Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

Vasárnap, 1969. április 27. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megvalósítjuk a IX. pártkongresszus Itatórezafaíí Mérlegen a köznevelés, a kulturális élet és az egészségügy A bánya mélyén VII. A Berentei Bányaüzem VII-es frontján Vadászi Ferenc vájár, fúrás közben. Foto: Lacző .1. Szerelik a „ZAB“~maInrot A címben szereplő „ZAB” egy német gyártmányú cement­őrlő jelzése. A Cementipari Gépjavító V. hatszoros ifjúsági szocialista brigádja Nagy Ferenc vezetésével építi az új üzem­részt. Terv szerint május elsejére kellett volna befejezniük a munkát, ezt azonban az Üt- és Vaútépíto Vállalat késlelteti, mert a ialaiszlaetoJést roéfl nem feierte h« Szerelik a hajtóművet. A KIBŐVÍTETT | mérlegelte a megye köznevelé­si. kulturális és egészségügyi helyzetét is. Az írásban élőre kiadott anyag, amelyet vala­mennyi pártbizottsági tag, s a 140 meghívott kézhez kapott, s dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának szóbeli kiegészítése egyértelműen megállapította: e területeken jelentős eredmé­nyek vannak. Az elmúlt két évben fontos feladatunk volt az oktatási re­form célkitűzéseinek realizálá­sa. Ennek során sikerült előre­lépni az anyagi és személyi fel­tételek megteremtésében. Be­fejezéshez közeledik az általá­nos iskolák körzetesítése, a körzetesitett iskolákban szak­képzett nevelők biztosítják a magasabb színvonalú oktató­nevelőmunkát. A nevelési ter­vek bevezetésével fokozottan előtérbe került az oklató-neve- lőmunka egységének megvaló­sítása. Ezzel egyidőben foko­zott gondot fordítottunk a pe­dagógusok ideológiai, politikai képzésére és továbbképzésé­re. Számos pedagógus jelent­kezett a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem 3 éves tago­zatára és a szakosító tanfolya­mokra. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy valamennyi isko­latípusban nőtt az ifjúság po­litikai aktivitása, ami többek között megmutatkozik a viet­nami nép harca iránti szolida­ritásban, a kül- és belpoliti­ka iránti aktívabb érdeklődés­ben. Eredményeket értünk el felsőoktatási intézményeinkben a felsőoktatási reform megva­lósítása, illetve a kommunista szakemberképzés területén is. Az utóbbi hónapokban a megyei párt-végrehajtóbizott­ság határozata alapján több kezdeményezéssel, akcióval ta­lálkozhattunk, melyek biztatók a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése, fejlődé­se tekintetében. Ennek ellenére még mindig nem megnyugtató a fizikai dolgozók gyermekei­vel való foglalkozás. Tanulmá­nyi eredményeik nem kielégí­tsek, nem megfelelő arányban jutnak be sem a középiskolák­ba — sem a felsőoktatási in­tézményekbe. A népművelésben tudatosab- bá vált az a törekvés, hogy a kulturális nevelés sajátos eszkö­zeivel hatékonyabban működ­jön közre a párt ideológiai, po­litikai célkitűzéseinek, határo­zatainak megvalósításában. A népművelési tervek, a különfé­le rendezvények egyre jobban összhangban vannak korunk követelményeivel, az adott kö­zönség érdeklődésével, igényei­vel. Életszerűbb lett a kulturá­lis nevelés. Helyesebb arányok alakultak ki a gyakorlatot, a termelést, a technikát, a termé­szettudományt és a humán mű­veltséget fejlesztő programok­ban. Az utóbbi két év során javult a népművelés irányítá­sa, megalapozottabb a tervezés. Változatlanul gond, hogy — elsősorban községeinkben — nem, vagy nehezen sikerül elő­teremteni a színvonalas nép­művelés anyagi és tárgyi fel­tételeit. Egyrészt az a gond, hogy a meglevő anyagi eszkö­zöket sem tudjuk összehan­goltan felhasználni, másrészt a közép- és kisebb üzemek, va­lamint a termelőszövetkezetek többségében még nagyon kez­deti stádiumban van a kultu­rális alap tudatos és célszerű felhasználása. Továbbra is cél­szerűnek tartjuk egy-egy nép­művelési intézmény közös anyagi alapból történő működ­tetését. Erre jó példa Ózdon a népművelési intézmények egye­sítése. \ A KONGRESSZUS két évben tovább gazdago­dott, színesebb lett megyénk irodalmi, művészeti élete. A művészeti élet különböző alko­tóműhelyeiben általában na­gyobb önállósággal és felelös­seggel dolgoznak művészeink. Több a vita, az eszmecsere, s ez hozzájárul a nézetek ütközé­séhez és tisztázásához. Irodal­mi orgánumunk, a Napjaink következetes erőfeszítéseket tett, hogy kialakítsa alkotói törzsgárdáját, irodalmi alkotó­műhellyé váljon.' A színházban a művészeti színvonal emelke­dését eredményezte a miskolci és az egri társulat egyesítése. Képzőművészeink, elsősorban grafikusaink, változatlanul ma­gas színvonalú alkotásokkal je­lentkeznek a kiállításokon. A művészeti közízlés fejlesztését jól szolgálja az immár hagyo­mányossá vált miskolci rövid- filmfesztivál. valamint a Ha­zafias Népfront és az SZMT szervezésében elkezdődött ta­lálkozók az alkotó művészek és az üzemel:, termelőszövetkeze­tek dolgozói között. (Helyi ki­állítások, szerzői estek, anké- tok stb.) A megye egészségügyi ellá­tottságának számszerű fejlődé­sével együtt, kedvezően ala­kult az ellátás színvonala, en­nek hatására pozitív változás van a lakosság egészségügyi kultúrájában is. Az egészség- ügyi ellátás — a megelőzés, a gyógyítás, a közegészségügy és járványügy —, a társadalom­biztosítás szinte a megye egész lakosságára kiterjedő rendsze­re az életszínvonal, az egész­ségügyi kultúra egyre fonto­sabb tényezője lesz. Vannak eredmények az egészségügyi dolgozók — orvosok, gyógysze­részek, egészségügyi középká­derek — politikai, ideológiai nevelésében, szakmai képzésé­ben és továbbképzésében is. Mindezeknek fontos szerepük van abban, hogy a dolgozók­kal naponta érintkezve mind­inkább kellő politikai maga­tartást tanúsítanak. Megálla­pítható, hogy a párt politi­kai eszmei befolyása az egész­ségügyi dolgozók között Is mind hatékonyabban érvénye­sül. evi7L-in;7 a témákhoz szin­____________ ten többen hoz­z ászoltak. Varga. Gáborné elv­társnő, k megyei tanács vb el­nökhelyettese elöljáróban el­mondotta: e kérdésekkel, a megye nagy gondjaival, a Bor­sod megyei képviselőcsoport rendszeresen foglalkozik, és hangot adott a parlament fó­ruma előtt is. Hozzászólásá­ban az eredmények mellett, amelyek igen figyelemre mél­tóak, megemlítette a hiányos­ságokat is. Az óvodai helyzet mind a városban, mind a me­gyében segítségre vár. Nem kielégítő az óvodai hálózat mellett a napközi-ellátottság, gondot jelentenek az osztatlan Iskolák. Hogy mennyire Így van, adatokkal is alátámasz­totta, melyek arról tanúskod­nak, hogy a megyei adatok rosszabbak az országosnál Nem klelégitőek Borsodban a népművelés feltételei sem. A szociális otthoni férőhely-el­látottsága is alatta marad az országosénak. Elemezve ezeket az összefüggéseket — semmi kétség —, megyénkben a gaz­dasági alap mellett, a felépít­mény