Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

ÉSZAK-MAGVARORSZAG 4 Péntek, 1969. május 23. Egy nagy ládával kezdte Bódító akácillat fogad Vál­lán Csíki István tanár udva­rán. Szombat délutáni pihe­nőjében zavartuk meg a fa­lusi pedagógust, miután egy­szer már találkoztunk vele (és !e is fényképeztük) a községi könyvtárban. Csíki Istvánt ugyanis könyvtárosi minőség­ben kerestük. Egyike azoknak a borsodi könyvtárosoknak (öten vannak), akik a közmű­velődési könyvtárak létrejötté­től, tehát húsz esztendeje meg­szakítás nélkül dolgoznak a könyvtárhálózatban. Sőt, több mint húsz esztendeje. Csíki István ugyanis már egy esz­tendővel a közművelődési könyvtárhálózat hivatalos megszületése előtt megkezdte a könyv terjesztését, kölcsönzé­sét Vattán. — 1939-ben már tanítottam Vattán. Akkor elkerültem, s 1948-ban, az iskolák államosí­tásakor jöttem vissza. Akkor még tanító voltam, közben ta­nár lett belőlem. Ekkor, 1948- ban kerültem kapcsolóiba a könyvtárral. Egy kicsit eltöpreng, rendez­geti gondolatait, hiszen rég volt a könyvtárosi munka kez­dete, s nagyon sok apró törté- netrészecskéböl tevődik össze a két évtizednél hosszabb könyvtárosi munka históriája. 1948-ban egy ládával kezdte, tgv emlékszik rá: — Amikor visszajöttem Vat­tára. 21. évvel ezelőtt, bemen­tem Miskolcra a megyei ta­nács, illetve akkor még vár- megyeháza udvarán működő kis könyvtárba Nagy József­hez. az akkori könyvtároshoz, és könyveket kértem a köz­ség részére. Kaptam száz kö­tetet, meg egy nagy ládát: Ez­zel kezdődött Vattán a községi könyvtár. Gyakran jártam be Miskolcra könyveket cserélni. Miskolcitól Ernődig, vagy Csin- csetanyáig vonaton hoztam a ládát, onnan meg gyalog a fe­leségemmel, mert busz még akkor nem járt a községbe. Így ment ez vagy két évig. A^községi könyvtár 1950-ben alakult meg. Kaptak egy he­lyiséget. a könyveknek szek­rényt. Még mindig csak 100 kötet volt az induló állomány. Napjainkban 1250 a kötetek száma. — A kezdeti időben az ol­vasókat nem regisztráltuk. Húsz-huszonöt ember kezdte az olvasást a községben. Rő- czy János, aki Diósgyőrben dolgozik a kohászatnál, az el­ső olvasók közé tartozik. Ma már nyugdíjas, de rendszere­sen látogatja a könyvtárat, s igen igényes olvasó. Sokat köl­csönöz és olvas. Most, május közepén 96 beiratkozott olva­sója van a könyvtárnak, év végére el szoktuk érni a 200 —220-at. A falunak 1100 la­kosa van, de nagy az elván­dorlás. Sok a bejáró, akik más helységekbe ménnek dolgozni. Felmérésem szerint a bejárók közül mintegy hatvanan rend­szeres könyvtárlátogatók Ka­zincbarcikán, Diósgyőrben és Miskolcon. Apránként elevenednek fel a hosszú könyvtárosi évek epi­zódjai: — Az ötvenes évek elején már megkezdtem az úttörőkkel a könyvek házhoz szállítását. Az úttörők kosárban vitték a könyveket egyik házból a má­sikba, és volt eredmény. 300 fölé emelkedett abban az idő­Értékesítő Szövetkezet is, mert a járási könyvtár közvetítésé­vel onnan is kaptunk könyve­ket. Sajnos, a helybeli terme­lőszövetkezet keveset segít. A sok beszerzési nehézség elle­nére az elmúlt évben 192 kö­tettel gyarapodott az állomá­nyunk. Csíki István mintegy 5—6 éve tiszteletdíjas könyvtáros, Csíki István és két olvasó a könyvtárban; Foto: Szabados) ben a beiratkozott olvasók szá­ma. Az ötvenes évek második felében, a mezei munkák szü­netében kint, a földeken szer­veztem csoportos olvasást. Pél­dául a Csendes Dont a tsz- szervezés idején folytatások­ban olvasták fel a mezőn dol­gozó csoportoknak. Sokan rá­kaptak így az olvasás ízére. Mostanában van egy nagy gon­dom. Az új könyvek beszer­zése riehézségekbe ütközik. Két éve nincs új beszerzési ke­ret, a községfejlesztési alapból egyéb beruházások születnek. Nagyon jól tudom, hogy azok is szükségesek, sőt szükséges­ségben megelőzik a könyvtá­rakat, de ez gyenge vigasz. Most igényeltem 375 kötetet a Széchényi Könyvtár fölös ál­lományából. Remélem, hama­rosan megérkezik. Ez sokat fog segíteni. Segített a Bükkábrá­nyi Általános Fogyasztási és azelőtt társadalmi munkás volt. Hetenként kétszer tart kölcsönzést, de munkája ezzel nem merül ki. A könyvek be­szerzése, rendszerezése, a kü­lönböző források felkutatása igen sok időt vesz igénybe. Szerelmese a betűnek, a könyvnek. Lakásában nagyon sok a könyv, éjjeliszekrényén is egész tornyot képez az ol­vasnivaló. Valósággal megszál­lottja, nemes értelemben vett megszállottja a könyv ter­jesztésének. Ö azt mondja, két hobbyja van: a horgászás, meg a könyvtároskodás. Lehet, hogy a horgászás hobby, de amit könyvtárosként tesz, az sokkal több, az már hivatás. S ismerve a falu, Vatta adott­ságait, azt is merjük állítani: misszió. (benedek) Főiskolások diplomakoncertjei A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci tago­zatának végzős hallgatói má­jus 24-én, 27-én és 28-án tart­ják diplomakoncertjeiket. Má- i jus 24-én a zongoratanszak ' végzősei, Herszényi Bálint és Rőczey Ferenc tanárok növen­dékei lépnek pódiumra. 27-én, kedden a vonósok, Gál Ká­roly, dr. Molnár Sándorné és Vogel Gáspár tanárok tanítvá­nyai, míg 28-án. szerdán a fúvósok közül Pálvölgyi Jó­zsef, Bakonyi Tamás. Konti Izidórius. az ütősök közül pe­dig Vrana József tanárok vég­zős hallgatói adnak számot felkészültségükről. A hang­versenyszámok zongorakísére­tét Kincses Margit, Weszprémy Ilona. Mura Péter és Remé­nyi János tanárok látják el. A diplomakoncerteket a Bar- tók-teremben tartják. FILMJEGYZET 900 iskolás „rajtolt” az elsősegélynyújtó versenyeken Megyei döntő: május 26-án Reklám a dobozon í Majd a Leontina! A mindenható szuperhősök és a bravúros rendőrnyomo­zók persziflálása után egyre több azoknak a filmeknek a száma, amelyek a gengszteriz­must parodizálják. Magyarán arról van szó, hogy elkészítik a gúnyiratát a mindenható gengsztereknek is, hogy lelep­leződjék az a sok híres fogás, amelyet főleg a fiatalok oly sokszor megcsodáltak. Michel Audiard Majd a Leontine! című filmjében pél­dául arról van szó, hogy egy élemedett korú hölgy mikép­pen tesz ártalmatlanná a tech­nika sok vívmányával és agya­fúrtsággal bőven „felszerelt” gengsztercsoportokat. A már említett Leontine nevű hölgy halálpontosan céloz, tisztában van a bankrablás minden csín- jával-bínjával, s képes túljár­ni a leghíresebb bandavezérek eszén is. Ez a hölgy annyi praktikával és gengszterképes­séggel rendelkezik, hogy a né­ző mindjárt sejti: itt nem más az alkotók szándéka, mint a gengszterfilmek könnyed kigú­nyolása és a szokásos klisék parodizálása. A mindvégig paródia stílusú krimivonulat nem túl meggyő­zően ugyan, de feltár egy sze­relmet is, amelynek érdekes­sége az, hogy a bájosan csú­nya Marlene Jobert elég gyak­ran jelenik meg habkönnyű, rövidre szabott ruhákban, s így a krimitörténet néha kel­lemes látvánnyal is párosul. Szerepel a filmben régi is­merősünk, Bemard Blier, aki korábban sorozatban játszott detektívfelügyelőket, ám most az egyik konkurrens banda fe­jeként látjuk viszont az új szerepkört, sok humorral át­szőve. Egyebekben a film, ha nem is egyenletesen, *negdol- goztatja a nézők nevetőizmait. (n—l) A gyufásdoboz fedőlapját régóta, felhasználjuk reklámcé­lokra. Gyerekkoromban az volt ráírva, hogy „Szikra biztonsá­gi gyújtó", merthogy akkor a gyufát biztonsági gyújtónak hívták, miként a cigarettát szi­varkának. Most meg azt olva­som róla, hogy ha még nincs hobbym, úgy járjak moziba. > Hogy akkor mi lesz, arról > i nem regél a fedőlapra alkal- s \ mázolt olvasmány. A minap S ) egy újabb gyufareklámmal ta- > I lálkoztam. Sárga és piros mc- s ' zőro osztott doboztetőn olvas­> ható ez a szöveg (a magyar ; ( helyesírásban megszokott pon- S ; tok és vesszők teljes mellőző- > > sével): „Szép plakettet gombot I \ érmet jelvényt az Állami Pénz­verőtől", keidig plakettet min- 5 dig kaptam valahol, gombot a , rövidáruboltból szoktam venni, ■> érmet általában nem szokás > venni, azt elnyerni illik, jel- < vényt meg itt-ott az emberek < kabátjára tűznek. Ila valami- kor érmet alapítok, a dobozon > olvasható tanácsot követve, ’• feltétlenül az Állami Pénzverő- s* höz fordulok. Hátha ráadásként f adnak reklámcélokra egy kis ? frissen vert ötforintost Is... ) <b) Érettségiző fiatalok! A miskolci Egészségügyi Szakiskola 1969. szeptember 1-én az alábbi tanfolyamokat indítja: általános ápolónői, gyermekápolónői, szülésznői és , laboratóriumi asszisztensi. A képzés időtartama mind a 4 szakon 2 év. Vidéki hall­gatók kollégiumi elhelyezést nyernek. f Beküldendő iratok: kérvény, önéletrajz, születési anyakönyvi kivo­nat, érettségi bizonyítvány, orvosi alkalmassági bizonyítvány, kereseti igazolás, 2 db fénykép. Beküldési határidő: 1969. július 1. Cím: Egészségügyi Szakiskola, Miskolc, Szentpéteri-kapu, Pí : 61. / \ felvételi vizsga tárgya: * a gimnázium kémiaanyaga, biológiából az embertan és általános biológia. Eleven erő Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és a KISZ KB a kommunista ifjúsági mozga­lom 50.. évfordulója alkalmá­ból 1968. december 10—12-ig történelmi emlékülést rende­zett. Ez a kötet az itt elhang­zott előadásokat foglalja ma­gában. Közli Méhes Lajosnak, a KISZ KB első titkárának megnyitó beszédét, illetve Svéd László kandidátus érté­kelő referátumát a kommunis­ta ifjúsági mozgalom félév­százados fejlődésének eredmé­nyeiről és problémáiról. A re­ferátumot 14 korreferátum egészítette ki. amelyek törté­neti sorrendben vizsgálták az ifjúsági mozgalom munkáját a KIMSZ megalakulásától a KISZ kezdeti tevékenységéig: Szabó Ágnes és Pintér Ist­ván, Párttörténeti Intézet fő­munkatársai A KIMSZ újjá­szervezése a fasiszta diktatúra időszakában, illetve A ma­gyar fiatalok részvétele a fegyveres antifasiszta ellenál­lási mozgalomban címmel ír­tak rövid elemzést. Ék Sán­dor, a KIMSZ alapító tagja a kommunista ifjúsági mozga­lom kialakulásáról, Rostás István, a KIMSZ egykori tit­kára az illegálisan tartott II. KIMSZ-kongresszusról, Vida Ferenc az Országos Ifjúsági Bizottságban végzett rpunká- ról. Non György, a MADISZ volt főtitkára és Péteri István, a SZIM volt főtitkára a fel- szabadulás után működő ifjú­sági szervezetek küzdelmes harcairól számoltak be szemé­lyes élmények alapján. Elsősorban a KlSZ-szerveze- teknek ajánljuk a kötetet. I Egy ifjúsági klub elnéptelenedett Ifjúsági klub... Már maga a fogalom felidézi a fiatalsás nyugtalansagat, sürgés-forgását. Egy klub, amelyik a fiatal lók céljait szolgálja, nem nélkülözheti a nyüzsgést, a termék szeres hangoskodást, a gondolatok szeszélyes gyűrűzését ha kell, a zenebonát, egyszóval az életet. Amikor egy ifjúsági klub elnéptelenedik, szinte meghal a falak között minden. Megritkul a levegő, kényelmetlen-nyi- korgová válnak a fotelek és koppannak az asztalok. Amikor beléptünk Sárközi Ferenccel, az ózdi népművelési intézmények igazgatójával a Liszt Ferenc Művelődési Ház KISZ ifjúsági klubjába, a riasztó csendességtől alig tud­tunk valamit felidézni abból, ami a falak között történ­hetett. Tulajdonképpen nem is volt mit felidézni... Ez a KISZ ifjúsági klub olyan hamar a magányosság sorsára ju­tott, hogy előtörténete nem alakulhatott ki. De tartsunk sorrendet. Özdon a fiatalok többször megemlítették: milyen hasznos lenne, na a művelődési intézmény klubot bocsátana rendel­kezésükre. Voltak, akik egyenesen ifjúsági ház megépítésé­ről beszeltek, mint olyan lehetőségről, amely több oldalról is jól szolgálhatna a csaknem három és félezer fiatal igényeit. A reálisták a szerényebbek viszont azt mondották, álljon csak rendelkezésre egy ifjúsági klub, s majd meglátjuk, merre agazódnak el a valódi igények. így került sor aztán tavaly a KISZ ifjúsági klub létre­hozására. Kezdetben a lelkesedés igazán nem hiányzott. A néJ5.n2ŰV?lé,si. intézmények igazgatósága klubbá alakította a szűkös helyiségek egyikét. Az egyik legszebb, legnagyobb termet. Kapott a klub kényelmes foteleket, székeket mo­dern asztalokat, rádiót,- televíziót, lemezjátszót és magneto­, , -p-r}.nak rendje és módja szerint ünnepélyes külsősé­gek kozott felavatták a klubot. Szónoklatok és ígérgetések hangzottak el. S utána néma csönd. Illetve a kezdet kezdetén még volt valami mozgás. A megnyitó ünnepségen például több mint 150-en voltak. De később tízen, majd ketten-hárman csellengtek be a jól fel­szerelt ifjúsági klubba. Közülük a nagyon elszánt és nagyon unatkozó fiatalok bekapcsolták a rádiót, vagy lenyomták a magnetofon indítógombját, esetleg feltettek egy lemezt, az­tán hazaballagtak. Gondos program nem pezsdítette fel sohasem a klub­életet. Nem is készült átfogó terv az ifjúsági klub működte­tésére. Több mint valószínű az történhetett, hogy a városi KISZ-bizottság — mely gondozója és gazdája volt az ifjú­sági klubnak — a népművelési intézmények Igazgatóságától várta a programkészítést, az intézmény munkatársai meg úgy vélték, az ifjúságnak kell tartalfnas, kiadós programo­kat szerveznie. Vagyis — ahogy mondani szokták — két bába között el­veszett a gyerek. Az ifjúsági klub most elszomorítóan nép télén, tulajdon­képpen már be is zárlak, a foteleket, asztalokat jobb híján feltelepítették a padlásra, csak néhány bútordarab maradt lenn, a jobb sorsra érdemes ifjúsági klubban, ezek most már táncdélutánok alkalmával szolgálnak csak. Az ifjúsági klubok szaporítására országos mozgalom in­dult. Emlékezhetünk rá, milyen aktivitással, rátermettség­gel szervezték ifjúsági szervezeteink a fiatalok klubjait. Az ózdi ifjúsági klubot annak idején örömmel sorolták a újon­nan létesített 500 ifjúsági klub közé. Nem tudhatjuk biztosan, országszerte hány működik ered­ményesen az 500 klub közül. Egyet azonban teljes bizonyossággal tudunk: az ózdi kez­deményezés elhalása következtében a szép mozgalom sta­tisztikai adatain csorba esett; már csak 499 új ifjúsági klub működik... Párkány László versenyek lebonyolításába» nemcsak a Vöröskereszt, ha­nem a tanács művelődésügyi osztálya, az Üttörőszö vétség helyi vezetői és az Állami Biztosító is részt vett. Május 26-án lesz* a megyei döntő a Csanyik-völgyi KISZ- iskolán Ez alkalommal 12 ifjú csapat vetélkedik majd egy­mással. Sokrétű feladatot lat el s Vöröskereszt az iskolákban Nemcsak a gyerekek egészség- ügyi nevelését segíti, hanerr ügyes aktívákat is toboroz s gyerekek körében. Hasznos tanfolyamokat is elvégeznek a vöröskeresztes csoportok tagjai. Ezek közül az egyik legfontosabb az első­segélynyújtás alapvető tudni­valóinak elsajátítása. Me­gyénkben jó néhány iskolában megszervezték ebben a tanév­ben ezt a tanfolyamot. Az el­múlt napokban járási és vá­rosi versenyeken csaknem 90< gyerek; több mint 170 első­segélynyújtó csapat „rajtolt” számot adott elméleti és gya­korlati felkészültségéről. A

Next

/
Thumbnails
Contents