Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

ESZ AK -MAGYARORSZÁG 4. Szerda, 1969. május 1. 3& MÁJUS ELSEJÉN A TJSZA­LADÄNYI ünnepséggel, amely­nek során átadták az új mű­velődési házat, kiállításokat nyitottak és hangversenyt ren­deztek — befejeződött az idei taktaközi hetek rendezvényso­rozata. Az április 4-től május 1-ig tartó rendezvénysorozat a környék kilenc községét érin­tette és mozgósította. A sze­rencsi járásban a tájegységi művelődési heteket három ki­sebb területegységre bontva rendezik meg. Minden év őszén kerül sor a tokai-hegyaljai kulturális hetekre, és évenként felváltva a taktaközi. illetve a harangod! rendezvénysorozat­ra, amely utóbbi elsősorban a járás tanyavilágát érinti. Az idén a Taktaköz volt a soros. Az ünnepségsorozat elmúltá­val Négyessy Istvánnal, a Sze­rencsi járási Tanács vb-elnök- helyettesével beszélgettünk a taktaközi hetek eredményei­ről, tapasztalatairól. — Jól sikerült a rendezvény- sorozat — hallottuk Négyessy Istvántól. — Ügy érezzük, a ti- szaladányi művelődési ház fel­avatása méltó megkoronázása volt e rendezvénysorozatnak. A felújított és korszerűsített mű­velődési objektumban kapott helyet egy nagy terem, egy klubkönyvtár, Itt működik majd a községi mozi, amelyet a Borsod megyei Moziüzemi, Vállalattal közösen üzemelte­tünk, itt kap helyet a párt- és a KISZ-helyiség és lesz klub­szoba. A tervek szerint a ké­sőbbiekben az épület másik frontján szövetkezeti presszót is kiképzőnk. E művelődési ház költségeit közös erővel te­remtettük elő. 667 ezer forint az építési költség, ebből 172-t a kis Tiszaladány község vál­lalt magára, a többit járási és felettes szervek nyújtották. Ér­demes megemlíteni, hogy a 172 ezer forintos községi hozzájá­rulás is nagyrészt társadalmi munkából, valamint a helyileg fellelhető építési anyagok fel- használásából adódott. A MŰVELŐDÉSI HETEK CÉLJAIRÓL szólva többek kö­zött ezeket mondotta a vb-el- nök helyettese; — Célunk volt a Taktaköz kilenc községében megmozgat­ni az emberekét, megpezsdíte- ni a kulturális életet, felkelte­ni az érdeklődést a különböző jellegű rendezvények iránt. Ügy érezzük, igen jól sikerül­tek többek között a termelési jellegű rendezvények, a mező­gazdasági szakmai propagan­dát szolgáló ismeretterjesztési és egyéb művelődési összejöve­telek. A területen több ter­melőszövetkezet ért el ebben az időben 10, illetve 20 esz­tendős jubileumához. Ezeket a jubileumokat is beiktattuk a kulturális hetek rendezvényei közé; mindez hasznosnak és eredményesnek bizonyult,. Ter­mészetesen a rendezvények nem szorítkoztak kizárólag a mezőgazdasági szakmai propa­gandára, a művészeti és köz- művelődési jellegű rendezvé­nyek is igen sikeresek, nagy érdeklődést kivóltóak voltak. Különösen a különböző jellegű ■vetélkedők. A rendezvénysoro­zat befejezéseként az új tisza- ladányi művelődési házban mutattuk be az Erdőbényei Kisgaléria anyagának egy ré­szét. A későbbiekben szeret­nénk ezt a tárlati anyagot ott cserélni. A négyhetes rendezvénysoro­zat sok tapasztalattal is szol­gált. — A JÁRÁS MŰVELŐDÉS­ÜGYI VEZETŐI arra törek­szenek, s az elmúlt hetek ta­pasztalatai is erről győztek meg, hogy a járás egyik területén se váljék sablonná a művelődési hetek megrendezése. Nem sza­bad megszokott jelenségként visszatérnie évenként, minden­kor valami újszerűt kell a programba vinni, színesíteni kell. A napokban a járási ope­ratív bizottság elemző módon beszéli meg a taktaközi hetek tapasztalatait. Elemzi, értékeli, majd a járási népművelési ta­nács elé terjeszti jelentését. Ez a szerv méri aztán majd le, mi az, amin a jövőben javítani kell, milyen több évre értéke­síthető tapasztalatot szűrhe­tünk le a taktaközi hetekből. (bm) MOZIMŰSOR gyárul beszaő színes szovjet. Szimpla helyárral! Matiné: 11-én de. 10 órakor. Veszedelmes szerep. Színes fran­cia. FÁKLYA K: naponta 5 és negyed 8 óra, szombaton csak 5 óra, vasár- és ünnepnap fél 4 és háromnegyed C óra. 8—9. Pokolrév. Magyar. 10—11. zűgügyvéd Amerikai. Május 12-én Minden « «aU~áv csak6fél 4-kor. Kalandorok. Szí- olasz. 12—13. Az első csők. Cseh­ié? 4?oTrClaA MhaUgatag”áTemberí *Mattaé: 11-én fél ll órakor. Egy- színes amerikai. Május 14-én milliárd a biliárdasztalban. Fran- csak fél 4-kor. A sólyom nyomá- ma. ban. Magyarul .beszélő színes NDK. (MSTtfM Matiné: május 11-én csak fél K: hétfő, csütörtök; vasárnap 11 órakor. Nyomorultak. Színes fél 5 és háromnegyed 7 óra, francia. Dupla hefyárral. kedd. péntek, szombat csak fél BÉKE K: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Május 8—9. Betyárok bosszúja. Román. Május 10. Viva, Maria. Színes francia—olasz. Figyelem 1 Május 11-től 14-ig rendkívüli kezdés: fél 4, fél 6 és 8 órakor. Május 11—14-ig fél 0 és 8 óra­kor. Kurázsi mama. NDK. Május 11-én csak fél 4-kor. Sógorom, Az űj iskolában Közismert, hogy Tiszaszeder- gimnázium és szakközépiskola, kényt a fiatalok városának A tervek szerint 180 elsőosztá- nevezik, mert sok itt a gyerek, lyost vesznek fel, két gépészeti, A nyolc általános iskolát vég- egy vegyész és két gimnáziumi zett, továbbtanulni szándékozó osztályt létesítenek. Az új kö- gyerek is. Ezért már nagyon zépiskolában korszerűen fel­szükséges, hogy szeptemberre szerelt műhelytermet rendez- elkészüljön a most épülő új nek be. De a népművelés igazi erőpró­bája ezután következik, mert a kommunikációs eszközök te­lítettsége utón bizonyára „sza­badba” vágyik majd a város­lakó, olyan termekbe, klubok­ba, amelyek mást kínálnak, mint a televízió, a rádió és az autó. Ügy hírlik, októberben át­adják a Béke-telepi 400 sze­mélyes művelődési házat, amely ugyancsak az egyesített népművelési intézmények igaz­gatóságához tartozik majd. Már itt hadd mondjuk el vé­leményünket e tervezett össze­vonással kapcsolatban. Mi he­lyeslünk minden racionális anyagi-szellemi erőösszpontosí­tást. De hívei vagyunk a kon- kurrenciának is. El tudnánk képzelni, hogy a két művelő­dési ház, programját össze­hangolva versengjen a nézők, az érdeklődők táboráért. A szórakozás ára Az ózdi művelődési intéz­ményekben állandóan emelke­dik a rendezvények belépője­gyeinek ára. Hogy mi ennek az oka? Az Országos Rendező Iroda állandóan emeli műso­rainak árát Amíg 1967-ben 15 ezerért adtak egy műsort, 1969-ben már 23—24 ezer fo­rint egy műsor ára. A Debre­ceni Csokonai Színház opera- társulata korábban 8 ezer fo­rintért lépett fel Ózdon, most már 17 ezer forintot kér. Leg­utóbb mindössze 250-en vettek) részt az előadáson. A művelő- dési ház pótolta a hiányzó ősz- szeget. A művelődési háznak 1 mtk- lió 350 ezer forint bevételi tervet kell teljesítenie. Ez szinte parancsolóan előírja a nagy rendezvények számainak! szaporítását és a belépőjegyek! árának emelését. 1967-ben 14 —16 forint volt egy jegy ára, ebben az esztendőben 25—30 forintot is elkérnek egyért. Ki tudja ezt kifizetni? S nemcsak: az úgynevezett könnyűzenei szórakoztató műsorok belépő­jegyeinek ára emelkedett, ha­nem a nemesebb szórakozást ígérő színházi, operai és iro­dalmi estek belépőjegyeinek! ára is. A teljesítési terv és az új mechanizmus lehetőségei­vel élő Országos Rendező Iro­da állandó áremelése alapjai­ban változtatja meg a művelődési intézmény rendel­tetését. Bizony, itt az ideje, hogy komolyan beszéljünk ar­ról a kérdésről, amelyet Lu­kács György így fogalmazott meg elmúlt havi Kortárs-beli interjújában; a kultúra sok helyen áruvá válik. Hogy eb­ben a lázas versenyfutásban végül az előírt tervet sem tel­jesítik a művelődési intézmé­nyek és a közönség is távol­marad a művelődési házaktól, ez már több mint egyszerű közgazdaságtan, ez már műve­lődéspolitika — tornyosuló és reális gondokkal. Tizenhat színházi vendégszereplés Mezőkövesden KOSSUTH ídélplőtt) K: naponta negyed 10 és ll óra. 8-án negyed 10. Bajtársak vol­tunk. Magyarul beszélő szovjet. 11 órako-. Belfagor a pokolból. Színes olasz. Csak 16 éven felü­lieknek! 9-én mindkét előadás­ban. Bajtársak voltunk. Magyarul beszélő szovjet. 10—12. Belfagor a pokolból. Színes olasz. Csak 18 éven felülieknek! 13—14. Kezdés csak délelőtt 10 órakor. Kurázsi mama. NDK-film. KOSSUTH (délután) K: naponta háromnegyed 3, fél 5 és fél 7 óra. 3—14. Belfagor a pokolból. Szí­nes olasz. Csak 16 éven felüliek­nek! SAnVÁRI K: naponta fél 5 és háromne­gyed 7 óra. g. Telemark hősei. Színes angol —amerikai. 3. Július 6. 50 százalé­kos helyárral! 12—13. Csak 5 óra­kor. Egri csillagok. I—n. Színes magyar. Dupla helyárral! 11-én déleiőtt negyed 10-kor. Ki tud többet a magyar filmekről? Ifjú­sági filmismereti vetélkedő. Utá­na bemutatásra kerül: Fel a fejjel. Színes magyar. TÁNCSICS K: naponta fél 5 és- háromne­gyed 5ra. 'i. 'linden évbem újra. Ma­ny -széló nyugatnémet. Csak 16 felülieknek! 10—11. Be­tyárok oosszúja. Színes román. 12—13. csak du. fél 6 órai kez­dettel. Anna Karenina. I—II. Ma­7 óra. 8—9. Belgrádi románc. Színes jugoszláv. 10. Stan és Pan, a nagy nevettetők. Amerikai. 11—12—13. A Pál utcai fiúk. Színes magyar —amerikai. Matiné: 11. de. 10 órakor. Vidám hétvége. B’rancia. ADY - TAPOLCA (terem) K: hétfő és péntek este fél 7 óra. 9. Belfagor a pokolból. Olasz. Csak 16 éven felülieknek! 12. Két csengetés között. Magyarul be­szélő szovjet. RÖVIDÍTEM EK KEDVELŐINEK: Béke: 8—10. Vllágrnagazln 34. sz. Kossuth (de.): 8—9. Salgótarján. 10—12. Gusztáv és a siker, Kossuth (du.): 8—14. Gusztáv és a siker. Ságvári: 12—13. 28. sz. Világmagazin. Táncsics* 8—9, Száz arcú Bili. Mersuch és a szamár. 10—11, Kálvária. Mexikóból jelentjük III. Fáklya: 8—0. És milliók leszünk. I. sz. sporthíradó. 10—11. Aki bújt. bújt. 12—13 Diákszerelem. Sárkány. Petőfi: 8—9. Tűz a Volgánál. Három kívánság. KRESZ, avagy hogyan közlekedjünk az utcán. 10. Argesl székesegyház. A Szikra filmszínház május 7- től június 15-ig átépítés miatt nem üzemel! (A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! Az Állami Déryné Színház előadásában a János vitéz cí­mű daljátékot mutatták be Mezőkövesden, az ifjúsági színházi bérletsorozatban. Ez­zel az előadással befejeződött az 1968—69-es ifjúsági sorozat. A Mezőkövesdi járási Művelő­dési Központ megállapodást kötött az Állami Déryné Szín­házzal, amely szerint szeptem­bertől kezdődően egy felnőtt Ezzel a címmel rendeztek vidám zenés műsort május 5- én hétfőn a Miskolci Nemzeti Színházban. A délután és este megrendezett két előadáson megtelt nézőtér előtt szórakoz­tatta az egybegyűlteket Gobbi Hilda, Aradszky László, ifj. Latabár Kálmán, Kovács Kati, Majláth Jenő, Mikes Éva és Szuhai Balázs. A vidám szá­és egy ifjúsági bérleti előadás- sorozatot szerveznek. E két so­rozatban 16 darabot mutat­nak be. A programban szere­pel többek között a Törtetők, a Windsor! víg nők, a Dankó Pista, a Mágnás Miska, a Vil- lámfén.vnél. a Tacskó, több olyan darab, amely különböző színházi találkozón díjat nyert, és sok más produkció. , mokhoz kellemes zenét szol­gáltatott a Pannónia- és az A tlantisz-együttes. Különösen sikert aratott a hölgyközönség körében a szép divatbemutató. Mint hallottuk hatalmas si­kert, aratott az a ruha, ame­lyet a divatbemutató konferan- sziéja. a televízióból jól ismert és népszerű Molnár Margit hordott. Borsod megyében az elkö­vetkező hónapokban számos középület gazdagodik új kép­zőművészeti alkotásokkal A legtöbb mű — amelyek el­készítésén négy művész dol­gozik — a megyei tanács szék­házába kerül. így például a régi és az új épületet Dömötör Sándor iparművész kovácsolt­vas díszrácsával kötik össze. A tanács dísztermében helye­zik el Veres Sándor festőmű­vész, a szocialista kultúra ter­jesztőit megörökítő, 14 négy­zetméter nagyságú gobelinjét. A tanácskozóteremben Szabó János szobrászművész felvonu­lókat ábrázoló fadomborművét és Feledy Gyula grafikusmű­vész 3 négyzetméteres pannó- ját helyezik el. A nyári hóna­pokban avatják fel az alsózsol­cai új általános iskola parkjá­ban Varga Miklós szobrász- művész „Napozó” című szo- boriiguráját, a sályi volt Eöt­vös-kastélyban kialakított moz­gásszervi betegségben szenvedő gyermekek gyógyintézetében pedig Novák András festőmű­vész 5 méter hosszú és 3,5 mé­ter széles freskót készít, ame­lyet különböző mesefigurákból állít össze. Mezőkövesden augusztusban adják át Kis Jankó Bori, a ma­tyóvidék híres hímzőasszonyá- nak mellszobrát, amely Ács József szobrászművész alkotá­sa. A szobrot a járási művelő­dési ház előtti parkban helye­zik el és avatására a Kis Jan­kó Bori országos hímzőkiállí­tás megnyitásának napján ke­rül sor.--------------------------------------------^--------­K i vas az álarc miiül ? A taktaközi lelel síié Drágul a kultúra K&zönsßßßowtiioic. 0z4É®m A verseny a politikai gaz- ■ daságtan, a tervezés, a statisz- t tika, a gyors- és gépírás tan- i anyagából volt. 7 A nyilvános versenyre írás- > beli dolgozatok eredményei 1 alapján kerültek a diákok. ’ A verseny, amely tudásra, . önállóságra serkenti a diáko- 1 kát, igen sok tapasztalatot [ adott mind a tanároknak, ' mind a diákoknak, sőt, ahogy , Laki elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője mon- ’ dotta. még a minisztériumnak is, amely azon lesz, hogy ez az igen helyes miskolci kezde­ményezés országos méretűvé váljon. ’ Reméljük, így lesz! Dr. Hevesvári Imre Özdi Közgazdasági Szakközép- iskola diákjai is bekapcsolód­tak. E nemes vetélkedő ezzel túllépett Miskolc határán, és reméljük, hogy jövőre már megyénk határán kívül is meghódítja a közgazdasági szakközépiskolák tanárait és diákjait. A két iskola tanárai igen jól felkészítették a versenyben részt vevő diákokat. A diákok nagyon gazdag közgazdasági tudásról és általános ismeretről tettek tanúbizonyságot, amely­ről még a kicsit talán kemény szívű zsűri is elismerően nyi­latkozott. Külön köszönetét érdemel a Diósgyőri Gépgyár, amely ju­talomban részesítette a verseny első három helyezettjét. A Közgazdasági Szakközép- skola ipari tagozatának igaz­gatója, Tóth Bertalanná, egy ívvel ezelőtt igen helyes kez- ieményezést valósított meg: íz iskola harmadik és negye- lik osztályos tanulóival meg- ■endezte a közgazdasági vetél­kedőt. Ez év április 26-án a zenei (ímnázíum hangversenytermé­ben újólag megrendezték a vetélkedőt, amelybe már az Közgazdasági vetélkedő Miskolcon emlékeznek rá: a felszabadu­lás utáni esztendőkben milyen nagy sikere volt az operaelő­adásoknak, később pedig az operetteknek. Hol van már ez az idő? Az operettekre be se jönnek. Példa rá a Miskolci Nemzeti Színház Rigó Jancsi című nagyoperettje, amelyet érdeklődők hiányában le kel­lett mondani. Most szervezi a művelődési ház a János vitéz nézőit, támogatást kérve min­den rendű és rangú intézmény­től. Hová lellek a nézők? Divatos kérdés ez manap­ság. Megkérdezzük ásító íihn- színházak, üres színházi zsöly- lvék és művelődési termek, klubok láttán. Az ózdiak ala­posabbak a valódi okok kide­rítésében. Egy felmérés szerint a város munkásainak mintegy 30 százaléka havi 1800 forintot keres. Ha a munkás másod­magával jegyet vált, mondjuk egy Ómega-műsorra, az szeré­nyen számítva 50 forint. Ha a Béke-telepről jön be, az autó­busz oda-vissza 8 forint. Ha mindehhez hozzászámítjuk a ruhatárat, meg a szokásos fe­ketekávét, bizony, csaknem 100 forintba kerül az egyszeri ki­tekintés. Ugyanez a helyzet a moziba járással is. Köztudott, hogy a mozijegyek is drágul­tak. Az ózdi lakosság mintegy 15 százaléka rendelkezik gép­kocsival. A gépkocsi-tulajdo­nosok — ez köztudott — a legritkábban látogatják a mű­velődési intézményeket, s a színházakat. Az okok felderí­tése túlnő ezen a gondolatme­neten. Ózdon nagyarányú a saját erőből történő lakásépítkezés. A város lakóinak mintegy 30 százaléka igyekszik kényelmes otthonhoz jutni. 20 százalék azok száma, akik állami la­káshoz jutván, modern, ké­nyelmes bútorral szeretnék be­népesíteni otthonaikat. Ha a felsoroltakhoz hozzávetjük a tízezer tv-tulajdonost, a 15 ezer rádiótulajdonost, és fi­gyelembe vesszük, hogy Óz­don évente hárommillió fo­rintot fordítanak saját könyv­tár létesítésére, vagyis könyv- vásárlásra, akkor talán nem Is vagyunk igazságosak, ha ök­lünket rázzuk a közönség el­maradása miatt. Az már bizonyos, hogy vá­rosainkban nem azonos idő­pontban „tetőzik” a jólét, nem egyformán hatnak az urbani­záció törvényszerűségei. A már említett Tiszaszederkénybe . gazdagon” érkeztek a lakók, mindegyiknek egzisztenciája volt rnár. s természetesen meg­takarított pénze, kocsija, so­kan ehhez még lakást is kap­tak. Ott a kimozdításnak olyan kritériumai voltak, hogy minő­ségi kínálattal, a zömében ér­telmiségi, technikus összeté­telű lakosság igényeinek meg­felelő programmal lépjenek fel. Ózd összetétele bonyolultabb. A figyelmesebb újságolvasó emlékszik még rá, hogy né­hány esztendővel ezelőtt ott- honiilő városnak nevezték Ti- szaszederkényt. A várossá alakulás időszaka volt ez, amikor még nem ismerték eléggé egymást az emberek, művelődési intézményük sem volt, és a lakók nem voltak túl a mindennapi kényelem- megteremtés kötelezettségein. Azóta változott a kép Tisza- szederkényben is. Ha nem is pezsgő, de igényes kulturális törekvéseknek lehetünk szem­tanúi. Mindez azért jutott eszünk­be, mert bizonyos felmérések­ből .szociológiai megfigyelé­sekből arra következtethetünk, hogy Ózd érkezett el ahhoz az Időszakhoz, amikor lakói mind ritkábban mozdulnak ottho­naikból. Riasztó módon csökken a különböző rendezvények láto­gatottsága. Sárközi Ferenc, az egyesített népművelési intéz­mények igazgatója statisztiká­val bizonyítja a csökkenés mértékét. Ki hinné, hogy Óz­don, ahol mindig Is nagy kul­tusza volt a művészetpártolás­nak, napjainkban már az Ómega-együttes és az olasz beat-zenekar produkciója is ráfizetéses. A Ki van az álarc mögött? című műsor, amely „nagyágyúként” Kabost ígér­te, csak egy telt házat vonzott. Idősebb népművelők még jól Üj képzőműveszeti alkotások — Borsod megye középületeinek díszítésére

Next

/
Thumbnails
Contents