Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1969. május 28. Állásfoglalás a boltok nyitva tartási fdeféről A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén ismételten foglalkozott a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeivel. Megállapította, hogy egyes munkakörökben, elsősorban a bolti élelmi szerkereskedelem- ben, állandósult a munkaerő- hiány. Ugyancsak súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkaügyi törvényesség nem javult. Egyre több helyen hónapokon keresztül pihenőnap nélkül foglalkoztatnak dolgozókat. A vállalatok a vasárnapi munkáért pihenőnap helyett pénz- beni díjazást adnak. Egyre több azoknak a száma, akik íendszeresen szabadidő, pihenőnap nélkül dolgoznak. Az elnökség azt is megállapította, hogy a bolti dolgozók túlterhelése miatt romlott az ellá- !ás színvonala, a vásárlóknak a zsúfolt boltokban hosszabb időt kell várniuk a kiszolgálásra. A szakszervezet elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben — különösen vidéken — egyes személyek a nyitva tartással kapcsolatosan törvényellenes intézkedésre adnak felhívást, utasítást. Az elnökség tisztában van a fogyasztók ellátásának fontosságával, s társadalmi felelőssége tudatában mindent meg is tesz, hogy az a gyakorlatban érvényesüljön. Ugyanakkor szilárdan kitart a dolgozók érdekeit védő törvényesség betartása mellett, s az eddiginél határozottabban lép fel minden olyan intézkedéssel szemben, amely a kereskedelmi dolgozóknak a törvényben biztosított, pihenésre való jogát gátolja. A visszatért űrhajósok Börtenlézadás Olaszországban Fellázadtak a fegyencek a perugiai börtönben a keddre virradó éjjel a cellák zsúfoltsága miatt, s amiért nem engedték meg nekik, hogy ellenőrizzék a szakács főztjét. A közép-olaszországi város börtönében kétezer elítéltet tartónak fogva, közöttük azokat, Óborok és új kezdeményezések u/ ország legjobb pincegazdaságában „Királyok bora, borok királya.” Ha ezt hallják, szinte az egész világon tudják, hogy To- kaj-Hegyalja nedűiről van szó. És nemcsak a termelőknek, hanem a Magyar Állami Pincegazdaság tokaj-hegyaljai üzemének is nagy része van benne, hogy az utóbbi néhány esztendőben ismét öregbedett megyénk borainak világhírneve. Egymás után harmadszor kapta meg a kiváló vállalat címet, s közben a vörös vándorzászlót is a MÁP, amelynek nyolc nagy pincészete közül a tokaj-hegyaljai nyerte meg az elmúlt évben is az üzemek „házi” versenyét. Borsodon kívül két szomszédos megyére is kiterjed hatáskörük, de hírnevet biztosító, igazi területük a Tokaj-Hegyalja. — Min dőlt el az elsőség? — kérdeztük meg Mihók András igazgatótól. — Sok mindenen, de talán elsősorban a felvásárláson és a minőségi borok minőségi kezelésén — hangzott a válasz, majd a beszélgetés során az is kiderült, hogy a világhírű óborokat érlelő pincegazdaság új kezdeményezései is sokat jelentettek. Amire még sosem volt példa, 105 583 hektoliter bort vásároltak fel. Egyszer fejtett újborra átszámítva több, mint 150 százalékra teljesítették fel- vásárlási tervüket. Egy talán még jelentősebb rekord, hogy 0300 mázsa aszúszemet is sikerült felvásárolniuk. Az elkövetkező évek növekedő exportjának egyik legfontosabb alapja ez. Űj, az eddiginél jobb kapcsolatokat létesítettek a termelőkkel, a termelőüzemekkel is. Ezzel hozzájárultak a termelési kedv fokozásához is. öt hegyközséggel és néhány tszszel három-, ötéves, hosszú lejáratú szerződést kötöttek. Ezek termésük 70 százalékát kötötték le a pincegazdaságnak. — Értékesítési tevékenységünk is megváltozott az új gazdasági mechanizmusban — magyarázza az igazgató. — Alkalmazkodunk a vevőpartnerek igényeihez. Igyekszünk azt adni, amit a vevő vár. Bővítettük a választékot. Közel százezer hektoliter bort értékesítettünk az elmúlt évben. Négy árubemutatón és több kiállításon vettünk részt. Szó esik a mádi palackozó üzemről is. ahol néhány esztendeje még csak 5—6 ezer, tavaly pedig már 22 ezer hektoliter bort töltöttek üvegbe. Csúcsminőségű hegyaljai borból például 600 hektoliterrel többet palackoztak, mint az előző évben. Ami a műszaki fejlesztést illeti: 1958-ban 5,5 millió forintot költöttek beruházásokra és 6 milliót állóeszköz-fenntartásra. Építettek például egy 5 Mer hektoliteres cementhordót, egy hasonló újabb óriás hordó építését pedig hamarosan befejezik. A jó minőség egyik legjobb biztosítéka a bort kezelő pincemesterek, a szakmunkásgárda valóban minőségi munkája. Ez még abban is kifejezésre jut, hogy a legutóbbi kitüntetés átvételekor 51 dolgozójuk (az összlétszám 10 százaléka) kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt, vagy oklevelet, s 231 tagot számláló 24 szocialista brigádjuk van. Dolgozóiknak csak utólagos minőségi prémiumként 665 ezer forintot fizettek ki az elmúlt esztendőre. (p. *.) akiket nemrég Torinóból és Milánóból szállítottak át, mert ott is zendülést kíséreltek meg. Valószínűleg az utóbbiak kezdeményezték a hétfő éjszakai kitörést is. A fegyencek közül körülbelül kétszázan hétfőn este jámboran nézték a televízió műsorát, majd főkolomposaik hirtelen a börtönőrökre vetették magukat és lefegyverezték őket. Elfoglalták a kórházi szárnyépületet, túszként magukkal vitték az őröket. De azt nem tudták megakadályozni, hogy az egyik fegyőr át ne vesse magát a börtönfalon. Ez a fegyőr riadóztatta a rendőrséget. A rendőrök körülvették a börtönt és útakadályokat állítottak fel. Egy csoport fegyenc később felmászott az épület tetejére és téglákkal, kövekkel, cserepekkel bombázta az ostromló hadat. Eldördült néhány lövés, de ezt a rendőrség csak figyelmeztetésnek szánta és senki sem sebesült meg. Közben a rendőrök fényszórókkal pásztázták a dobáló fegyenceket, akik sértő szavakat kiabáltak le. Kedden délelőtt a rendőrök könnygázgránátokkal visszaterelték a lázadókat az épületbe és felszámolták a zendülést. Kiszabadították a túszokat is. Boldog mosollyal állnak a felvevőgép előtt as Apollo—10 űrhajósai visszatérésük után, a Princeton hclikoptcr-anyahajó fedélzetén. Balról jobbra: Eugen Cérnán, Thomas Stafford és John Young. Az Apollo—10 űrutasai kedden délután találkoztak család jukkák Képünkön a három feleség, balról jobbra: Youngné, Cernanné és Staffordné. Az Apollo—10 sikeres útja lehetővé teszi a júliusra tervezett Holdra szállás végrehajtását. A terv szerint az Apollo—11 három utasa július 16-án indulna útjára és az első űrhajósok július 20-án lépnének a Hold felszínére. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA azonban hivatalosan csak két hét múlva dönt a rajtengedély megadásáról, miután előzőleg meghallgatta Stafford és társai részletes jelentését. Wemher von Braun, a német származású amerikai űrhajózási szakember a Stuttgartban megjelenő Kosmos legutóbbi számában az Apollo —11 utasai által végrehajtandó Holdra szállási kísérlet lehetőségeivel foglalkozik. Szerinte a vállalkozás kritikus pontja nem a Holdra szállás lesz, hanem az Urmstron és Aldrin űrhajósok által vezetett holdkompnak a visszatérése a Hold felületéről az űrkabinhoz. „Ha nem sikerül találkozniuk az űrkabinnal, elvesznek a világűr végtelenjében” — állapította meg cikkében von Braun. H munkás-paraszt szövetség alakulása Zempléabei a Taiícsfcizlírsasái idején 4 r/ npt'/s *1 különböző vif\L Vrbédg dékein a földkérdés megoldása, a szövetségi politika alakulása eltért az általános helyzettől. Ezt meghatározta objektíve az egyes vidékek birtokmegoszlása és a parasztság rétegződése, szub- jektíve pedig az országos politikai irányvonaltól eltérő helyi határozatok végrehajtása. A XX. század elején a birtokmegoszlás országosan ebben a megyében volt a legrosszabb. Törpebirtokokra a terület 4,36 százaléka, a kis- birtokokra 29,23 százaléka jutott, míg az országos átlag 46,50 százalék volt. Középbirtokok a terület 16,01 százalékát foglalták el. Ez valamivel jobb volt az országos átlagnál. A nagybirtok 50,40 százalékát foglalta el a megyének. Az országos átlag 32,29 százalék volt. A polgári demokratikus forradalom idején a földreform végrehajtásának késlekedése miatt Zemplén megyében is kibontakozott a földfoglaló mozgalom. 1919 februárjában a bodrogközi nagy uradalmakban a cselédek szocializálás útján kívánták a földet birtokba venni, szövetkezetté alakítani. A mozgalom központja a Földhitel Bank 4000 holdas pusztakarádi uradalmában volt. A szocializálásokat a sárospataki szociáldemokrata szervezet irányításával megalakított FÉKOSZ csoport elnöke, Rákosi Csekme Domonkos számtartó vezette. Az uradalmi bizalmi testület az 1919. február 15-én tartott cselédgyűlésén Nagy József intéző javaslatára a megyében elsőnek mondták ki, hogy az uradalomra a földreform keretében történő megváltásnál igényt tartanak és azt termelő- és értékesítő szövetkezetté alakítják, amelynek vezetését bizalmi testületre ruházzák. A szövetkezeti agitáció március elején átterjedt Györgytarló- pusztára és Kökényes-majorba is, ahol 200 cseléd csatlakozott a szövetkezethez. A mozgalom leszerelése céljából Búza Béla, a megye kormánybiztosa ezt írja körlevelében: „A földművelő nép föld- hözjuttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvény 26. §-a alapján szervezett birtokrendező bizottságok a közeli napokban a földreform végrehajtásának előkészítése érdekében egyes községekben meg fogják kezdeni működésüket.. Egy másik körlevelet, amelyet Búza Barna földművelés- ügyi miniszter írt alá március 18-án Budapesten, de csak április 2-án küldtek ki a szolga- bíróknak, már határozottabb fellépést tartalmazott. „A néptörvény szerint meg fogja kapni mindenütt (mindenki) a földet, amely őt megilleti, semmi értelme nincs tehát annak, hogy erőszakkal vegye birtokba. Akik ilyen határozatot, vagy 'intézkedést meghoznak, vagy ilyenhez hozzájárulnak, és ilyenben segédkeznek, azok a legsúlyosabb felelősségnek és törvényes megtorlásnak teszik ki magukat.’’ A Tanácsköztársaság megalakulása után a főszolgabírói hivatalnokok ügybuzgó, ellenséges tevékenysége következtében az ilyen hangok nagyon disszonánsán hangzottak, és megzavarták a kialakuló munkás-paraszt szövetséget. Zemplén vármegye direktóriuma március 27-én a főszolgabíróhoz intézett körlevelében is elsősorban a munkavégzésről intézkedik. „Az uradalmakban az állandó cselédekből a létszám arányához képest bizalmi testületek alakítandók, akikkel a gazdasági vezetők együttesen gondoskodnak a munka zavartalan menetéről... a mulasztásért- nevezettek a forradalmi törvényszék elé állíttatnak és életükkel felelnek. Ugyanezen rendelkezések a kisgazdákra is vonatkoznak.” A Tanácsköztársaságtól a kevés földdel rendelkező parasztok kis parcellájuk kiegészítését várták. A földosztáshoz a tanácshatalom első napjaiban hozzá is kezdtek. Erdőhorvátiban a paraszttanács elhatározta dr. Waldbott Kelemen birtokának felosztását. Döntésükhöz a járási direktórium is hozzájárult. A következő napokban 48 ember nyílhúzás szerint kapott földet. Tokajban a gróf Szirmay-urada- lomból, Berzéken a Potoczki- birtokból ígértek földet a szegénységnek. A bodrogközi cselédség is a földosztás pártjára állt, és nemcsak a Földhitel Bank, hanem a gróf Majláth- és a dr. Széchenyi Wolken- stein-birtokok felosztását is követelték. Tarcalon minden 100 kát. holdon felüli tulajdont és a papi-egyházi földeket is összeírták, leltárba vették a birtokok élő és holt felszereléseit i$. A löldosilás SK tására Erdőhorvátin kívül egyelőre nincs adatunk. Olasz- liszkán és Tarcalon a román hadsereg első bevonulása akadályozta meg az összeírt és elfoglalt birtokok felosztását. A Tanácsköztársaság helyi, falusi hivatalos szervei támogatták a nagybirtokok felosztására irányuló mozgalmakat. A megyei hivatalos szervek viszont a tsz-ek alapítását szervezték. A Forradalmi Kormányzó- tanács XXVIII. számú rendeleté értelmében április elején Zemplén vármegyében megalakult a birtokrendező és termelést biztosító bizottság. A főmegbízott a Vörös Hajnal riporterének így nyilatkozottá földrendezés munkájáról: „... sem a kisgazdáktól, sem a törpebirtokosoktól nem veszünk el semmit. A szegény embernek csak adunk, mégpedig úgy, hogy azok keretein belül minden dolgozó és eddig nyomorgó földmunkás megtalálja a munkakörét és nagyon tisztességes megélhetését”. Ez a cselédség követelésének megfelelő állásfoglalás volt. „A Földmunkás Szövetség Zemplén megyei csoportja április 10-i értekezletére a csoport- vezetők 35 faluból jöttek össze a szövetség sátoraljaújhelyi párttitkárságának helyiségében. Az előadó — Rácz titkár elvtárs — rámutatott a Búzaféle földosztási törvény óriási hibáira és munkásellenes irányzatára, megmagyarázta a kommunizmus földreformját, kiemelte a földosztással szemben a termelőszövetkezetek előnyeit és felhívta az elvtársakat a termelőszövetkezetek alakítására... a csoportvezetők valamennyien a termelőszövetkezetek alakítása mellett foglaltak állást, s ezután .,. lázasan megindult a munka a termelőszövetkezetek alakítása körül” — írta a Vörös Hajnal. Ugyanez a lap április 11-én „A szocialista állam földreformja” című cikkében a megoldás részleteit fejtegeti. „A földválság, a földosztás ellentéte a kommunista követelésnek. A föld az egész Tanácsköztársaságé ... A kisbirtokok- ra még fenntartja az egyéni tulajdon rendszerét, csak a jövő tanításától várja ezeknek termelőszövetkezetbe egyesítését ...” Ez könnyen félremagyaráz- ható volt. A kistulajdonos szegényparaszt nem tudhatta, hogy magántulajdona van-e, ha a „föld az egész Tanácsköztársaságé”, s ha, még van, vajon meddig lesz':' A kételyeket nem oszlatta el Hortobágyi elvtárs tanítókhoz intézett előadása sem. „Két feladata van a tanítóságnak. A földtelen szegénység tanítása a kommunista elvekre. A kisbirtokos elemeket megnyerni a forradalom számára. A kisbirtokokat is nagy termelési szervezetté kell alakítani. A munkamegosztás, a gépek gazdaságos megoszlása másképp nem lehetségesek. A Kommunista In- ternacionálé a kisbirtokokat nem bántja, a jövő tanításától várjá ezek egységesítését.” Az ellenforradalmi propaganda ezeket fel is használta a munkás-paraszt szövetség gyengítésére, de ez ellen határozottan fellépett a megyei direktórium. A megyei direktórium vezetői ugyanakkor felléptek a földosztást propagálókkal szemben is. Zöldhelyi Sámuel, a tokaji járás gazdasági biztosa például a népbiztosságtól kapott utasítás útján április második felében hagyta abba földosztás-előkészítésének munkáját. Ili «Piti i<? csak a íöldk<5rlia nem ,s dést "eiegoldatlanságával magyarít' >. a sárospataki Becker A>,..Jäs kisgazda vezetésével április 7-én kirobbant ellenforradalmi puccskísérletet, annyi azonban bizonyos, hogy előkészítői felhasználták ezt is. „A falu hiszékeny és sötétségben tartott népét azzal bujtogatták az új rend ellen, hogy a kommunisták elveszik a föld nt étől azt a kis szegénységet, a- :t szorgalmas, becsületes iparkodással szereztek.” (Vörös Hajnal, április 9.) Dr. Bartha István (Folytatjuk)
