Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

Csütörtök, 1969. május 15. 6SZAK-MAGYARORSZÄG 3 A gondoskodás új formája A múlt évben mintegy 145 OCX) gondozott részesült rendszeres állami segítségben, a szociális intézeti helyek száma eléri csaknem a 26 000-ret, s a szociális gon­doskodásra fordított kiadások összege a múlt évben megha­ladta a félmilliárd forintot. Az öregekről való gondosko­dás új formája a csökkent munkaképességű személyek szociális foglalkoztatása. Je­lenleg a fővárosban 13, vidé­ken 4 ilyen intézmény műkö­dik, össztermelésük a múlt évben meghaladta a 70 millió forintot. Az öregek napközi otthonai — számuk országo­san több mint 240 — csak­nem hétezer embert, gondoz­nak. Jelenleg az országban 5—6 ezer ember vár intézeti elhe­lyezésre. A tervezett új ott­honok építése azonban a meg­felelő előkészítés és a kivite­lező vállalat hiánya miatt el­húzódik. Késik az építkezése, például a nyíregyházi, a zala­egerszegi, a nagyszénási két­száz személyes otthonoknak, a miskolci intézmény építését pedig csak 1970-ben tudják megkezdeni. Készül a Varia garuilúra A Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi gyáregysége közkedvelt, olcsó konyhabútoraival, köztük a Varia gar­nitúrával szerzett nevet magának. Import fenyőfából és hazai farostlemezből 30 millió forint bruttó értéket ter­mel az idén. Megnyílt A magyar építőipar a mű­szála fejlesztésben új útra lé­pett: a könnyű épületszerke­zetek felhasználására. Ehhez nyújtanak segítséget a francia építészeti-műszaki napok, amelyeket kedden nyitottak meg a Technika Házában. lseiét kiváló vállalat a Borsod megyei Vízművek Jó hír a dohányosoknak A Magyar Dohányipar egri üzemében új filter felrakó­gépet helyeztek üzembe, amely percenként 2500 db ciga­rettát gyárt. Az ország legmodernebb gépen hamarosan új­fajta natúr cigaretta készítését kezdik meg. jövő című írásunkban — amely az Észak-Magyarország április 18-i számában jelent meg — szóltunk arról, hogy a pénzügyi szabályozók alap­ján a kisipari szövetkezetek­nél általában túlságosan ke­vés fejlesztési alap képződött, részesedési alapjukba pedig aránylag nagy összeg jutott. Elmondtuk azt is, hogy a szö­vetkezetek — ha akartak — segíthettek magukon. Lehető­ségük volt rá, hogy a részese­dés terhére növeljék fejlesz­tésig alapjukat. De ettől a le­hetőségtől sok ktsz vissza­riadt, nem áldoztak a mából a jövőnek. Kevesen ismerték fel, hogy a piacon kibontako­zó versenyben egyre inkább csak erőteljes fejlesztéssel le­het lépést tartani. Az előrelátók Akadtak persze belesebbek, előrelátóbbak is. Lapunk ha­sábjain gyakran szerepet töb­bek között a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Ktsz neve A Hegyalja évek óta rendsze­resen bővíti kapacitását, kor­szerűsíti termelési módszere­it. Termékei már eddig is számos országba eljutottak. Mindez persze nem megy ál­dozatok nélkül. A szövetkezet új üzemházat épít. Az üzemház hosszú idő­re leköti a sátoraljaújhelyiek fejlesztési alapját. A hitelpo- , litika megszigorított feltételei miatt a szövetkezet belátható időn belül hitelre sem szá­míthat. Pedig a piacon — különö­sen a tőkés piacon — igen éles a verseny. És a szövet- : kezet jelenlegi gépparkjával csak rövidebb ideig állhatná 1 meg a helyét. Üj gépekre, a 1 jelenleginél sokkal korszerűé- ' bekre van szükség. Csak így nőhet a nyereség, így lehet 1 több majd a részesedés, csak ; így maradhat meg a szövet- 1 kezet a fáradsággal meghódi- ! tott piacokon. Sok-sok vita és töprengés után született meg a közgyű- 1 lés döntése: áldozni kell a ; holnapért. Az elmúlt évben a ; Hegyalja Ruházati Ktsz már ■ •250 ezer forintot „tett át” a részesedési alapból a fejlesz­tési alapba. De ez sem volt elegendő. Közös kockázat Megszületett a „részjegy akció”. A közgyűlés döntése alapján a szövetkezet tagsága 1,5 millió forint értékű „rész­jegyet” jegyzett. Minden szö­vetkezeti tag egyhavi kerese­tének megfelelő összeggel já­rul a közös fejlesztéshez. Az összeget egy esztendő alatt vonják le és öt év múlva tel­jes egészében visszafizetik. A saját erőből megterem­tett fejlesztési alap már ele­gendő az áhított japán és nyugatnémet gépek megvá­sárlásához. Az új. korszerű, termelékeny gépek pedig hoz­zásegítik a szövetkezetei, hogy a piacon árban, szállítási ha­táridőben és minőségben egy­aránt versenyképes maradjon. A fejlesztésre fordított összeg a nagyobb nyereségben is ka­matozik majd. Nq a tagság keresete és nő az év végén kifizethető nyereségrészesedés. Nem vitás, a sátoraljaújhe­lyi szövetkezet tagsága a biztos máról, a már kezében tartott forintokról mondott le a fejlesztés érdekében. Kocká­zatot vállalt. De az ilyen koc­kázatnak értelme van. Kern felülről A sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Ktsz esete nem áll egyedül. Sok kisipari szövet­kezet és sok vállalat küzd fejlesztés:, vagy másféle gon­dokkal. És innen is, onnan is hallani bátor, okos kezdemé- nyezésekről. A „részjegy ak­ció” csak egy a lehetséges megoldások közül. Tulajdon­képpen csak szövetkezetek számára járható út. De a lé­nyege sokkal általánosabb. Ez a szövetkezet, és a hasonló megoldások kutatói nem fe­lülről. nem központi intézke­déstől várják gondjaik meg­oldását, Tudják, hogy az ön­állóság nemcsak jogokat ad. Az önállóság kötelez. Élni kell vele. Planck Tibor Tűimén után Pálma valamint a hazai Vir­ginia és keleti dohányok ke­verékéből készül az. egri do­hánygyárban. A Pálma húszas csomagolásban 5,80 forintért kerül forgalomba, először csak a vásár területén. A BNV után országszerte meg­kezdik az árusítását. A magyar dohányipar a már nem készülő — csak ad­dig kapható, amíg a készlet tart — Tulipán és Turist pót­lására újfajta cigaretta gyár­tását kezdte meg. A Pálma nevű, 80 milliméter hosszú — füstszűrő nélküli — cigaretta a sikeresen meghonosított amerikai eredetű Burley, Vajon mit tehet egy kisii>ari szövetkezet, ha a pénzügyi szabályozók jóvoltából, vagy éppen saját anyagi erőforrá­sainak lekötöttsége miatt egy fillérnyi szabad fejlesztési alap nélkül néz a következő évek elébe? Sok mindent. Vár­hat segítségre, várhat meg­váltó központi intézkedésre, vagy megkísérelheti, hogy maga lábaljon ki a bajból. Az utóbbi megoldás pedig nem­csak rokonszenvesebb, de manapság jobban is illik ab­ba a képbe, amit az új gaz­dasági mechanizmusról alkot­tunk magunknak. A nyereségrészesedés és a újhodás a komimmista pártok, a kommunista számára a mar­xizmus—latinizmus alkotó al­kalmazását, továb bf ejlesztését, a dogmatizmus és revizioniz- mus elleni harcot jelenti. Ter­mészetesen azt is tudjuk, hogy a tudományokban mindig vol­tak és lehetnek is viták, kü­lönböző megközelítések, eltéré­sek, de helyes marxista válasz csak egy lehet, minthogy tu­dományos igazság csak egy le­het. Egy adott tudománynak megvan a maga sajátos meg­közelítési módja is, amellyel eljuthat az objektív igazság­hoz, ezért minden más meg­közelítési mód csak feltételes értelemben engedhető meg. Nem könnyű válaszolni az űj kérdésekre, lehetnek hi­bák, tévedések a válaszkeresés közben és szükségszernek a vi­tale. A propagandista nem ke­rülheti meg az új kérdésekre való válaszadást, de a tudo­mány szintjén még le nem zárt, vitás álláspontokat csak kellő óvatossággal, konkrét magyarázattal, a feltételesség hangsúlyozásával szabad „be­vinni” az oktatásba. A marxizmus—leninizmus klasszikusai arra tanítanak, hogy a legmegbízhatóbb mód­szer a kérdések konkrét, pár­tos, történeti vizsgálata. Lenin „Az államról” szóló előadásá­ban hangsúlyozta, hogy „ne feledkezzünk meg az alapvető történelmi összefüggésekről, hogy jött létre a szóban forgó jelenség, milyen főbb fejlődési szakaszokat mutat és mivé lett most”. Ugyanakkor mindig harcol­tak a marxista elmélet alap­elveinek védelméért, felléptek minden elvont, liberalizmusra hajló felfogás és ingadozás el­len. A marxizmus alkotó és harcoló jellegének foko­zottabb érvényesítése a pártoktatásban nagyobb köve­telményeket támaszt a propa­gandisták elméleti-módszertani felkészültségével szemben. Lé­pést kell tartaniuk az elmélet fejlődésével a saját águkban, nagy Vonalakban követniük kell az egész marxizmus— leninizmus fejlődését a fő kér­désekben. Állandóan tájéko­zódniuk kell a párt bel- és kül­politikájának lépéseiről, a leg­fontosabb határozatok megva­lósításának helyzetéről. Csak ezáltal tehetnek szert szilár­dabb szemléletre, amely bizto­sítja, hogy a foglalkozásokon önállóan állást tudjanak és merjenek foglalni elvi-politi­kai kérdésekben, s helyes ter­minológiát használjanak a párt politikájának magyarázata közben. Bogár Károly egyszerű. Gyakran keverednek haladó politikai álláspontok reakciós világnézeti elemek­kel, tudománytalan nézetekkel és ez fordítva is áll. Az ilyen jelenségek magyarázatát első­sorban a felépítmény egyes elemeinek viszonylagos önálló­sága, másrészt a társadalmi viszonyok bonyolultsága adja. Amilyen káros és félrevezető a különböző álláspontok, termi­nológiák helyességéből, vagy helytelenségéből egy az egyhez következtetnünk az ezeket vallók politikai megítélésére, talán még veszélyesebb nem látni, vagy tagadni az ideoló­giai koncepciók, terminológiák és a politika közti összefüggést. A szocialista célkitűzések el­fogadása és az értük folyta­tott harc vállalása, valamint a marxista felkészültség, elméle­ti szilárdság igénye társadal­munk fejlődésével egyre in­kább közeledik. Ezt a valósá­gos közeledési folyamatot tük­rözi a szocialista nemzeti egy­ség erősödése. M ásképpen megfogalmazva a gondolkodás és maga­tartás, az elmélet és gya­korlat egységének megvalósí­tása minden emberrel szemben követelmény, különösen köve­telmény azoknál, akik a mar­xizmus tanítására vállalkoz­tak! Abban, hogy kinek meny­nyire sikerül, emberi értékei jutnak kifejezésre, s eszerint érdemli lei embertársai elis­merését, vagy kritikáját. Min­den következményt vállalni kell a kimondott szóért és cse­lekedetért. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a nemzetközi impe­rializmus ideológiai és politi­kai fellazító eszközeivel igyek­szik ébren tartani és bátorí­tani a jobb- és „bal”-oldali el­lenzéket és ellenséget a szocia­lista országokban. Éppen eb­ből a forrásból származnak az „igazi”, a „tiszta”, a. „humanis­ta és demokratikus” szocializ­mus hamis jelszavai. Hirdetik a marxizmus „megújítását”, a „többféle marxizmus” létjogo­sultságát, a kapitalizmus nyílt védelmezését kombinálják a konvergencia elméleteivel, ideológusaik lázasan dolgoznak a marxizmus burzsoá alterna­tívájának kidolgozásán, szét­választják a marxizmusban a tudományos és ideológiai ele­meket, azt mondják, ők haj­landók elfogadni a marxizmus bizonyos részét, mi is fogadjuk e burzsoá ideológiának bizo­nyos részét. A marxizmus „újjászületé­se”. „átalakulása”, „pluralizá- lásá” mögött meghúzódó poli­tikai törekvések szükségessé teszik, hogy ideológiai kérdé­sekben fokozottabban védjük a marxizmus tisztaságát és az elméleti probléma-érzékenység megtartásával óvakodjunk a könnyed, elsietett, nem rossz hiszemű, de rögtönzött, tudo­mánytalan megállapításoktól, a látványos terminológiai „mo- dernkedés”-től. A marxizmus „megújhodá­sát” nem lehet úgy értelmez­ni, hogy van egy konzervatív, XXX. századi és van egy meg­újuló, XX. századi marxizmus, egy proletár meg egy értelmi­ségi marxizmus. M i csak egyfajta, jelzők nélküli marxizmust szo­cializmust ismerünk, amely persze folyamatosan gazdagodik. továbbfejlődik, ahogyan a valóság változása ezt megköveteli. A belső meg­P ártunk IX. kongresszusa felvázolta a szocializmus teljes felépítése idején az osztályharc két fő területén fo­lyó feladatokat. A gazdaság­politika, az új