Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
m ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kétssásból egyet ( nyugodt varosv-bi;iiui.s, ból iött' egy állandóan leszülő, érzésekkel, izgalmakkal tenniakarással teli városba. Mintha az évszázadokkal ezelőtt született tavat hagyta i'olna ott egy rohanó sodrású folyóért, melynek még végleges medre sem alakult ki, százféle patak százféle vize kavarog benne, különböző hőmérsékleten, különböző gyorsasággal, de mindenképpen nagy erőkkel, mik képesek hajók szállítására is, hidak leszakítására. is. Sátoraljaújhely után Tiszaszcder- Icény. A 700 éves város után, ahol majd' minden ember ismerősként köszönti egymást az utcán, ahol a régi divatú, vastag falú házakban szép szobrok, faliszőnyegek, szépmívű, sokágú, karos gyertyatartók láthatók, ahol a. levéltárban régmúlt idők dokumentumai 'Parancsolnak tiszteletet, Sátoraljaújhely után a most születő város, gyorsan emelkedő, szögletes házaival, sok felöl jött lakóival, hosszú garázssoraival, vegyiparával. nyugtalanságával, örökös többet-akarásával. £>r. Kovács Albert, a Tisza- szederkényi városi Tanács vb- elnöke hat éve munkálkodik már az új város élén. — Körülbelül 200 településről jöttek ide az emberek. Kétszáz más helynek hozták ■de szokásait, hagyományait, erkölcseit, és ezt a kétszázat most eggyé kell ötvöznünk. Kétszáz téléből egy újat, de úgy, hogy mindenki a magáénak érezze, tudja ezt az újat. Nagyon nehéz dolog, hiszen mindez a város szeretetét, a jó értelemben vett lokálputriotiz- must. jelentené. Várost lehet építenünk forintból, de annak a bizonyos érzésnek a kialakítása már nem az anyagiakon múlik. És senkitől sem követelhetjük meg, hogy de igenis szeresse Tiszaszederkértyt, mert ez igenis az ő városa. Vagy a magáénak érzi és szereti, vagy nem érzi a magáénak. — Sok a gond persze itt is, mint minden városban, különösen pedig mint minden új városban. Most legújabbként a lakáshiány jelentkezik. Lakásgond eddig még nem nagyon volt, most azonban a TVK fejlesztésével a szakemberek szá- ~ai. ezrei jönnek ide. Épülnek a házak, gyorsan emelkednek, mégis: több kellene. És ezzel Párhuzamosán emelkednek a ■járulékos beruházási igények. Óvodák, bölcsődék, iskolák kellenek. —- Iti/iiffs/m dönt arról, II i/Oll. ilg hogy kinek * gyereke kerüljön óvodába, napközibe. Elsősorban a szociális helyzet alapján döntenek, tehát a kisebb fizetésű emberek gyerekeit veszik fel. Megalakulnak a „maszek óvodák" is. Egy-egy ráérősebb asszony bizonyos összegért elvállal 4—5 gyereket. Vigyáz rájuk. Ezenkívül mást nem tud nyújtani, márpedig a gyereknek nevelésre, tanításra is szüksége van. Károsak a „maszek óvodák”, elsősorban a gyerek szempontjából károsak. De megépülnek majd az új óvodák. Reméljük, megépülnek és akkor megváltozik vagy legalább változik ez a helyzet. — A járulékos beruházások mindenképp szükségesek. Érdemes felfigyelni néhány számra, A statisztikai hivatal legutóbbi adatai szerint nálunk országosan ezer emberre évente 74.fi százaiéi■ újszülött jut. Budapesten 11,3. i'íszaszeder■ kényben pedig: 171- Valóságos gyerekkultusz. van nálunk. A gyerekeknek itt mindent meg kell adni, semmi bajuk nem lehet, semmiben sem szenvedhetnek hiányt. Ne , 'lom vrnnak-e az or- szá még Iskolák, melyekben olyan szemléltetőeszközök találhatók, mint itt Helyi készítményt) szemléltetőeszközök. Ha az óvodában, napköziben elromlik valami, túlzás nélkül mondom, liogv szinte Percek alatt ott terem valame- Ivik szocialista brigád es mindent rendbe hoz. Most Tiszalö- kön épül egy gyermeküdülő. Ugyancsak a szocialista brigádok munkájával. — Egy érdekes adat: Tisza- szederkény lakóinak 57 százaiéiba érettségizett, vagy ennél magasabb iskolai végzettségű. Nyilvánvaló, hogy ez valami módon érezteti hatását az igényekben, a gondok megértésé- ' ben, a tervek támogatásában. — A lakók okos partnerek, akikkel lehet tárgyalni. Megértik a gondokat, támogatják a jó elképzeléseket, terveket. Sokan Budapesthez viszonyítanak mindent. „Pesten láttuk” — mondják és kérik, legyen itt is. Például grill-sütö, vagy olyan nagy áruház, amelyhez ennek a városnak a lclekszáma még kevés. Ha a lakás nem teljes összkomfortos, akkor nem akarnak beköltözni. Még azzal az ígérettel sem, hogy hamarosan összkomfortos lesz. Minimum: központi fűtés és gáz. Nemrégiben kérték néhányan: építsünk fel a közelben egy hegyet, mert ez a város síkságon van, márpedig hegy is kellene. Nem kellene nagy, de valamennyi mégis kellene, hogy legalább a gyerekek szánkózhassanak. A l»Uli nagyobb része ictnun azonban szereti már Tiszaszederkényt, okosan szól, felelősséggel vitázik és helyesli, hogy a város vezetői kellő megfontolás, alapos mérlegelés után döntenek minden fontos kérdésben. El is várják a megfontolást, a mérlegelést. Érkeznek persze városunkba is néhányan, akik úgy vélik: nagyon megtisztelték Tiszaszederkényt megjelenésükkel. Mindjobban alakul azonban az a gárda, mely valóban szereti a várost, munkálkodik, tesz érte erejéhez mérten, és tudomására tudja hozni mindenkinek: Tiszaszederkény tiszteli meg azokat, akiket befogad. Ezek az emberek a sok helyről iött, mégis egyre jobban összeszokó, összekovácsolódó munkások, mérnökök, technikusok a legjobb biztosítékai annak, hogy terveinket, elképzeléseinket ezután is sikeresen tudjuk megvalósítani. Príska Tibor Kettős ünnepség a 3. AKÖV-nél Országosait elsők a balesetmentes közlekedésben Több százan jöttek össze tegnap, április 2-án, szerdán a 3. AKÖV díszbe öltöztetett nagytermében. hogy megünnepeljék felszabadulásunk 24. évfordulóját és a vállalat kitüntetését. Az összejövetelen — amelyen részt vett Varga Zoltán, a Miskolci városi Pártbizottság titkára. Jcnovai Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa is — Baksa László szb-elnök méltatta április 4 történelmi jelentőségét, amely nagy fejlődést tett lehetővé a közlekedésben is. Molnár László igazgatóhelyettes arról szólott, hogy immár 5. éve érnek el egyre jobb eredményeket a balesetmentes közlekedésben. Ennek magyarázata a társadalmi összefogásban, dolgozók és vezetők, a szocialista brigádok és a társadalmi aktívák, önkéntes rendőrök és nyugdíjasok közös ösz- szefogásában van. A felvilágosítás. a szemléltető agitáció ezer lehetőségét használják fel, hogy megértessék: a baleset- mentes közlekedéssel emberi fájdalmakat, családi életek öszszeroppanását, sok-sok kárt előznek meg. Az Autóközlekedési Tröszt képviselője, dr. Dö- mény István elmondotta, hogy 196ÍS-ban az országban levő 23 vállalat közül ismételten a 3. AKÖV érte el a legjobb eredményt:. A miskolci vállalat példája is azt bizonyítja, hogy nem törvényszerű a balesetek növekedése, hiszen itt a 10 millió kilométerenkénti 3,13- ról 2,76 százalékra csökkent a balesetek száma. Dömény elvtárs ezután átnyújtotta az elsőséget dokumentáló oklevelet. Cseszár Vilmos rendőr alezredes arról szólott, hogy a vállalat a megyében immár 4 éve a kategória első helyezettje.. A jól végzett munkáért Valykó Istvánt, a vállalat igazgatóját a munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A tegnapi napon, illetve a ma lezajló üzemi ünnepségeken összesen 641 dolgozót, vezetőt jutalmaznak 270 ezer forint értékben a balesetmentes közlekedésért kifejtett tevékenységért. Tavaszi hírcsokor a iikle! Húznak a szalonkák Az elmúlt hetekben megjelentek az első szalonkák a Bükk erdeiben, főleg a déli lankákon. A vadászok nagy örömmel fogadták a szalonkahúzás kezdetét, de eddig még Igen kevés sikeres szalonka- vadászatról adhatnak számot. Az ismételten hűvösre fordult időjárás miatt ugyanis csak elvetve találkoztak néhány Ilyen, gyors röptű madárral. Az erdészek tudomása szerint eddig mindössze öt-hat szalonka került a Blikkben puskavégre. 4z cl'» exnorl szol íu mám Nemrégiben hírt adtunk róla, hogy az idén az előző esztendőknél korábban gyújtották be a Bükk mészégető ke| menetit és a faszénégető boksákat.. A Keletbükki Állami j Erdőgazdaság területén április elejéig már több száz mázsa kiváló minőségű triskemencés meszel égettek Kiégtek már az első boksák is. amelyeknek első osztályú faszenét a LIG- NIMPEX útján már útnak is Indították a külföldi megrendelőknek. kacs emelő-ti he* c* t | A Bükk felsőbb régióiban még télies az időjárás, de az alacsonyabb fekvésű részeken már megkezdődött a tavaszi erdőtelepítés. A méral és a szendroi erdészet területén ültették ki az első fenyő- és tölgycsemetéket. A Keletbükki Állami Erdőgazdaságban az idén mintegy 600 hektár erdő telepítésére kerül sor. Épül & Borsodi Sörgyár A megnövekedett sörei! útás biztosítására a Borsod megyei Bocs község, határában — mintegy 65 holdas területen — épül fel hazánk új sörgyára. Az új létesítményt igen ideális környezetbe telepítik. Ez a vidék a sörárpa termesztéséről hires — s a közös gazdaságoknak jelentős segítséget nyújt majd, hogy terményeiket helyben értékesíthetik. Ugyanakkor a sör- és maláta- gyártásnál keletkező mellék- terméket áll attenyésztésük fejlesztésére fordíthatják. Az évente egymillió hektoliter sört termelő új gyár különböző üzemrészeit a legkorszerűbb technológiai eljárásokkal tömbösítve alakítják ki — helyszínen előregyártott nagyelemekből. így például az üzemcsarnokok lefedésére — az országban először — 18 és 24 méter fesztávú vasbeton födémelemeket alkalmaznak majd. A munkák elvégzésére a két nagy „gyárépitö üzemet”, az Északmagyarországi Építőipari Vállalatot és a 31. sz. Építőipari Vállalatot bízták meg. Az építkezéseken már mintegy 400 ember dolgozik, a luk a tervezett ütemben készítik az utakat, a csatorna- és vízhálózatokat, valamint az épületlapokaí. A mintegy 700 millió forintos beruházási költséggel épülő Borsodi Sörgyár — amely a felszabadulás óta hazánk első ilyen új létesítménye lesz — 1972-ben kezdi meg a termelést. Korszerűbb raktározás kevesebb kiadás G yáraink, vállalataink udvarán lépten-nyonion találkozunk a kész-, vagy félkész- termékekkel megrakott fürge targoncákkal, pótkocsit vontató zetorokkal, traktorokkal, különféle teherautókkal. Bárki maga elé idézheti a képet a Lenin Kohászati Müvekből, a DIGÉP-bol, vagy akármelyik gyárunkból: a termelőmunka lázas ütemével együtt jár az örökös mozgás, az anyag ide-oda való szállítása. Folytonosan termelő üzemekről van szó: ez természetes, ám igen költséges mulatság. Kiszámították, hogy az anyagmozgatás a népgazdaságban felhasznált összes munkaidőnek legalább 20—25 százalékát: 1 millió ember teljes munkaidejének megfelelő munkaráfordítást igényli.; Ugyanakkor jelenlegi színvonalán akadályozza a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését. az épületek és a gépi kapacitások megfelelő kihaszná- lasát. A legfőbb gond: az évente felhasznált sok százezer tonna áru — amely mint nyersanyag, félkész-, befejezetlen, vagy készáru — általában többször is áthaladva a raktárakon millió, vagy milliárd tonnás nagyságrendű anyagmozgatási feladatot jelent. Csak az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért: több termelőszövetkezetünkben tíz forinttal növelte a megtermelt és már betakarított búza előállítási költségét hogy raktárkapacitás híján elszállításig különböző helyeken kellett tárolni, többször meg kellett mozgatni. Emberi és gépi munkaerőt, többletkiadást igényelt. Mennyi — máshol sokkal jobban hasznosítható — munkaerőt, mennyi felesleges kiadást jelent hát akkor az anyagmozgatás egy nagy gyárban. .? Nem beszélve arról, hogy az elavult, korszerűtlen raktározási technológia és a hiányos raktári felszerelések rendszerint csak a raktárak egy-, vagy kétszintes kihasználását teszik lehetővé. Ma már kötetekre rúgó tanulmányok állnak rendelkezésre arról, hogy a raktárak „kapacitását”, a raktári munka termelékenységét nagyban befolyásolja az áttekinthetősége, a gépi, vagy részben gépesített mozgatása. Ezt a célt szolgálják a különböző berendezések, állványrendszerek, melyek — emelővillás targoncákkal, vagy raktári emelőberendezésekkel — jelentősen növelik a rakodótér kihasználását.- Az elképzeléseknek legjobban megfelel az angol licensz fel- használásával Salgótarjánban gyártott Dexion—Salgó elem, mely az építőszekrény-elv alapján alkalmas a legváltozatosabb igények szerinti felhasználásra. E zek az elemek a tároiószinek és acélszerkezetek hagyományos, hegesztett formájával szemben jelentős megtakarítást, felszabaduló kapacitást eredményeznek. További előnyük a hegesztett acélszerkezetekkel szemben, hogy a felhasználási igény megváltozásakor hulladék nélkül szétbonthatok és máshol összeszerelhetők. ..A ig»a s*!a ssierat4* §á(»i‘aljaiíjkei|é u ÖTVEN ASSZONY részvételével egész napos tanácskozásra gyűltek össze Sátoraljaújhelyen a városi tanács dísztermében a járás községi nőtanácsainak és termelőszövetkezeti nőbizottságainak küldöttei, hogy a tavaszi nőmozgalmi és mezőgazdasági munkák megindulása előtt megvitassák a községekben, elsősorban a termelőszövetkezetekben dolgozó nők problémáit. A jól sikerült értekezleten a megyei nőtanács elnökségét Bartók Andrásnó képviselte, és kedves vendégként részi vetlek a sátoraljaújhelyi „asszonyparlament” tanácskozásán a szomszédos csehszlovákiai terebesi tárásból Dobos Pált lé, a járási nöbizott- ság elnöke és Wagner Melania. a nőbizottság elnökségi tagja. A mindvégig jó hangulatú tanácskozáson Kelemen István- nénak, a járási nőtanács titkárának megnyitója után Újhelyi Tibor elvtárs. a járási pártbizottság első titkára tartott vitaindító előadást. Ebben a hegyközi, hegyaljai, bodrogközi tsz-ek múlt évi fejlődését elemezve, rámutatott arra a roppant nagy értekre, amit a falusi nők munkája jelent a szövetkezeti gazdaságokban SZÁLA Hiszen abban, hogy a járás SS termelőszövetkezete az előző évihez képest 33 százalékkal többet tudott termelni, nagy ] része van a falusi lányok, asz- i szonyok szorgalmának, felelős- ! ségteljes munkájának. Ök al- I kotják a szövetkezeti tagok a5 I százalékát, viszont joggal nehezményezik, hogy a gazdaságok vezetésében csak elenyésző ; százalékuk vesz részt: női tsz- elnök például a járásban sehol I sincs, függetlenített brigádve- j zetö csak 3, főkönyvelő 12, agrárszakember is mindössze 6 százalékban került ki közülük. — ÖRVENDETES, ütemes előrehaladás tapasztalható já- rásunkj termelőszövetkezetei- i nek gazdasági feilödésében, és : ezért a legnagyobb elismerés illeti meg tsz-gazdáinkat. közöttük elsősorban szövetkezetünk lányait, asszonyait — felezte be tájékoztató előadását Újhelyi elvtárs. Az értekezlet részvevői élénken bekapcsolódtak a vitába. Mindegyik felszólaló elismeréssel szólt az új tsz-törvényről. amelv semmilyen tekintetben sem tesz különbséget férfi és női tsz-tag között. Örömmel állapították meg. hogy a korábbi évekhez képest sok javulás tapasztalható a termelőszövetkezetekben n bérezés és a szociális, kulturális helyzet terén egyaránt. Különösen dicsérettel emlékeztek meg a sáros- valaki Kossuth és a cigándi Petőfi Tsz vezetőségéről, meri jóleső elismeréssel és megbecsüléssel szólnak mindig az asszonyok munkájáról, s minden problémájukban segítségükre vannak. AZ ÉRTEKEZLET asszonyainak egyöntetű megállapítása volt, hogy erősíteni kell a termelőszövetkezetekben a női szocialista brigádmozgalmai, tovább kell szélesíteni a mun- kaversenyeket, mert ezek felbecsülhetetlenül jó hatással vannak nemcsak a gazdaságok anyagi megerősödésére, hanem a szövetkezeti közösség össze- kovácsolódására is. Hegyi József