tárgyi leltételei szeré­nyek és elmaradottak — hang­súlyozta Vargáné elvtársnő. Kérte, hogy a negyedik öt­éves tervben a főhatóságod gondoljanak jobban Borsod megyére, hogy a nehézségek megszűnjenek. irodalmi helyze- AH’A.A l(4vej kapcsolat­ban Gulyás Mihály elvtárs, a Napjaink főszerkesztője el­mondotta, mi itt az északi végeken úgy gondoltuk, hogy a magyar irodalom egy és osz­tatlan, függetlenül attól, hol élnek alkotói, Miskolc immár méltán nevezhető egyetemi városnak. A humán érdekelt­ségű értelmiségiek azonban régóta fájlalják, hogy észak- magyarországi metropoliszunk, Miskolc, nem rendelkezik, hu­mán jellegű, felsőbb fokú tan­intézettel. Fejlődésünk leg­újabb szakasza viszont azt bi­zonyítja, hogy a művészetek fejlődéséhez nem feltétlenül lontos ilyen intézmény hely­ben. Miskolcon magasrendű, országosan is elismerésnek ör­vendő képzőművészeti tevé­kenység van, grafikai műhe­lyünket például elsőként em­legetik. irodalmi életünk ki­alakulása még a kezdet sok gondjával, bajával küzd, még­is az eredmények felhalmozá­sának örvendetes jelenségeit figyelhetjük meg. A miskolci képzőművészek gondjairól Lukovszky László elvtárs, festőművész beszélt Javasolta, hogy a város és a művésztelep között legyen szo­rosabb a kapcsolat. Hangsűr lyozta. hogy a .művészek, akik itt laknak, szeretik ezt a vá­rost és ezt a megyét Fodor László (Folytatjuk) Népi ülnökválasztások előtt Irta: dr. Várná János, a menyei bírásán elnöke bői a járási, városi, kerületi; illetve megyei tanácsok vá­lasztják meg az ülnököket. Népi ülnöknek jelölhető és vá­lasztható minden olyan bün­tetlen előéletű magyar állam­polgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte. A népi ülnököt vissza lehet hívni, ha bűntettet, követ el, ha kötelességét hanyagul vagy fe­lelőtlenül látja el, vagy ha olyan magatartást tanúsít, amely sérti a népi igazságszol­gáltatás tekintélyét Megyénk üzemeiben, szövet­kezeteiben, intézményeiben, a különböző munkahelyeken már elkezdődtek azok a jelölő gyű­lései:, amelyeken három évre közel másfél ezer népi ülnök megválasztására tesznek javas­latot. Az előkészületek eddigi tapasztalatai azt mutatják: a dolgozók fontosnak tartják, hogy a bíráskodásban kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen jellemű, a mun­kában kiváló dolgozók vegye­nek részt, akik méltó módon képviselik a dolgozó népet. javasoltuk vőinek, hogy jelöljék újravá­lasztásra azokat a dolgozótár­saikat is, akik évek óta jó! működtek a bíróságokon, és te­vékenységükkel eredményesen járultak hozzá a törvényesség biztosításához, pártunk igaz­ságszolgáltatási politikájának: helyes megvalósításához. Ha valami okból nem jelölik új­ból ülnöknek —, a társadalmi bíróságokba, a munkaügyi dön­tőbizottságokba ajánljuk a volt ülnököket Csak elvétve ta­pasztaltuk eddig, hogy néhány üzem, szövetkezet vezetője nem értette meg annak jelentősé­gét, hogy az általuk vezetett munkahelyről ülnökök jelölé­sét kérték. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az ül­nökök többségének azért kell a gyárakból, üzemekből kike­rülni, hogy ezzel biztosítsuk az üzemek gyakorlati életéből me­rített tapasztalatoknak az igaz­ságszolgáltatásban való fel- használását. A mostani ülnökválasztás nagy feladatokat ró a párt- szervezeteken kívül a taná­csokra. a szakszervezetekre és a Hazafias Népfront helyi szer­veire is. Ezt a nagy jelentősé­gű választást csak közösen le­het sikeresen lebonyolítani. II doioozók S“„ »S választott ülnököket kérjük, ve­gyék megtiszteltetésnek meg­bízatásukat, amely feljogosítja őket, hogy olyan állami fel­adatokat Valósítsanak meg, melynek célja a szocializmus vívmányainak megerősítése, az új gazdasági rendszerünk meg­valósításának a jog eszközei­vel való segítése, a dolgozók érdekeinek védelme, a* embe- : rek neve^,._,. pókban a népi ülnöki intéz­mény bevezetésének husza­dik évfordulója alkalmából az Igazságügy-minisztériumban rendezett ünnepségen is, ahol négy Borsod megyei ülnök ka­pott kormánykitüntetést, illet­ve miniszteri elismerést. Törvényeink szerint bírósá­gaink első fokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek. A szocialista jellegű ülnök- bíráskodás a legszélesebb körű demokratizmust biztosítja az állami élet e fontos területén. Az ülnököket ugyanazok a jo­gok és kötelességek illetik, mint a hivatásos bírákat. A jogilag képzett bíráknak és az ülnököknek az igazság­szolgáltatásban való harmo­nikus együttműködése a bíró­ságok tekintélyének is javára szolgál, mert közelebb hozza a bíróságot a dolgozó néphez és ezzel fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. Az igazságszolgáltatásban részt vevő ülnö'ők a termelés­ben szerzett tapasztalataikkal, helyi ismereteikkel kiválóan képesek arra, hogy kiegészít­sék a hivatásos bíró jogi szak- képzettségét. A bíró is benne él az új típusú társadalomban, magas fokú társadalmi és po­litikai elméleti felkészültséggel rendelkezik, mindinkább bő­vül látóköre. Mégsem képes arra, hogy olyan ismereteket sajátítson el a népgazdaság, a termelési ágak körében, ame­lyek évek szorgos munkáját és tanulmányait igénylik. A népi ülnökök ilyenkor segítik a bí­rót. Így ő is közelebb kerül a társadalom széles rétegeihez. Ezáltal a bíróságok döntései egyre inkább összhangban van­nak a társadalmi felfogással és a dolgozó nép meggyőződé­sével. Az ülnökbíráskodásnak — az elmondottakon túlmenően — igen nagy szerepe van a tömegek nevelésében, felvilá­gosításában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társa­dalmi együttélés kialakításá­ban. lequiií) lasztottunk népi ülnököket, akiknek meg­bízatása 3 évre szólt. Az el­múlt három év alatt több mint ezer ülnök vett részt megyénk­ben az ítélkezésben. Túlnyomó többségük hivatása magaslatán állt. és rászolgáltak a bi­zalomra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa most elrendelte, hogy május 15 ér június 30 között újból kell választani a népi ülnökök"». A járásbíróságok és a megvei bíróságok népi ülnö­keit a területükön működő üzemek, vállalatok, szövetke­zetek, hivatalok, társadalmi szervezetek dolgozói közül je­lölik, Az ily módon jelöltek­Most még állványok között a malom dobja. Foto; Sz. Gy. Húsz esztendő teLta, hogy hazánkban először foglal­ták el helyüket a dolgozó nép képviselői, a bírói emelvényen és a jogban járatlan, az állami életből korábban kirekesztett munkások és parasztok először hoztak ítéletet a nép nevében. Szocialista bíróságaink, a népi ülnöki intézmény sokat fejlődött, erősödött azóta. Ül­nökeink mélyen átérzik tiszt­ségük komolyságát, az igazság­szolgáltatásban betöltött sze­repük politikai és társadalmi súlyát, a dolgozó nép megbe­csülését. Ezt érezhettük a na-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents