Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
ÉSZAK-MAGVARORSZAG 4 Péntek, 1969. május 23. Egy nagy ládával kezdte Bódító akácillat fogad Vállán Csíki István tanár udvarán. Szombat délutáni pihenőjében zavartuk meg a falusi pedagógust, miután egyszer már találkoztunk vele (és !e is fényképeztük) a községi könyvtárban. Csíki Istvánt ugyanis könyvtárosi minőségben kerestük. Egyike azoknak a borsodi könyvtárosoknak (öten vannak), akik a közművelődési könyvtárak létrejöttétől, tehát húsz esztendeje megszakítás nélkül dolgoznak a könyvtárhálózatban. Sőt, több mint húsz esztendeje. Csíki István ugyanis már egy esztendővel a közművelődési könyvtárhálózat hivatalos megszületése előtt megkezdte a könyv terjesztését, kölcsönzését Vattán. — 1939-ben már tanítottam Vattán. Akkor elkerültem, s 1948-ban, az iskolák államosításakor jöttem vissza. Akkor még tanító voltam, közben tanár lett belőlem. Ekkor, 1948- ban kerültem kapcsolóiba a könyvtárral. Egy kicsit eltöpreng, rendezgeti gondolatait, hiszen rég volt a könyvtárosi munka kezdete, s nagyon sok apró törté- netrészecskéböl tevődik össze a két évtizednél hosszabb könyvtárosi munka históriája. 1948-ban egy ládával kezdte, tgv emlékszik rá: — Amikor visszajöttem Vattára. 21. évvel ezelőtt, bementem Miskolcra a megyei tanács, illetve akkor még vár- megyeháza udvarán működő kis könyvtárba Nagy Józsefhez. az akkori könyvtároshoz, és könyveket kértem a község részére. Kaptam száz kötetet, meg egy nagy ládát: Ezzel kezdődött Vattán a községi könyvtár. Gyakran jártam be Miskolcra könyveket cserélni. Miskolcitól Ernődig, vagy Csin- csetanyáig vonaton hoztam a ládát, onnan meg gyalog a feleségemmel, mert busz még akkor nem járt a községbe. Így ment ez vagy két évig. A^községi könyvtár 1950-ben alakult meg. Kaptak egy helyiséget. a könyveknek szekrényt. Még mindig csak 100 kötet volt az induló állomány. Napjainkban 1250 a kötetek száma. — A kezdeti időben az olvasókat nem regisztráltuk. Húsz-huszonöt ember kezdte az olvasást a községben. Rő- czy János, aki Diósgyőrben dolgozik a kohászatnál, az első olvasók közé tartozik. Ma már nyugdíjas, de rendszeresen látogatja a könyvtárat, s igen igényes olvasó. Sokat kölcsönöz és olvas. Most, május közepén 96 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, év végére el szoktuk érni a 200 —220-at. A falunak 1100 lakosa van, de nagy az elvándorlás. Sok a bejáró, akik más helységekbe ménnek dolgozni. Felmérésem szerint a bejárók közül mintegy hatvanan rendszeres könyvtárlátogatók Kazincbarcikán, Diósgyőrben és Miskolcon. Apránként elevenednek fel a hosszú könyvtárosi évek epizódjai: — Az ötvenes évek elején már megkezdtem az úttörőkkel a könyvek házhoz szállítását. Az úttörők kosárban vitték a könyveket egyik házból a másikba, és volt eredmény. 300 fölé emelkedett abban az időÉrtékesítő Szövetkezet is, mert a járási könyvtár közvetítésével onnan is kaptunk könyveket. Sajnos, a helybeli termelőszövetkezet keveset segít. A sok beszerzési nehézség ellenére az elmúlt évben 192 kötettel gyarapodott az állományunk. Csíki István mintegy 5—6 éve tiszteletdíjas könyvtáros, Csíki István és két olvasó a könyvtárban; Foto: Szabados) ben a beiratkozott olvasók száma. Az ötvenes évek második felében, a mezei munkák szünetében kint, a földeken szerveztem csoportos olvasást. Például a Csendes Dont a tsz- szervezés idején folytatásokban olvasták fel a mezőn dolgozó csoportoknak. Sokan rákaptak így az olvasás ízére. Mostanában van egy nagy gondom. Az új könyvek beszerzése riehézségekbe ütközik. Két éve nincs új beszerzési keret, a községfejlesztési alapból egyéb beruházások születnek. Nagyon jól tudom, hogy azok is szükségesek, sőt szükségességben megelőzik a könyvtárakat, de ez gyenge vigasz. Most igényeltem 375 kötetet a Széchényi Könyvtár fölös állományából. Remélem, hamarosan megérkezik. Ez sokat fog segíteni. Segített a Bükkábrányi Általános Fogyasztási és azelőtt társadalmi munkás volt. Hetenként kétszer tart kölcsönzést, de munkája ezzel nem merül ki. A könyvek beszerzése, rendszerezése, a különböző források felkutatása igen sok időt vesz igénybe. Szerelmese a betűnek, a könyvnek. Lakásában nagyon sok a könyv, éjjeliszekrényén is egész tornyot képez az olvasnivaló. Valósággal megszállottja, nemes értelemben vett megszállottja a könyv terjesztésének. Ö azt mondja, két hobbyja van: a horgászás, meg a könyvtároskodás. Lehet, hogy a horgászás hobby, de amit könyvtárosként tesz, az sokkal több, az már hivatás. S ismerve a falu, Vatta adottságait, azt is merjük állítani: misszió. (benedek) Főiskolások diplomakoncertjei A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának végzős hallgatói május 24-én, 27-én és 28-án tartják diplomakoncertjeiket. Má- i jus 24-én a zongoratanszak ' végzősei, Herszényi Bálint és Rőczey Ferenc tanárok növendékei lépnek pódiumra. 27-én, kedden a vonósok, Gál Károly, dr. Molnár Sándorné és Vogel Gáspár tanárok tanítványai, míg 28-án. szerdán a fúvósok közül Pálvölgyi József, Bakonyi Tamás. Konti Izidórius. az ütősök közül pedig Vrana József tanárok végzős hallgatói adnak számot felkészültségükről. A hangversenyszámok zongorakíséretét Kincses Margit, Weszprémy Ilona. Mura Péter és Reményi János tanárok látják el. A diplomakoncerteket a Bar- tók-teremben tartják. FILMJEGYZET 900 iskolás „rajtolt” az elsősegélynyújtó versenyeken Megyei döntő: május 26-án Reklám a dobozon í Majd a Leontina! A mindenható szuperhősök és a bravúros rendőrnyomozók persziflálása után egyre több azoknak a filmeknek a száma, amelyek a gengszterizmust parodizálják. Magyarán arról van szó, hogy elkészítik a gúnyiratát a mindenható gengsztereknek is, hogy lelepleződjék az a sok híres fogás, amelyet főleg a fiatalok oly sokszor megcsodáltak. Michel Audiard Majd a Leontine! című filmjében például arról van szó, hogy egy élemedett korú hölgy miképpen tesz ártalmatlanná a technika sok vívmányával és agyafúrtsággal bőven „felszerelt” gengsztercsoportokat. A már említett Leontine nevű hölgy halálpontosan céloz, tisztában van a bankrablás minden csín- jával-bínjával, s képes túljárni a leghíresebb bandavezérek eszén is. Ez a hölgy annyi praktikával és gengszterképességgel rendelkezik, hogy a néző mindjárt sejti: itt nem más az alkotók szándéka, mint a gengszterfilmek könnyed kigúnyolása és a szokásos klisék parodizálása. A mindvégig paródia stílusú krimivonulat nem túl meggyőzően ugyan, de feltár egy szerelmet is, amelynek érdekessége az, hogy a bájosan csúnya Marlene Jobert elég gyakran jelenik meg habkönnyű, rövidre szabott ruhákban, s így a krimitörténet néha kellemes látvánnyal is párosul. Szerepel a filmben régi ismerősünk, Bemard Blier, aki korábban sorozatban játszott detektívfelügyelőket, ám most az egyik konkurrens banda fejeként látjuk viszont az új szerepkört, sok humorral átszőve. Egyebekben a film, ha nem is egyenletesen, *negdol- goztatja a nézők nevetőizmait. (n—l) A gyufásdoboz fedőlapját régóta, felhasználjuk reklámcélokra. Gyerekkoromban az volt ráírva, hogy „Szikra biztonsági gyújtó", merthogy akkor a gyufát biztonsági gyújtónak hívták, miként a cigarettát szivarkának. Most meg azt olvasom róla, hogy ha még nincs hobbym, úgy járjak moziba. > Hogy akkor mi lesz, arról > i nem regél a fedőlapra alkal- s \ mázolt olvasmány. A minap S ) egy újabb gyufareklámmal ta- > I lálkoztam. Sárga és piros mc- s ' zőro osztott doboztetőn olvas> ható ez a szöveg (a magyar ; ( helyesírásban megszokott pon- S ; tok és vesszők teljes mellőző- > > sével): „Szép plakettet gombot I \ érmet jelvényt az Állami Pénzverőtől", keidig plakettet min- 5 dig kaptam valahol, gombot a , rövidáruboltból szoktam venni, ■> érmet általában nem szokás > venni, azt elnyerni illik, jel- < vényt meg itt-ott az emberek < kabátjára tűznek. Ila valami- kor érmet alapítok, a dobozon > olvasható tanácsot követve, ’• feltétlenül az Állami Pénzverő- s* höz fordulok. Hátha ráadásként f adnak reklámcélokra egy kis ? frissen vert ötforintost Is... ) <b) Érettségiző fiatalok! A miskolci Egészségügyi Szakiskola 1969. szeptember 1-én az alábbi tanfolyamokat indítja: általános ápolónői, gyermekápolónői, szülésznői és , laboratóriumi asszisztensi. A képzés időtartama mind a 4 szakon 2 év. Vidéki hallgatók kollégiumi elhelyezést nyernek. f Beküldendő iratok: kérvény, önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat, érettségi bizonyítvány, orvosi alkalmassági bizonyítvány, kereseti igazolás, 2 db fénykép. Beküldési határidő: 1969. július 1. Cím: Egészségügyi Szakiskola, Miskolc, Szentpéteri-kapu, Pí : 61. / \ felvételi vizsga tárgya: * a gimnázium kémiaanyaga, biológiából az embertan és általános biológia. Eleven erő Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a KISZ KB a kommunista ifjúsági mozgalom 50.. évfordulója alkalmából 1968. december 10—12-ig történelmi emlékülést rendezett. Ez a kötet az itt elhangzott előadásokat foglalja magában. Közli Méhes Lajosnak, a KISZ KB első titkárának megnyitó beszédét, illetve Svéd László kandidátus értékelő referátumát a kommunista ifjúsági mozgalom félévszázados fejlődésének eredményeiről és problémáiról. A referátumot 14 korreferátum egészítette ki. amelyek történeti sorrendben vizsgálták az ifjúsági mozgalom munkáját a KIMSZ megalakulásától a KISZ kezdeti tevékenységéig: Szabó Ágnes és Pintér István, Párttörténeti Intézet főmunkatársai A KIMSZ újjászervezése a fasiszta diktatúra időszakában, illetve A magyar fiatalok részvétele a fegyveres antifasiszta ellenállási mozgalomban címmel írtak rövid elemzést. Ék Sándor, a KIMSZ alapító tagja a kommunista ifjúsági mozgalom kialakulásáról, Rostás István, a KIMSZ egykori titkára az illegálisan tartott II. KIMSZ-kongresszusról, Vida Ferenc az Országos Ifjúsági Bizottságban végzett rpunká- ról. Non György, a MADISZ volt főtitkára és Péteri István, a SZIM volt főtitkára a fel- szabadulás után működő ifjúsági szervezetek küzdelmes harcairól számoltak be személyes élmények alapján. Elsősorban a KlSZ-szerveze- teknek ajánljuk a kötetet. I Egy ifjúsági klub elnéptelenedett Ifjúsági klub... Már maga a fogalom felidézi a fiatalsás nyugtalansagat, sürgés-forgását. Egy klub, amelyik a fiatal lók céljait szolgálja, nem nélkülözheti a nyüzsgést, a termék szeres hangoskodást, a gondolatok szeszélyes gyűrűzését ha kell, a zenebonát, egyszóval az életet. Amikor egy ifjúsági klub elnéptelenedik, szinte meghal a falak között minden. Megritkul a levegő, kényelmetlen-nyi- korgová válnak a fotelek és koppannak az asztalok. Amikor beléptünk Sárközi Ferenccel, az ózdi népművelési intézmények igazgatójával a Liszt Ferenc Művelődési Ház KISZ ifjúsági klubjába, a riasztó csendességtől alig tudtunk valamit felidézni abból, ami a falak között történhetett. Tulajdonképpen nem is volt mit felidézni... Ez a KISZ ifjúsági klub olyan hamar a magányosság sorsára jutott, hogy előtörténete nem alakulhatott ki. De tartsunk sorrendet. Özdon a fiatalok többször megemlítették: milyen hasznos lenne, na a művelődési intézmény klubot bocsátana rendelkezésükre. Voltak, akik egyenesen ifjúsági ház megépítéséről beszeltek, mint olyan lehetőségről, amely több oldalról is jól szolgálhatna a csaknem három és félezer fiatal igényeit. A reálisták a szerényebbek viszont azt mondották, álljon csak rendelkezésre egy ifjúsági klub, s majd meglátjuk, merre agazódnak el a valódi igények. így került sor aztán tavaly a KISZ ifjúsági klub létrehozására. Kezdetben a lelkesedés igazán nem hiányzott. A néJ5.n2ŰV?lé,si. intézmények igazgatósága klubbá alakította a szűkös helyiségek egyikét. Az egyik legszebb, legnagyobb termet. Kapott a klub kényelmes foteleket, székeket modern asztalokat, rádiót,- televíziót, lemezjátszót és magneto, , -p-r}.nak rendje és módja szerint ünnepélyes külsőségek kozott felavatták a klubot. Szónoklatok és ígérgetések hangzottak el. S utána néma csönd. Illetve a kezdet kezdetén még volt valami mozgás. A megnyitó ünnepségen például több mint 150-en voltak. De később tízen, majd ketten-hárman csellengtek be a jól felszerelt ifjúsági klubba. Közülük a nagyon elszánt és nagyon unatkozó fiatalok bekapcsolták a rádiót, vagy lenyomták a magnetofon indítógombját, esetleg feltettek egy lemezt, aztán hazaballagtak. Gondos program nem pezsdítette fel sohasem a klubéletet. Nem is készült átfogó terv az ifjúsági klub működtetésére. Több mint valószínű az történhetett, hogy a városi KISZ-bizottság — mely gondozója és gazdája volt az ifjúsági klubnak — a népművelési intézmények Igazgatóságától várta a programkészítést, az intézmény munkatársai meg úgy vélték, az ifjúságnak kell tartalfnas, kiadós programokat szerveznie. Vagyis — ahogy mondani szokták — két bába között elveszett a gyerek. Az ifjúsági klub most elszomorítóan nép télén, tulajdonképpen már be is zárlak, a foteleket, asztalokat jobb híján feltelepítették a padlásra, csak néhány bútordarab maradt lenn, a jobb sorsra érdemes ifjúsági klubban, ezek most már táncdélutánok alkalmával szolgálnak csak. Az ifjúsági klubok szaporítására országos mozgalom indult. Emlékezhetünk rá, milyen aktivitással, rátermettséggel szervezték ifjúsági szervezeteink a fiatalok klubjait. Az ózdi ifjúsági klubot annak idején örömmel sorolták a újonnan létesített 500 ifjúsági klub közé. Nem tudhatjuk biztosan, országszerte hány működik eredményesen az 500 klub közül. Egyet azonban teljes bizonyossággal tudunk: az ózdi kezdeményezés elhalása következtében a szép mozgalom statisztikai adatain csorba esett; már csak 499 új ifjúsági klub működik... Párkány László versenyek lebonyolításába» nemcsak a Vöröskereszt, hanem a tanács művelődésügyi osztálya, az Üttörőszö vétség helyi vezetői és az Állami Biztosító is részt vett. Május 26-án lesz* a megyei döntő a Csanyik-völgyi KISZ- iskolán Ez alkalommal 12 ifjú csapat vetélkedik majd egymással. Sokrétű feladatot lat el s Vöröskereszt az iskolákban Nemcsak a gyerekek egészség- ügyi nevelését segíti, hanerr ügyes aktívákat is toboroz s gyerekek körében. Hasznos tanfolyamokat is elvégeznek a vöröskeresztes csoportok tagjai. Ezek közül az egyik legfontosabb az elsősegélynyújtás alapvető tudnivalóinak elsajátítása. Megyénkben jó néhány iskolában megszervezték ebben a tanévben ezt a tanfolyamot. Az elmúlt napokban járási és városi versenyeken csaknem 90< gyerek; több mint 170 elsősegélynyújtó csapat „rajtolt” számot adott elméleti és gyakorlati felkészültségéről. A