Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Vasárnap, 1?A9. cnájtn 2tk iBSs E$£AK-MAOYA«ORS£AG 5 nsw WWBWWmWBH Mw gy ar—«»sast pä !k ■ •; ?■ íiiaQiöájp kapeselfll tok Miskolci tanítók a Tanácsköztársaságért államosítása volt. Rövid időn belül a művelődési tanács szak­bizottságai leltár szerint vettek át mindent az iskolákban, meg­szüntetve ezzel felekezeti vagy magánjellegüket. Intézkedés történt a könyv­tárak közkönyvtárrá alakítá­sára is. Tárgyaltak egy Mis­kolcon felállítandó képzőmű­vészeti iskoláról, céltudatos, a kor szellemének megfelelő pro­letárművészi kultúra fejleszté­se érdekében. Június 7-én a közoktatásügyi népbiztos ren­deletére minden elemi, közép­fokú, kereskedelmi és ipari is­kolában befejezték a tanítást, és 12-én kiosztották a bizo­nyítványokat. Megszervezték a tanulók nyári korrepetálását, összeírást végeztek az analfa­béták és az egy-két osztályt végzettek között, harmincas csoportokba szervezték okta­tásukat, ingyenes tankönyv- és tanszerellátásban részesítet­ték őket. A közoktatásügyi népbiztos­ság 58. K. N. sz. rendeletével betiltotta az addig használt elemi iskolai ABC és olvasó­könyveket, és az új, 8 osz­tályos népiskola számára ol­vasókönyveket adott ki. A pedagógusok részére jú­lius 10-ével induló poli­tikai és pedagógiai tan­folyamokat szerveztek, ahol a megjelenés kötelező volt. A szocialista tanok megismerése érdekében négy könyvet kellett feldolgozniuk: Marx—Engels: Kommunista Kiáltvány; Marx: A polgárháború Franciaország­ban; Engels: Az utópikus és tudományos szocializmus, és Bucharin: A kommunisták programja c. müveket. A szakszervezet, mint ér­dekvédelmi szerv, eredménye­sen harcolt a pedagógusok fi­zetésének rendezéséért. A má­jus 1-i Reggeli Hírlapban je­lent meg a tanítóság méltá- nyosabb javadalmazásáról szó­ló hír. „A kormányzótanács 79. sz. rendeletében hangsú­lyozza, hogy az új társadalom kiépítésénél alapvető jelentő­séget tulajdonít a nép felvilá­gosításának. Ennek megfele­lően a tanító alkalmazottakeri jobb díjazásban fogja részesí­teni. Viszont kötelezi a tanító- ' Ságot, hogy az ifjúság neveié■ • sén kívül a földkérdés rende- ■ zésében, a termelés biztosítá­sában, s az analfabéták oktatá sában közreműködjenek. Ezer . szolgálatért a rövidesen bekö . vetkező általános bérrendezé t sig minden tanító, illetve taná‘ ; április elejétől kezdődően hav ■ 250 korona külön munkadíjbai ’. részesül.” (Ehhez augusztusbar . még 1000 korona munkabé . rendezési előleget kaptak.) 1 A Tanácsköztársaság íennál- • lása alatt a miskolci pedagógu ■ sok nagy része is áldozata ■ munkát végzett, helytállt a i oktató-nevelő munkában, d> - részt vállalt a közéletben is - elsősorban a kulturális meg • mozdulásokból: ismeretter i jesztő előadásokat, művész - hangversenyeket, irodalmi mű - sorokat tartottak. Igyekeztek . szülőket is bevonni az iskol; munkájába. Ezeken kívül : - gyermekek étkeztetésével, pi - henésével, szórakozásává . egészségügyi körülményeik ja . vitásával, az ipari tanulók kép . zésével, sőt a felnőttek okta tásával is törődtek. Vagyis ne - héz körülmények között fára - doztak azon, hogy a népet ki emeljék elmaradottságábó1 korszerű, a proletariátus érdé . keit szolgáló köznevelést (e - remtsenek, — híven eleget te " gyenek a tanácskormány ren ‘ delkezéseinek. a Tanácsköztársaság le­verése után legjobbja ikat üldözték, közülül , többeknek emigrálniuk kelleti . vagy állásukból elbocsátották | fegyelmit indítottak ellenük , Mindez tény. Az évforduló pe ' dig jó alkalom a történelmi té , nyék sokoldalú összefüggései I nek mind jobb megismerésé t. 