Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
ÉS7AK-MAGYARORSZAG === 3 Baromfilem észlési tanácskozás lesz k igazgatí iiyeresépszeEÉse Gazdasági figyelő (Jjlieíyh cn A Magyar Agrártudományi Egyesület, a sátoraljaújhelyi Űj Erő Termelőszövetkezet és az EURIBRID N, V. holland cég, valamint más szervek rendezésében nagyszabású baromfitenyésztési tanácskozást rendeznek április 11-én, pénteken Sátoraljaújhelyen. Délelőtt 10 órakor a városi tanács dísztermében Juhász István tsz-elnök, országgyűlési képviselő nyitja meg a tanácskozást, majd G. P. A. Van den Eyden igazgató Tenyésztőbázisok a broiler- iparban címmel, R. P. M. Vclt- man külkereskedelmi igazgató pedig Az EURIBRID—HENDRIX cég tevékenységi köre címmel tart előadást. Ezután Fehér Andor, a Baromfikeltető Állomások Borsod megyei központjának vezetője a magyar broiler-piac helyzetét ismerteti, majd a tanácskozás részvevői megtekintik az Űj Erő Termelőszövetkezet korszerű baromfitelepét, ahol nagyszerű eredményeket értek el a hollandoktól vásárolt hybro-ba- romfiakkal. \ nyereságrsszeseiltfsek kifizetésének izgalmas napjait éljük. Ipari üzemeinkben, vállalatainknál itt is, ott is elérkezett a „zárszámadás”, melyet valóban sok izgalom, megalapozott és megalapozatlan találgatás előzött meg. Az izgalom, a nagy várakozás érthető és jogos, hiszen a nyereség a vállalat valameny- nyi dolgozóját érinti, a segédmunkástól az igazgatóig. A teljesítmény, a kollektív összefogás útján elért nyereség a vállalat valamennyi dolgozójának éves munkáját tükrözi: egy összegben van a „nagy kalapban” a szétosztásra kerülő hányad, s a kifizetett napok száma is egyenes arányban kell. hogy legyen a vállalat éves nyereségével. Ez alól a fontos szabály alól sehol nem tehetnek és nem is tesznek kivételt. Az is ismert szabály, hogy a kifizetésre kerülő nyereség arányban van a kategória szerinti beosztással, a beosztás szerinti felelősségteljes, vagy kevésbé megerőltető munkával, s a beosztás utón járó munkabérrel. Tehát: mint ahogyan nem részesül mindenki egyforma fizetésben, nem részesülhet egyenlő nyereségben sem. Amíg el nem érkezik a nyereség kiosztásának napja, kalkulál a vállalat, tervezget, számolgat a család. Elmondhatjuk tehát, hogy jelentős vállalati és családi eseménynek számít az a nap, amikor ki-ki belenyúlhat ama bizonyos "kalapba”... De addig? Beszédtéma a nyereség az autóbuszon, az üzletben várakozóknál, a hentesnél és a baráti látogatásokon egyaránt Beszélnek érdekeltek és érdektelenek. Mindenütt akadnak „jól értesült” emberek, akik valahonnan egészen pontosan tudják, mennyit kapott vagy mennyire számíthat X osztályvezető, Y főosztályvezető, s milyen horribilis ösz- szeget vág majd zsebre az igazgató. Nem kell messzire mennünk, hogy ilyen alaptalan, de ugyanakkor nagyon káros, a munkásközvéleményt demoralizáló híreket magunk is összegyűjtsünk. Valaki volt olyan kedves, felhívott telefonon és megkérdezte: van-e az újságnak tudomása arról, hogy dr. Szántó István, a BVK igazgatója kilencven (!?) ezer forint nyereségrészesedést kapott? Miért jár neki ilyen sok pénz, mikor jövedelme egyébként is nagyon magas?... Mos, fnennyi is szeg? A „mérleg” ezt mutatja: dr. Szántó István, a kémiai tudományok kandidátusa, a BVK igazgatója 16 ezer 674, a tíz százalék progresszív adó levonása után 15 ezer hét