Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 Vasárnap, 1969. április 27. Új művek a miskolci könyvesboltokban Az elmúlt hét könyvújdon- ságai közül először is néhány szépirodalmi műről számol­nánk be. Fielding nek, az angol regényírás megteremtőjének és legnagyobb klasszikusának, a világhírű Tom Jones szerző­jének, Amália című regénye jelent meg. Ugyancsak iro­dalmi csemege, hogy ismét ki­adták Szántó Györgynek, törté- relmi regényét, a Bocskai-kor- ról szóló, Hajdutáncot. A könyv érdekessége, hogy első kiadását 1944-ben a fasiszták a könyv­máglyán elégették. Azóta csak most jelent meg. Harmadik ínyencség: Villon verseiből mindenki ismeri Abólard és Heloise szép szerelmi történe­tét, ennek regényes feldolgo­zása jelent most meg magya­rul. A szépirodalom és kalan­dos riport határát súrolja Jan Weltzl csehszlovák újságíró alaszkai története, a Harminc esztendő magas északon. Végül a tudományos igényű olvasók figyelmét felhívjuk a London­ban élő, magyar származású kultürszociológusnak, Arnold Hausernak kétkötetes művére, amelynek címe A művészet és az irodalom társadalomtörté­nete. Akik németül is olvasnak, azoknak figyelmét felhívjuk a Kennedy-gyilkosságról írt híres könyvre, Willam Manchester művére, a Der Tod des Presi- denten-re. Német nyelvű szép- irodalmi mű Theodor Fontane önéletrajzi írása, a Von zwan­zig bis dreissig, érdekes novella­gyűjtemény a kétkötetes Öster- rechische Erzähler és vonzó al­bum a Stockholm című díszes, képes kiadás. A franciául ér­tőket nyilván érdekli az idei kiadású Petit Larousse. B művese első sikeres alkalmazása Miskolcon Külföldön bizonyos beteg­ségek, mérgezések esetén ma már a gyógyító tevékeny­ség egyik általánosan bevett segédeszköze a művese. Ha­zánkban nehezebben hódít tért, főleg azért, mert a 3 ezer dollárba kerülő gépet külföldről importáljuk. Más­részt a gép konstrukcióját még mindig tovább tökélete­sítik. tehát ilyen nagy össze­gű gépnél érdemes kivárni, hogy a már biztonságosan al­kalmazható, tökéletesített szé­riából rendeljünk. Ez nem jelenti azt, hogy az egészségügynek nem áll ren­delkezésére ilyen felszerelés. Budapest, Szeged, Pécs után tavaly ősszel a Szentpéteri- kapui kórház urológiai osztá­lya is kapott művese felszere­lést. Szakértők a műveséről Dr. Pintér József, a kórház urológiai osztályának főorvo­sa mellékesen megjegyezte, amikor az első sikeres keze­lésről érdeklődtünk, hogy ez­úttal Budapest és Pécs után itt, Miskolcon harmadszor van módja rá, hogy a művesé­vel való kezelésről nyilatkoz­zon. Ezzel tehát azt is elmond­tuk, hogy az új technikai fel­szereléshez megfelelő tudomá­nyos felkészültséggel és gya­korlattal rendelkező főorvosa is van a kórháznak, amely együttesen biztosíték rá, hogy az első sikert több is követi majd. — Természetesen a művesé­től sem szabad csodákat vár­ni — jelentette ki óvatos meg­fontoltsággal dr. Pintér József. — Mindenesetre, ha jelenlegi törekvésünk sikerül, s meg­nyithatjuk a közeljövőben a művese részleget oszlályun­alkalmazásának és mibenlété­nek lényegéről. — A vese fontos szerepet ját­szik az ember szervezetében nemcsak a só- és vízháztartás — Azt kérdik, hogy mióta van mifelénk vásár? Hát én azt bizony pontosan meg nem tudnám mondani. De arra jól emlékszem, hogy már az öreg­apám is számon tartotta, és ha mindegyikre nem is, de a ta­vaszira meg az őszi vásárra el­jött ide, Szerencsre. Megtalált itt mindent. Ilyenkor szerezte be a hízót, hordót nézett an­nak a pár liter „száraznak”, és ha maradt pénze, még a vásárfia is kinézett nekünk... örültünk is mi úgy annak a karikás ostornak, mint a cu­kornak. Bezzeg az unokámék! Neki már csak az a bitlisz- jelvény, vagy mi a csuda kell, no meg a magnó... Sorolja az öreg. Látszik, hogy ritkán van alkalma be­szélni régi dolgokról. Aztán illően megpöccinti kalapját, jó vásárt kíván és odébb bal­lag. Később látjuk, malacra al­kuszik. 4> Vásáron jártunk. Szeren­csen, vagy ahogy még szokás nevezni: a Hegyalja kapujá­ban. Mai szemmel nézelődve az egykor sátoros ünnepnek számító vásáron eltűnődik az ember: szükség van erre az árú-kavalkádra, jószágfelvo­nulásra? Egyáltalán: kelen­dő-e az a sokféléi összehor­dott portéka? És a tolongást, egyre érkező járműveket, a piactérre tor­kolló utak forgalmát látva, máris adja a választ a kép: kell a vásár! És ha a mai vá­sározás már nem is olyan tel­jesen, mint párszáz évvel vagy néhány évtizeddel ezelőtt — hiszen siet, fut az idő —, de hangulatából megőrzött azért sokat. És fontossága is meg­van. A környékbeli őstermelők és tsz-tagok, kisiparosok és szőlősgazdák ma is bejegyzik naptárukba: április 23-án ta­vaszi állat- és kirakodó vásár van Szerencsen. Ha megvenni valót nem is talál, vagy nem sikerül eladni a termékét, szétnézni, tapasztalatokat gyűj­teni mégis érdemes. * Régen szekérrel, taligával, meg gyalog érkezett a vásárra a nép. Ma ki busszal, ki vona­ton érkezik, ki meg a saját Trabantján. Hajdan Szerencsre vitte portékáját a szepességi posztós, a miskolci csizmadia és a szendrői kékfestő. Ott cse­rélt gazdát a tokaji bor és a gönci hordó. Ma viszont kissé más a kínálat-kereslet. Vidé­ken is van már egyre több szaküzlet, kinek kell a hasz­nált ruha, fótozott csizma? Már a bazárárus sem vihet akármit falura. _ Az idei szerencsi tavaszi vá­sár reggel nyolckor már javá­ban állt. A vasút mentén a szarvasmarhát, sertést szem­lélték főleg — az utóbbi ára elég borsos volt. Azért szüle­tett már a reggeli órákban jó néhány alku — utána igen nagy keletje volt az élelmes maszek árus féldecis készleté­nek ... Sokan álltak sorba a vásár irodájának ablaka előtt, hogy átírassák a passzust. De a piactéri kirakodón volt csak igazán vásári a hangulat! Versenyt kiabáltak, hívták a vevőt elegáns sátorból és asz­talok mellől, leterített pokróc­ról és szekérről. Divatos puló­vert Ötszázért, kissé viseltes kabátot valamivel kevesebbért, tízesért műanyagterítőt, jó pár keméiiy forintért hivalkodó bizsu-árut vihetett a kedves vevő. De volt ott vetőmag és kisliba a kosárban, tésztacsi­náló és tarka kötény, a leg­újabb divatú női retikül, da- gasztóteknő és nylon-harisnya. Aztán ha elfáradt a vásáro­zó, odamehetett egy laci- pecsenyére meg egy nyelet borra, az alkalmi árushoz. Mert ha a szőlősgazda Tra­banttal megv is a vásárra — nem úgy, mint hajdani elődje —, de enni. inni ma is csak ugyanazt szokta a vásáron, mint száz évvel ezelőtt. Gyárfás Katalin Nincs talpalatnyi hely a vásártéren A gás fogyasztó kívánságára Új körzelszerelősé»ek — Harmine minitclep Új megrendelés csak má us l-tg Több levélírónk fordult gáz­ügyben szerkesztőségünkhöz. A napokban kibocsájtott közvé­leménykutató lapokon is so­kan érdeklődtek a gázszolgál­tatással kapcsolatosan. A téma tehát közérdeklődésre tart szá­mot, ezért kerestük fel a Ti­szántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci üzemegységének vezetőjét, Ka­tona Zoltánt, s az alábbi kér­désekre kértünk választ. — Évek óta foglalkoztatja Miskolc város lakóit a földgáz­átállás és ezzel kapcsolatosan a lakásokon belüli munkák. Kérjük, . adjon tájékoztatást, hol tartanak a munkával, mi­kor várható befejezése? — A földgázra való átállás munkálatait 1965-ben, előre ki­dolgozott program-terv alap­ján kezdtük meg. Ez évben ez 3 ezer lakást érint. Hónapok­kal korábban már előzetes ér­tesítést küldtünk az érdekel­teknek, de felhasználjuk az alkalmat itt is, hogy ismétel­ten kérjük fogyasztóinkat, sa­ját érdekükben is: a kijelölt időpontban tegyék lehetővé szerelőinknek a lakásba való bejutást. Bizonyára érdekli gázfogyasztóinkat, hogy jövő évben, a terv szerint még hát­ralevő 2500 lakás átállításával befejeződik az ötéves mun­kánk és ezzel megszűnik Mis­kolcon a több mint 85 évvel beindult gázgyártás. A tiszta földgáz olyan kapacitásbőví­tést jelent, hogy a város gáz­ellátása ilyen alapon több év­tizedre biztosított, és felesle­gessé teszi a nagyösszegű be­ruházást igénylő új gázgyár építését — Sajnos az átállással kap­csolatos munkánk nem mindig panaszmentes. Üzemegységünk mintegy 80 dolgozóját egész évben kizárólag csak ezen a területen foglalkoztatjuk, akik előre kidolgozott program sze­rint végzik munkájukat — mégis becsúsznak hibák. A tárgyilagosság kedvéért azon­ban meg kell jegyeznem, hogy rajtunk kívül álló okok is előidéznek zavarokat. Termé­szetesen igyekszünk ezeket a legrövidebb időn belül elhárí­tani, s ennek érdekében a munkaterületen „Szerviz” fel- írású műhelykocsit tartunk ügyeletes technikussal és sze­relővel. Bármilyen panasz, probléma adódik tehát a fo­gyasztók részéről, ha itt beje­lentik, azonnal intézkednek. — Egyre több probán-bután gázfogyasztó van a megyében. A bekapcsolás, a szerelés és javítás hosszadalmas és sok utánjárást igényel. Mit tesz­nek a gyorsabb és jobb ellátás érdekében? — Jelenleg több mint 30 000 propá-bután gázfogyasztónk van. A meglevő hét cseretele­pen túlmenően — amelyek 30—40 kilométeres körzetet látnak el — több mint 30 úgy- nevezett minitelepet létesítünk. A községi tanácsokkal már tárgyalunk az ügyben és re- mélhetőleg rövid időn belül kijelölik a telephelyeket. Ez­zel a palackok beszerzése 5—10 kilométeres körzeten belül biz­tosítható lesz. — Más terveink is vannak meg ahhoz, hogy a meglevő és az évente mintegy 5—3 ezer fogyasztóval bővülő propán­bután gázfogyasztó kulturál­tabb kiszolgálását biztosítsuk. Ezért az eddig csak vezetékes gázzal foglalkozó ózdi, kazinc­barcikai és tiszaszederkényi ki- rendeltségeinken már ez év második felében végzünk pro­pán-bután bekapcsolásokat, szereléseket és javításokat is. i Ennek következtében lényege- j sen meggyorsul, a bekapcsolás, lerövidül a javítások ideje és fogyasztóinkat megkíméljük attól, hogy miskolci közpon­tunkat kelljen ilyen ügyekben megkeresniük. Ez év végéig a sátoraljaújhelyi, szerencsi és mezőkövesdi járásokban új körzetszerelőséget hozunk lét­re; e helyeken ugyanis, mi­után vezetékes gázzal nem rendelkeznek, eddig csak cse­retelep működött. Az új kör- zetszerelőségek itt is végez­nek bekapcsolásokat javí­tásokat és szereléseket. — Hallottunk arról, hogy az utóbbi időben több esetben visszaéltek a fogyasztók bizal­mával oly módon, hogy nem gázgyári dolgozók, kiadva ma­gukat gázszerelőknek, külön­böző összegeket vettek fel vizsgálati dij címén. Mi igaz ebből? — Sajnos van tudomásunk ilyen esetekről és ez igen kel­lemetlenül érinti nemcsak üzemegységünket, hanem an­nak minden dolgozóját. Vizs­gálódásunk eddig még nem hozott eredményt, nem sike­rült a szélhámosok kilétét megállapítani. Éppen ezért szükségesnek tartottuk a kö- zelmútban, hogy hirdetés út­ján is felhívjuk fogyasztóink figyelmét: csak pénzfelvételre jogosító igazolvánnyal rendel- • kezű és számlát adó gázgyári dolgozónak fizessenek. Ezzel a figyelem-felhívással és fo­gyasztóink segítségével tud­juk csak megakadályozni, hogy nevünkben félrevezessenek* megkárosítsanak bárkit. — Az elmúlt évben sok pa­nasz érkezett szerkesztősé­günkhöz is, amelyben olvasó­ink kifogásolták, hogy gázké­szülék és vezetékszerelési meg­rendelésük kivitelezésére na­gyon hosszadalmas,, sőt októ­ber 1-től ilyen munkát már nem is vállalt a gázgyár. Mi volt ennek az oka, és várha­tó-e változás? — Az elmúlt évben valóban nem tudtunk időben eleget tenni a megrendeléseknek. Ez abból adódott, hogy az első félévben a lakosság szerelési megrendelése többszörösen meghaladta kapacitásunkat, főleg a szakmunkásokat illető­en. Ebből adódóan időelhúzó­dások, munkatorlódások ke­letkeztek, s ezért is kellett ok­tóber 1-től leállítanunk az újabb megrendelések vállalá­sát. Ennek eredményeként év végéig a már beütemezett munkákat teljesíteni tudtuk. Szeretnénk elkerülni a ránk nézve is igen kellemetlen múlt évi torlódást, az ezzel járó bossúságolcat, ezért egy 30 fős külön építésvezetőséget szer­veztünk, kizárólag a lakosság részéről jelentkező szerelési igényeknek kielégítésére. Az elmúlt negyedév tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy máris olyan rohamosan emelkedett a megrendelések száma, ami szükségessé tette, hogy hirde­tés útján is kénytelenek vol­tunk felhívni az érdeklődök figyelmét; csak az 1969 május 1-ig bejelentett szerelési igényt tudjuk ez évre vállalni. Ter­mészetesen, ha a kapacitásunk megengedi, a később érkezett igényeket is figyelembe vesz- szük, de azokra ez évre már nem tudunk kötelezettséget vállalni. Boróczki Edit Halásszák az angolnái Várakozáson felüli sikerrel halásszák a balatoni angolnát. A siófoki zsilipnél felszerelt angolnafogó csapdák minden reggel megtelnek: 14—15 má­zsa hal kerül a gyűjtőládába. Eddig összesen kilencven má­zsa angolnát emeltek ki ezzel a jól bevált módszerrel. A ha^ lak átlagosan 80—90 deka sú­lyúak, de van közöttük másfél kilós is. Az első fogásból húsz mázsát szállítottak el egy oszt­rák cégnek, s hétfőn újabb negyven mázsa balatoni angol­nát küldtek Ausztriába. Vásárfia Szerencsről Kezelés a művese készülékkel egyensúlyban tartásában, ha­nem a vérbe jutott káros anyagcsere-termékek, mérge­ző anyagok kiválasztásában is. A művese tehát átveszi a vese funkcióját. Átmossa a beteg vérét, kiválasztja be­lőle a toxikus anyagokat. Ezért alkalmazzuk sikeresen az urémiás betegek kezelése mellett a mérgezéses öngyilko­soknál is. Akit visszahoztak az cícthc Néhány nappal ezelőtt egy 63 éves asszonyt szállítottak a kórház Il-es idegosztályára. Altatószert vett be. A szokásos kezelésre még két nap múlva sem tért magához eszméletlen­ségéből, ezért dr. Tass Gyula főorvos szükségesnek látta, hogy megkísérelje a művese alkalmazását. A két főorvos, valamint dr. Balogh Gizella és dr. Hronszky István osztályos orvosok, több órás megfeszített munkája végül is sikerrel járt. Az asszony 4 órán át volt mű­vesén, s a kétnapos eszmélet­lenség a kezelés után néhány órával oldódni kezdett. Ma már szinte teljesen felépült, s rövidesen meggyógyulva' hagy­hatja el a kórházat. Sokat, hosszan lehetne be­szélni arról az önfeláldozó, lel­kiismeretes munkáról, amit ennek az asszónynak életben- tartásáért kifejtettek az orvo­sok és ápolók. Azt is meg kell jegyezni, hogy egy ilyen keze­lés roppant munkaigényes, s igen nagy figyelmet, felké­szültséget követel. fiit várhatunk i jövőtől Mint említettük, az uroló­giai főosztályon már elkezdték a külön művese-részleg kiala­kítását. Több újabb típusú külföldi gép érkezését várják. Ez természetesen nem jelenti, hogy valamennyi vesemegbe- legedésnél alkalmazható lesz ez az eljárás. Minden esetre — ahogy a főorvos közölte — ekkor már gondolhatnak arra is, hogy az akut eseteken kívül a krónikus betegeket is ilyen kezelésben részesíthessék. Nem alkalmazható a művese ötéves korúnál kisebb gyermekeknél, ä nem tanácsos. 60 éven felül sem, hiszen akkor már nem sok valószínűség van rá. hogy az érpálya elbírja a fokozot- ább megterhelést. Az első sikeres művese- cezelés véletlenül 60 éven fe- üli betegnek adta vissza az íletét. Ez volt a szerencsés ki­tétel. A damn vies Ilona Foto: Szabados György kon, sokféle betegség esetén segíthetjük majd elő a gyor­sabb gyógyulást. Megkértük a főorvost, tájé­koztassa olvasóinkat a művese

Next

/
Thumbnails
Contents