Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

Vasárnap, 1969. április 27.

Közlemény a KGST 23. rendkívüli ülésszakáról

tak az érdekelt országok mfc nisztériumai, gazdasági szer» vei, trösztjei, vállalatai és más szervezetei között fennálló kapcsolatok nagyarányú fejlesztése mellett is.

Megállapodtak abban, hogy javaslatokat dolgoznak ki a KGST-szervek működésének további javítására, s e szervek szerepének növelésére, az együttműködés megszervezésében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a szerződéses alapok, és különösképpen a hosszú lejáratú gazdasági kapcsolatok szerepét a tagországok egymás közötti viszonyában.

Az ülésszak felvetette a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok elmélyítésének számos problémáját, amelyeket együttesen tovább kell tanulmányozni kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozása céljából.

Az ülésszak állást foglalt amellett, hogy a tagországok fejlesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat más szocialista országokkal, a világ egyéb országaival, függetlenül ezek társadalmi rendszerétől.

Az ülésszak részvevői egyöntetű meggyőződésüket fejezték ki, hogy a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének további bővítése és elmélyítése megfelel a szocializmus és kommunizmus építésén munkálkodó népek létérdekeinek. Ennek záloga a kommunista és munkáspártok vezető szerepe, a szocialista államok további erősödése, a népgazdaság tervgazdálkodási alapjainak megszilárdítása, a szocialista országok politikai egysége.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának határozatait egyhangúlag fogadták el.

Az ülésszak munkáját a szakszerűség és az elvtár-'- asság légköre jellemezte.

működés továbbfejlesztésért vonatkozó fő irányelvek és a; olyan konkrét intézkedései kidolgozását, amelyek hosszt időszak távlatában biztosítja! ezen irányelvek megvalósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásánál mindenekelőtt arra kell fordítani í figyelmet, hogy tökéletesedjenek és elmélyüljenek a nép- gazdasági tervek egyeztetés: formái és módszerei, beleértve a tudományos kutatómunka, a tervezői-konstruktőri tevékenység, a termelés, az értékesítés és a beruházás kölcsönös érdeklődésre számol tartó területeit, a tudományos, műszaki és gazdaság prognózisok kidolgozását.

Az előirányzott intézkedései másik célja a termelés hatékony és szilárd nemzetközi szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése, elsősorban a műszaki haladási meghatározó ágazatokban. á tudomány és a technika területén foiytatott, együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatában tervbe vették a tudományos, e műszaki és a kutatóintézetei közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint azt, hogy az érdekelt országok szükség szerint nemzetközi tudományosműszaki és egyéb szervezeteket hozzanak létre.

Nagy figyelmet fordította! a tanácskozáson az egymásközti kereskedelem bővítésére a valutáris és pénzügyi kapcsolatok, az államközi hitelek aktívabb kihasználására Megegyeztek abban, hogy célszerű létrehozni a KGST-tagországok beruházási bankját ás tökéletesíteni a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködési bankjának tevékenységét. Az ülésszak részvevői állást foglalbiztosítja exporttermékeik mindenkori elhelyezését

A KGST rendkívüli, 23 ülésszakának részvevői hangsúlyozták gazdasági együttműködésük mindenre kiterjedő fejlesztésének hatalmas politikai jelentőségét. A szocialista államok közösségének amelyet az alapvető osztályérdekek és célok közössége forraszt össze és a marxizmus—leninizmus egységes ideológiája vezérel, a tartós és szilárd nemzetközi szocialista munkamegosztás olyan rendszerére kell támaszkodnia, amely biztosítja a KGST-or- szágok nemzetgazdaságainak szoros kölcsönhatását.

A jelenlegi szakaszban, amikor a KGST tagországai jelentős sikereket értek el a termelőerők fejlesztésében és a szocialista gazdálkodás tökéletesebb módszereire térnek át, amikor megoldják a műszaki-tudományos forradalom vívmányainak teljesebb kihasználásával, a társadalmi termelés hatékonyságának maximális növelésével összefüggő feladatokat, s ezzel megteremtik az alapot a népjólét emelésére — szükségessé válik a gazdasági együttműködés jelenlegi formáinak és módszereinek tökéletesítése, valamint újabb, hatékonyabb formáinak és módszereinek felkutatása. Fontos, hogy ez az ep működés még hatékonyabbá :k, még inkább elősegítse az egyes tagországok és a KGST-or- szágok egész közössége előtt álló feladatok megoldását, különösképpen a munka termelékenységének fokozása, a tagországok gazdasági fejlettségi szintjének közelítése és fokozatos kiegyenlítése, a szocializmus és a kommunizmus győzelmes építése, a szocialista országok, mint szabad, szuverén és egyenjogú államok egységének megszilárdítása terén. Ez hozzájárul majd a szocialista világrendszer megszilárdításához, ahhoz, hogy kivívjuk a győzelmet a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, s újabb sikereket érjünk el az imperializmus elleni harcban.

Az ülésszak elhatározta, hogy megkezdi a KGST-tag- országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttgazdaságuk tervszerű fejlesztésének és kölcsönös együttműködésének előnyei lehetővé tették a testvéri országok számára a gazdasági fejlettségük színvonalában jelentkező különbségek csökkentését.

A KGST-tagoi'szágok gazdaságának gyors fejlődése azokon az erőfeszítéseken nyugszik, amelyeket minden egyes ország népe a saját nemzet- gazdasága fejlesztése érdekében fejt ki, párosítva a minden irányú együttműködés kibővítését és megszilárdítását célzó közös erőfeszítésekkel. Kölcsönös gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolataik az államok közötti új típusú viszony elveire, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elveire épülnek. A történelmi tapasztalat teljes mértékben megerősítette ezeknek a marxista—leninista elveknek az életerejét.

A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai kollektív alkotó tevékenységének, az elvtársi együttműködésükkel összefüggő kérdések együttes megvizsgálásának és megvitatásának eredményeként kidolgozták és a gyakorlatban megvalósítják a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapvető elveit, állandóan tökéletesítik az együttműködés formáit és módszereit. A nép- gazdasági tervek összehangolása a KGST-tagországok közötti tartós és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása fő eszközének bizonyult. Mélyül a termelés szakosítása és kooperációja, bővül az együttműködés a tudomány és a technika területén. A szocialista országok hatóságai és gazdasági szervezetei között az utóbbi években, kidolgozott tervek alapján közvetlen kapcsolatok épülnek ki, s az együttműködés különböző területein a tapasztalat- és az információ- csere ilyen \ alapon történik. Szakadatlanul fejlődik a KGST-tagországok egymás közti kereskedelme, amely nagyrészt kielégíti a testvéri országok behozatali igényeit a legfontosabb árufajtákban és

saságok Szövetsége részéről: L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára (a küldöttség vezetője), A. N. Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, K. F. Katusén, az SZKP Központi Bizottságának titkára, N. K. Bajbakov, miniszterelnök-helyettes, a szovjet Állami Tervbizottság elnöke, V. A. Kirillin, miniszterelnök-helyettes, M. A. Leszecsko, miniszterelnök-helyettes, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője.

Az ülésszak munkájában részt vett N. V Fagyejev, a KGST titkára is.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli ülésszaka megvizsgálta a kölcsönös gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit és megerősítette azt a tényt, hogy a tagországok egyhangúlag erőfeszítéseik szorosabb egyesítésére törekednek, a szocializmus és a kommunizmus építésével ösz- szefüggő feladatok sikeres megoldása céljából.

A kommunista és munkáspártok vezetésével a KGST- tagországok dolgozói gyökeres társadalmi-gazdasági és politikai átalakításokat hajtottak végre, biztosították a termelés szakadatlan fejlődését, a tudomány, a kultúra virágzását, a népek életszínvonalának jelentős emelését. A KGST- tagországokban tartósan megszilárdult a népgazdaság szocialista rendszere, amely korszerű anyagi-műszaki alapokon fejlődik.

A szocialista iparosítás következetes megvalósításával,a gazdasági fejlődésnek a tőkés rendszerét meghaladó gyors ütemével, az együttműködés és a kölcsönös segítség erősítésével, a KGST- tagországok egészében óriási mértékben növelték ipari potenciáljukat, ami erősíti minden egyes tagország és az egész szocialista közösség hatalmát, megszilárdítja a szocialista országok helyzetét a világgazdaságban. A KGST- tagországok új rendjének, nép(Folytatás az 1. oldalról)

Központi Bizottságának tagja az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese, C. Mólóm pénzügyminiszter és N

L.uvszancsultem, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságénak tagja, a Mongol Népköztársaság moszkvai nagykövete;

A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében: W. Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, E. Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára,

H. Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, G. Weiss, az NSZEP Központi Bizottságának póttagja, miniszterelnökhelyettes, G. Schürer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, S. Böhm, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, R. Luckendorf meghatalmazott miniszter, az NDK moszkvai nagykövetségének tanácsosa;

A Román Szocialista Köztársaság részéről: N. C^cuses- cu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke (a küldöttség vezetője), 1- Maurer, az RKP Köznonti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, M. Manescu, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az államtanács elnökének helyettese, G. Radulescu, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes,

M. Berghianu, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, az Állami Tervbizottság elnöke és T. Marinescu, az RKP Központi Bizottságának tágja, Románia moszkvai nagykövete;

A Szovjet Szocialista Köztár^ ^ ^ ^ •;/^ ^ 1... "■" .1 nt .gr.,

kooperációs feladataiknak: kielégítették a Ganz-MÁVAG, Magyar Vagon- és Gépgyár, Csepel és az LKM igényeit. Tovább nőtt az üzemek és gyáregységek termelési stabilitása, javult az ütemes termelés, de e területen még további előrehaladásra van szükség. Gácsi Miklós vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállítási1 szerződések megkötésekor több gondot kell fordítani a fizetési feltételek meghatározására. El kell érni, hogy a szállítási követő egy hónapon belül a szállítók fizetni tudjanak.

Beszélt a minőség javításának fontosságáról, a munkaerő- helyzet kiegyensúlyozásáról. A vállalat gazdasági eredményeinek felsorolása mellett nem hiányzott a beszámolóból a dolgozók szociális-anyagi helyzetének megjavítására tett intézkedések felsorolása sem. Majd beszéde további részében az 1969. évi feladatokkal foglalkozott Gácsi Miklós vezér- igazgató — hangsúlyozva az export, ezen belül is a tőkés export növelésének fontosságát. Végezetül a mezőgazdaságnak nyújtott rendkívül nagy jelentőségű segítségről beszélt. A mezőgazdasági szivattyúterme- lés bővítésére — mint mondotta — a múlt évben és ez évben is megfelelő intézkedéseket tettek. Megszervezték az alkatrészellátást is. Az elért eredmények felsorolása kapcsán meleg hangon szólott a szocialista brigádok teljesítményéről, s arról a nagy segítségről, melyet a testvérüze- mek, valamint a megyei és városi pártvezetés nyújtotta Diósgyőri Gépgyárnak 1968. évi feladatai sikeres teljesítéséhez.

Gácsi Miklós nagy tetszéssel fogadott, gondolatokat ébresztő beszéde után dr. Kovács István miniszterhelyettes, illetve Ribánszky Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára átadták a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak a kitüntető miniszteri oklevelet, valamint a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A bensőséges ünnepség további részében kitüntetéseket és jutalmakat adtak át.

(Folytatás az 1. oldalról)

A most ünnepelt siker titka jól éltek az önállósággal. Tovább nőtt pénzügyi és termelési stabilitásuk. Nem kevésbé fontos, hogy eléget tettel

seket, s három évig 80 000 főnyi hadereje állomásozhat Algériában.

Gondot okozott a francia kormánynak, hogy mi lesz a légió sorsa, mert az FLN ragaszkodott ahhoz, hogy az OAS-sal nyíltan rokonszenvező egységeket vonják ki Algériából.

Az eseményeket nem lehetett feltartóztatni. Az eviani megállapodás szerint az „algériai nép majd népszavazással dönt sorsáról”. Az eredmény nem volt kétséges. Amíg

1962-ben egyre gyakrabban

hangzott el a kérdés:

— Mi lesz a légióval?

Ez akkor vált különösen időszerűvé, amikor Evianban létrejött a megegyezés az algériai ideiglenes kormány és a francia kormány között. Március 19-én 12 órakor egész Algéria területén beszüntettek minden hadműveletet és minden fegyveres harcot.

Megállapodtak abban is, hogy Franciaország bérleti alapon 15 éven át megtartja

is érti a németet A légió állományának 8—8 százaléka spanyol és olasz. Van néhány angol és mindig akad néhány amerikai is — mondja a légió egyik tisztje.

A légió első ejtőernyős ezredét az áprilisi De Gaulle- ellenes puccs után feloszlatták, mert a jobboldali tábornokok mellé állt. Korábbi korlátlan gyarmati hatalmukat sirató európaiak rózsaesővel búcsúztatták az Algírból kivonuló megvert védelmezőiket, az ejtőernyősöket.

Ha valaki gépkocsin Órán felől közelíti meg a légió főhadiszállását, Szidi bel Abbesz határánál „A város központja felé” feliratú tábla mellett halad el. A „város” szót azonban valaki vörös festékkel átmázolta és ezt írta fölé: „OAS”. A festéket senki sem távolította el. Szidi bel Abbesz valóban az OAS egyik fontos központjaként vált híressé.

Jean Gardy, az idegenlégió főellenőre és a legmagasabb rangú tisztje volt 1958 és 1960 között. Minthogy részt vett az áprilisi zendülésben, megfosztották rangjától. Most valahol Algériában rejtőzik Raoul Sálán tábornokkal és két másik tábornokkal együtt. A légió parancsnoka jelenleg az OAS főembere. A De Gaulle-t vadul támadó, „General Gary” aláírással ellátott röplapok valósággal elárasztják Szidi bel Abbeszt és a légió többi más helyőrségeit.

Ha a látogató megkérdi, hogy mi lesz a légió sorsa, feltétlenül ezt a választ kapja:

— A légió él és virul és ezután is élni fog. Bár jövendő státuszát még nem jelölték meg.

a Mers-el Aébir támaszpon- Algéria a szavazásra készült, tot, 5 éven át a Colom-Bé- a francia kormány azt mér- chair-i, a Reggane-i, az In legelte, hogyha számára nega- Amguel-i repülőteret, továb- tív lesz az eredmény, akkor bá a szaharai atomfegyver- mi történik a légióval.

'« rakétakísérleti berendezó-. (Folytatjuk)

nacionalisták kevésbé gyűlölik.

A Quartier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café Du Commerce teraszán egy svájci légionárius megjegyzi:

— Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket. Ha szabadságon vagyunk és végigsétálunk az oráni Rue General Lec- lerce-n, a lányok bolondulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránk mosolyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a légionáriusok tüzelnek ...”

Az algériai háborúban a légionáriusok 2000 embert vesztettek, az indokínai háborúban, 1945-től 1954-ig 14 OOÜ

embert. De hány vietnami és hány algériai szabadságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el sokszor a legbrutálisabb kegyetlenséggel a légionáriusok?

A katonák csaknem 40 százaléka német eredetű. Német anyanyelvűek az osztrákok és a svájciak, a legtöbb magyar, holland, cseh, lengyel és finn

Paul Hoffmann, amerikai Újságíró 1962 januárjában Szidi bel Abbeszben járt és tapasztalatairól ezt írta a New York Times-ben:

„Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misztikum veszi körül, .algériai hivatása’ van. A légió segítségével hódította meg Franciaország Eszak-Afrikát és a Szaharát. A hadjáratok közötti időszakokban a légionáriusok, ásókkal és kapákkal felszerelve, többféle építőmunkát végeznek. Főhadiszállásuk mindig Algéria volt, Algéria és a Szahara lett a hontalanok hazája.

A rámenős, kegyetlen zsoldosoknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nemzeti felkelés kitörése óta a legnehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor vadul harcolt Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Algéria szuverén állammá alakul, a légiónak távoznia kell, valószínűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán

Agónia Algériában