forintot kapott kézhez. Nyereségét havi fizetése és prémiumának összege alapján arányosan számolták ki. Ax érdekvédelem fokozáséi Szakszervezeti kittel öttéríekezlet az ÓKÜ-ben Az év első negyedében lezajlott szakszervezeti bizalmi és osztálybizottságok választása fokozta az érdeklődést a szak- szervezeti munka iránt az Ózdi Kohászati Üzemekben is. Ezt bizonyította a napokban megtartott küldöttértekezlet is, melyet a Liszt Ferenc Művelődési Központban tartottak meg. A tanácskozáson megjelent Szabadkai Gyula, a vasasszakszervezet képviseletében, Kiss Béla, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára, Vajda István, a városi-üzemi pártbizottság titkára, Soós Ottó, a járási pártbizottság titkára, s a meghívott vendégek között jani Kohászati Üzemek szíj- titkára és Kiss János, a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottságának tagja. Molnár Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára beszámolójában elmondotta, hogy a gyár szakszervezeti szervei a határozatoknak megfelelően — a helyi sajátosságokhoz igazodva — végezték munkájukat. Az ÓKÜ-ben elért politikai, gazdasági eredmények bizonyítják, hogy a beszámolási időszakban a gyár szakszervezeti szervei helyesen követték a párt politikáját. A gazdasági rendszer reformjára való felkészülés új feladatok elé állította a szakszervezeti aktívákat, megkövetelte a szakszervezeti munka hatékonyságának növelését. Ennek megfelelően elsőrendű feladat volt az üzemi demokrácia továbbfejlesztése, a dolgozók vezetésbe való aktívabb bevonása, az üzemi szakszervezeti és osztálybizottságok hatáskörének bővítése. Ennek megfelelően előtérbe került az érdekvédelem, a nevelő munka. A szakszervezeti munka helyességét igazolják az elért gazdasági eredmények is. Az ÓKÜ a beszámolási időszakban teljesítette, sőt túlteljesítette termelési tervét, s amellett eleget tett a kooperációs kötelezettségeknek, az exportterv teljesítésének. Emelkedett a vállalatnál az egy főre eső napi termelési érték. Jellemző számadat, hogy az eltelt két évben az acéltermelés 6,15 százalékkal, a készárutermelés 10,6 százalékkal emelkedett. Ezek a számadatok egyben azt is bizonyítják, hogy a szocialista munkaverseny, s ezen belül a szocialista brigádmozgalom egyre inkább alkotó része a termelésnek. A múlt évben az ÓKÜ 604 szocialista brigádjának 11 ezer tagja tett eleget vállalásainak. A gazdasági jellegű vállalásaik mellett eredmények fűződnek nevükhöz a politikai, szakmai, az általános műveltség, az üzemi rend és tisztaság, a biztonságosabb ! munkakörülmények megteremtésében. Az ÓKü szakszervezeti bizottsága a beszámolási időszakban nagy erőfeszítéseket tett a dolgozók munkakörülményeinek javítására, valamint a munkásvédelem érdekében. A dolgozók megbecsülését bizonyítja. hogy csupán a múlt évben 1251 dolgozónak biztosítottak kedvezményes belföldi üdülést, és ugyanakkor 1125 dolgozó gyermeke kapott helyett az ország különböző gyermeküdülőiben. A beszámoló után Szabadkai Gyula elvtárs elismerő szavakkal méltatta az ÓKÜ szakszervezeti tisztségviselőinek munkáját, majd a vasasszakszervezet központjának üdvözletét tolmácsolta. Az őszinte és kritikai hangú tanácskozás sok részkérdés megoldásában nyújt majd segítséget az elkövetkezendő két évben. volt Merlát Ervin, a SalgótarK arbantaríók A BVK szintczt'’t'cmében