Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
KZAK-MAGYARORSZAG S Vasárnap, T969.iőpr?Hs 27. Őrjárat a vásárlók védelmében in. A mérleg most is siet Akkor ígéretet kaptunk, hogy helyrehozzák a mérleg hibás beállítását. És másnap a boltvezető megrökönyödve látja, hogy a mérésügyi szakember^ ismét belép a boltba. Első útja a mérleghez vezet. Mi a megállapítása? — A mérleget vízszintbe állították, de változatlanul siet. A vevő kárára. A szerencsi 77-es számú kisvendéglőben ezt rögzítettük jegyzőkönyvbe „ ... mérőeszközök közül egy darab egy deciliteres űrmérték hitelesítetlen, folyik...” A boltvezető akkor azt mondta, hogy nincs más egy deciliteres űrmértéke. Most kiderült, hogy van. És a kifogásolt űrmérték, amelynek oldalán és alján lyukak vannak — így mérés közben a bor egy része visszacsurog a tartályba —, most is ott van a helyiségben. Baj van a mérlegekkel A villanyrendőrnél levő miskolci 403-as húsboltban a próbavásárlásnál nem volt különösebb hiba. 36 fillérrel számoltak többet. A mérlegekkel viszont baj volt. Ez a mérleg egy dekát siet — hívtuk fel az egyik mérlegre Káéi László boltvezető figyelmét — Nem teesz semmit — bizonygatta — hiszen egy kiló, ezen is egy kiló. Kértük, és vártuk, hogy a boltvezető intézkedik a mérleg helyes beállításáról. És másnap? A „magános” szakemberünk megállapítása szerint a pultokon használatos négy mérleg közül csak egy volt helyesen beállítva. Egy mérleg három, a másik öt és a harmadik, a2 említett billenőmérleg terheletlen állapotban változatlanul egy dekagrammot siet. Idézet az ellenőrzési naplóból: „A raktárban levő egy darab 500 kg-os tolósúlyos mérleg használata szabálysértést képez, mivel utoljára 1966-bar volt hitelesítve. Ugyancsak ; Tokaj-Hegyalja nagyüzemi szőlőtermesztésének problémáiról ben Tokaj-Hegyalján minőségi évjárat volt. A nagyüzemileg „szoknya’ területen telepített 200—250 kh táblákon előfordult tömeges aszúsodási folyamat Sárazsadányban, Tolcsván a Kincsem-Radoska, Bodrogola- sziban Pajzos, Mádon a Szemere dűlőben. A kordonokon megtermett szőlő csaknem teljesen megaszúsodott, olyannyira, hogy az így leszüretelt szőlő feldolgozás után, kevés essentia pótlásával, kitűnő minőségű aszúbort adott. Tudom, vannak, akik számára ez ma is hihetetlennek tűnik, de nem hiszem, hogy Tokaj-Hegyalja úgynevezett virágkorában, 1861-ben volt-e ilyen tömeges aszúsodás, és készletben érleltek-e annyi aszúbort, mint jelenleg. \7 U7f‘mf*k által 200 300 Hl uítriucn kh nagyüze_ mi szőlőtáblái közül egy-kettő korábban valóban szántóföldi művelés alatt állt. Nem kivételes kívánsága a hegyaljai szakembereknek, hiszen az országnak is jobb, ha a termelők ezen a területen kh-lcént 45—50 q szőlőt és nem 5—6 q kalászos növényt termelnek. Az egységnyi területről kapott értéket hasonlítva össze, még nagyobb a különbség és feleslegessé válik egymás győzködése. Attól sem kell félni, hogy a minőség romlani fog. A nemzetközi borversenyeken általában a magyar borok igen jól szerepelnek. A mezőgazdaság elnéptelenedése közgazdaságilag is több szempontból indokolt. A nagy szőlőkultúrával rendelkező országok, elsősorban Franciaország, Olaszország és Algéria, az 1 hektár szőlő megműveléséhez szükséges munkanapok számát minimálisra csökkentette. Korszerű szőlőművelés esetén 1 hektár területhez évente 35—40 munkanap szükséges. Ezzel szemben Tokaj-Hegyalján a kiöregedett, korszerűtlenül telepített szőlő művelése hektáronként 230—250 munkanapot vesz | igénybe. Tokaj-Hegyalja szőlő- területe jelenleg meghaladja a 10 000 kh-at, melyből több mint 50 százalék 25 évnél idősebb szőlő. A termelőüzemek és népgazdasági érdekek paran- csolóan előírják, hogy a szőlő- termelés módjában változtatni kell. Többet kell termelni, még jobb minőséget és olcsóbban, nagyüzemi módon abban az esetben is, ha e kérdésről — különösen nem termelő területen foglalkoztatott — szakemberek egyike-másika polemizál. A világ borai között a tokaji specifikum. Sok szép legenda, feljegyzés dicsőíti különösen az aszú minőségét. A tokaji borról és egyéb magyar termékről vagy tájról, többet tudnak az idegenek és szomszédaink, mint a magyar nép küzdelmes életéről. Sajnos, az egyéb nemzeti értékünkkel együtt pusztult a szőlőterület is. Szorgos kezek nélkül maradt a szőlőhegy, gyengült a borkereskedelem, romlott, a szőlő termő- ereje. A magyar nép történelme és a tokaji bor termelése, mintha egy és ugyanazon dolognak lenne a része. Nem csoda, ha a küzdelmes építőmunka során az ország északkeleti részében e híres bortermő terület sorsa sokak gondolatvilágát foglalkoztatja. A gazdag történelmi és gazdasági múlttal rendelkező vidék — most, a rekonstrukció idején — igényli a segítséget, a szakemberek együvétartozásából fakadó erőt, azt az anyagi és erkölcsi támogatást a népgazdaságtól, mely- lyel Tokaj-Hegyalján is — a világ lehíresebb borát — korszerű eszközökkel termelhetjük, nemcsak a magunk, de a jövő nemzedék számára is. gos termelése érdekében. Kapás Pál, a Tokaj-Hegyaljai , Állami Gazdaság igazgatója ségben egy-egy jómódú termelő présházában történik, melyért a termelő természetben fizet térítést. Akad termelő, aki saját maga kézi- préssel végzi a feldolgozást. Szakmai és gázdaságossági szempontból — mondani sem kell — ez a feldolgozási mód nem felel meg a követelményeknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, az országban — különösen az alföldi megyékben — nagy területeken megindultak a gyümölcsös szőlőtelepítések. Kialakultak a nagyüzemi szőlőgazdaságok, több ezer kh. terület terméséhez megépültek, illetve épülnek a feldolgozó és tárolóhelyiségek. Ugyanakkor elsősorban csak állami gazdaságban, de jelenleg már egy-két hegyközség és termelőszövetkezeti szektorban is alakultak ki nagyüzemi szőlőtáblák. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatalmas ipari üzemekkel, igen nagy súllyal bír az ország ipari termelésében. A fejlődési irány a megye mezőgazdasági üzemeinek igen sok problémát okoz, hiszen az ipar felszívó hatása mindennapos probléma. Munkaerőhiány, kiöregedett szőlő, korszerűtlen feldolgozó helyiség, nehéz fizikai munka és még sok egyéb probléma arra késztette a szakembereket, hogy ne csak a mának, hanem a jövőnek telepítsenek korszerű nagyüzemi módon — kevés élőmunka ráfordítással — művelhető szőlőterületet. Természetes adki°a*Ä re is gondol, ilyen közgazdasági feltételek mellett, a mennyiség és minőség fokozásával az úgynevezett „szoknya” területre is telepít szőlőt. Azok a szőlőterületek, amelyek „szoknya” területen települtek Tokaj-Hegyaljához tartoznak. A tengerszinttől 180—200 lnnél magasabban a talaj neme teljesen azonos a meredek területével. Tápanyagtartalma összehasonlíthatatlanul jobb. A talajok humuszkészletét illetően, laboratóriumi vizsgálat alapján bizonyított, hogy különösen a meredek területek humuszszegények. A feltalajok szervesanyagtartal- ma nem éri el a 2 százalékot, az alsó 20 cm réteg alatti részek pedig 1 százalék alatt vannak. Ügyszintén kísérleti adatok bizonyítják, hogy a tápanyagok közül különösen a nitrogén van relatív minimumban, amelynek hiánya a többi elem érvényesülését is 1 lehetetlenné teszi. Ennek következménye, hogy a meredek területen gyenge a tőkeállo- 1 mány. Fejletlenek a szőlőbogyók és az aszúsodási folyamat hiányosabb, mint az erőteljes, kordonkarón kinevelődött egységes fürtön. 