'lcz­, Grassalkovich Mária i . tanár A Vénjász bécsi premierjén már az első szünetben érez­hető volt az a forró atmosz­féra, amely a siker előjele. MS, a kis magyar tábor tag­jai, már ott, a Theater an der Wien patinás előcsarnokában is lemérhettük ezt. Nem tit­kolták tetszésüket az egyéb­ként elég szkeptikus, bécsi színikritikusok sem. Dr Ger­hard Brunner, a bécsi Express szerkesztője megjegyezte: — Tulajdonképpen annak örülök a legjobban, hogy Bécs ismét a kulturláis közvetítő, a kulturális hídverő szerepét .látszhatja. Ha Szokolay Sán­dor Vémásza az európai ope­rák repertoárjára kerül (Ez a prófécia azóta megvalósult. A yzerk.),. ez a mai bemutató si­kerének is köszönhető. Bécs őzzel amúgy is régi tartozá­sából törleszt... — Hogy érti ezt? — kér­deztem. — A magyarázatot holnapi kritikámban elolvashatja. Ez­zel fogom kezdeni: több mint negyven keserves esztendőnek kellett eltelnie, míg a Ma­gyar Állami Operaház végre viszroozhatta a bécsi Opera bu .apesti látogatását. A bécsi operatársulat ugyanis 1925-ben vendégszerepeit Budapesten. Azóta, mintha elvágták vol­na... Kérés « postától Miskolc III. kerületében, a Győri kapuban a közelmúlt­ban adtak át egy négyemele­tes bérháztömböt. Ezen a Pa­tyolat melletti téren még több hasonló épület készül. A neve­zett utca másik oldalán egy­más után bontják le a kisajá­tított házakat. Üj városnegyed fog itt létesülni. Néhány nap­pal ezelőtt az egyik lebontásra ítélt épületről a postaládát is leszerelték. A legközelebbi az Eszperantó téren van. A Győri kapu D-épület lakói azt kérik a postától, hogy akár erre a házra, de mindenképpen he­lyezzenek el egy postaládát a közelben. Kérésüket ezúton to­vábbítottuk, bízva a gyors ügy­intézésben. Ejnye... Aki Sátoraljaújhelyre utazik, és netán szereti a tejet, az vigyen magával egy bögrét vagy poharat. Ha nem visz magával ilyen edényfélét, akkor mondjon le a tej- ivásról. A nagy idegenforgalmat lebonyolító, kedves városkában, amely egyik centruma a hazai turizmus­nak, ugyanis szinte lehetetlen hozzájutni egy pohár tejhez. A város központjában, a főútvonalon ievö tej­es kenyérboltban van tej bőven, de nem poharas. Amo­lyan tejivó féléről még elfelejtett gondoskodni a Bor­sodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Az' említett tejboltban pedig nincs meg az előírt pohármosási lehe­tőség. Hogy papír- vagy műanyag pohár is van a vilá­gon’ Igep van, az állomáson az Utasellátóban, de itt a tejboltban nincs, mert állítólag nem* lehet beszerezni.’: Ha nagyon akarnák, talán sikerülne! Már csak azért is hogy kárpótolni igyekezzenek a kedves vevőt a hiány zó igazi tejivóért. (Csupán néhány nap alatt számos tejre szomjúhözó iskolás kiránduló csoporttal találkoz­tam ezen a környéken. Még csak annyit: a tejcsárda el­készültéig talán még érdemes lenne papír- vagy mű­anyag poharakat beszerezni! Debrecen Eresben, Budapest Linzben — Megvalósult tervek érdekes perspektívák lr. Szerényi Nándor olvasta fel Crausz György kultúrnépbiz- osnak a tanítósághoz intézett rását. „A tanítóság érdekei nőtől fogva nem lehetnek el- entétcsek a munkásság érde­leivel ... A tanítóság akkor zolgálja a maga érdekeit is eg jobban, ha a proletariátus irdekeinek szolgálatába sze­gődik.” Ezen a gyűlésen a miskolci anitóság letette a fogadalmat i munkásság kezébe, feleskü- iött a Munkástanácsra. (Reg- jeli Hírlap, 1919. 03. 