Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Szombat, 1969. május 17. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A sajtó- és hírlapkiállítás érdekessége 4z első magyar újság Magasabb követelmények küldték be a Szécsényben szé­kelő udvarhoz, augusztus 14-én már meg is jelent a Mercurius Lőcsén nyomtatott számában. A Mercurius nyíltan ki­mondta véleményét az osztrá­kok durva hadviseléséről, kü­lönösen Heister és Rabutin császári tábornok kegyetlen kivégzéseiről, amelyek a csá­szári seregnek egy-egy város­ba való benyomulását követ­ték. Rabutin tábornok halálát pedig ezzel a megjegyzéssel közli: „Adj Uram örök nyu­godalmat neki és szabad utat a másvilágra minden német­nek”. A szabadságharc bukásával Rákóczi hadiújságja is befejez­te ötesztendős dicsőséges pá­lyafutását. E cikk keretében mutatjuk be a miskolci sajtókiállításon látható első magyar újság egyik számát, amely 1705. ja­nuár 4-én jelent meg. Ennek eredetijét az Országos Evangé­likus Könyvtárban őrzik. Az Újvárról keltezett tudó­sításban két érdekes hír ol­Az elmúlt esztendőben' a | miskolci December 4. Drótmü- [ vek 33 brigádja versenyzett a megtisztelő szocialista címért. A végleges értékelés szerint a cím elnyerésének valamennyi feltételét a 33 közül 7 brigád tudta teljesíteni. Egy évvel korábban a fel­tételeket 20 brigád teljesítette, tehát az új Szocialista brigá­dok száma tetemesen csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a brigádok a korábbinál rosszabbul dolgoztak volna. A követelményelv lettek sokkal szigorúbbak. A magasabb kö­vetelményeknek ugyancsak a mér említett 7 brigád felelt meg, sok brigád akad azon­ban, amelyik a kitűzött felté­teleket nagymértékben megkö­zelítette. A szigorúbb feltételek tel­jesítőit a korábbinál maga­sabb jutalmakban részesítet­ték. újság í 5. ia­tsfntti Aitlkfimt) Srptin*rnteßtno 'Decim« y MERCURIUS VERIDICUS H U N G A R I djvár, fixe Ncuhauíol. (fuartit Januárit. Elicit nobis Novuj Annus producirinicia. Ptfthít enim noílra F.qucflm, qu* Tr*o»-Vaguro ad Ao- nonsc tompom* tioncmursev.dsm excurtme, cúm Carfatcum Generalem Campi-Matfchaliuro Heißer parvo con:i:»tu Voíontum venúi ur.deee incelle- t.tl'« . citaio curfa «indem pctrfccutí cft, quimfi fpttio tnedi* bora: Pofommá íe rcopi/TVt. prour ante duói An­no» StJrxkrguu, ka híc epfoq; in csptivicacem incidíílctt Fdicl- m tarnen alter« Panl.n* ret c«rflit, fob Cspitancu Jávorié , qu* pttfidum ilium LaJnljat* Otthf, olim aptid no» Bngadcnjcn (qui ejoraci fide, port Pntllum Ir<mainien»6 adCstfadanoi profugit,) «ommihtombu» <-u» »Uta irtgmta trucidati«, vivum nobii attulir, Milieu PrttüdiiMu.inejcplicabiti cum indignation«patibulutn 6c futeam, »tkequara ve) ad Comnoendancem nortntm deducemar, eonir» <uro condamitite, fle tíx jam ípíe CotnmeOdiDi fervo- Mlhium mitigate potecac. nift Jure Belli conviílum, qui ini-; qvqm Pitruc U Confotdeftttonu Proditcrcro (pro quo flexi* gc* ®lbu» ad romuendiro mo«i» pasam apud totam MtUtlara Fratct MéXé»tUr apu d női Vice-Colonellu* Jnftitii} hpdic tninu Cw. rbfic»« dccollaodum curaiítC X CaíTo­A. Egy kisipari szövetkezet segítsége négy hegyközi tsz-nek Az elmúlt esztendőben na­gyon jó kapcsolatokat terem­tett négy hegyközi termelő- szövetkezettel a Sátoraljaújhe­lyi Faipari Szövetkezet. Mind a ktsz, mind