vállalat életkörül­ményeik további javítására kötelezte el magát. F. T. Húszmillió forint a téli károkért Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága befejezte a téli mezőgazdasági károk felmérését. A 360 községet számláló megye termelőszövet­kezeteiben és állami gazdasá­gaiban viszonylag kis terület, mindössze 15 ezer hold síny­lette meg a téli fagyokat, a hó­olvadást, majd az utána követ­kező hideg napokat. Ezeken a területeken rész­ben kifagyott, vagy kipusztult az őszi vetés. A legtöbb kár a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a mezőkövesdi járás termelő- szövetkezeteit érte, ahol mint­egy 7 ezer holdon kell most újra vetni. A téli mezőgazda- sági károkat az Állami Bizto­sító szakemberei mintegy 20 millió forintra becsülték, és a nem kis összeg kifizetését most kezdték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents