Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG Társadalmi összefogással hutaijaik gasdasúgi életünk törvényszerűségeit A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szer­vezete legutóbbi kibővített el­nökségi ülésén Bonus Rókus, a szervezet titkára elmondot­ta, hogy a jövőben fokozottan szeretnék bevonni a társaság tagjait a megye gazdasági helyzetének elemzésébe. Olyan vizsgálatokat kívánnak elvé­gezni, amelyek megmutatják, milyen „elmozdulásokat.” ho­zott Borsod megye gazdasági életében az új mechanizmus, Szeretnék felkutatni, hol ke­letkeztek feszültségek me­gyénk gazdasági életében, hol és milyen gazdasági szabá­lyozókon lenne célszerű a jö­vőben módosítani. A kibővített vezetőségi ülés vitaindító előadásában Lőcsey Pál, a Közgazdásági Társaság elnökségi tagja a vállalati mérlegek alapján ismertette a múlt év gazdálkodásának né­hány fontos tapasztalatát. El­mondotta, hogy a társaság fel­adata a jövőben az lenne, hogy kibővítse a megye veze­tő közgazdászainak állandó gondolatcseréjét. Lőcsey Pál véleménye szerint 1968-ban a reform elsősorban a nagy vál­lalatok gazdálkodását befolyá­solta a kívánt irányban. Ugyanakkor több kisebb taná­csi vállalat és klsz jóval több tartalékot tudott biztosítani magának, mint ami népgazda­sági szempontból célszerű es megengedhető. Ennek követ­kezménye, hogy a különféle nagyságú vállalatok vezetői­nek jövedelmében egészségte­len kiegyenlítődés következett be. A kibővített elnökségi ülés vitájában többen is megálla­pították, hogy a piaci kapcso­latok kialakulóban vannak és egészségesen fejlődnek. De nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a régi, központilag irányított gazdálkodás egyes módszerei ne térjenek vissza az új gazdálkodási körülmé­nyek között, mert könnyen keresztezhetik a reform egészséges hatásait. Ezzel kapcsolatban a megye közgazdászainak fő feladata nem is annyira az, hogy egyes vállalatok tervteljesíté­sét vizsgálják, hanem, hogy állandóan figyeljék cs időben jelezzék a felsőbb szerveknek az irányítási rendszer fenn­akadásait. A vita során több érdekes javaslat hangzott el. A hozzá­szólók elmondották, hogy szükség lenne egy egységes területi információs rendszer kialakítására, a munkaerő­gazdálkodás és a termelé­kenység összefüggéseinek vizsgálatára és a területi kö­zéptávú fejlesztési tervekkel kapcsolatos előrejelzésekre. Mint Losonczi László, a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának helyettes vezetője el­mondotta. a Magyar Közgaz­dasági Társaság Borsod me­gyei szervezete e feladatok vállalásával igen nagy segít­séget adhat a megye párt- és állami vezető szerveinek. A kibővített elnökségi ülé­sen társadalmi munkabizott­ságot hoztak létre, melynek feladata, hogy az elhangzott javaslatoknak megfelelően ki­dolgozza a feladatok valóra- váltásának gyakorlati módoza­tait. Többek között megvizs­gálják az egységes területi in­formációs rendszer kialakítá­sának lehetőségeit, megkísér­lik kiválasztani azokat a gaz­dasági szabályozókat, amelyek működését helyileg is meg le­het vizsgálni, A közép- és hosszú távú tervezést gazda­sági előrejelzésekkel kívánják támogatni. Kg-w magjai* áeiíiés meglepő M**fcg,ái8apiáaá«a F© lya m i fi led ék a Hold o se ? A Holdra leszálló űrhajósok feltétlenül találni fognak ott folyóvízi üledékeket. Erre a meglepő megállapításra dr. Egyed László Kossuth-díjas professzor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja jutott azzal, hogy földtágulási elméletét a Holdra alkalmazta. Ha ugyanis tényleg a valóságot írja le ez az elmélet — amely szerint a gravitáció fokozatos csökkenése folytán Földünk az idők során egyre tágult —. ak­kor helytállónak kell lennie a Hold esetében is. A mezőgazdaság kemizálásáról Minden- égitest nagyjából azonos anyagokat tartalmaz, köztük nagy mennyiségű gázo­kat:. Ezek a gázok fokozatosan feltörnek a felszínre és létre­hozzák a légkört és a vízkört, amit a tömegvonzás — amíg ereje túlságosan le nem csök­ken — áz égitest rabságában tart. Akárcsak a Föld. a Ju­piter, a Szaturnusz és az Urá­nusz esetében, nyilvánvalóan így kellett lennie ennek a Holdnál is annak idején, amikor kiterjedése még kisebb, gravi­tációja pedig nagyobb volt, mint most. Ez a jég- és vízkör természetesen rombolta, pusztí­totta a felszínt, s a lerohanó vizek bizonyára akkor is tö­megesen szállították magukkal a hordalékot. Később azután a tömegvon­zás fokozatosan csökkent, en­nek megfelelően a lég- és víz­kör egyre nagyobb arányokban szökött meg, magára hagyva a sivár, élettelen Holdat. A le­ülepedett hordaléknak azonban ott kellett maradnia, ahova a vizek lerakták, hiszen ekkor már nem volt szél. vagy vízár, ami elsöpörte volna az oda le­szálló űrutasok útjaból. E szerint a felfogás szerint a nagy Hold-krátereket is éppen azok a mélyből feltörő gáz- buborékok hagyták maguk után. amelyek annak idején az idők beláthatatlan messzeségé­ben légkörrel és vízkörrel lát­ták cl a „teenager-korát” élő Holdat. Tanácskozik a TOT Erről iut eszembe. „Könyvek a házfelügyelőnél 1" K ezében nyitott könyvvel ül a munkás. Jobbján, a lába mellett pihen a ka­lapács. Bal vállára serdülő fiacskája hajtja buksi fejét, és érezhető kíváncsisággal bámul a nyitott könyvre, apukája ol­vasmányára. A pihenő mun­kásembert ábrázoló plakáton szűkszavú felhívás: Könyvek a házfelügyelőnél! Aki jobban megfigyeli a plakátot, alul, a legalján apróbb belükből szed­ve még ezt is elolvashatja: Közoktatásügyi Népbiztosság propagandaosztálya. Nem nehéz kitalálni, a dicső emlékű Magyar Tanácsköztár­saság egyik korabeli, gondolat- ébresztő plakátja előtt állunk, amelyet hagyományt ápoló szándékkal most, a jeles évfor­duló alkalmából újranyoma­tott a tisztelet és az emlékezés. Az ember a plakátot nezve csak töpreng és csodálkozik. Csodálkozik még akkor is, na nem először látja, ha ismeri is Tanács-Magyarország forradal­mi intézkedéseit, egyebek közt éppen a kulturális forradalom megvalósításáért. Az ember szívében-fejében a tisztelettel és csodálattal együtt kérdések kergetik egymást: hogyan, hat még ilyesmire is futotta a sza­bad és küzdelmes élet 133 röpke napjából? Még arra is tellett — és ez az első intézke­dések sorában szerepelt —. hogy a városok és ipartelepek bérházaiba könyveket szállít­sanak, hogy « házfelügyelőnél mindenki számára könnyen hozzáférhető legven a tudás lor­rá so, a könyv? Hál nem oslooa rágalom volt-e a Horihv-rend- szer mocskolódó prooa.ganda.ia a Kommün állítólagos „vanda­lizmusáról”. ...barbár kegvetlen- ke ■' ■'seiről”? ... Lit igen. A Kommün bar­bár módon” intézkedett a volt kizsákmányoló osztályok mű­veltségi monopóliumának lei- számolására ........Vandál intéz­k edéséinél; sorában ott tabujuk azt is, amelv könyveket hízott ii házfelügyelőkre, houy a munkások, a doleozo embei S'/ mára is elérhető legyen Okos és szükséges intézke­désnek tűnik ez fél évszázad távlatúból is. Vagy talán még inkább annak, hiszen hány munkáscsaládnak volt — mint manapság — Ötven. száz, vagy ennél is több kötetes házi könyvtára? Mennyivel keve­sebb és szegényebb közkönyv­tár volt akkor városainkban, mint ma, amikor már falu is alig-alig akad (talán nincs is), ahol kisebb-nagyobb köz­könyvtárral ne rendelkeznének. Könyvek a házfelügyelőnél! — olvasom újra és újra, kissé meg is hatódva az egykori in­tézkedés mély humanizmusán, praktikus ésszerűségén. És eszembe jut róla, hogy vajon ma — amikor ugyan ezernyi lehetőség van rá, hogy köny­vekhez jusson minden dolgozó ember, amikor rendkívüli ked­vezményekkel (árleszállítás, részletfizetés stb.) bárki saját kis házi könyvtárát is beren­dezheti, s