pedig a tsz-ek szá­mára igen gyümölcsözővé vál­tak ezek a kapcsolatok. A fa­ipari ktsz elsősorban nyers­anyagot kap a termelőszövet­kezetektől. Viszonzásul bizto­sítja a le nem kötött tsz-ta- gok, vagy családtagjaik foglal­koztatását. A nyíri Rákóczi Termelőszövetkezettől az idén 400 ezer forint értékben hor­dónak való dongákat vásárol a ktsz. A tsz a saját erdejéből kitermelt tölgyfából maga ké­szíti el a dongákat. Eddig ezt a fát csak igen alacsony áron, tűzifaként tudták értékesíteni. A pálházai Rákóczi és a pusz­tafalui Esze Tamás Termelő­szövetkezettől mintegy 160— 160 ezer, a mikóházi Arany­kalász Tsz-től pedig 60 ezer forint értékben vásárolnak az idén saját kitermelésű tölgyfa­rönköket. Ezt a fát is csak ol­csó tűzifaként tudták eddig el­adni. Ugyanakkor a pálházai, a pusztafalui és a mikóházai termelőszövetkezettől évi 210 —210 ezer forint értékben gyü- mölcsösláda-fcdeleket is ren­delt a faipari szövetkezet. A termelőszövetkezeteket nem köti semmiféle szállítási ha­táridő. Tagjaik akkor készítik el saját kitermelésű nyár- és bükkfából a ládafedeleket, amikor azt a mezőgazdasági munkák megengedik. A gyár­táshoz szükséges sablonokat és szögeket a ktsz biztosítja a termelőszövetkezeteknek. Az év elejétől a tsz-ek már több tízezer ládafedelet készítettek el a Sátoraljaújhelyben gyár­tott gyümölcsösládákhoz. (p. s.) szón szárítani. Nagyobb dara­bokat, szőnyegeket pedig képtelenek vagyunk az ülőká­das fürdőfülkében kimosni. Az elmúlt évben személye­sen is felkerestem az Ingat­lankezelő Vállalatot, hogy in­tézkedjen, de mivel ez nem vezetett eredményre, a Népi Ellenőrzési Bizottság segítsé­gét kértem. Ennek hatására április 10-én értesített a vál­lalat, hogy utasította Barna Józsefné házfelügyelőt a helyi­ségek három napon belüli ki­ürítésére. Ez több mint egy hónapja volt, de minden ma­radt a régiben. Nem tudunk már hová fordulni, ezért kérjük a szerkesztőség segít­ségét. A házfelügyelőnek sem­miért nem merünk szólni, mert goromba, becsiilctscrtő kijelentéseivel állandó sérte­getéseinek vagyunk kitéve.” A panaszt ezúton továbbít­juk az Ingatlankezelő Válla­latnak, s kérjük, szerezzen érvényt utasításának. Gyors, eredményes intézkedést ké­rünk az Ingatlankezelő Válla­lattól, s bízunk benne, hogy a felelősségre vonás sem ma­rad el. Boróczki Edit Hajnaltól redselig: a leg'drág'áhb piacon iktatott szervek nélkül olcsób­ban jutunk mindenhez. Nem így történt. Nem. mert a tsz-ek kényelmesebbek an­nál, hogy maguk áruljanak. Pedig hangsúlyozzuk, nem így képzeltük! Nemcsak a primőr a gond! A vitában többször teszik szóvá, hogy Borsodban nem termelnek a termelőszövetke­zetek elegendő primőrt. Magas a szállítási költség, rárakódik az árra. A közvetett úton való árusítás azonban egy hónap múlva is gond lesz, amikor már helyi áruval lesz dolgunk. A MÉK illetékese elmondot­ta, hogy a primőrt a megyei MÉK baranyai, csongrádi, bá­csi MÉK-től vásárolja. Még ott sem a termelőtől. Hát ak­kor hogyne lenne minden mé­regdrága, mire Miskolcra, vagy különösen Ózdra jut? Az új gazdasági mechaniz­musban szabadon érvényesül­nek a különféle árszabályozási tényezők. Nem is kívánunk mi semmiféle ármaximálást. Valamit azonban mégis ten­ni kellene, hogy ne ép­pen az ipari munkások által legsűrűbben lakott megye piaci árai legyenek az ország­ban a legmagasabbak. Sokat hangoztatjuk, hogy Borsod nemcsak fontos 'ipari terület, van nekünk ielentös mezőgazdaságunk is. Van, csakhogy nem ismerik fel. mi­lyen haszonnal járna épper tt a belterjesebb kertészkedés. Bezzeg felismerik a maszek őstermelők. Mert egyre több ilyen van, akik tenyérnyi kert­jük címén agyonkeresik ma- gukát a tavaszi időszakban. Hiszen, ki ne tudná, hogv a Moszkvicsok, Trabantok cso­magtartójából kínált áru nem mind a kis kertben terem, ha­nem esetleg Heves megyéből származik. Adaniovics Iloni­Hajnali háromkor a miskolci Béke téren már kezdődik az élet. Az ügyes, messziről jött tsz-ek és maszekok keresik a jó helyet, illetve a többet kí­náló felvásárlót. Mindent duplájáért Reggel hat óra. A kocsik közt egy szürke Warszawa körül nagy a tolon­gás. — Szép a salátám! Két fo­rint darabja. Tessék a friss zöldhagyma, forint ötven! Egy óra alatt elkel minden. A férfi ingét tíz év körüli fiúcska rángatja: — Apu, menjünk már a strandra! — Mindjárt fiam, mindjárt... Végeladás, forint a saláta, fo­rint a hagyma... végeladás! Saját Warszawájával Heves megyéből jött, különben Gel- ka-alkalmazott, hamar túladott áruján. Bevallása szerint ép­pen a duplájáért adott el ma mindent Miskolcon, mintha Egerbe viszi piacra. A ,,felültetett“ maszek Egy maszek Furgon. Tele ka­ralábéval, zöldpaprikával. A Szentesről jött ember hango­san dühöng: — Felültettek a rádiósok. Hallottam tegnap, hogy Mis­kolc a legdrágább piac. S most tt vagyok megfürödve. Kész ráfizetés — panaszkodik. — Nézze ezt a szép karalábét. Két forintért vesztegetem haj­nal óta, s Pesten nagyban 2,50­et kaptam volna érte. Ide se jövök többet... Sebaj. Kibírjuk. Nyolcra n fon ntos paradicsom Hét óra körül sorra járjuk a szövetkezeti elárusítóhelyeket. Hiszen az őstermelő falusiak még csak paradicsompalántát kínálnak. Mit hoztak a tsz-ek? Szirmá­ról zöldhagymát, Felsőzsolcá- ról, Kistokajból, Alsózsolcáról salátát, hagymát, Szirmabese- nyőről régi és újhagymát. Ez minden. A Miskolci Fmsz több he­lyen árusít. Csak náluk van paradicsom. Egyiknél 80, má­siknál 75 forint kilója. A karfiol tegnap került elő­ször piacra. A Miskolci Fmsz 20, a Nagymiskolci Állami Gazdaság 12 forintért adta ki­lóját. Körülbelül ilyen különb­ségeket várnánk az őstermelői és a felvásárlás után piacra került áruk árai között. A TÁV elárusítóhelyén még egy forinttal rálicitálnak a húsz­forintos karfiolra. Az édes fe­jes káposzta kilója a TÁV-nál 10, míg a Miskolci MEZÖKER- nél 9,80 forint. Az uborka ezen a napon mindenütt 28 forintba került. Helyet keresnek a hevesiek A Heves megyei MÉK-től is eljöttek megnézni a mi drága piacunkat. Helyet keresnek a városban pavilonjaik részére. A városi tanács kereskedelmi osztálya minden jelentkezőt szívesen fogad, őket Is. Ker­lecsillapítani. A haditörvény­szék Ocskayt, mint a hazánk és szövetségeseink méltatlan árulóját, halálra ítélte és a mai napon hóhérkézzel lefejeztet­te.” „Érte, a halálbüntetés csök­kentése érdekében térdre esve könyörgött öccse (Ocskay) Sándor, a mi alezredesünk, az egész katonság előtt.” (Nyil­ván ezért módosította a hadi- törvényszék ítéletét — karó- bahúzást, a Fejedelem lefeje­zésre.) :!« A sajtókiállítás iránt város­szerte, de a megyében is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ed­dig az iskolák tanulóinak szá­zai és a dolgozók ezrei tekin­tették meg. A kiállítás május 18-án, va­sárnap este 8 órakor zárja be kapuit. Megtekintése díjtalan. Ugróczky Mihály Miskolcon, a Szakszervezetek Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Házában rendezett sajtó- kiállításon látható az első ma­gyar újságról készült fénykép. Ennek érdekessége az, hogy 264 éve jelent meg, a Habs- burg-ellenes függetlenségi har­cok korában. A Rákóczi-szabadságharcban született meg a magyarországi sajtó, s útja legszebb szaka­szaiban a nemzeti szabadság­küzdelemmel szorosan össze­forrva vezetett a magyar nép teljes felszabadításához. Az első magyar újság első számát 1705 áprilisában nyo­matta ki Eszterházy Antal ku­ruc generális Mercurius Hun- garicus címmel. A lap Kassán jelent meg, majd Lőcsén. A kuruc szabadságharc új­ságjából, amely címét később Mercurius Veridicus ex Hun- garia-ra (Igazmondó Magyar Merkuriusz) változtatta, az 1705 és 1710 közötti évekből összesen hat szám maradt fenn. Amikor 1703. június 16-án . ■* Nem azért tesszük fel ezt a kérdést, mintha nem tudnánk rá megfelelni. Bizonyára a bérházak lakói is tisztában vannak azzal, hogy a mosó­konyhát és szárítót a lakók ré­szére tervezték, készítették, és azt rendeltetésének megfele­lően használhatják. Persze, csak akkor, ha ez rendelkezé­sükre is áll. Miskolcon, a Se­lyemrét utca 24. számú bér­ház lakói elől azonban már kél év óta lakat zárja mind­két helyiséget. 32 család van megfosztva annak lehetőségé­től, hogy itt végezhesse el a mosást, szárítást. Sürgős in­tézkedést kérve, ezért fordult az alábbi levéllel szerkesztő­ségünkhöz Tapló Imre, a bér­ház egyik lakója: „Több mint két éve, hogy a mosókonyhát, majd később a szárítót, saját részére elfog­lalta a házfelügyelő. Bútoro­kat tárol benne, lelakatolva tartja. Többször kértük már, hogy ürítse ki, hiszen a he­lyiségre nagy szükség van. Té­len a konyhában mosunk, szá­rítunk. alig férünk cl a kis helyiségben, nyáron viszont kénytelenek vagyunk a tera­Két panasz Kié a mosóltonyha és a szárító? Visszahozzák a postát A dédestapolcsányi postahivatal küldeményeit a délutáni MÁVAUT-járat szokta továbbítani. Ez a járat azonban az utóbbi időben többször késve közlekedik. Emiatt a községi postahivatal küldeményei — a község dolgozóinak és intéz­ményeinek hivatalos és magánjellegű levelei, totó-lottó kül­deményei stb. — csak késve jutnak el rendeltetési helyeikre vagy el sem jutnak, s a következő járat visszaviszi Dédesta- polcsányba. Ez történt május 10-én szombaton és május 14-én szerdán is. A község dolgozói okkal bosszankodnak és panaszkodnak az autóbusz gyakori késése miatt, inert például a szerdai továbbithalatlan küldeményben voltak a községben eladott és kitöltött lottószelvények, bolti árurendelések, amelyek között olyan sürgős árucikk is volt, mint a burgonyabogár ellen hirtelen szükségessé vált vegyianyag stb. A küldemények késedelem nélküli továbbításáért a helybeli postahivatal vezetője fegyelmileg felelős. De ez esetben ho­gyan vállalhat felelősséget? Már-már az idegösszeroppanás környékezi a sorozatos bosszúság miatt. A község dolgozót pedig a bossziíságon till felteszik a kérdést: ki fogja kártala­nítani őket, ha netán éppen most húznak ki nagyobb nye­reményre jogosító számokat a lottón? Egy szó, mint száz: a postai küldemények rendszeres to­vábbítását az illetékeseknek minél előbb megnyugtatóan meg kell oldaniuk! * KIckner Rudolf Dédestapolcsány tész Péter főelőadó elkalauzol­ja őket a piacon, majd később a városban. — Mi a tapasztalatuk a he­vesieknek? — érdeklődtünk tőlük a csarnok irodájában. — Nekünk jó a tapasztala­tunk. .Tövünk. — Mondják meg őszintén, Egerben hogy adták tegnap a paradicsomot? — Negyvenöt forintért kiló­ját A karfiol 15 forint, a töb­bi korai zöldségfélék ára közt nincs nagy eltérés. De nekünk akkor is megéri, hogy piacot szerezzünk Borsodban. Tavaly például, amikor majd belefúl­tunk otthon a nyolcforintos paradicsomba, ide hoztuk, s itt tizenkettőért vitték, mint a cukrot. Indokolt-e a borsodi drágaság? A csarnokirodában élénk vi­ta alakul ki az álak körül. Szóba hozzák, hogy tavaly volt egy rendelet, amely megtiltot­ta, hogy reggel 10 óra előtt bármilyen szerv nagy tételben felvásárolja az árut az őster­melőtől, így a tsz-ektől is. Ez a rendelkezés megszűnt. Gya­korlatilag az őstermelők áruja már a hajnali órákban koráb­ban kötött szerződés alapján, vagy anélkül is egyszer gazdát cserél. Vagy a TÁV, vagy a MÉK, vagy az fmsz emberei csapnak le rá. Persze joguk van hozzá. Joguk van, de mi, Miskolc város lakói valamikor nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek maguk hozzák áruikat a piac­ra. Ügy gondoltuk, a közbe­vasható. Ennek magyar fordí­tása a következő: „Ez az esz­tendő jól kezdődik, mert a lo­vasságunk, amely a Vágón túl a gabonabegyűjtésnek szor­galmazására vonult ki, észre­vette, hogy Heister császári ge­nerális kíséretében Pozsony felé igyekszik. A lovasságunk gyors menetben üldözőbe vet­te, aki, ha délig nem vonul be Pozsonyba, úgy járt volna, mint két évvel ezelőtt Starn­berg, ő is fogságba esett vol­na; Még szerencsésebben ütött ki a dolog egy másik lovas­csapatnak, amelyet Jávorka kapitány vezetett ö a hitsze­gő Ocskay Lászlót, a mi ré­gebbi brigadérosunkat, aki es­küszegő módon a trencséni csata után a császáriakhoz sző- j kött, harminc katonájának le- j kaszabolása után élve elfogta.! A várvédő katonaság nagy felzúdulással követelte, hogy kínozzák meg és húzzák karó­ba, még mielőtt a parancsnok­ságra viszik. Jávorka alig tud- I ta a katonaság felháborodását Rákóczi átkelt a határon, és Kiss Albert és Esze Tamás ve­zette jobbágyfelkelés élére állt, már tudatában volt a könyv- nyomtatás, a sajtó óriási je­lentőségének. A szabadságharc kezdetekor, az ország népéhez, majd — első sikerei után — külföldhöz nyomtatásban ki­áltványt intézett. Rákóczi a hadiújságját nem a kurucoknak szánta, hanem: külföldnek; ezért is nyomatta latinul, hogy a szabadsághar­cot támogató lengyel, svéd, orosz és francia udvarhoz kül­dött követei a baráti orszá­gokban terjeszthessék. A Mercurius 4—8 oldalas példányai nem voltak sor­számmal ellátva, a megjele­nés dátumát sem tüntették fel rajtuk- minden hírt külön be­kezdésben hoztak, és a bekez­dés felett olvasható a hír kel­te. meg a helye, ahonnan kö­zölték. A Mercurius hírszolgálata elég gyors volt: az 1708. augusztus 3-i trencséni csatá­ról szóló tudósítást Újvárról Az első inacvar újság (megjelent 1705-ben) a Rákóczi-sza- tdsIghaTeTadiújságja volt. Ezt még latinul írták a kül­földi udvarok részér-

Next

/
Thumbnails
Contents