1 A ^ helyesen megválasztott telepítési és művelési mód lehetőséget biztosít arra, hogy ' a napfény ugyanolyan hatást ■ gyakoroljon aszús évjáratban, ■ mint a meredek területen. 1 A íiloxera pusztulását követő századforduló ideién telepített, ma már kiöregedett ’ szőlők, a meredek hegyoldal deréktól lefelé Sátoraljaújhelyben a Vióka, Köveshegy, Sá- • rospatakon a Megver, Király- 5 hegy, Tolcsván á Bartalus,- Mandulás, Szentvér, Mádon a 7 Királyok alacsonyabb szinten 1 lettek telepítve, mint a korsze- t rűen és nagyüzemi módon a . bodrogolaszi Pajzos, a tolcsvai a Kincsem, Radoska, Mádon a t Szemere és Királyok dűlőben a levő nagyüzemi táblák. i A nagyüzemileg telepített és a művelhető szőlőterületen kh- ként az átlagtermés 45—50 q.- Minőségi évjárat esetén ebből- a termelés mennyiségből a y megaszúsodott szőlő mennyisé- z ge átlagban ,10—12 q körül a van. Különösen a szőlőterme- z lók emlékeznek arra, hogy i- 1957-ben, 1959-ben, 1963-ban ■- 1964-ben, 1967-ben és 1968. évTokaj-Hcgyalja termelésének múltja van. A bort adó szőlő a földkerekségének nem egyetlen táján terem. A borkészítés módjára nem egy helyen jött rá a civilizálódó ősember és nem is egyetlen névhez fűződik annak felfedezése. Feltehető, hogy az őskor nagy népei egyiptomiak, indiaiak, kínaiak is termeltek szőlőt. A vadon termő Lab- rusca ősidőktől kezdve honos Olaszországban, de Európában a szőlőművelés a Rajna vidékén megtelepedett kelták nevéhez fűződik. A kelták mellett a görögök és a rómaiak különösen magas fokra emelték a szőlőművelést. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy Tokaj- Hegyalján a kelták honosították meg a szőlőtermelést. A kulturált kelták i. e. III. században, 260—280 között Pannóniát és egész Duna—Ti.szakozót, is elfoglalták. A szőlő- telepítések és a bortermelés második szakaszában IV. Béla országszervező, aki felismerte a bortermelésnek nemzetgazdasági fontosságát, a tatárok kivonulása után megindítja az elpusztult szőlők felújítását és az új szőlők telepítését. A számban erősen megfogyatkozott magyar szőlőművelők gyarapítására idegenből hív vendégtelepeseket az országba, többek között Tokaj-Hegyaljá- ra franciákat és olaszokat, akik elsősorban Sárospatakon, Olaszliszkán, Bodrogolasziban, Szegi-Longban és Tokaj-Hegyalja más településein jelennek meg. Tokaj-Hegyalján a II. világháború befejeztével — mint az egész országban —, az emberek hozzáfogtak a békés alkotómunkához. Az 1945-ös földosztáskor a szőlő- terület nagy része kisemberek kezébe került. Amiről álmodoztak, valósággá vált. Ma is több a szakcsoportokba, hegyközségekbe tömörült egyéniek száma, mint a tsz-ek és állami szektorok együttesen, 'falán Tokaj-Hegyalja után Badacsony még az a híres bortermő terület, ahol a II. világháború után a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor nem indulhatott meg tervszerűen a szőlő rekonstrukciója Sok a kiöregedett, kh-ként 10—15 q szőlőtermést adó terület. Ugyanakkor, akik .' zőlő- és bortermeléssel fog- lalkoznak, tudják, hogy a 10 f| kh-kénti átlagtermés nem 1 ehet jövedelmező termelés, még olyan termelési feltételek mellett sem, ahol a területet a családtagok művelik meg._ , Az ilyen alacsony terméssel a műveléskor befektetett élő- és holtmunkaráfordítás összegét sem lehet fedezni. A jövedelmező szőlőtermelés kh- kénti átlagtermései 30 q, illetve e fölött van. ! I n cr n n k felszabadulása ild/dllK után a gazdaságpolitikai intézkedések gyakran változtak és ezzel együtt változott, a szőlőtermelők termelési kedve is. Voltak, akik nemcsak a rendeletet, hanem a szőlőt is maguk javára — zsaroló módon — kihasználták. Az intézkedések csak az utóbbi 10 évben eredményeztek változást a tokaji bor termelésének fellendítésében Unnék ellenére még ma is nagy területen, az erősen kötött, nyirok talajon a mél\ lalajművelést kétágú kapával végzik, a védekezési munkát Itedig hátipermetezőgéppel Bök szőlőterületen hiányos £ t ámberendezés, az egyébkén! is kivénhedt tőkék állagbar gyengék, termőképességül minimálisra csökkent A nerr egészen szakszerű kezelés kö vetkeztében a szőlőtőkék elde formálódtak. A szervesanyag . utánpótlásban ’ szintén hiún; van. A szőlőtermesztésire: szorosan kapcsolódó rész, i feldolgozás és tárolás. A egyéni szőlők feldolgozása töb bé-kevésbé elavult, több hely Ismét ünnepelt a Nagymiskolci Állami Gazdaság kívánnak adni a városi lakosságnak. Az ősszel üzembe lép száz vagonos hűtőtárolójuk, még a tavasszal megnyitják a miskolci Béke téren állami gazdasági mintaboltjukat Három év alatt háromszorosára növelik a gazdaság GyömrŐ- pusztai tyúkfarmját s az eddigi 9 millió helyett évi 27 millió tojást küldenek a piacokra. Pecsenye-csirke telepet is létesítenek a városellátás megjavítására. A kiváló vállalat avatási ünnepség vendégeinek sorában ott voltak a megyei és a városi pártbizottság, valamint a tanács képviselői és a MÉM küldöttei. Az ünnepség során a gazdaság 30 dolgozója kapott kiváló dolgozó kitüntetést és a legjobbak közül sokan rész«» sültek pénzjutalomban. Tegnap, szombaton délután ünnepélyes keretek között a Hámor étteremben adták át a Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetőinek és dolgozóinak a kiváló vállalat címet. Jó munkájával, nagyszerű termelési eredményeivel már harmadszor érdemelte ki a gazdaság az élüzem, illetve a kiváló vállalat címet. A megye állami gazdaságai közül egyedül őket érte ez a kitüntetés. A gazdaság már 11-ik éve nyereséges. 1966-ban 2,5, 1967-ben 7,5, oz elmúlt esztendőben pedig 8,5 millió forinots nyereséget értek cl. Két esztendeje még csak 48.3, tavaly már 65 millió forint értékű árut termeltek. Jelentős szerepet vállalt a gazdaság a városellátásban. Az idén még több gyümölcsöt, zöldséget és más élelmiszert Egy munkás állít meg bennünket a tatárdombi 256. sz. Fűszer-Csemege bolt előtt. — Sok a panaszunk a boltra. Kevesebbet mérnek, többet számolnak. Pedig nekünk meg kell dolgozni minden forintért keményen. Nincs elég áru, nincs elég sör. Valóban, a • csemegeáruból alig van valami. — Ma 156 kiló helyett csak 26 kiló érkezett — mondja a bolt vezetője. — És a heti 600 üveg sör helyett ebben a hónapban csak 240 üveggel kaptam összesen. Mit is jegyeztünk itt fel a múlt év augusztusában? „ ... 1 dekát” siet „a tatárdombi bolt mérlege. A próbamérésekre is úgy kerülhet sor, hogy néhány ócska szöggel lecsillapítjuk a sietést.” A billenő mérleg most is egy dekagrammot siet Lemérjük az itteni dolgozók által előrecsomagolt árut. Az eredmény azonos a tavalyival. Minden csomagból, még a negyedkilósakból is egy-egy dekagramm, vagy még több is hiányzik. Nem értjük, hogy van szívük megkárosítani a kiskeresetű dolgozókat. — Drága kartársnő! Már tavaly is felhívtuk a figyelmet... — Bocsánat — mosolyog a boltvezetőnő — tavaly én még nem voltam itt. Akkor más volt a vezető. A vezető változott, a módszer nem. Három ember súlya 14 kiló A Petneházy bérházaknál levő húsboltban a mérésügyi szakember gyanakodva méregeti a nagy, a tolósúlyos mérleget. Álljunk csak rá hárman, invitál. — S a mérleg 14 kilóra taksálja hármunk súlyát. Hogy mi a rejtély oka? Ezt majd a szakemberek állapítják meg. Baj van a billenős mérlegekkel is. Egy sincs vízszintesre beállítva. A csemegeárunál levő mérleg egy dekát és vízszintbe állítása után két dekát siet. Mit is jegyeztünk fel itt tavaly? „Egy dekát siet a Petneházy bérházaknál levő 428-as húsbolt mérlege”. Itt a boltvezető nem változott, akkor is Kocka József volt, akkor is helyettesítette és most is helyettesíti valaki. És idézzünk még valamit „A rozsdás csavarok arra engednek következtetni, hogy ez ősrégi állapot”. Most még nincs szakvélemény se erről, se az említett tolósúlyos mérlegről — a helyettesítő hibájából. Április 17-én ezt már jelenteni kellett volna. A kifogásolt mérlegek még egy hét múlva se érkeztek be a vállalat mérlegjavító üzemébe. Háromszoros ellenőrzés, sokszoros hanyagság — Fogadjunk, hogy megmondom, hogy ma hol jártatok és mit állapítottatok meg — mondta nekünk vizsgálatunk befejezése után egyik kereskedelmi vállalat dolgozója. Kiderült, jó és majdnem precíz az információ. — Te honnan tudod? — Ugyan, szaladt a „drót”. Mi ezt egy kicsit természetesnek tartjuk, éppúgy, mint azt, hogy több üzletben, ahol nem is jártunk, a dolgozók és boltvezetők önellenőrzést tartottak. Egy azonban senkinek nem tűnt fel. Az első nap négyen, a másodikon már csak hárman jártunk együtt. S hol volt a negyedik? Nos, erre választ tud adni Arvay László, szerencsi húsboltvezető. Itt ugyanis az előző nap 73 fillérrel számoltak nekünk többet. A mérleg fél dekát sietett, s ennek következtében az előrecsomagoll zsír — kevés kivételtől eltekintve — súlyhiányos volt Az üzletek nyilvatarlása május l-én műszakos boltokat. Ezekben Is hosszabbított lesz az árusítás. Május l-én, csütörtökön zárva lesznek a piacok, vásárcsarnokok és a boltok, kivéve a vasárnap is nyitva tartó dohány- és édességboltokat, valamint virágüzleteket. Az éttermek, cukrászdák is a vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek. A megyei, valamint a Miskolci városi Tanács kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyebizottsága az alábbiakban szabályozza az üzletek ünnep előtti és május 1-i nyitva- tartását: Április 30-án, szerdán valamennyi piac, vásárcsarnok és üzlet a hétköznapi nyitvatartás szerint üzemel, kivéve az egyraktárban van egy darab 29 kilogrammos billenómérieg, amely olyan — hitelesítéssel ellátott — ólomzárakkal rendelkezik, amelyek a mérleg belső szerkezetéhez való hozzáférés végeit ki lettek véve, majd helyükre ismét vissza lettek helyezve. Ezáltal a mérleg hitelesítésének a tényét az elkövető meghamisította. Az ügy vizsgálata folyamatban van. A Befejezésül illene összegezni a tapasztalatokat, a tanulságokat. Ám úgy véljük, hogy erre nincs szükség. A két vizsgálat összehasonlítása pozitív fejlődésről tanúskodik. Azt mutatja, hogy több boltvezető, bolti dolgozó leszűrte a tanulságokat. Az eredményt azonban sajnálatosan befolyásolta a sok siető mérleg. Nyilvánvaló, ha a mérleg fél dekát, egy dekát siet, a vásárolt áru eleve súlyhiányos, illetve többet számolnak érte. Meggyőződésünk, ha a mérlegek helyesen vannak beállítva, elvétve találunk hibát. És hol van a hiba gyökere? Ügy véljük nem a vállalatok központjában. Dr. Pálos Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója igen szigorú rendelkezést adott ki. Eszerint, amennyiben a boltokban nincsenek rendben a mérlegek, tilos kinyitni az üzletet. Nagyon helyes, követésre méltó intézkedés. A, vállalati intézkedésen túlmenően egy sor tiltó szabályzat, szigorú határozat védi a vásárlók érdekét. A megyei tanács, a NEB most a mulasztások elkövetőivel szemben hatósági eljárást kezdeményez, illetve működésbe lépnek a büntető szankciók. De jobb lenne ezeket elkerülni. És ez a rendelkezések betartásával kezdődik', a jó belső ellenőrzéssel folytatódik. Már tavaly is beszéltünk róla, s most ismételten kérjük: a belső ellenőrzés minden esetben következetesen és lelkiismeretesen végezze a munkáját. Ezt kívánja a vásárlók érdekvédelme, s ezt a kereskedelemben dolgozók érdeke is. (Vége.) Csorba Barnabás