amikor a munka­helyeken és a lakókörzetekben ezer meg ezer könyv kínálja magát — nem lenne-e célszerű újranyomatni az egykori pla­kátokat: Könyvek a házfel­ügyelőnél! Nem állítom, de sejtem, hogy — ha a több tízezer kötettel is rendelkező városi közkönyvtá­rak könyvállományának egy részét, megfelelő instrukciók­kal, megőrzésre és forgalma­zásra átadnánk a 20—40—60, sőt annál is több családos bér­házal: házfelügyelőinek (lakó­házanként mondjuk 90—100 kötet könyvet), és az a „de­centralizált” lakóházi könyvtá­rakban körforgásszerűen ván­dorolhatna — nem is sejtett mértékben megnövekedne a könyvtári könyvek olvasott­sága. Mert ugye, ha a könyv kéznél van — mond ink a ház­felügyelőnél —. előbb veszi kézbe (7,~ ember, mintha azért még el is kell menni, sőt vissza is k»H vinni n közkönyvtárba. T 'dom. hogy ez a javaslat több problémái is telvet. Lehetnek ellenvetések, esetleg objektív és szubjektív nehézségekre hivatkoznak, akik megvalósításában igent, vagy nemet mondanak. Az is lehet­séges. hogy néhol ragaszkod­unk az évek óta kialakult könyv társzol gúlái mechaniz­musához, u kényelmesebb ál­lásponthoz. Mégis, úgy .tűnik, sokan, talán nagyon is sokan jóleső érzéssel olvasnánk a bérházak lépcsőházainak hir­detőtábláján: Könyvek a ház­felügyelőnél! ... Csépányi Lajos Napjainkban fontos és nél­külözhetetlen a vegyi termé­kek használata szinte az élet minden területén, így a mező- gazdaságban is. Korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság mái­éi sem képzelhető megfelelő növényvédő, növényápoló sze­rek, műtrágyák, egyszóval ke- mlzálás nélkül. De a vegyi termékek szinte kivétel nélkül mind mérgező hatásúak, szak­szerűtlen, nem megfelelő ke­zelésük károkat okozhat a ve­le dolgozóknak, de másoknak is. A különböző nélkülözhe­tetlen növényvédő szerek fel­használásukkor komolyabb szaktudóst igényelnek. Az ese­tek többségében körültekintő mérlegelésnek leéli megelőzni a felhasználást, mert a hasz­nált vegyszerféleség a perme­tezett növényről való termé­szetes eltávolodásáig, toxikussá- ga miatt, esetlegesen élő álla­tokra, emberre is veszélyes lehet, s ennek eldöntése meg­felelő szakmai felkészültséget tesz szükségessé. A vegyszerhasználat veszé­lyeinek említését az teszi kü­lönösen időszerűvé, hogy az elmúlt években több megbe­tegedés történt Borsod megyé­ben is. Országosan 1967-ben körülbelül 259—300 közepes, vagy súlyos mérgezés történt, amelyek közül több halálos kimenetelű volt, és ez a szám 1968-ra tovább növekedett. A növekedés üteme podig egyál­talán nincs arányban a fel­használt vegyszerek mennyisé­gével. 1968-ban a mezőgazdaság te­rületén körülbelül másfél mil- iiárd forint értékű növényvé­dő szert használtunk fel, s a rá­fordítás következtében négy- milliárd forint értékű termés­növekedést sikerült elérni. Tehát a kemizálásra fordí­tott minden forint után körül­belül 2,5—3-szorosa térült vissza, a termésátlagok növe­kedése. és a különböző kárte­vők pusztításának csökkentése következtében. Az arány ja­vítását szakszerűséggel még fokozni lehet, hiszen a korsze­rű mezőgazdasággal rendel­kező országokban a visszaté­rülés aranya 4—5-szöröse a ’"áf'iixlításnalc. Szinte évről évre növeltszik ■tz ú:-. -i aü-nlmazott vegy­szerek választéka így szinte kötelező erővel felmerül a megfelelő szakismeret sziiksé- '»'éss,4«»c A i«i<wijeg forgalom­ban levő pár tucat vegyszer­féleség is sülve« problémákat, mérgezéseket okozhat., ha nem szakszerűen, a? érvényben le­vő biztonsági előírásoknak rV'.'V4' Otjw )kí S-'.~ 11 ,r fnl /‘\ Z ’Uetékes szervek az elmúlt Avek nagyszámú mérgezéseit figyelembe véve. a lövőben szigorúbb rendszabálvokat ve­zetnek l)C II vyovs '.'rel.- fe(- basználh "'ésáiíával k.nv-sola- tOSan. A rí'n.'.'T'/v.pc szn>','nt ti event'-.'t n 11. >..)i'7n ynyvszer- 1 ó) f.,t’ 7 „ „1; fnUTiszn'i'ús-t'o szak­munkást a kö-'consen. illetve erősen mérgező vegyszerekét oedlö technikusi vasv mérnö­ki szakképesítéshez kötötték. í A szigorú rendszabályok be­vezetésére azért van szükség, hogy megakadályozzák a hoz­zá nem értésből eredő baleseti lehetőségeket. Meg kell említeni a vegy­szerek esetleges káros mellék­hatásait is. Ezek többfélék le­hetnek: akkumulálódás, káros biológiai folyamatok beindítá­sa. haszonállatokra és embe­rekre mérgezésveszély stb. De ezek a mellékhatások eltörpül­nek hasznosságuk és szüksé­gességük mellett, és ha alkal­mazzuk ezeket, tudomásul kell vennünk esetleges „rossz tu­lajdonságaikat” is. Ha a felhasználó megtanul bánni a kémiai termékekkel, szakszerűen végzi a munkát, akkor a „véletlen” balesetek is kiküszöbölhetők lesznek. És elérhető a magasabb termelési színvonal is minden mezőgaz­dasági üzemegységben. Hajdú Gábor Szerdán a Gellért-szállóban megkezdődött a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak kétnapos ülése, amelyen a zárszámadások tükrében ér­tékelik a termelőszövetkezeti gazdálkodás tavalyi eredmé­nyeit, s megjelölik a tsz-moz- galom fejlesztése szempontjá­ból legfontosabbnak ítélt (en­nivalókat. Szabó István, a TOT elnöke, a részletes írásos előterjesz­tést szóban kiegészítve, fel­hívta a figyelmet u termelő­szövetkezeti mozgalom idő­szerű kérdéseire, feladataira. A MÉM felhívása az erdőtüzek megelőzésére © Az elmúlt évi súlyos erdő­tüzek és az idei első esetek nyomán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a kirándulók figyel­mét: a gondatlanság sokszor súlyos erdőtüzet okoz. A szá­raz avaron eldobott égő ci­garettavég, gyufaszál, a tiltott helyen gyújtott tűz és a sza­lonnasütés több százezer fo­rintos anyagi kárt idézhet elő az értékes faállományban. A minisztérium ezért kéri az ország lakosságát, különösen a tanulóifjúságot, az úttörőket, és a turistákat, hogy a tüzek észlelésekor kíséreljék meg az oltást és az esetet azonnal je­lentsék a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, vagy a tanácsi szerveknek. Hasznos kezdeményezés A borforgalmazás hagyomá­nyos rendszerében a kiskeres­kedelmi, a vendéglátóipari vállalatok és a szövetkezeti kereskedelem a palackozott borokat külön-külön az egyes borvidékekről, illetve pince­gazdaságoktól rendelték. A szállítás vasúton darabáruként, vagy gépkocsin történt, ami bizony késleltette a megren­delések teljesítésének idejét, sok reklamáció merült fel az útközi törések miatt. Ezért most forradalmi kez­deményezésnek számít, hogy a Magyar Állami Pincegazda­ság tokaj-hegyaljai üzeme Miskolcon, a repülőtéri bekö­tő út mellett átvett egy nagy területű közraktárat, ahol pa­lackozott borkeverő . raktárt rendezett be. Itt a szállítmányok ki- és bepakolása emelővillás targon­cákkal és rakodólappal törté­nik. A raktár egyébként 50— 60 vagon áru befogadására al­kalmas és a számítások sze­rint Borsod megye borellátá­sának biztosítására mintegy 4.2 millió palack kerül innen évente közvetlenül az üzle­tekbe. A hatalmas keverőraktár az ország pincegazdaságaitól mintegy 150 féle bort szerez be. Megtalálható iit a buda­foki, a badacsonvi. az alföldi, a csongrádi és a Mecsek vidé­ki bor csakúgy, mint a Hegy­alján palackozott kiváló bo­rok, a pezsgők, a legkülönfé­lébb desszert- és likőrborok. A megye kereskedelmi szer­vei rendkívül nagy örömmel fogadták az új mechanizmus szellemében fogant kezdemé­nyezés,!, hiszen a hálózat és a vendéglátóipari vállalat egy­ségei közvetlenül beszerezhe­tik borszükségletüket és azt a raktár a 3. sz. AKÖV útján a legrövidebb időn belül kiszál­lítja. A szállítás új rendszeréhez mindén készen áll. A zökke­nőmentes lebonyolítás az AKÖV-ön múlik. Bordötnplng a rakodótéren. Foto: Szabados György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents