Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
Péntek, 1969. móius 16. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1 nemzetközi munkamegosztás, a külkereskedelmi árucsere elsősorban a nemzetgazdaságok termelő apparátusait kapcsolja össze. Az árucsere azonban nem korlátozódik a termeléshez, a gazdaságfejlesztéshez szükséges javak exportjára és importjára. Az árucsereforgalomban növekvő aránnyal vesznek részt a fogyasztási cikkek is. Jelképesen szólva: a világpiac termékei a családi otthonokba is betörnek. Amikor a hazai fogyasztói piac és a külföldi piacok kapcsolatait vizsgáljuk, elsőként a magyar áruk import-tartalmára kell utalni. Köztudott, hogy a magyar ipar csaknem minden ága külföldi alapanyagokat dolgoz fel. A fogyasztási javakat előállító iparágak is import-igényesek, s különösképpen az például a textil-, a ruházati-, a bőr- és a cipőipar. A magyar fogyasztási iparcikkek 1000 forint értékre vetítve, átlagosan csaknem 2 dollár értékű tőkés importot tartalmaznak. Fogyasztásunkhoz azonban nemcsak ily módon kapcsolódik az import, a behozatal összetételében jelentős devizaértékkel szerepelnek közvetlenül is a fogyasztási iparcikkek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek. saikat. Ezzel a lehetőséggel eddig a vállalatoknak mintegy 15 százaléka élt is. Az önrevízió nyomán helyesbítések történtek a befizetési kötelezettségekben, de volt bejelentés, amely a szubvenciók helytelen igénylésére utalt. Mindezek azt igazolják, hogy a vállalatok többsége a saját érdekein túlmenően a népgazdasági érdekeket is figyelembe veszi. A vállalati belső ellenőrzés jó megszervezésével igyekeznek az esetleges tévedéseiket a pénzügyi revíziót megelőzően helyesbíteni. Más vonatkozásban a vállalatoknál a belső tartalékok feltárásával, a lehetőségek jobbani kihasználásával olyan körülményeket teremtettek, amelyek kedvezőbben hatnak a vállalat gazdaságos működésére, a költség- vetési kapcsolatokra. Hozzájárul ehhez az a körülmény is, hogy több vállalatnál — a munka jó megszervezése, a színvonalas vezetés, a reform adta lehetőségek jó kihasználásával — az éves eredmény sokkal kedvezőbben alakult, mint arra előzőleg számítottak. — És még valami. A pénzügyi revíziókat a vállalatok általában szívesen fogadják. Érzik az új ellenőrzési rendszer módszereiben bekövetkezett változást, amely elsősorban segítő jellegű. E vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a vállalatok jó szakmai felkészültséggel, felelősségteljesen végzik a munkájukat, a vállalati érdeken túl a népgazdasági érdekeket is szem előtt tartják és így egy-egy ilyen revíziós vizsgálat többségében a vállalat jó munkájának dokumentuma is. Csorba Barnabás 19(50 óta — miközben az összbehozatal körülbelül 90 százalékkal emelkedett — a szocialista és a tőkés országokban gyártott fogyasztási iparcikkek behozatala csaknem két és félszeresére nőtt, s jelenleg ez az árucsoport alkotja az összbehozatal 7,5 százalékát. Ha a behozatal devizaforint értékét belső fogyasztói árakon fejezzük ki, ebben az esetben az állapítható meg, hogy a kiskereskedelem 1968. évi forgalmában az importált fogyasztási cikkek körülbelül 10 százalékkal részesedtek. 1960 óta élelmiszerbehozatalunk is megkétszereződött. E két árucsoport alkotja az összbehozatal csaknem egyötödét. Bármily lendületes is a fogyasztási iparcikkek behozatalának elmúlt esztendőkbeli fejlődése, annak jelentőségét, szerepét csak egyéb összefüggések figyelembevételével ítélhetjük meg reálisan. Az import szerepe sokrétű. Pótolhatja például a hazai ipar hiányzó termelési ágazatait — például a személygépkocsigyártást —, kiegészítheti a szükségleteket nem fedező árualapot — például a műszaki és vegyi áruknál, az építőanyagoknál és szerelvényeknél F Dolgoznak az öntözőtelepek Ezekben a napokban korántsem a fagyosszentekkel kapcsolatos szokásos gondok foglalkoztatják a mezőgazdasági szakembereket. A mezőgazda- sági ellenőrzések, amelyekre a hét elején került sor, az ország legtöbb vidékén azt bizonyították, hogy az elmúlt időszak esőzései után egyelőre van még nedvességtartalék a talajban. Egyes növényi kultúrák azonban már „elvárják” a csapadékot. Ezért a napokban egymás után kapcsolódnak be a munkába a mezőgazdasági ön- tözőtelepek. Becslések szerint a rendelkezésre álló esőztető Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőzően, 1967 nyarán hozták létre a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságát, majd annak területi igazgatóságait. A Miskolci Területi Igazgatóság Borsod, valamint Heves és Nógrád megye területén működő minisztériumi irányítás alatti vállalatokkal van kapcsolatban. u — Hogyan segítettek a 5 vállalatokat a mérleg- 5 készítésben, a költségvc- ^ tési kapcsolatok teljcsíI tésében? — kérdeztük Mang Béla elvtárstól, a Bevételi Főigazgatóság Miskolci Területi Igazgatóságának vezetőjétől. — 1968-ban, a reform első évében — elsősorban segítséget nyújtottunk a vállalatoknak az új jogszabályok helyes értelmezésében, azok célszerű alkalmazásában, és mélyrehatóan értékeltük, vizsgáltuk a közgazdasági szabályozók működését. Igen jó munkakapcsolat jött létre a vállalatok és az igazgatóság között. Erre azért is szükség volt, hogy idejében biztosíthassuk a vállalatoknak az 1968-as gazdasági évről készülő mérlegbeszámoló megbízható alapjait. így vizsgáltuk felül a nyitó-, valamint a rendező mérlegeket, a leltározást. „ , — örömmel tapasztaltuk, hogy a vállalatok többsége jól felkészült a reformra, jól képlett közgazdasági szakemberrel rendelkezik. Ennek további segítésére több tanfolyamot és konzultációt rendeztünk a vállalatok számviteli dolgozói részére az új számviteli rend bevezetéséről, a költségvetési kapcsolatok helyes kialakításáról. Ennek eredménye megmutatkozott az 1968. évi mérlegbeszámolók minőségében. A vállalatok többsége határidőre és jó mérleget készített, amely alkalmas a vállalat munkájának helyes és reális értékelésére, a felső vezetés döntéseinek, ítéleteinek kialakításához. E mérlegek alapjárj történt a vállalati alapok képzése, további gazdálkodása. | — Hogyan dolgozta fel $ és hasznosította az igaz- $ gatóság a vállalatoktól 3 kapott beszámolókat? — Az igazgatóság voltaképpen 1968. lezárásával kezdett eredeti feladatának megoldásához: a pénzügyi revíziók lebonyolításához. A mérlegek adatait és a költségvetési kapcsolatok bevallásait igazgatóságunk, valamint a Bevételi Főigazgatóság gépi feldolgozással összesítette, majd elemez. Igazgatóságunk a területén működő vállalatok adatait vette elemzés alá. Az adatok lehetőséget adtak a helyes köz- gazdasági, matematikai kont- rollmódszerek kialakítására, amely lényegesen megrövidíti és megkönnyíti a pénzügyi revíziókat á — Miben könnyítettek a vállalatoknak a költségig vetési kapcsolatok teljc- R sítésében? — A közgazdasági szabályozót felülvizsgálásakor a bevételi igazgatóság az egyes területekén tapasztalt hiányossáHol nyaraljanak a és a magas vérnyomásnak? Közegészségügyi szakemberek véleményét kérte ki az MTI munkatársa arról, hogy milyen szempontokat helyes és érdemes figyelembe venni a nyaralási tervek összeállításakor. — A nyaralási hely megválasztásában fő tényező az üdülésre menő ember egészségi állapota és a nyaralóhely klimatikus és egyéb egészségügyi adottsága — hangzott a válasz. — Aki egészséges, bárhova elmehet nyaralni, de a túlzásoktól természetesen neki is óvakodnia kell. Elsősorban a túlzott napfürdőzés lehet ártalmas. A nap ibolyántúli sugarai eilen ugyanis a szervezet a lebarnulással, a fokozott nigmentációval védekezik, az “hhez szükséges anyagot azonban vörös vérsei tjeinkből vonja el. A nanfény túlzott adagolása” tehát, átmenetileg a vörös vérseitek hiányát idézi elő. amire a szervezet ezek fokozott termelésével válaszol. Szívbetegeknél, magas vérnyomásban szenvedőknél, influenza, tüdőgyulladás, általában gyulladásos betegségek után, fekélybetegségben, anyngcsere- bántalmakban szenvedőknél különösen ártalmas lehet a sok napozással, fürdéssel, úszással járó felfokozott anyagcsere és az előbb említett, lökésszerűen növekvő vörös- vérsejt-termelés. Ugyanez áll a neuraszténiásokra, idegbetegekre is. Az ilyenek tehát jobban teszik, ha előnyben részesítik a szárazabb levegőjű, megnyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. A helyes üdülés egyik fontos kelléke a környezetváltozás. Aki tehát egész évben inverdús környezetben: zajos, idegesítő munkahelyen dolgozik. jól teszi, ha pihenőjét minél csendesebb, megnyugtatóbb helyen tölti. Ingerszegény környezetben élő emberek, főleg fiatalok részére viszont a változatos, programokban, élményekben gazdag nyaralás jelent felfrissülést. berendezéseknek már a fele ontja a mesterséges csapadékot, azaz 2, 2 és fél ezer szivattyú működik és percenként hozzávetőleg ötézer köbméternyi vizet pumpálnak a szomjazó földekre. —, bővítheti egy-egy árucsoport választékát. Mindezek a funkciók kétségkívül jelentősek, a fogyasztási cikk-import közgazdasági szerepe azonban ott kezdődik, amikor a behozatal konkurrenciát teremt a hazai iparnak, s azt versenyre, nagyobb teljesítményekre, az előállítási költségek csökkentésére, a termékek állandó korszerűsítésére kényszeríti. ejlődhet-e nálunk a fogyasztási iparcikkek importja olyan mértékben, hogy — az árualap kiegészítése, a választék bővítése mellett — egyúttal versenyre késztesse a hazai vállalatokat? Nyilvánvaló, hogy a fogyasztási cikkek behozatala a tőkés országokból nem növelhető korlátlanul, ebben a viszonylatban mindenfajta behozatal a kivitel fejlődésének függvénye. Sokkal kedvezőbb perspektívája van a fogyasztási iparcikkek szocialista országok közötti nagyobb arányú cseréjének. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legkisebb nehézséggel épp ezen a területen, a fogyasztási cikkek kereskedelmének liberalizálásával. szabaddá tételével indítható el. A fogyasztási iparcikkek szabad kereskedelme azt jelenti, hogy a szocialista országok az ilyen árukra nem állapíthatnak meg mennyiségi, vagy érték-kontingenst. A szocialista országok belső fogyasztói piacának, fogyasztási iparcikkeket gyártó termelési ágazatainak és vállalatainak integrációja, az egyes országokban nemcsak az árualapot cs az árukínálatot növelné, hanem a termelők monopolhelyzetét is gyengítené. Garamvölgyi István i: ,,Vh alatti s“ .. tengerfenék titkainak feltárására nagy mélységekből próbák vétele szükséges. A Szovjetunió T 'ománvos Akadémiájának „Sirsov” oeeono lógiai intézetében távirányítású készüléket szerkesztettek, amelyet , „víz alatti geológusnak" neveztek el. A készülék televízió-berendezésből automata blokkokból és az emberi kéz mozgását másoló két manipulátorból áll. A televiziókamerat és a filmfelvevőt gömb alakú konténerre szereltéit. amely 30 foknyira el- térhet függőleges vízszintes síkban A „geológus" levegőn 500 kg-ot nyom. Merülési mélysége 4000 méter. A készüléket kábel köti össze a kutatóhajóval, amelyen az irányítási parancsokat adják és veszik a televíziós jelzéseket. A „geológust” már sikerrel kipróbálták. Foto: Mizcrák L itttmikln a világpiac Mii mis tat a pémssmgyirevízió f Interjú Mang Bélával, a Bevételi Főigazgatóság Miskolc Területi Igazgatóságának vezetőjével got jelezte és indokolt esetben javaslatot tett a módosításra. Ezzel áttételesen hozzájárultunk az egyes szabályozókban a már bekövetkezett változtatásokhoz is. Ilyen változtatás például a nagykereskedelmi vállalatok forgalmi adóztatá- I sának a könnyítése, s az egyes ágazatoknál • a nyereségadók kialakításánál alkalmazott bérszorzók módosítása stb. Üj megoldás az is, hogy a vállalatok költségvetési kapcsolatok számláinak vezetése ez év január elsejével már igazgatóságunknál történik, így közelebb került a vállalathoz, az egyeztetés gyorsabb, és egyszerűbb lett. Ugyancsak egyszerűbbé vált január 1-től a költségvetési kapcsolatok bevallási rendszere. Ez biztosítja a mérlegadatokkal való egyezőséget. — Az eddigi pénzügyi revíziók során azt tapasztaltuk, hogy a vállalatok 1968-as évi mérlegei megfelelnek a valóságnak és a vállalatok a költségvetési kapcsolatoknak többségben helyesen tettek eleget. Ezt állapítottuk meg az eddig vizsgált kohó- és gépipari vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, a mezőgazdasági gépjavítóknál, az élelmiszeriparban, valamint a közlekedésben. Az előforduló hibák Is elsősorban nem szándékosságból, hanem inkább az egyes jogszabályok helytelen értelmezéséből adódtak. 3 — Milyen lehetőségeket | adnak a vállalatoknak ^ az egyes tévedések ^ szankciómentes korrigált lásához? — A vállalatok a pénzügyi revízió megkezdéséig önrevíziós bejelentéssel helyesbíthetik az esetleges helytelen mérlegkészítési tételeiket, bevallávaly saját erőből három modern üzletet építettek, s más termelőszövetkezetekkel társulva. még a téli időszakban is biztosítják a folyamatos áruellátást. A múlt évben ez a kezdeményezés — az előző 3—400 ezer forint helyett — egymillió forintos árbevételt eredményezett. Az idén egy újabb üzlet építését tervezik. Kisegítő üzemágként homokbányát nyitottak. Ez tavaly 40 ezer forint tiszta hasznot eredményezett. Most 120 ezer forintra számítanak. Ebben az évben nagy beruházási tervei vannak a tsz- nek. Kétmillió forintos költséggel új. 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. s duplájára bővítik a jelenlegi juhhodályt. Tavasszal fél millió forintot gépek vásárlására fordítottak, s ezzel megoldották a teljes gépesítést, Nagy segítséget jelent majd a munkaerőhiány ellen- súlyozásában. — A beruházáson, s gépesítésen kívül jó ígéretekkel kecsegtet a város ellátására vonatkozó tervünk — mondotta a tsz-elnök. — Az ózdi piac drága, s soha sem bővelkedik a primőr árukban. A tsz udvaráról, ha az istállókat kitelepítjük. egy hold terüle' szabadul fel. Ezen a helyen üveg- házat fogunk létesíteni, s mi is megjelenhetünk primőr árukkal a piacon. Árunk biztos vevőre talál, s a konkurenciánk még árcsökkenésre is vezethet a drága piacon. A város ellátása érdekében 18 holdas öntözéses kertészetünket újabb négy holddal bővítettük. s 3 holdon vöröshagymát. ültettünk. Ez a város lakosainak is örömére szolgál, s nekünk többlet bevételt eredményez A kis tsz a fiatalítás céljából 11 mezőgazdasági, kertészeti. gyümölcskertészeti tanulót szerződtetett. Reménykednek. ha a tsz megerősödik, tanulóidejük letelte után is ott maradnak a fiatalok. 3ótb István A nagy gyár árnyékában megalakulása óla gondokkal küzdve gazdálkodik a rossz természeti adottságú ózdi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Bár a múlt év eredményeire nem panaszkodhatnak, mert túlteljesítették minden tekintetben tervüket. A tervezett 30 forintos munkaegység helyett 36 forintot fizettek, s az átlagos 10 órás munkanapra tervezett 36 forintot 72 forintra teljesítették. Évről évre, ha lassan is, fejlődés mutatkozik, azonban. így is állami támogatásra szorulnak. A legnagyobb gondot azonban mégsem 1 ez okozza. A földeken 60—80 eves idős emberek dolgoznak, a tagok átlagos életkora 66 év. Fiatalabb elvétve sem akad, s az utánpótlás sincs biztosítva, hiszen a munkabíró embereket vonzza a jobb feltételelvet biztosító kohászati üzem. Rá- ; adásul már 49 nyugdíjas tagjuk ! van, s ezzel szemben a dol- I gozó létszám — elnökkel, s ! adminisztratív személyzettel együtt — mindössze 43 fő. Mi lesz az ózdi tsz sorsa ? Kik fognak dolgozni, ha az idősek közül még néhányan nyugdíjba mennek? Ezekről a kérdésekről, terveikről, elképzeléseikről beszélgettünk Sánta GyuláVal, a tsz elnökével. — A tényekkel nekünk is szembe kellett nézni — mondotta. — Csak egyetlen megoldás van. Vonzóvá tenni a fiatalok számára is a tsz-t. Ezért ez év januárjában már mi is bevezettük a havi készpénz- fizetéses rendszert. Igaz, hogy sokat fizetni még nem tudunk, de azt már elértük, hogy tagjainkat olyan szinten fizetjük, mint az idegen alkalmazottakat. A munkák 45 százalékát ugyanis bérmunkások végzik. A tsz tagjai azonban nemcsak felmérték helyzetüket, nanem a lehetőségekhez képest már tettek is annak javítása érdekében. Korábban termékeiket csak idényjellegű „bódékban" árusították. TaGondok az ózdi Rákóczi Men Több az eltartott, mint a dolgozó tat» Törekvések a város ellátásúra Korai nyár