28.) A kul- túrnépbiztos rendelete alapján uegtöriént az egyház és az is­kola szétválasztása. Megszün­tették az iskolákban a vallás- iktatást, a tanítás előtti és utá­ni imádkozást, az iskolai val­lási egyesületeket feloszlatták, és eltávolították a vallási szim­bólumokat. A hittanórák he­lyett társadalmi, szociológiai kérdésekről tartottak előadá­sokat. M árcius végén az összes miskolci iskolában bi­zalmi rendszert léptet­tek életbe, és létrejöttek az önkormányzati szervek, a diák- tanácsok. Elnök Nagy Ferenc, a Zárda utcai iskola ' tanára lett A még februárban megala­kult Országos Ismeretterjesztí Bizottság helyi szerve célú tűzte ki, hogy pótolja a régi is­kola mulasztásait, „megismer­teti az ifjúságot azokkal a ter­mészet- és társadalomtudomá nyi alapelvekkel, amelyek ed dig tilos gyümölcsök voltai a tudás.—fájáról, de amelyel nélkül az új világot sem meg érteni, sem benne elhelyezked ni nem lehet.” A kötelező, hat hetes és tizenöt előadásra ter­vezett sorozat tudományos, s kor szellemének megfelelő is méretekkel kívánta ellátni ; tanulókat. Népszerű volt az if jóság között a Galilei-kör. Áp rilis közepén — a kommuniz mus eszméinek tudományé terjesztését tűzve ki célul - megalakult a Mars-kör. A szakszervezet is rendszere sen rendezett vitadélutánoka' Április 2<J-án például a Ká! vin utcai iskolában jöttek ősz sze, ahol Valentényi Gáspár, : történelmi materializmusró: Littkei elvtárs pedig a szocia lizmus fejlődéséről beszélt, é saját tapasztalatai alapján is mertette az orosz viszonyo kát. a kultúrbiztos áprfBs If én megjelent (273. szf mú) rendelete tudatta pedagógusokkal: „A szélién és fizikai munkásproletáro között a kommunista társadc lomban minden képzelt válás: fal ledőlt. Ennek az együtt érzésnek legfőbb biztosítéka jövőre az, ha a szellemi ifji munkások és az ifjú munkái ság már most minden tekintet ben összefognak. Felszólítom tanítómestereket, hogy az í; júságot ilyen irányban feli: lágosítsák, és minden ilyen ti rckvést, mint a kommunizmt érdekében történőt, teljes ért jiikből támogassanak.” (Reggs li Hírlap, 1919. 04. 19.) Egy másik rendelet szigort an felszólított az analfabétá összeírására, hogy oktatásé minél hamarabb megkezdőc hessék. Az iskolában igyeke: tek biztosítani a tanítás zavai talansagát is. Május 2 ón és 3-án csehszlc vák intervenciós csapatok mos szállták Miskolcot. A város á adásának feltétele szerint, : iskolákban is vissza kellett a liíani a március 21-e előtti á lapotokat. A megszállás kap< ra jött a reakciónak. Akadt lyozták a korábbi határozaté végrehajtását, agitáltak az i: jóság körében a reformok c len. A Vörös Hadsereg előrenyc múlása, a miskolci csata utá újra a Tanácsköztársaságna megfelelő szellemben folyt tanítás. Június 4-én Misko! művelődési tanácsát és az ií „olabizottságokat értekezlete hívták össze, melyet Szerém Nándor művelődési megbízó I vezetett. Az ülés legfontosab 1 tárgya az összes miskolci iskol izségfeilesztés a Bodregzugban A közös gondokat most már könnyebb megoldani a Bod- rogzug községeiben. Kenézlői székhellyel az év eleje óta kö­zös tanács irányítja a három települést, Iíenézlőt, Zalkodot és Visst. A körzeti tanács most már össze tudja fogni a három község erőit, s elsősorban a kö­zös célt szolgáló fejlesztési feladatokat igyeksz.lk. megol­dani. Béréi Lászlótól, a körzeti ta­nács vb-elnökétől megtudtuk, hogy a Bodrogzug mindhárom községének nagy segítséget je­lent az iskolai napközi otthon megépítése. Ehhez a Kenézlőn megépülő 200 férőhelyes nap­közi otthonhoz fél millió forin­tos építési támogatást kapnak, s fél milliót helyileg kell előte­remteni. Nagy segítséget jelent a Bodrogzug községeinek, hogy a kenézlői Dózsa Termelőszö­vetkezet 200 ezer forinttal tá­mogatja ezt a fejlesztést, sígy a helyi tanácsnak csak mint­egy 300 ezer forintot keik biz­tosítania. — A fejlesztési