gazdaságirányí­tási rendszer és a szocialista tudatformálás feladatai csak a megfelelő módszereket alkal­mazó kétfrontos ideológiai harc, az új és új formákat öl­tő polgári-kispolgári ideológia leküzdése útján valósíthatók meg. Napjaink ideológiai harcá­ban fokozott szükségletként jelentkezik a marxizmus—la- ninizmus alkotó és harcoló jel­legénélz érvényesítése. A párt­oktatás egyik legigényesebb feladata a kétfrontos ideoló­giai harc érvényesítése, az el­mélet és a gyakorlat egységé­nek megvalósítása, a tömegek felkészítése a párt politikájá­nak szellemében a rájuk há­ruló' feladatokra. Fel kell lép­nie az elavulthoz való ragasz­kodik, a statikus fogalomma- gyarázás ellen éppúgy, mint a polgári-kispolgári nézetekkel szemben. Ismeretes, hogy a marxizmus korszerűsítésének jelszavát az antimarxista irányzatok is ki­sajátítják. A polgári-kispolgá­ri ideológia, a revizionizmus fokozza aktivitását abban az irányban, hogy „szalonképessé” tegye a marxizmust a burzsoá­zia számára, másrészt a siker reményeivel csak úgy tudja felvenni a harcot a marxiz­mussal szemben, ha marxista mezben jelentkezik. Ugyancsak ismertek azok a szélsőséges, dogmatikus irány­zatok is, amelyek az új jelen­ségeket különösebb megfonto­lás nélkül korábban leszűrt el­méleti következtetésekből, ki­indulva ítélik meg. A marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása az új fel­adatokra, szükségszerűen ma­gával hozza a vitákat a nem­zetközi munkásmozgalomban, magával hozza az új megkö­zelítési módokat, az eltérő ál­láspontokat. Ilyen helyzetben egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert a marxizmus tisztaságának vé­delme, meghatározott fogal­mainak, terminológiáinak sza­batos, egyértelmű, világos ki­fejezése, megmagyarázása. A szocialista magatartás és gon­dolkodás formálása, világnéze­ti-erkölcsi megalapozása nem szakítható el a párt politikájá­tól. A marxizmus—leninizmus igazságai pártunk politikájá­ban fejeződnek ki. A ^ töme­gekhez az elmélet, elsősorban a politika magyarázataként, elméleti megalapozásaként vi­hető közel. Egyenes és egyben közvetett is a politika kapcso­lata az elmélettel, a társada­lomtudományokkal és a filozó­fiával. A különböző társadal­mi osztályok politikájukat vi­lágnézetileg is megalapozzák, igazolják. A politikai nézetek erősen befolyásolják a filozó­fiai eszmék kialakulását, a társadalomtudományok elméle­ti Irányát. Nem nehéz kimu­tatni például a marxista poli­tika szoros összefüggését a dia­lektikus és történelmi ma­terializmussal. amely megala­pozza, tudományossá teszi a marxista pártok politikai te­vékenységét. Ezzel szemben a burzsoá politika — bár ezt leplezni igyekszik — a leg- reakciósabb filozófiai áramla­tokhoz kapcsolódik. Ez az ösz- szefüggés azonban nem ilyen k Iliig! is i gyakorlat eiyságéárt eredményeiről, az előttük álló feladatokról, a megye vízel­látásának fontosságáról be­szélt. Jekkel Béla megköszönte a vállalat kollektívájának a jó munkáját és elmondta, hogy az idén a SZOT—MT vörös vándorzászlójáért pályáznak. Az ünnepség során Jekkel Béla igazgató. Hanák Vilmos főmérnök és Lénárt József elektrikus, a vízügy kiváló dolgozója és 41-en kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Rajtuk kívül még 38 dolgozót jutalmaztak meg. A jutalma­zásra 70 ezer forintot fordí­tottak. Több mint ötmillió forin­tos nyereséggel zárta az 1968. óvet a Borsod megyei Víz­művek. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és a HVDSZ elnökségének javas­lata alapján ebből az alka­lomból negyedszer nyerte el a kiváló vállalat kitüntetést, amelynek átadása tegnap, szerdán volt az SZMT-szélt- liázban, Miskolcon. Lóránt Miklósné szb-titkár megnyitója után dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese adta át Jekkel Bélának, a vállalat igazgató­jának a kitüntetést. A vállalat ]?ef;E<28xté8 sse l íl

Next

/
Thumbnails
Contents