Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG saan» —fr A felolvasó színpad bemutatója Játék az életrajzzal lódi hangbetéteket iktatott » felolvasás menetébe. Az élő szereplők, a felolvasók mel­lett hangszalagról hallhattuk a mellékszereplők hangjait, s a rendezőnek még arra is fu­totta erejéből, hogy atmoszfé­rát is teremtsen; hangszalag­ról tömegjelenetek miliőjét idézte fel. A professzor és a főszereplő érdekes és izgalmas párviadalának liangjátéki köz­vetítéséről szívesen lemond­tunk volna, mert ez a parázs vita élő megjelenítést kíván. Egyebekben a közreműködők hangulatot, figyelésre alkal­mas légkört teremtettek. A főszereplőt Gonda György, Antoinette! Lőrinczy Éva, a játékmestert pedig Csikós Sán­dor olvasta fel. A narrátor szerepét Szilágyi Lajosra bíz­ták. 4 szinpad ÍC ÍÜSdÖlt hangjáté­ki kísérletei azt bizonyítják, hogy a színpadi felolvasás lehetőségei még korántsem kimerítettek. Többször utal­tunk mar rá, hogy gazdagíta­ni kell a megjelenítés tárhá­zát. Most egy olyan törek­véssel találkoztunk, amely e gazdagítás jegyében született meg. Reményekkel eltelve vár­juk a folytatást. (párkány) Vezényeli: Ferencsik János A Magyar Állami Hangver­senyzenekar elismert színvo­nalat és márkát jelent a ma­gyar zenei életben és külföldön is, kiváló muzsikusok és szó­listák együttesét./ Nagy sikerű külföldi utak, h4zai szereplé­sek hosszú sora bizonyltja rangjukat, méltatások értékeit. Vidéki szereplésük szinte eseményszámba megy, és az átlagostól mindig nagyobb ér­deklődést vált ki. Ez a felfo­kozott • érdeklődés egyaránt szól a jeles együttesnek és vi­lághírű vezetőjének, Ferencsik Jánosnak. Jelen szereplésük alkalmából Bach- és Mozart-művek sze­repeltek műsoron. A III. és V Brandenburgi verseny és Mo­zart „Nagy” g-moli szimfóniá­ja. A műsor több szempontból tanulságos volt. Alkalmunk volt hallani az együttes ki­váló szólistáit, a nagyzenekar kis létszámú együttesét, na­gyobb kamarazenekari összeál­lítását és a teljes zenekart. Mindhárom változat módot Heinrich Böli: Egy szolgálati út rége tét ébresztő művekhez sorol­ható. amelyekkel méltán szer­zett világhírnevet P. Weiss, Hochhut, G. Grass stb.: a Gruppe 47-tel jelölt írócso­port. Horpácsi Sándor adott ró, hogy megcsodáljuk Ferencsik János magasrendű zenekarvezetői, művészi mun­káját, a zenekar eszményien szép hangzását, kiegyenlített­ségét, vonósainak gyönyörű színét és tényét, ráadással az­zal az érdekességgel is szol­gált ez az alkalom, hogy Fe­rencsik Jánost mint zongora­művészt is hallottuk a Bran­denburgi verseny zongoraszó- larnában. Elmúlt századok ter­mészetes gyakorlata elevene­dett fel a vezénylő és zongorázó karmesterrel. E művek velejá­rója volr, hogy a karmester a hangszer mellől vezette az együttest. Ferencsik János ki­tűnő zongorista adottságai közismertek, így szép produk­ciót hallhattunk Az V Bran­denburgi versenyben Dőry Boltár hegedű- és Szebenyi János fuvolajátékának örül­tünk, mindketten kiváló mű­velői hangszereiknek Azon túlmenően, hogy őszin­tén élveztük az ilyenfajta mű­veszi kirándulás érdekességét és szépségét, igazán Ferencsik ómos zenekari művészete ra- gadolt meg. különösen a záró csodálatos szépségű Mozart- szimfóniában, amelynek költői előadása az utolsó tétel ferge­teges megismétlésével és őszin­te ünnepléssel zárult. E szim­fónia adta a hangversenynek azt az ízét, amely Ferencsik vendégszereplése nyomán, el­bűvölő emlékként sokáig meg­marad. V. /alán Trón A Hazai Ipari Pamutszövögyá r soroksári gyára, tanulókat Bp.. XX,. Marx Károly út 294.. veszünk fel 1969. szeptember I-től egy- és kétéves tanuló- * időre 11* AKI TANULÓKAT kőműves, ács, parkettás és hidegburkoló szakmára. Tanulóinknak kollégiu­mi elhelyezést és teljes SZERZŐDTET. ellátást nyújtunk, mun­14—15. évet betöltői' karuhát és bakancsot adunk, ösztöndíjat fize­fiúk. lánvok tünk. jelentkezhetnek Jelentkezés személyesen Továbbá 16 évei vagy írásban szakokta­betöltött lányokat tási csoportunknál. betanított szövőnőm1 é felveszünk 43 sz Állami Albérletet költséghozzájárulással biztosítunk hpítöiuan Vált. Bp„ XI„ Dombóvári u. 19. iskoláztatja meg „újrajátsza­tó” törekvéseivel. A IA tAii az életrajzzal cí- " mű darab tavaly, kora nyáron jelent meg a Nagyvilág hasábjain, tehát az újdonság iránt érdeklődők ta­lálkozhattak vele. A dráma azt az örök, és az emberiség tör­ténetében állandóan visszatérő kérdést fogalmazza színpadra: mi történne, ha egy végigélt életfolyamatot újra lehetne kezdeni, hogyan, miként dön­tene ' az újrakezdés pillanatá­ban az . ember. Okosabban, megfontoltabban, vagy még rosszabbul, mint korábban? Max E'risch legújabb szelle­mi tornáját gondolati frisse- sége, s a világot izgató kérdés- feltevései révén világszerte ér­dekesnek tartják. Mi a ma­gunk részéről Max E'risch elő­ző, mélyebb problematikájú drámáit tartjuk jobbnak, s az emberiség számára haszno­sabbnak. A holtak újra éne­kelnek és a Biedermann úr jobban tükrözi egy polarizált Álág szembenállását, többet nyújt • az erőszak elítéléséhez vívott küzdelmükben. A felolvasó színpad újsze­rű törekvésekkel állította kö­zönség elé Max Frisch drámá­ját. Gonda György rendező — élve a felolvasó színpad hang- játéki szokásformáival — va­N ,,x Irisch konibbi dlá­o* I riniU mai, A hol- j iák újra énekelnek, a Bieder- j mann úr és a gyújtogatok, az Andorra humanista, antifa­siszta gondolatiságával tört utat a magyar nézők figyel­mében. A világhírű svájci író legújabb drámája elsősorban a bemutatás körüli hangos bot­rányok révén vált ismertté a világ kulturális híreire figye­lő olvasók körében. Ismere­tes: Max Frisch drámája vi­haros körülmények között ke­rült színpadra a zürichi Schauspielhaus-ban. A darab körüli fergeteg a kíméletlen dramaturgiai átdolgozások mi­att következett be. Ä Schau­spielhaus rendezője kigyomlálta a darabból az aktuális politi­kai gondolatköröket, s a da­rabnak csak formai bravúr­jait fogadta el. Miben áll ez a formai bravúr? Ha őszinték akarunk lenni, először is le kell mondanunk a bravúr szó használatáról, mert Max Frisch bevallottan Pirandello és Brecht formabontó hagyo­mányait követve a gondolatot A vietnami népnek készítik veszélyes helyzetet teremthet Hiába harcolják tehát sokszox szélmalomharcukat a népmű­velők. a széles ifjúsági töme­gek népművelése egyre inkább elképzelhetetlen egy hatékony, élményt adó, ifjúsági mozga­lom elindítása nélkül. Figyel­münket sokkal inkább erre a kérdésre kell irányítani, s nem elveszni a prakticista szemlé­letmód utcáiban, vagy az idea­lista elméletieskedés régiói­ban. A szocialista forradalom folyamatosságát az ifjúság kö­rében csak hatékony társadal­mi mozgalom biztosíthatja. Ej lenne méltó folytatása annali a harcnak, melyet ötven évvel ezelőtt Magyarországon — hr rövid időre is — siker koro­názott. Nyakas Szilárd rendszerint csak egy személy­hez szóló, s világnézeti hatása is kérdéses. Egy pozitív társa­dalmi élményt adó mozgalmai hiányolunk elsősorban, amely tömeghatásában, világnézeti megalapozottságában, s társa­dalmi hatékonyságában nyúj­tana az ifjúságnak szocialista emberélményt. Bontsuk két részre a prob­lémát. Első az aktivitás kér­dése. Az aktivitás az ifjúság általános jellemzője. Az akti­vitás-igény mindenképpen ki­elégülésre tör, ha nem így. hát másképp... Világszerte növekszik az ifjúkori bűnözés amely szintén összefüggésbe!: van a fenti igénnyel. Szocia­lista társadalmunk alapvető érdekei közé tartozik, hogy s felnövekvő nemzedék erőil pozitív irányba tudja felhasz­nálni. A probléma második része a világnézeti kérdés tisztázása. Nem elég pusztán £ kulturális eszközök biztosítása A kulturális szféra ugyanis £ társadalom belső ellentmondá­sainak sajátos tükörképe, s £ válságokkal, konfliktusokká: teli társadalomban eligazodn sokszor igen nehéz. Egy fia­talembernek, aki akár az élet­ben, akár a művészi terméke­ken keresztül kerül ezen el­lentmondásokkal szembe, la­bilis a helyzete. Magában áll­va, különböző hatásoknak var kitéve, és semmi kritérium nincs arra, hogy épp a szá­munkra pozitív befolyása aló kerül. Ezt a két problémát oldani meg egycsapásra az a társa­dalmi hatékonyságú ifjúsági mozgalom, melyért itt fellé­pünk. Növekednek a tartaickscregek Hogy mennyire konkrél problémákat rejt a fenti igény azt a kulturális fórum felszó­lalásai bizonyítják Sok sző esett arról, hogy hazánkbar újratermelődik az általános is­kolát el nem végzettek száma hogy mennyire nem kielégítő az ipari tanulók kultúráik helyzete, hogy a közép- és kis­méretű munkásszállások kul­turális ellátottsága sokszoi egyenlő a nullával, hogy fo­kozni kell a szocialista brigá­dok között végzett nevelő munka minőségét, hogy meny nyire elmarad sok esetben a: „emberíejlesztés” a városfej­lesztés mellett stb. Mindezek, a népművelés te­rületéről fogalmazott tényei azt mutatják, hogy nő a szo­cialista kultúra szempontjá­ból inaktív társadalmi tarta­léksereg. A munkásosztály lassan kicserélődik. A régi mozgalom-edzette veteránol átadják helyüket, a tegnapi, : a mai fiataloknak. A munkás- fiatalok nagy részének kultu­rális nevelése — a fórum bi­zonyítékai szerint is — töbt szempontból kérdéses. (Gon­dolunk itt például az ipari­tanuló intézetekben végzet! felmérések eredményeire, £ munkásszállások, ingázói problémáira stb.) Nő az értel­miségi tartaléksereg is. (flang- súlyozzuk, a tartaléksereg ki­fejezést azokra a növekvő szá­mú fiatalokra alkalmazzuk akik a szocialista kultúra. £ szocialista ideológia számáré nem szolgálnak társadalmi kö­zegül, akik vagy kiesnek £ „szórásból”, vagy ideológiailag helytelen befolyás alá kerül­tek.) Az értelmiségi tartalék­sereg növekedése nemcsak aj értelmiségiek számának egy­szerű növekedéséből követke­zik. Sokkal inkább sajátos tár­sadalmi, történelmi okok ját­szanak itt közre... A tartalékseregek inaktivi­tása. labilitása társadalmilag Juventus ven tus — az antik közmondás szerint. Nem vé­letlenül a bolondság volt az ifjúság minősítője náluk. A görög és római zárt társadal­mak csak a nyugtalanságot eszlelték, de értelmes társa­dalmi perspektívát — éppen zártságuk miatt — nyújtani nem tudtak. A pozitív távlat nélküli nyugtalanság pedig valóbán „bolondság”, s ke­vésbé „derűs” korszakokban anarchia. Napjaink polgári társadalma sem képes válsá­gainak magasabb fokon való reprodukálásánál többre, te­hát szintén zárt. A nyugati diákmozgalmak nem véletle­nül támadják alapjaiban ezt a rendet. A szocialista forra­dalom folyamatát élő társa­dalmakat jelenleg a „hogyan tovább” kérdéseinek felveté­se, az öntökéletesítési folyamat konfliktusainak elemzése jel­lemzi. Mindezek a szocialista társadalom nyitottságának élő bizonyítékai. E konfliktusok, kérdések felvetülésének egyik területe a kulturális szféra, de felmerül a „hogyan tovább kérdése” a kulturális élet egészét tekintve is. A kulturális fórum, és aminek tükörképe Hazánkban a KISZ Közpon­ti Bizottsága által összehívott Országos ifjúsági Kulturális Fórum feladata volt, hogy tisztázza a népművelők mun­kájának hatékonyságát, a kulturális élet, s az ifjúság szélesebb tömegeinek viszonyát. A fórumon a kulturális élet irányítói mellett nagy szám­mal vettek részt annak gya­korlati szakemberei. Részvéte­lük biztosította, hogy a kon­ferencia idejét ne üres elmé- leüeskedés, hanem a népmű­velés gyakorlati kérdései tölt­sék ki A felszólalások sokasá­ga hasznos alapot nyújthat kulturális irányítási rendsze­rünk megreformálásához. Jól­lehet, a fórum nem hiva­tott az ifjúság kulturális problémáinak elhiéleti meg­oldására, érzésem szerint még­is lehetőségei alatt maradt. A felszólalások és a hozzászólá­sok túlnyomó többsége két egymástól elválasztott szemlé­letmódot tükrözött. Nagyon ok lelkes ifjú népművelő foglalkozott saját munkaterü­letének szűkebb gyakorlati problémáival, s az általa elért eredményekkel. Ugyanakkor a felszólalások más részét, vala­mi megfoghatatlan elméleties- iredés jellemezte. Arra is volt példa, hogy, ezen elméleties- kedők, elszakadva a valóság­tól, színtiszta idealista véle­mények szócsöveivé váltak. Az egyik művészeti nevelésről szóló előadás például végig — ha burkolt formában is — azt etikai racionalista tételt bi­zonygatta, hogy. aki tudja a jót, akként is cselekszik. Itt ,i művészeti nevelés fétislzá- lásával találkozhattunk, amely szemléletmódjában nagyon ha­sonlít a 15—20 évvel ezelőtti művészetpolitikai alapelvek­hez. A prakticista és az elméle- tieskedő szemléletmód egy­más mellett léte e fórumon lényegében nem más. mint az ifjúsággal foglalkozó jelenlegi kultúrpolitikánk állapotának tükörképe. Vannak lelkes népművelőink, akik harcaikba belefáradva „égő kanócként füstölögnek”, s vannak nagy­szerű célkitűzéseink, melyek realizálása a valóságban igen kismértékű. Mi az. ami a gya­korlatot, az elméletet egy len­dülettel összekapcsolná? Művészi éhnénv — mozgalmi elmém A fórumon sok szó esett a művészi élmény embert alaki- ló szerepéről, s szinte semmi a mozgalmi élmény tömegfor­máló erejéről. A művészi él­mény hatása igen esetleges, A húréban mem ssubud megállni... Reflexiók a KISZ KB kukuráüs fórumán elhangzott problémákhoz ez a „művészet” megszülethet és élhet. A történet — szatírával van dolgunk — képtelen. Idősb és ifjabb Gruhl (asztalosmeste­rek, Birglar, járási székhely) gyújtják fel a fentebb emlí­tett módon a Bundeswehr jó karban levő jeep-jét, s emiatt fogják őket „durva garázda­ság és dologi károkozás” vád­jával perbe. A könyv a tár­gyalásról szól, szakszerű, szá­raz jegyzőkönyvi tömörséggel A tárgyaláson természetesen sok minden kiderül. Megismer­kedhetünk az igazság csava­ros gépezetével, a hadsereg csodálatos törvényeivel, a kis­város „elítéltűével” oz elit és kevésbé elit birglariak vallá­si. erkölcsi nézeteivel és éle­tével.' a német adózás furcsa­ságaival. alá- és fölérendelt­ségi viszonyokkal, a saitóval és a közigazgatással, tömören: a mai német élettel, ahogyan az a ..Huh'-” mentén znilik. A pars pro tolo-elv alapién Böll a eseppben is fel ludia mutat­ni a tengert. A tárgyalási jegyzőkönyv a háború utáni Nyugat-Németország görbe (ükre. amelyben mindent be­mutat. ami groteszk, beteg, ami, nem tetszik neki. A két Gruhlt. mint művé­szeket. felmenti a bíróság, az összkén azonban: Böll bírálata szigorúbb. Fanvar. meghök­kentő. elgondolkoztató írás. Azokhoz, a német lelkiismere­(Europa Könyvkiadó 1968. Fordította: Gáli József.) Mi az a happening? — i kérdésre választ kaphat a: oivasó a könyv megfelelő he lyén (185—186 oldal) Bűre: professzor szakszerű előadá sában. A happening művészei Vágy egy jó állapotban lev autót, töltsd meg a benzintar tályokat malátacukorkával é tejkaramellával. A tartályo! tartalmát természetesen előb] az autóra kel) locsolni. Gyújt suli fel az autót, s miközbei a kocsi ég, pipák kocogfátáss valamint a iorettói Utáni, éneklése közben saját koreo gráfiájú táncot lejthetünk. I zenei aláfestést a malatacu kor és a tejkaramella fogj. adni, ami a hő hatására pat togni kezd a benzintartúlyok ban Ebből nyilvánvalóan ki tűnik, hogy a happening ősz szeleit művészet, mégpedig szobrászat (az aulóroncs), ze ne (az égés zaja. a cukorki pattogása a tartályban, ének g pipák kocogása), tánc: ; „szerzőké” (és a nézőké). Kel lő ötletekkel a művészetek kő re bővíthető, színezhető. Mi ért időtök ezt ilyen rá«zlete sen? Mert ennél frappánsabb szellemesebb karikatúrájává a modernkedő álművészetek nek. művészkedésnek ritkái találkozunk. De a könyv sok kai többet is ad ennél. Lelep lezi azt a kört, világot, aho Adócsőn, a helyi nötanács irányításával a vietnami nép megsegítésére, takarókat készítenek a község asszonyai.

Next

/
Thumbnails
Contents