alapot úgy igyekszünk felhasználni, hogy egyik község lakói se érezzék magukat megrövidítve — mondja a tanácselnök —. A la­kosság hozzájárulását igyek­szünk mindenütt helyben el­költeni. Az elmúlt évben az egy-egy lakosra jutó társadal­mi munká értéke 105 forint volt itt, a Bodrogzugban, Az idén sokkal több társadalmi segítségre számíthatunk. a z első magyar proletár­diktatúra fontos felada­tának, hatalma egyik ' biztosítékának tekintette a tu- : dás, a műveltség emelését. Elő­ször jöttek létre a politikát fel­tételei egy olyan köznevelési rendszernek, amely megnyitot­ta a legmagasabb műveltség le­hetőségét az egész nép számá­ra. A Tanácsköztársaság alkot­mánya kimondta: (10. §) „A Tanácsköztársaság megszünte­ti a burzsoázia műveltségi ki- i'áltságát, és megnyitja a dol­gozók előtt a műveltség tény­leges megszerzésének lehetősé­gét. F,zárt a munkások és föld­művesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyúj­tó tanítást biztosít.” A pép felvilágosítása, kor­szerű és tudományos ismeretek oktatása és a szocialista neve­lés, a sokoldalú, szocialista embertípus kialakításának nagy feladata elsősorban a pedagógusokra hárult. A mis­kolci tanítók legjobbjai lelke­sen támogatták a Tanácsköz­társaság forradalmi közokta­táspolitikáját. Több, mint száz fővel alakult meg 1919. febru­ár 22-én a Magyarországi Ta­nítók Szakszervezetének helyi csoportja. A március 27-i nagygyűlé­sen Nagy Ferenc szakszerve­zeti elnök megnyitó szavai után a Zeneakadémián. Viszonzá- n sül októberben a Magyar n! Néphadsereg Művészegyüttesé- r nek 60 tagú férfikórusa a bé- ti esi Konzerthausban és a Wie- v ner Neustadt-i Katonai Aka- démia hangversenytermében g mutatkozik be. r? a Vidéki nagyvárosok u s: A kulturális kapcsolatok o körét előnyösen bővíti, hogy ^ a kölcsönös vendégszereplé- ® sekbe és ezek megrendezésé­be — Budapesten és Becsen kívül — a magyar és az oszt- s rák nagyvárosok is bekapcso- ü lódnak. A debreceni Kodály- ]. kórus például januárban ven- ó dégszerepelt Bécsben, június n 6-tól 12-ig viszont Linz ren- e dez magyar hetet: a többi kö­zött Munkácsy-kiállítnst, ma- * gyár filmfesztivált, magyar drsesszbemutatót, magyar fo­tókiállítást és a Kodály-féle iskolai zeneoktatás gyakorlati' demonstrációját. A linzi ma- ! gyár irodalmi esten részt vesz és műveiből részleteket olvas ! fel Déry Tibor. A Linzije ugyancsak meghívott Hubay Miklós, valamint Moldova ] György műveinek műfordító- ' sait a linzi színház művészei ; adják elő. j Bécs most a május végén 1 megnyíló ünnepi hetek elő­készületeinek lázában ég. A figyelem a százéves jubileu­mát ünneplő bécsi Operára és a nemzetközi balettfesztiválra irányul. Két magyar vonatko­zású kulturális esemény mégis ] helyet szorított magának a la­pok hasábjaim Az egyik a Col­legium Hungaricum május 14- én rendezett nagy sikerű Krú- dy-estje, a másik: Szokolay Sándor Hamletje. A bécsi kö­zönség ma is jól emlékszik a Vérnászra. Ezért keltett nagy érdeklődést az a Bécsben el­terjedt hír, hogy a 100 éves Staatsoper a Hamlet bemuta­tására készül. Budapesten óvatosak: ilyen határozott formában nem erősítették meg ezt a hírt, amelyet első­sorban a budapesti premieren megjelent osztrák zenekritiku­sok elismerő beszámolói sej­tetnek. A Népköztársaság út­ján csak annyit ismernek el, hogy Hamlet-ügyben tárgya­lások folynak Budapest és' Bécs között. Lóránt László Endre a szép és hasznos ügynek, lm a különböző szinteken Sorra : kerülő hivatalos osztrák— : magyar eszmecserék ezt a té- i mát is napirendre tűznék — vélekedik! Baumgartner, aki ; jelenleg egy érdekes könyv tervén dolgozik. Azt