la villák az óriás kompresz- Szort. Képünkön tekercselés látható. Foto: Agotha Tibor Ugyanakkor dr. Szántó István, akinek öttagú családjára a múlt évi összbére hatvannyolcezer négyszáz forint volt, a prémiuma pedig 15 ezer 120 forint, egyszemély- ben felelős a négyezer-kétszáz fős vállalatért, a 3,2 milliárdot kitevő állóeszköz állományért. Munkaideje? Ki tudná ezt kimutatni? Soha nem napi nyolc óra, mindig annyi, amennyit az üzem menete, a felelősségérzet diktál. Vajon ez arányban áll-e azok fizetésével és felelősségével, akik átlagos beosztásban dolgozva, átlagos munkabért és nyereséget kaptak és még a napi nyolc órát sem dolgozzák ki maradéktalan szorgalommal. [iftFlißC eldöntését és Etoi tiífd megválaszolását rábízzuk az olvasóra. De egyfajta következtetést mégis le kell vonnunk. A felelőtlen fecsegés roppant nagy károkat okoz a közvéleményben, a „jól értesült forrásokról” — miként ez esetben is — előbb-utóbb kiderül, hogy megalapozatlanok, s könnyen lehet, hogy tudatos rágalmazó, a rendet, a fegyelmet szándékosan bomlasztani akaró egyén áll mögöttük. Nem vitás: a kategória-besorolások, körül, különösen azok után, hogy megkezdődött a nyereség kifizetése,' bizonyos hullámverés keletkezett megyénkben és az ország más vállalatainál is. Az illetékes fórumok feladata, hogy a tapasztalatokat összegezzék, s ezt bizonyosan meg is teszik. De a felelősséget vállukon hordozó, teljes erkölcsi és anyagi felelősséget vállaló vezetők és vezető beosztásúak a végzett munka hatékonyságának, gazdasági eredményeinek arányában mindenképpen megkülönböztetett elbírálásban kell hogy részesüljenek. Mint ahogyan, adott esetben, megkülönböztetett a számonkérés is. Onodvári Miklós Az ipari üzemekben tervszerűen halad a csökkentett munkaidőre való áttérés. De hogyan lehet ezt magvalósítani a mezőgazdaságban? Erről tárgyalt legutóbb a MEDOSZ elnöksége. Állami gazdaságainkban már megalakultak a munkaidő csökkentésével foglalkozó előkészítő bizottságok, s azon fáradoznak, hogy megfelelő tervet dolgozzanak ki, mely szerint: az eddigi évi 2800 munkaórát 2500 órára csökkentsék. Erre 1970-ig valamennyi gazdaságban sor kerül. Azonban: az állami gazdaságok negyvenkétezer dolgozójából már eddig is harminckétezren dolgoznak éves átlagban heti 48 órát kitevő munkaidőben. Január elsejével tizenkét gépjavító vállalatnál 15 és félezer dolgozóra terjesztették ki a munkaidő csökkentését, s azóta további 3300 dolgozót foglalkoztatnak heti 44 órában. A tapasztalatok szerint a termelékenység és a dolgozók keresete nem csökkent. A tervek szerint idén július 1-től valamennyi erdőgazdaságban bevezetik a rövidített munkaidőt és év végéig a vízügyi dolgozók kilencven százaléka is átáll az új időbeosztásra. 0 Módosítják a bányatörvényt. Ezzel mindenekelőtt az új gazdaságirányítási rendszer céljainak megvalósulását, az önálló vállalati gazdálkodást akarják segíteni. Az új törvény az eddiginél tágabb körben teszi lehetővé több akna összevonását egy-egy bányaüzemben. Miniszteri hatáskörből vállalati hatáskörbe utalja a döntés jogát, a bányatelepítés, a korszerűsítés, vagy éppen a bányaüzem szüneteltetése ügyében. Ezért a vállalatokra bízza a bányamunkára vonatkozó műszaki szabályzatok jóváhagyását is. A megnövekedett vállalati önállóság mellett hatékonyabb védelemre szorul az