Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

Péntek, 1969. május 23. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fock Jenő elvtárs a Bormi menyei vállalatok pavilonjaiban Kétszáz holdon uborkámat A ricsei Üj Esztendő Terme­lőszövetkezet eredményesen foglalkozik uborkamag-ter- mesztéssel. Az elmúlt évben már 150 hold magnak való uborka volt a ricsei határban, az idén pedig 200 holdra nö­velték az uborka vetésterüle­tét. Aligha van az országban még egy gazdaság, ahol ilyen nagy területen termesztenék ezt az értékes magot. A ri- cseieknek egy-egy hold termé­se 18 ezer forintot hozott ta­valy. Remélik, hogy a megnö­velt területen is elérik leg­alább ezt az eredményt. A termelőszövetkezet egész éven át igyekszik hasznosítani az uborkamag-szárítót. Kora tavasszal a fűthető helyiség valóságos primőrháza volt a tsz-nek. A helyi szükségleteket kielégítő palántákat neveltek ebben az épületben. Az ubor­kamag előtt itt szárítják majd a lucerna- és a lóheremagot is. Ricsén szívesen foglalkoz­nak aprómagvak termesztésé­vel. Már harmadik esztendeje, hogy jól fizet az édeskömény. Tavaly kísérletképpen 4 hol­don hagymamagot is termesz­tettek. Az idén öt holdra nö­velték a hagymamag vetéste­rületét. I «óznának valahol, de helyben I nincsen elég munkaalkalom. Az ötlet adott volt: valami­lyen üzemet kellene telepíteni a kihasználatlan pálházi he­lyiségekbe. Az elképzelés most már a megvalósulás útjára lé­pett. Az Üj Erő Termelőszö­vetkezel, a Zemplén-hegységi Állami Erdőgazdaság és a Hegyalja Ruházati Szövetkezet fogott össze és döntött úgy, hogy kis konfekcióüzemet létesítenek a volt kultúrterem­ben. Pálházán és a környező településeken előreláthatóan mintegy 1000—1200, de lehet, hogy idővel ennél is több asz- szony és lány jut majd mun­kalehetőséghez. Új búzafajták Mexikóból Törpe szűr, óriás kalász, rekordhozamok Hazánkban is kipróbálják |az ELMÜLT MÁSFÉL I évtized alatt hazánk kutató- fejlesztő kapacitásai több mint hatszorosára növekedtek. Ez az ütem nemzetközi összeha­sonlításban is igen intenzív fejlődésről ad számot. Leggyor­sabban a műszaki, valamint a természettudományos kutatás és fejlesztés kapacitásai növe­kedtek. Érdemes megemlíteni, hogy a nemzetközileg használatos módszerrel, a bruttó nemzeti termékhez való viszonyítással Magyarországon a kutatásokra és műszaki fejlesztésre fordí­tott kiadások 1,0 százalékkal szerepelnek. Ez az arány kö­rülbelül megegyezik a fejlett tőkés országokéval. Egy év alatt összesen négymilliárd fo­rintot költünk kutatási, fej­lesztési ráfordításokra, s ezen­kívül az ilyen irányú beruhá­zások értéke is meghaladja a félmilliárd forintot. A ráfordí­tásoknak körülbelül 80 száza­léka műszaki kutatásokra és fejlesztésekre jutott. A műsza­ki kutatásokon belül legna­gyobb arányban a gépipar ré­szesedik, mégpedig 58 száza­lékkal, míg a második helyen álló vegyipar 16 százalékkal képviselteti magát. A korszerű, nagyobb kapa­citással rendelkező ipari kuta­tóhelyek — kutatóintézetek és ipari vállalatok kutató-fejlesz­tő laboratóriumai — száma meghaladja a 230-at. A kuta­tás, fejlesztés területén több mint 45 ezer dolgozót foglal­koztatnak, s ezek közül csak­nem 16 ezer a tudományos munkatársak száma. Ennek a meglehetősen nagy létszámnak körülbelül kétharmad része a műszaki tudományok és fej­lesztés területén működik. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság az elmúlt évek során több száz fejlesz­tési koncepciót dolgozott ki, s ezek közül a legfontosább gaz­daságpolitikai feladatokat tar­talmazó koncepciók kiterjed­nek például az energiagazdál­kodásra, a kohászatra, az auto­matizálásra, a híradástechnika, a gépipar és a közlekedés kü­lönböző területeire. A tudomá­nyos'és műszaki fejlesztés sok száz témája közül néggyel mint kiemelt témával, vágyé meg'-- ülönböztetett fontossági feladattal foglalkoznak szak­embereink. Ezek: a jármű­program, az energiabázis struk­turális megváltoztatásának programja, a számítástechnikai program és a fehérjekutatás programja. AMI AZ ELSŐ !unlul ,illc" ______________ ti; már a k onkrét végrehajtás időszaká­hoz érkeztünk. Megkezdte pró­baüzemelését a győri Magyar Vagon- és Gépgyár új motor­gyára. Az Ikarus-gyárat Euró­pa legnagyobb autóbuszüze­mévé fejlesztik, s jövőre már mintegy hétezer autóbuszt bo­csát ki a bel- és külföldi ke­reslet kielégítésére. Másik nagy téma az energia­bázis műszaki fejlesztése, amely már szintén megkezdő­dött, de teljes megvalósulásá­hoz még hosszú évekre van szükség. Hazánk fűtőanyag- gazdálkodásának hatásfoka lé­nyegesen alacsonyabb, mint a fűtőanyagokban bővebben ellá­tott országoké. Ezen a helyze­ten több irányú műszaki fej­lesztő tevékenységgel kívánnak segíteni. Mindenekelőtt azzal, hogy az erőművek berendezé­seit korszerűsítik, s ezáltal az egy kilowattóra teljesítmény­hez szükséges tüzelőanyag fel- használást az 1065. évi 3580 kalóriáról jövő évben már 3100 kalóriára csökkentik. Egyedül ez az intézkedés öt év alatt körülbelül ötmillió tonna szén megtakarítását teszi lehe­tővé. Energiamérlegünkben a nagv fordulatot a földgázkészletek széles körű hasznosítása és a Szovjetunióból érkező nagv mennyiségű kőolaj népgazda­sági felhasználása jelenti. Fo­kozatosan a gazdaságosabb szénhidrogének felé tolódik el az energiamérleg, s jellemző erre. hogy míg 1060-ban a földgáz és a kőolai nem egé­szen 22 százalékkal jelentke­zett az energiamérlegben, ad­dig a jövő évben már több mint 37 százalékkal képviselte­ti magát. Ezzel egvidőben a gyenge hatásfokkal felhasznál­ható szenek aránya csaknem 15 százalékkal csökkent. A kialakulóban levő nagy számítástechnikai program az információáramlás meggyorsí­tását és fokozottabb husznosí- tását célozza. Az új gazdaság­irányítási rendszerben a köte­lező tervutasítások megszünte­tése és a közgazdasági szabá­lyozók kiterjesztése következ­tében különösen nagy jelentő­sége van a gyors és sokoldalú Lakótelep születik Miskolcon , Üj lakótelep építését kezdték meg Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek és a város közé eső területen. A tágas, szabad részen még csak néhány épület van készülőben, de 1970 végéig 1180 lakás, teljes kiépítéskor — 1973 körül — háromezer lakás kerül ide. A Győri-kapui lakótelep a nemregibon beindult miskolci házgyár panelelemeiből „rakódik össze”. ,'álaszlásos eljárás útján elér­ték, hogy Mexikóban a búza termésátlaga húsz év alatt az előzőnek ötszörösére emelke­dett. A mexikói sikerek után megkezdődött az új búzafai - ták elterjesztése más világré­szeken is. Magjuk sohasem pereg Az új búzafajtákból jelenleg ötöt tartanak kiválónak. A már említett kedvező tulajdon-' ságaik (magas terméshozamok, rendkívüli ellenállóképesség a gombabetegségekkel szemben) mellett‘ezek a fajták holt érés­ben (teljes érésben) is aratha­tok, mert magjuk sohasem pe­reg. E búzafajták sok ismert betegséggel szemben ellenál- lóak. Nem tudjuk azonban, hogyan reagálnak a gabona­féléket Európa-szerte pusztító lisztharmatra, hiszen Mexikó éghajlata száraz, ott a liszt­harmat aligha fordul elő. Szak­emberek feltételezése, hogy Európában ezek a búzák sem védhetők meg a lisztharmattól, de sok jó tulajdonságuk és más ellenállóképességük fel­tétlenül megkövetelik, hogy Európában is próbálkozzunk a mexikói rekorder búzafajták­kal. Kiváló alapanyagok lehetnek Az Országos Agrobotanikai Intézet vezetői úgy határoztak, hogy Magyarországon is kipró­bálják ‘a mexikói rekorder bú­zákat. Az intézet igazgatója, dr. Jánossy Andor úgy nyilat­kozott. hogy ha ezek a búzák a rozsdabetegségekkel szemben ellenállónknak bizonyulnak, kiváló alapanyagok lehetnek a további hazai nemesítéshez. Nem arról van (ellát szó, hogy a mexikói rekorder búzákat egy az egyben behozzuk ha­zánkba és elterjesztjük, hanem arról, hogy nemesítéssel, ke­resztezésekkel esetleg új, kivá­ló tulajdonságokkal rendelke­ző búzafajtákat állíthatunk elő. Ez a cél. A munka azonban csak az idén kezdődött el. 1969 a vizsgaév. Aratás után azonban már az agrobotanikai szakemberek is többet tudnak mondani a mexikói búzák ma­gyarországi jövőjéről. Szcndrci József Öröm a Heg'}' k öxkeia Az elmúlt héten lapunk egyik cikkéből szereztek tu­domást a hegyközi falvakban arról, hogy hamarosan segít­séget kapnak a női munka­erő-felesleg felszámolásához. A járási pártbizottság végre­hajtó bizottságának ülése fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. ■Helyeselték és támogatják a Pálházára tervezett ipartelepi- tesl. Hogyan is született meg ez az ipartelepítési terv? Hegy­köz országgyűlési képviselője, Juhász István, a sátoraljaúj­helyi Üj Erő Tsz elnöke több alkalommal is találkozott vá­lasztóival Pálházán. az erdő- gazdaság egyik épületében. amit most amolyan kultúrte­rem-félének használnak. Van más, ilyen célokat szolgáló helyiség is a községben, ez az úgynevezett kultúrterem alig van kihasználva. És éppen eb­ben a teremben hangzott el több panasz, hogy főleg az iparban dolgozó hegyközi munkások feleségei, felcsepe­redő lányai is szívesen dol­meszthető búzafajták iránt to­vábbra is érdeklődik a ma­gyar mezőgazdaság. Ezért iz­galmas és figyelmet keltő az a hír, amely az Országos Agro­botanikai Intézet tápiószelei kísérleti gazdaságából érke­zett. Üjabb. nálunk eddig is­meretlen, Mexikóból származó búzafajtákról van szó. A Rockefeller-alapítvány szakemberei a második világ­háború végén mezőgazdasági kísérleti állomást létesítettek Mexikóban. Egyik céljuk volt — többek közt — nagy ter­mőképességű búzafajták előál­lítása és elterjesztése. Besze­rezték a világ csaknem vala­mennyi számításba vehető bú­zafajtáját. Hamarosan felfi­gyeltek a Japánból származó, korán érő (rövid tenyészide­jű) törpe búzafajtákra. Ezek értékes tulajdonságai közé tar­tozik — a rendkívül nagy ter­méshozamokon túlmenően — az az ellenállóképesség, ame­lyet a különböző gombabeteg­ségekkel. elsősorban is a rozs­dagombákkal szemben tanúsí­tanak. E fajtákat hasonló típú- súakkal keresztezték és a ki­A búza, a kenyér, a tészta — mindmáig az emberiség leg­fontosabb élelmiszere, és vi­lágviszonylatban nincs elegen­dő belőle. Megfelelő mennyi­ségű búza (kenyérgabona) lé­nyegében csak Európában és Észak-Amerika földjén terem. Hazánk is a búzatermelő or­szágok közé tartozik. Hála a gyorsan fejlődő szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak és az utóbbi években elterjedt, meghonosodott, intenzív búza­fajtáknak, hazánkban évek óta elegendő búza terem. Azt hihetnénk, hogy ezzel a búzatermesztési probléma le­zárt ügy. a búzatermesztésben nincsenek újabb feladataink. Ez, persze, nem így van. Első­sorban azért nem, mert nem mindegy, mennyi területet fog­lal el szántóinkból a búza. A termesztés költségei és a gépi betakarítás körülményei sem közömbösek. Kísérleti állomás Az újabb, még nagyobb ter­méshozamú és még kedvezőb- I ben (gazdaságosabban) ter­intormacioszolgál tatásnak, s a nagy számú információ feldol­gozásának. E célok érdekében jelentős számítógép-fejlesztési programot valósítunk meg és nagv értékű külföldi számító­gép-vásárlásokat eszközlünk. A sikerhez nélkülözhetetlen a tu­dományos megalapozás, ugyan­akkor a kiépülő számítógép- park a tudománynak is nagy segítséget nyújthat majd. a tudományos/ és mV: . _________________I szaki f ejlesztés igen fontos, ki­emelt témája a fehérjekuta­tás, amelynek alapvető célja: az ország élelmezési struktúrá­jának korszerű átalakítása. Tu­dósaink. kutatóink a hagyo­mányos módszereket megke­rülve keresnek olyan új uta­kat, amelyeknek segítségéve! eljuthatnak takarmánybázis- gondjaink megoldásához. A klasszikus takarmányokkal szemben mindinkább előtérbe kerülnek a szintetikus úton előállított fehérjék. Nagy Lajos Műszaki fejlődésünk kiemelt témáé Tizenhatezer tudományos munkatárs — Adatok nemzetközi összehasonlításban — Négymilliárd forin! kutatásra és fejlesztésre Szerdán délelőtt Focit Jenő elvtárs, a kormány elnöke ellátogatott a Budapesti Nem­zetközi Vásárra. Megtekintette — többek között — a Tiszai Vegyikombinát, valamint a Borsodi Vegyikombinát pavilonját is. Elismeréssel szólott a kiállított termékekről és sok sikert kívánt a további munkákhoz. A Tiszai Vegyikombinátéban (képünk) Hu­szár Andor, a vállalat igazgatója tájékoztatja a Minisztertanács elnökét. Foto: Kovács Endrénc

Next

/
Thumbnails
Contents