szeretné, ha ebben, a több nyelven megjelenő, összefogó munká­ban a Duna menti szomszéd- országok kulturális szakembe­rei tudományos alapon is­mertetnék népeik hagyomá­nyos kultúráját, és mai, új kulturális vívmányait. — Ehhez persze — hang­súlyozta — feltétlenül szük­ség lenne a magyar írók, mu­zsikusok, Budapest és a nagy magyar városok kitűnő szín­házi szakembereinek aktív közreműködése. Megnyerésük­nek szeretném szentelni leg­közelebbi magyarországi lá­togatásomat. is... Az érdekes terv egyes gya­korlati elemei — elsősorban napjaink új kulturális vív­mányainak és művészi alko­tásainak kölcsönös bemutat­kozásai — már napirendre is kerültek. A magyar és az osztrák kulturális élet képvi­selői között mind gyakorib­bak az eleven, szakmai kon­taktusok. Közéjük sorolható például a Nagyvilág és a bé­csi Literatur und Kritik szerkesztőinek találkozója. Ennek eredményeként as osztrák irodalmi és kritikai folyóirat augusztusi füzete teljes egészében magyar szám lesz: mai magyar költőket mutat be. De még az idén — a Budapesten megjelent Oszt­rák Líra Antológiájánál: vi­szonzásául — Magyar Lírai Antológiát ad ki a salzburgi Müller Verlag. A kötet az utolsó húsz év magyar lírá­jának 100 legszebb költemé­nyét mutatja be. ' % A zenei kapcsolatokat fűzi szorosabbra az a szerződés, amelyet az österreichischer Komponistenbund kötött a Magyar Zeneművészek Szö­vetségével. Ennek realizálása­ként járt már Budapesten dr. Robert Scholium professzor, a Bécsi Zeneakadémia tanára, aki nagy érdeklődéssel foga- . dott előadást tartott és sike­res hangversenyt adott a Fé­szekben. A bécsi Schubert­bund férfikórusa is telt házak előtt lépett fel május elsején Kuhúr-kü h politika Ez az észrevétel, amely másnap valóban megjelent az Expressben, egy másik pár­huzam felvázolására is csábít. Dr. Josef Klaus elölt ugyanis — akinek budapesti látoga­tását Fock Jenő miniszterel­nök ünk éppen a közeli na­pokban viszonozza Bécsben — utoljára harminc éve járt osztrák kancellár Magyaror­szágon. Normálisnak tekinthető, hogy hazánk és nyugati szom­szédunk államközi és kultu­rális kapcsolatainak bővülése nyomon követi a gyorsabban fejlődő gazdasági kapcsolato­kat. Végeredményben azon­ban a két ország viszonya e hármas kapcsolat összességé­nek intenzitásával mérhető. Mintegy két éve annak, hogy gyorsabban megindult és azóta fokozatosan mind ma­gasabbra emelkedik a magyar —osztrák kulturális kapcsola­tok intenzitásának fokmérő­jén a higanyszál. A többi nyugateurópai ország után Ausztria is jónak látta még szélesebbre tárni a maga kulturális függönyét és a Bé­csi Ünnepi Hetek vezetői egy- csnpási-a markáns kultúrpoli­tikai — sőt, indokolatlan to­vábbfejlesztve ezt a szóössze­tételt: egyenesen kultúr-kül- politikai — jelleget adtak a ■ tavalyelőtti programúknak. Megrendezték a Duna menti szomszédok bécsi fesztivál­ját. A magyar művészvilág meg­elégedéssel zárhatta bécsi vendégszereplésének mérlegét. A Pécsi Balett éjszakai stú­dió-előadássorozata a feszti­vál csemegéje, az Állami Báb­színház a bécsi közönség ked­vence, a budapesti Opera Vérnász előadása pedig az ünnepi hetek sztárja lett. Bunas szomszédok Erre emlékeztetett legutób­bi bécsi beszélgetésünk al­kalmával Ulrich Baumgart­ner, az ünnepi hetek inven- ciözus főin tendánsa, __aki a magyar és osztrák művészek, művészegyüttesek kölcsönös vendégszerepléseinek felújítá­sát csak kezdetnek tekinti ab­ban a kulturális együttműkö­désben. amelynek — nézete szerint — fokozódnia kell Maeyarország és Ausztria kö­zött. — Nagy szolgálatot tenne

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents