Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

üäÄSii VTIUG PROLETÁR)Al A MAGYAR SZOCIALISTA MHNKASPART BORSOD MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 101. szám ARA: 80 FILLÉR Kedd, 1069. május 6. Képünkön: dr. Rusznyák István elnök megnyitó beszédét tartja. Jacques Dudás az FKP elnökjelöltje A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hét­fő délutáni ülésén egyhan­gúlag Duclost, a Politikai Bi­zottság tagját nyilvánította a párt elnökjelöltjévé a június elsejei franciaországi köztár­sasági elnökválasztásra. A Központi Bizottság dön­tését az ülés után Waldeck Rochet, az FKP főtitkára je­lentette be a sajtó képviselői­nek. Waldeck Rochet után Jac­ques Duclos adott rövid nyi­latkozatot a sajtónak. Duclos hangsúlyozta, hogy jobban szerette volna, ha a most nyí­ló választási kampányban a munkás- és demokratikus erők egységjelöltjét támogat­hatja. Sajnos, a Francia Szo­cialista Párt másképpen dön­tött. Jacques Duclos is han­goztatta, hogy valamennyi munkás- és demokratikus erő jelöltjének tekinti magát és harcba indul a Giscard d'Esta- ing által támogatott Pompidou, a reakció fő jelöltje ellen, va­lamint Gaston Defferrenck a baloldalt megosztó jelölésével szemben, amely a múlthoz való visszatérést és a reak­ciós centrummal való szövet­séget jelenti. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs ünnepi megnyitó előadá­sát tartja. A SZVSZ nyilatkozata J a közel-keleti válságról A Szakszervezeti Világszö­vetség vasárnap Prágában nyilatkozatban foglalt állást a közel-keleti válság ügyében. A nyilatkozat leszögezi: két éve lesz annak, hogy Izrael agressziót követett el az Egye­sült Arab Köztársaság, Jor­dánia és Szíria ellen. Azóta sem múlik el egyetlen nap. hogy a megszállott területeken ne sértenék meg az ott élő emberek elemi jogait és ne élnének az összes lehetséges barbár intézkedéssel az arab területek lakosaival szemben. Izrael folytonosan kihívást in­téz a világ közvéleménye el­len. és nem hajlandó elfogad­ni a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i határozatát. Ily módon — állapítja meg a nyilatkozat — a Közel-Kele­ten szüntelenül éleződik a fe­szültség, s a helyzet olyan, hogy bármelyik pillanatban súlyos konfliktusra kerülhet sor. A Szakszervezeti Világszö­vetség éppen ezért felhív min­den szakszervezetet, felhívja a világ demokratikus és béke­szerető erőit és minden dolgo­zó embert, hogy az összes le­hetséges formában fejezze ki szolidaritását az arab országok népeivel és dolgozó osztályai­val. Felhívja továbbá arra, hogy követelje: — az izraeli csapatok azon­nali kivonását a megszállt te­rületekről ; — a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását; — a Palesztinái menekültek szülőföldjükre való visszatéré­sének lehetővé tételét, és a Palesztinái nép nemzeti jogai­nak elismerését. iiiPli; • x-jf-xvx-: sorban az egyetemi hallgatók szakirodalommal való ellátá­sát oldja meg. Egyben ez lesz a Magyar Országos Kohásza­ti-Bányászati Szakkönyvtár is. Nagyon érdekes az archív­anyag, melyet a miskolci egye­tem jogelődje, a Selmecbányái Bányászati és Kohászati Főis­kola alapítása óta őriznek. Ezt az anyagot muzeális kiállítás­ban külön tárolják. — Említette, hogy ez a könyvtár különleges. — Igen, különleges, mert az olvasóterem 2800 négyzetméter alapterületű és így — tudomá­som szerint — Európában — mint ilyen —, a legnagyobb. A legmodernebb könyvellátási eszközöket szereztük be. A re- pozitóriumból kért könyvanyag liften és szállítószalagon kerül az olvasó kezébe. A kiválasz­tott könyv lajstromszámát elektronikus számjelző beren­dezés közli az olvasóval. Ipa­ri televíziórendszer segíti a gyors és pontos kiszolgálást. A könyvtári dolgozókat rádió- telefon segítségével központi helyiségből irányítják. — Mikor lesz az ünnepélyes avatás? — Elég nehéz kérdés. Min­denesetre egy biztos: az új tanévben hazánk legszebb könyvtára már működni fog, és addig megejtjük az avatást is. —Trcba—■* miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem új, talán legszebb lé­tesítményének, az egyetemi könyvtárnak műszaki átadása. Építők, beruházók, pénzügyi szakemberek, kivitelezők gyűl­tek össze, hogy megvizsgálják, miként hajtotta végre a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat a tervező által meg­szabott feladatot. Ragyogóan csillog a napfényben — nem túlzók, ha azt írom — a gyö­nyörű vasbeton, üveg-, acél-, műanyag palota. A belső ki­képzésről, modern kiszolgáló berendezésekről már csak a legfelsőbb jelzőkkel lehet szól­ni. A műszaki átadás izgalmas perceiben Cservenyák Lászlói, az egyetemi beruházások veze­tő főmérnökét kértük, kalau­zoljon bennünket. — Ez a csodálatos építmény — mondta — 38 millió forint­ba került. 1966 őszén indult meg az építkezés, elég sokáig tartott, míg befejeztük, de megérte. A raktárakban 500 ezer kötet könyv tárolására van lehetőség. Áz olvasóterem gyönyörűen kialakított térsé­gében pedig egyszerre 500 ol­vasó ülhet le és hajolhat ol­vasmánya fölé. És ha már a számadatoknál tartunk, hadd említsek meg még egy kurió­zumot: 1280 fénycső ad az ol­vasóknak állandóan kellemes világítást, összesen 500 kilo­méter elektromos kábelt épí­tettünk be. A könyvtár első­Megkezdődtek a borsodi műszaki hetek Dr Bodnár Ferenc elvtárs megnyitó előadása .'ében köszöntötte Borsod negye műszaki és agrár Jj értelmiségét, a műszaki és § gazdasági vezetőket, a bor- | 5odi műszaki hetek minden 1 közreműködőjét és részve- i vőjét. Előadásában ismertette a | Műszaki és Természettudo- | mányi Egyesületek Szövet- | ségének feladatait, Rámuta- | tott, milyen fontos, hogy e || társadalmi szervezet segít- I ce tagjainak szakmai fejlő- H dését, megvitassa a külön- I féle műszaki célkitűzések megvalósításának módoza­tait, és tevékenységével se- fl gítse a párt-, állami és tár­sadalmi szervek munkáját. A megyei pártbizottság el- só titkára méltatta az ed- g dig megrendezett műszaki g hetek eredményeit. Elmon- B dotta. hogy az itt sorra ke- B riilő rendezvények jelentő- B sége mindenkor túlnőtt a G megye határain. Hangsú- tj lvozta, hogy a tudományos p egyesületekben folyó tévé- p kenység jelentőségét fokoz- I za. hogy napjainkban a tu- n dománvos-technikai fejlő- g dós üteme meggyorsult, s 1 egyre nagyobbak a köve- |j telménvek a szakmai isme- H retek korszerűsítésével, va- | lamint a szakemberek tár- p sadalmi magatartásával ff szemben. Szólt arról, hogy a műszaki haladás, a kuta- | tás és fejlesztés ma meg­különböztetett jelentőséggel E bír mindenütt a világon. Ezután elmondotta, hogy | eredményeink ellenére sok | területen elmaradtunk a 1 technikai forradalom vív- | mányainak felhasználásé- | ban. Az előadó figyelmezte­tett, hogy a jövőben ipa- 1 rank műszaki fejlesztése szempontjából igen fontos a világszínvonal helyes értel­mezése: olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek Magyarországnak rendsze- 1 rés és egyben gazdaságilag 1 előnyös' export-import lehe- I tőségeket biztosítanak. (Folytatás a 3. oldalon) Borsod megyei Tanács vb- slnökhelyettese, dr. Fekete László, a Miskolci városi ranács vb-elnöke, Gácsi Miklós országgyűlési képvi­selő, a DIGÉP vezérigazga­tója, dr. Pásztor Pál, a MTESZ Borsod megyei szervezetének elnöke és dr. Szaladnya Sándor, a MTESZ megyei szervezetének titká­ra. A megjelenteket dr. Pász­tor Pál elnök üdvözölte. Majd felkérte dr. Bodnár Ferenc elvtársat, hogy elő­adásával nyissa meg a bor­sodi műszaki heteket. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs a megyei pártbizottság ne­A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége aktíváinak, a párt-, állami és társadalmi szer­vek képviselőinek, a Bor­sod megyei nagyüzemek vezetőinek jelenlétében teg­nap, május 5-én, hétfőn délután a MTESZ miskolci székházában ünnepélyesen megnyitották a VII. borso­di műszaki heteket. Az ün­nepi ülés elnökségében he­lyet foglalt dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkára. Varga Zoltán, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkára, Bérezi Béla, a Fél ezen* ember az olvasóteremben Megkesdődött as új egyetemi könyvtár műszaki átadása Hazánkban 1909. óta nem i épült nagy könyvtár. A több : évtizedes szünet után éppen Miskolcnak jutott az a meg­tisztelő szerep, hogy felépítse hazánk első nagy könyvtárát. ! Hétfőn délelőtt 10 órakor ' ugyanis megkezdődött — és körülbelül 10 napig tart — a : dotta a többi között — az, hogy pártunk most látta el­érkezettnek az időt, hogy meg­vizsgálja a magyar tudomány helyzetét, és kidolgozza a to­vábbfejlődést biztosító javasla­tokat. E munkában Akadémi­ánk is részt vett. és meg va­gyunk győződve arról, hogy ez méltó folytatása lesz a 20 esz­tendő előtti újjászerve­zésnek. Nem kétséges, hogy az elmúlt esztendők fejlődése, az Akadémia előtt álló feladatok szükségessé tesznek bizonyos reformokat olyan irányban, amelyek csökkentik a bürokrá­ciát, hatékonyabbá teszik a kollektív munkát, ugyanakkor fokozzák a vezetők egyéni fe­lel össégét. Rusznyák István ezután megnyitotta az Akadémia 129. közgyűlését. Ezután Erdey-Grúz Tibor főtitkár terjesztette elő az Akadémia elnökségének beszá­molóját. Az elmúlt évben az MSZMP Központi Bizottságának kez­deményezésére napirendre ke­rült a hazai tudományos ku­tatómunka szervezetének és irányításának kritikai elemzé­se, valamint a továbbfejleszté­sét szolgáló javaslatok kidol­gozása. Kiterjednek e munká­latok az Akadémia szervezeté­nek kritikai elemzésére, s a korszerű továbbfejlesztés irá­nyainak kitűzésére is — mon­dotta beszéde elején. Az előadó hangsúlyozta, hogy az Akadémia állást fog­lalt abban, hogy a fejlesztést fokozatosan, egyelőre a mű­szaki-mechanikai tanszéki munkaközösség keretében kell megvalósítani, s a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is létre kell hozni a műszaki mechanika akadémiai kutató­bázisát. Helyeselte, hogy a ké­sőbbiekben akadémiai műsza­ki-mechanikai kutatóintézet létesítésére is sor kerüljön. A beszámoló után dr. Ajtai Miklós a párt és a kormány nevében üdvözölte az Akadé­mia közgyűlését. Ezt követően sor került az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadására. Az idei akadémiai aranyérmet Korach Mór akadémikus kap­ta, kiemelkedő tudományos munkásságáért Ezután Rusznyák István át­nyújtotta az idei akadémiai dí­jakat, amelyeket 24 kutató ka­pott. A közgyűlés nyilvános ülése Rusznyák István zárszavával ért véget. Az elnökség beszá­molóját szerdán, zárt ülésen vitatják meg. Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Straub F. Brúnó, az Akadé­mia alelnökei, Kónya Albert, Siabó Imre, az Akadémia fő­titkár-helyettesei A közgyűlé­sen az Akadémia rendes és le­velező tagjain kívül nagy Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött az Akadémia idei — immár 129 — évi közgyűlése. A közgyűlés- elnökségében helyet foglalt dr. Ajtai Miklós, Megnyílt az Akadémia közgyűlése számban voltak jelen a társa­dalmi és tudományos élet is­mert személyiségei, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Rusznyák Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. — Idei közgyűlésünknek kü­lönös jelentőséget ad — mon­az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. ÓváriL Miklós, az MSZMP KB tUpományos. köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője. Erdei Ferenc,

Next

/
Thumbnails
Contents