ország ásvánvvagyona. A kormányrendelet bővíti a Központi Földtani Hivatal hatáskörét E hivatalnak ki kell dolgoznia azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, mikor, milyen feltételek esetén és mekkora ásványi nversanyagkészletet szabad, vagy kell visszahagyni a gazdaságtalanná vált, tehát bezárásra megérett bányákban. Ugyancsak a Központi Földtani Hivatal intézkedik annak megjutalmazásáról, aki eddig ismeretlen ásványi nyersanyaglelőhelyre bukkan. Még ebben az évben megjelenik az új építési és bontási engedélyezést szabályozó új rendelet. Az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium ugyanis — az új gazdasági mechanizmussal összefüggésben — az építésügyi ágazat rendeletéinek egyharmadát hatályon kívül helyezte. Az űj intézkedés szerint néhány kisebb jellegű munkára nem kell építési engedélyt kérni. így engedély nélkül lehet ajtó-, vagy ablaknyílást vágni a iakóházak falán és a tulajdonosok válaszfalat is építhetnek a lakásba, ha ezzel az épület rendeltetését nem változtatják meg. / A községekben engedély nélkül építhető és lebontható a 10 négyzetméternél kisebb alapterületű, három méternél alacsonyobb fészer, szerszámépület, pajta és egyéb kis épület. Ugyancsak lebontható a 150 légköbméternél kisebb belső térfogatú lakás is. Csatornajavítás — műanyag béléssel Mint ismeretes, két évvel ezelőtt Dunaújvárosban a 15- szös talajú partfal több kilométeres szakaszon leomlott. A vizsgálatok megállapították, hogy a partfal szakadását a város és a vasmű alatt húzódó hibás csatornarendszer okozta. A szivárgó csatornahálózat rendbehozatala a hagyományos módszerekkel szinte megoldhatatlan feladatnak látszott. Az úttestek felbontása, a hibás csővezetékek cseréje és javítása több éves munkát és tetemes költséget igényelt, s a hálózat „újjáépítése” zavarta volna a város közlekedését, a gyár termelését. Ezért, a dunaújvárosi csatornahálózat rendbehozására a Miskolcon székelő Északmagyarországi Építőipari Vállalatot kérték fék Az új eljárással az idén 10, jövőre pedig 20 kilométer hosszú betoncsatornát javítanak ki. A munkákat az év elején kezdték meg és eddig 1 kilométer hosszú csatornát béleltek ki. Szerelik a telefonközpontot Ennek elkerülésére az Észak magyarországi Építőipari Vállalat műszaki gárdája, kiváló mélyépítő mérnökök bevonásával olyan új eljárást dolgozott ki. amellyel a csaknem 100 kilométer hosszú csatorna meghibásodott részeit az úttest megbontása nélkül ki tudják javítani. Az új technológia lényege: a meglevő csatornába — aknaközökként — 5 és 10 milliméter falvastagságú plasztikus műanyag csövet húznak be. A műanyag és a csatornafal közötti hézagokat betonhabarccsal kiinjektálják és így tökéletesen vízzáró teret nyernek. Az Olaszországból vásárolt különleges műanyag csövet az aknákon keresztül három-négyméteres darabokban húzzák be a csatornákba, ahol azokat összehegesz- tik. A találmánynak számító újítást gyakorlatilag Encs községben próbálták ki. A műanyag csővel 400 méter hosszú csatornát béleltek ki — gyorsan és tgen gazdaságosán. Az új módszerrel naponta 10—15 dolgozó szinte láthatatlanul mintegy ISO méter hosszú csatornaszakaszt javított ki kiváló minőségben. Jó ütemben halad a miskolci telefonközpont szerelése. Képünkön: Akucs Gyula, a RHG műszerészi a vonz’választó beállítása közben. Foto; Sz. Gy.
